Zöldinfó
A Schneider Electric Dunavecsén épülő okosgyárában várhatóan 2024-ben indul a termelés
A Schneider Electric Dunavecsén épülő okosgyárában várhatóan 2024-ben indul meg a termelés, a beruházás értéke 40 millió euró – közölte a társaság kedden az MTI-vel.
Az okosgyár területe 25 ezer négyzetméter lesz, és az üzem minden jelenlegi technológiai, fenntarthatósági és digitális elvárásának megfelel majd: karbonsemleges működés mellett és a legfejlettebb ipari technológia segítségével gyártanak elektromos elosztóberendezésekhez szükséges középfeszültségű termékeket. Hozzátették, hogy a tervek szerint 500 magasan kvalifikált munkahelyet biztosítanak a környéken élőknek 2025 után.
Arra is kitértek, a Schneider Electric célja, hogy 2025-re szén-dioxid-semlegességet érjen el működésében, 2030-ra pedig nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást érjen el, ennek szellemében építi dunavecsei okosgyárát is. A vállalat a karbonsemlegesség elérése érdekében úgynevezett Zero Carbon Projectet is indított, hogy a legnagyobb beszállítóit segítse 2025-ig felére csökkenteni saját szén-dioxid-kibocsátásukat, a programhoz már több mint ezer beszállító csatlakozott.
A Schneider Electric 1991 óta van jelen Magyarországon, ahol mintegy 2000 embert foglalkoztat. A társaságnak négy gyára (két zalaegerszegi, egy gyöngyösi és egy kunszentmiklósi üzem) és egy régiós feladatokat ellátó, több mint 20 országot kiszolgáló logisztikai központja van Magyarországon. Emellett Budapesten működik az üzleti, értékesítési és ügyfélszolgálati központja, valamint Energia- és Fenntarthatósági Szolgáltatóközpontjának európai központja és a társaság globális pénzügyi és beszerzési szolgáltatásokat nyújtó központja is. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. értékesítésből származó árbevétele tavaly több mint 81 milliárd forint, egy évvel korábban pedig közel 70 milliárd forint volt. Az árbevétel mintegy fele exportértékesítésből származott. A cég 2021-ben 1,73 milliárd nyereséggel zárt, míg 2020-ban közel 2,17 milliárd forint volt az adózott eredménye. A társaság korábbi tájékoztatása szerint az SE-CEE Schneider Electric Közép-Kelet Európai Kft. árbevétele 2021-ben közel 244 milliárd forintra nőtt az előző évi 207 milliárd forintról, amelynek több mint 90 százaléka exportértékesítésből származott. A vállalkozás adózott eredménye ugyanebben az időszakban 2,7 milliárd forintról 5,8 milliárd forintra emelkedett.
Zöldinfó
Ősi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái
A legtöbben épületekre, múzeumokra és kávéházakra gondolnak, ha Bécsről esik szó, pedig a város több, mint 400 különleges természeti emléket is rejt: évszázados fákat, fosszilis erdőt, ritka élőhelyeket, sőt, egykori tengerpart maradványait is.
Aki nyitott szemmel járja Bécs utcáit, hamar megtapasztalhatja, hogy a város nemcsak építészeti vagy történelmi látnivalókban bővelkedik, hanem olyan természeti kincsekben is, amelyeket maga a természet alkotott. Ma már több, mint négyszáz ilyen természetvédelmi emlékhely található Bécs területén, a város szinte minden kerületében. Ezeket a bécsi környezetvédelmi hatóság hivatalosan is védetté nyilvánította, és sokuk táblával is jelölt, így könnyen felfedezhetők egy-egy városi séta során. Ezek az úgynevezett természeti emlékművek nemcsak természeti, hanem kulturális és tudományos szempontból is jelentősek. Ilyen például a Práter területén húzódó Mauthnerwasser, egy ma már csak részben fennmaradt vízfolyás, amely egykor a Duna ártéri rendszerének része volt, és ma természetvédelmi oltalom alatt áll.
A város geológiai múltja több ponton is kézzelfogható a belvárosban. A Burggarten parkjában található “megkövült erdő” például 280 millió éves fosszilis fatörzseket őrző kőzettömbökból áll és a város egyik legidősebb földtörténeti különlegessége. Egy kis kitérővel a 9. kerület egyik kis utcájában, a Prechtlgasséban, szabad szemmel is megfigyelhetjük azt a kőzetalapot, amelyre a mai Bécs épült, a 19. kerületben, a Kahlenberger Straße mentén pedig az egykori tengerpart szintje is jól kivehető, a domboldalba vágott sziklafal üledékes rétegei máig jól kirajzolják az ősi partvonalat. Az emlékhelyek gyakran pedig egy-egy történelmi korszak lenyomatai is.
A Mozart-platán, hivatalos nevén Jacquin‑platán, amely 1936 óta áll Bécs Landstraße kerületének egyik belső udvarában, a legenda szerint már akkor is ott állt, amikor maga Mozart a szomszédos házban zongoraórákat adott. A fa életkorát pontosan nem ismerjük, de a szakértők mintegy 230 évesre becsülik. A Weißgerberlände egyik eperfája pedig a 18. század selyemhernyó-tenyésztésének idejét idézi: ekkor eperfákat ültettek a külvárosokban a hernyók táplálására. Nem minden természeti emlékhely látogatható, de sok nyitva áll, és különleges rálátást kínál Bécs “régi természetére”.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSorra pattannak ki a földrengések: különös jelenség zajlik a Dél-Alföldön
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaNapelemek és legelő juhok: így valósítja meg Bécs a klímabarát városi jövőt
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTisztább levegő, hűvösebb utcák: így változtatja meg a várost a „Sétáló erdő” projekt