Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Facebook környezeti kára

Létrehozva:

|

12 cappuccino, vagy 36 pohár bor: ezekével egyenlő a Facebook egy oldala által kiváltott környezeti hatás. Az energiahatékonyságra vonatkozó intézkedések ellenére a közösségi háló káros kibocsátása egy év alatt személyenként 18%-al növekedett.

A Facebook felhasználói üzeneteket küldenek, fotókat és videókat osztanak meg, és ezeknek az akcióknak környezeti súlyuk van, mivel e lépések mindegyikének mintegy 3,5 kg CO2 az „ára”. Ez azt jelenti, hogy minden egyes felhasználó olyan évi környezeti nyomot hagy a CO2 kibocsátással, amely egyenlő azzal az energiával, amelyet 12 cappuccino, vagy 36 pohár bor elfogyasztása jelent. De mi az, amiért nőtt a közösségi háló káros kibocsátása? A Facebook ezt a felhasználók számának növekedésével magyarázza. „Hosszú távú célkitűzésünk, hogy a hatékonyság, a smart design és az energiaforrások segítségével idővel számíthassunk arra, hogy a káros kibocsátás növekedése lassulni fog, és a vegyes energetika lehetővé teszi, hogy tisztább energiát nyerjünk és csökkentsük a széndioxid kibocsátás intenzitását”- mondta a Facebook szóvivője. “Rövid távon, mint az előre látható volt, energia felhasználásunk és az üvegház hatású gázok globális kibocsátása tovább növekszik.” Az adatok ellenére a Facebook által vállalt kötelezettségek 2015-ig a megújuló energiaforrások által termelt zöld energia arányának növekedését eredményezhetik, írja a gepnarancs.hu.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák