Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Facebook környezeti kára

Létrehozva:

|

12 cappuccino, vagy 36 pohár bor: ezekével egyenlő a Facebook egy oldala által kiváltott környezeti hatás. Az energiahatékonyságra vonatkozó intézkedések ellenére a közösségi háló káros kibocsátása egy év alatt személyenként 18%-al növekedett.

A Facebook felhasználói üzeneteket küldenek, fotókat és videókat osztanak meg, és ezeknek az akcióknak környezeti súlyuk van, mivel e lépések mindegyikének mintegy 3,5 kg CO2 az „ára”. Ez azt jelenti, hogy minden egyes felhasználó olyan évi környezeti nyomot hagy a CO2 kibocsátással, amely egyenlő azzal az energiával, amelyet 12 cappuccino, vagy 36 pohár bor elfogyasztása jelent. De mi az, amiért nőtt a közösségi háló káros kibocsátása? A Facebook ezt a felhasználók számának növekedésével magyarázza. „Hosszú távú célkitűzésünk, hogy a hatékonyság, a smart design és az energiaforrások segítségével idővel számíthassunk arra, hogy a káros kibocsátás növekedése lassulni fog, és a vegyes energetika lehetővé teszi, hogy tisztább energiát nyerjünk és csökkentsük a széndioxid kibocsátás intenzitását”- mondta a Facebook szóvivője. “Rövid távon, mint az előre látható volt, energia felhasználásunk és az üvegház hatású gázok globális kibocsátása tovább növekszik.” Az adatok ellenére a Facebook által vállalt kötelezettségek 2015-ig a megújuló energiaforrások által termelt zöld energia arányának növekedését eredményezhetik, írja a gepnarancs.hu.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák