Zöldinfó
A bolt, ahol nem csomagolnak

Mit kapunk, ha kombináljuk a marketinget egy bolttal, szép és finom ételekkel, és a csomagolás beszüntetésével?
Bárcsak nekünk jutott volna először eszünkbe ez a zseniális ötlet! A Csomagolatlan egy olyan londoni élelmiszerbolt, ahol Önnek, a vásárlónak kell gondoskodnia a csomagolásról, mivel a bolt célja, hogy a lehető legkevesebb hulladékot generáljon. Az üzletben szinte mindent kapható: dió, liszt, cukor, bab, gyógynövények és fűszerek, olajok, ecetek, sajt, kenyér és még bor is! A szigorú környezetvédelmi politikáit és az élelmiszerek forrását tekintve megállapíthatjuk, az Unpackaged (Csomagolatlan) az egyik leginkább környezetbarát élelmiszer bolt, melyet valaha láttunk.
Az Unpackaged-et Catherine Conway indította el még 2006-ban. Az üzlet majdnem minden árujját ládákban ömlesztve kínálja, és a csomagolt termékeiket borító csomagolás minimális, és könnyen újrahasznosítható. Persze nem olyan nagy, mint a legtöbb élelmiszer bolt, és nem is találhatók meg a legnagyobb márkák itt – sőt, semmilyen márka, kivéve a borokat.
Miért nem csomagolnak? Három okból: egyrészt, hogy olcsóbb ömlesztve vásárolni és eladni a dolgokat, mivel a csomagolás többletköltségét nem hárítják Önre. Másodszor, a csomagolásnak hála sok szemét jön létre, és legalább annyi idő megy el, nem is beszélve a szállítás extra költségeiről. Végül, a csomagolás tényleg csak szemetet és szennyezést hagy maga után, mert gyakran a hulladéklerakóban kötnek ki.
A vásárlókat itt arra kérik, hogy hozzanak saját újrahasználható tárolódobozokat, zacskókat, flakonokat, üvegeket, stb., hogy abba töltsék a vásárolni kívánt árut. Ha véletlenül elfelejtené a zacskót, a bolt tud kölcsönadni újrafelhasználható zacskót. Valamennyi áru bio-, vagy ismert és megbízható forrásból érkezik, továbbá kulcsszó a tisztességes kereskedelem és a helyi termelés.
Az üzlet maga hihetetlenül barátságos és logóit is nagyon jól tervezték. Bárcsak a mi városunkban lenne…

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés