Zöldinfó
A bolt, ahol nem csomagolnak
Mit kapunk, ha kombináljuk a marketinget egy bolttal, szép és finom ételekkel, és a csomagolás beszüntetésével?
Bárcsak nekünk jutott volna először eszünkbe ez a zseniális ötlet! A Csomagolatlan egy olyan londoni élelmiszerbolt, ahol Önnek, a vásárlónak kell gondoskodnia a csomagolásról, mivel a bolt célja, hogy a lehető legkevesebb hulladékot generáljon. Az üzletben szinte mindent kapható: dió, liszt, cukor, bab, gyógynövények és fűszerek, olajok, ecetek, sajt, kenyér és még bor is! A szigorú környezetvédelmi politikáit és az élelmiszerek forrását tekintve megállapíthatjuk, az Unpackaged (Csomagolatlan) az egyik leginkább környezetbarát élelmiszer bolt, melyet valaha láttunk.
Az Unpackaged-et Catherine Conway indította el még 2006-ban. Az üzlet majdnem minden árujját ládákban ömlesztve kínálja, és a csomagolt termékeiket borító csomagolás minimális, és könnyen újrahasznosítható. Persze nem olyan nagy, mint a legtöbb élelmiszer bolt, és nem is találhatók meg a legnagyobb márkák itt – sőt, semmilyen márka, kivéve a borokat.
Miért nem csomagolnak? Három okból: egyrészt, hogy olcsóbb ömlesztve vásárolni és eladni a dolgokat, mivel a csomagolás többletköltségét nem hárítják Önre. Másodszor, a csomagolásnak hála sok szemét jön létre, és legalább annyi idő megy el, nem is beszélve a szállítás extra költségeiről. Végül, a csomagolás tényleg csak szemetet és szennyezést hagy maga után, mert gyakran a hulladéklerakóban kötnek ki.
A vásárlókat itt arra kérik, hogy hozzanak saját újrahasználható tárolódobozokat, zacskókat, flakonokat, üvegeket, stb., hogy abba töltsék a vásárolni kívánt árut. Ha véletlenül elfelejtené a zacskót, a bolt tud kölcsönadni újrafelhasználható zacskót. Valamennyi áru bio-, vagy ismert és megbízható forrásból érkezik, továbbá kulcsszó a tisztességes kereskedelem és a helyi termelés.
Az üzlet maga hihetetlenül barátságos és logóit is nagyon jól tervezték. Bárcsak a mi városunkban lenne…
Zöldinfó
A mai gyerekek már egy teljesen más éghajlatba születnek bele
Az egymást követő generációk egyre több extrém meleg nappal találkoznak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: a 2013-2025 között született Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő, mint a megelőző X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve – írja az alternativenergia.hu. A bejegyzésben rögzítették: forró napnak az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált. Mint írták, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció (1965-1980 között születettek) születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál (1981-1996 között születettek) 27, a Z-generációnál (1997-2012 között születettek) 56, az Alfa-generációnál (2013-2025 között születettek) pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele – jegyezték meg.
Közölték azt is: az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a “nyárról” egészen más emlékeink vannak – írták. A bejegyzésben Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Rögzítették: hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.
Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben – írták. Kiemelték: a hosszú adatsorok alapján jól látszik, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.
Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is. Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot – írták.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt



A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés