Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Facebook környezeti kára

Létrehozva:

|

12 cappuccino, vagy 36 pohár bor: ezekével egyenlő a Facebook egy oldala által kiváltott környezeti hatás. Az energiahatékonyságra vonatkozó intézkedések ellenére a közösségi háló káros kibocsátása egy év alatt személyenként 18%-al növekedett.

A Facebook felhasználói üzeneteket küldenek, fotókat és videókat osztanak meg, és ezeknek az akcióknak környezeti súlyuk van, mivel e lépések mindegyikének mintegy 3,5 kg CO2 az „ára”. Ez azt jelenti, hogy minden egyes felhasználó olyan évi környezeti nyomot hagy a CO2 kibocsátással, amely egyenlő azzal az energiával, amelyet 12 cappuccino, vagy 36 pohár bor elfogyasztása jelent. De mi az, amiért nőtt a közösségi háló káros kibocsátása? A Facebook ezt a felhasználók számának növekedésével magyarázza. „Hosszú távú célkitűzésünk, hogy a hatékonyság, a smart design és az energiaforrások segítségével idővel számíthassunk arra, hogy a káros kibocsátás növekedése lassulni fog, és a vegyes energetika lehetővé teszi, hogy tisztább energiát nyerjünk és csökkentsük a széndioxid kibocsátás intenzitását”- mondta a Facebook szóvivője. “Rövid távon, mint az előre látható volt, energia felhasználásunk és az üvegház hatású gázok globális kibocsátása tovább növekszik.” Az adatok ellenére a Facebook által vállalt kötelezettségek 2015-ig a megújuló energiaforrások által termelt zöld energia arányának növekedését eredményezhetik, írja a gepnarancs.hu.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák