Zöldinfó

A bolt, ahol nem csomagolnak

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-05-13

Szerző:

Hell

Mit kapunk, ha kombináljuk a marketinget egy bolttal, szép és finom ételekkel, és a csomagolás beszüntetésével?

Bárcsak nekünk jutott volna először eszünkbe ez a zseniális ötlet! A Csomagolatlan egy olyan londoni élelmiszerbolt, ahol Önnek, a vásárlónak kell gondoskodnia a csomagolásról, mivel a bolt célja, hogy a lehető legkevesebb hulladékot generáljon. Az üzletben szinte mindent kapható: dió, liszt, cukor, bab, gyógynövények és fűszerek, olajok, ecetek, sajt, kenyér és még bor is! A szigorú környezetvédelmi politikáit és az élelmiszerek forrását tekintve megállapíthatjuk, az Unpackaged (Csomagolatlan) az egyik leginkább környezetbarát élelmiszer bolt, melyet valaha láttunk.

Az Unpackaged-et Catherine Conway indította el még 2006-ban. Az üzlet majdnem minden árujját ládákban ömlesztve kínálja, és a csomagolt termékeiket borító csomagolás minimális, és könnyen újrahasznosítható. Persze nem olyan nagy, mint a legtöbb élelmiszer bolt, és nem is találhatók meg a legnagyobb márkák itt – sőt, semmilyen márka, kivéve a borokat.

Miért nem csomagolnak? Három okból: egyrészt, hogy olcsóbb ömlesztve vásárolni és eladni a dolgokat, mivel a csomagolás többletköltségét nem hárítják Önre. Másodszor, a csomagolásnak hála sok szemét jön létre, és legalább annyi idő megy el, nem is beszélve a szállítás extra költségeiről. Végül, a csomagolás tényleg csak szemetet és szennyezést hagy maga után, mert gyakran a hulladéklerakóban kötnek ki.

A vásárlókat itt arra kérik, hogy hozzanak saját újrahasználható tárolódobozokat, zacskókat, flakonokat, üvegeket, stb., hogy abba töltsék a vásárolni kívánt árut. Ha véletlenül elfelejtené a zacskót, a bolt tud kölcsönadni újrafelhasználható zacskót. Valamennyi áru bio-, vagy ismert és megbízható forrásból érkezik, továbbá kulcsszó a tisztességes kereskedelem és a helyi termelés.
Az üzlet maga hihetetlenül barátságos és logóit is nagyon jól tervezték. Bárcsak a mi városunkban lenne…

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom