Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Facebook környezeti kára

Létrehozva:

|

12 cappuccino, vagy 36 pohár bor: ezekével egyenlő a Facebook egy oldala által kiváltott környezeti hatás. Az energiahatékonyságra vonatkozó intézkedések ellenére a közösségi háló káros kibocsátása egy év alatt személyenként 18%-al növekedett.

A Facebook felhasználói üzeneteket küldenek, fotókat és videókat osztanak meg, és ezeknek az akcióknak környezeti súlyuk van, mivel e lépések mindegyikének mintegy 3,5 kg CO2 az „ára”. Ez azt jelenti, hogy minden egyes felhasználó olyan évi környezeti nyomot hagy a CO2 kibocsátással, amely egyenlő azzal az energiával, amelyet 12 cappuccino, vagy 36 pohár bor elfogyasztása jelent. De mi az, amiért nőtt a közösségi háló káros kibocsátása? A Facebook ezt a felhasználók számának növekedésével magyarázza. „Hosszú távú célkitűzésünk, hogy a hatékonyság, a smart design és az energiaforrások segítségével idővel számíthassunk arra, hogy a káros kibocsátás növekedése lassulni fog, és a vegyes energetika lehetővé teszi, hogy tisztább energiát nyerjünk és csökkentsük a széndioxid kibocsátás intenzitását”- mondta a Facebook szóvivője. “Rövid távon, mint az előre látható volt, energia felhasználásunk és az üvegház hatású gázok globális kibocsátása tovább növekszik.” Az adatok ellenére a Facebook által vállalt kötelezettségek 2015-ig a megújuló energiaforrások által termelt zöld energia arányának növekedését eredményezhetik, írja a gepnarancs.hu.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

La Nina bekavarhat – így hat Európára a globális időjárási jelenség

Az idei ősz Közép-Európában melegebb és a tavalyinál csapadékosabb lehet, ami mérsékelheti a talajok súlyos nedvességhiányát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elemzés szerint a középtávú szezonális előrejelző modellek legfrissebb előrejelzései szerint az idei ősz is az átlagnál melegebb lehet Európa nagy részén, különösen Közép-Európában és a Skandináv-félszigeten mutatnak a modellek jelentősebb pozitív eltérést – írja az alternativenergia.hu. A több különböző modell forgatókönyveinek átlaga a Kárpát-medencében 1-2,5 Celsius-fokkal melegebb szeptember-november közötti időszakot vár, mint az 1991-2020 közötti évek átlaga. Hozzátette: a jelenlegi előrejelzések gyenge vagy közepes erősségű La Nina kialakulását valószínűsítik Peru közelében, amely az ősz folyamán fokozatosan erősödhet, és a 2025-2026-os téli szezonban is meghatározó maradhat. Bár hatása leginkább a Csendes-óceán térségében és Észak-Amerikában érezhető, Európában is lehetnek közvetett következményei, de ezek főként a tél második felében jelentkezhetnek – jegyezte meg.

Az elemzés szerint Európában az ősz nagy részében az átlagosnál enyhébb időjárás valószínű. A modellek szerint szeptemberben és októberben Európa fölött a nyugati áramlás dominálhat, amely enyhébb és nedvesebb légtömegeket szállít az Atlanti-óceán felől, és az évszak későbbi részében sem várhatók jelentősebb hidegbetörések. A csapadékeloszlásban markáns területi különbségek várhatók: Délnyugat- és Délkelet-Európa a szokásosnál szárazabb őszre számíthat, ezzel szemben Közép- és Észak-Európában – így Magyarországon is – a csapadék mennyisége az átlag fölött alakulhat, mivel az Atlanti-óceán északi részén aktív ciklonális rendszerek gyakrabban érik el ezeket a térségeket.

A havazási esélyek ősszel alacsonyak maradhatnak egész Európában, kivéve az Alpok térségét és a Kelet-európai-síkságot. A mostani modellfutások az átlagnál kissé hidegebb téli periódust vetítenek előre Európa nagy részén, ugyanakkor ilyen időtávban az előrejelzések még meglehetősen bizonytalanok – jegyezte meg Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák