Zöldinfó
A Facebook környezeti kára
12 cappuccino, vagy 36 pohár bor: ezekével egyenlő a Facebook egy oldala által kiváltott környezeti hatás. Az energiahatékonyságra vonatkozó intézkedések ellenére a közösségi háló káros kibocsátása egy év alatt személyenként 18%-al növekedett.
A Facebook felhasználói üzeneteket küldenek, fotókat és videókat osztanak meg, és ezeknek az akcióknak környezeti súlyuk van, mivel e lépések mindegyikének mintegy 3,5 kg CO2 az „ára”. Ez azt jelenti, hogy minden egyes felhasználó olyan évi környezeti nyomot hagy a CO2 kibocsátással, amely egyenlő azzal az energiával, amelyet 12 cappuccino, vagy 36 pohár bor elfogyasztása jelent. De mi az, amiért nőtt a közösségi háló káros kibocsátása? A Facebook ezt a felhasználók számának növekedésével magyarázza. „Hosszú távú célkitűzésünk, hogy a hatékonyság, a smart design és az energiaforrások segítségével idővel számíthassunk arra, hogy a káros kibocsátás növekedése lassulni fog, és a vegyes energetika lehetővé teszi, hogy tisztább energiát nyerjünk és csökkentsük a széndioxid kibocsátás intenzitását”- mondta a Facebook szóvivője. “Rövid távon, mint az előre látható volt, energia felhasználásunk és az üvegház hatású gázok globális kibocsátása tovább növekszik.” Az adatok ellenére a Facebook által vállalt kötelezettségek 2015-ig a megújuló energiaforrások által termelt zöld energia arányának növekedését eredményezhetik, írja a gepnarancs.hu.
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés