Zöld Energia
Magyarországon az első zöldhidrogén előállítására képes berendezés
A Bükkábrányi Energiapark által vezetett projekt keretében Magyarországra érkezett az első ipari méretű elektrolizáló berendezés.
A hidrogént napenergia felhasználásával is előállítani képes technológia egyedi és különleges hazánkban – tájékoztatta a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-t. Az elektrolizáló berendezés (PEM) műszaki paraméterei a villamosenergia-piac több szegmensében való részvételre is lehetőséget ad, az eszköz a tervek szerint 130-150 tonna zöldhidrogént képes előállítani évente – tartalmazza a közlemény.
Mint írják, várhatóan a hidrogén a jövőben fontos szerephez jut Európa energetikai problémáinak megoldásában: mind az iparban, mind pedig a közlekedésben jelentős szerepet kaphat. Mindezek mellett a megújuló energiák rendelkezésre állásának elsimításában, téli-nyári igények kiegyenlítésében és a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában számíthatunk a technológia előre törésére. Az EU 2030-ra 10 millió tonna hidrogén előállítását tűzte ki célul a kontinensen. “A projekt ütemtervének megfelelően Magyarországon elsőként kerül üzembe ilyen teljesítményű, zöldhidrogént előállító berendezés a Mészáros Csoport energetikai portfóliójába tartozó Bükkábrányi Energiaparkban” – olvasható a közleményben.
Az elektrolizáló képes villamosenergia felhasználásával a vizet két alkotóelemre, hidrogénre és oxigénre bontani. Jelenleg a világon a hidrogén termelés 98 százaléka fosszilis tüzelőanyagokból történik, jelentős szén-dioxid-kibocsájtás mellett. Ezzel szemben az új, immáron Magyarországon is elérhető technológia karbonsemlegesen képes előállítani a hidrogént. A magántőke bevonásával és a magyar állam támogatásával megvalósuló üzemben az új elektrolizáló berendezésnek köszönhetően a legnagyobb tisztasági mutatóval rendelkező hidrogént tudnak előállítani, amelyre egyre nagyobb kereslet mutatkozik az ipari felhasználók körében is. Az eszköz 2023. első félévében történő beüzemelése a klímacélok érvényesüléséhez és a zöld átállás folyamatához is hozzájárul – közölték.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.