Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A foltos szalamandra otthona megújul – természetvédelmi beruházás kezdődött az Aggteleki Nemzeti Parkban

Az Aggteleki Nemzeti Park számára kiemelkedően fontos, hogy megőrizze és helyreállítsa a térség egyedülálló vizes élőhelyeit, amelyek számos védett fajnak biztosítanak otthont.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Aggteleki-karszt különleges természeti értékeket rejt, hiszen a kis kiterjedésű vizes élőhelyek a biodiverzitás szigetei – ismertette Rácz András, aki szerint a klímaváltozás és az emberi tevékenység okozta veszélyeztető tényezők miatt ezeknek az élőhelyeknek a megőrzése, helyreállítása és fenntartása jelentős feladat – adott hírt róla az alternativenergia.hu. A most induló projekt több mint 605 millió forintos uniós támogatásból valósul meg, és összesen 61,4 hektárnyi területet érint, köztük a Jósvafői Tengerszem-tavat, a Jósva-forráscsoportot, az Aggteleki Kardos-tavat, a Bacsó-nyak-alji-mocsarat, valamint a Keleméri Mohos-tavakat – emelték ki. Részletezték, a Jósvafői Tengerszem-tó – melyet eredetileg 1939-ben áramellátási célból létesítettek – az évtizedek során jelentősen feltöltődött, a nyílt vízfelület szinte teljesen eltűnt, minősége leromlott. A mostani beavatkozások célja a tó eredeti vízmélységének és nyílt vízfelületének visszaállítása, az üzemvízcsatornák és vízesések helyreállítása, valamint a partmenti területek rendezése. A völgyzáró gát megerősítése is megtörténik, amely nemcsak a vízmegtartást, hanem több denevérfaj élőhelyének javítását is szolgálja. Hozzátették, a Keleméri Mohos-tavak országos és nemzetközi jelentőségű tőzegmohalápjai, flórájuk és faunájuk révén egyedülállóak Magyarországon. A projekt során a vízelvezető árkok elzárása, szigetelése és védőtöltések építése révén helyreáll a tavak vízmegtartó képessége.

Felidézték, az Aggteleki Kardos-tó és a Bacsó-nyak-alji-mocsár eredetileg záportározók voltak, de az évek során feltöltődtek, a nyílt vízfelület eltűnt, a nád és gyékény benőtte a területet. A mostani fejlesztések során eltávolítják a nádirtást akadályozó fákat és cserjéket, megtisztítják a mocsári növényzetet, és ismét nyílt vízfelületet alakítanak ki, ezzel javítva a védett fajok, mint például a lápi szitakötő, a vöröshasú unka, a dunai tarajosgőte vagy az Aggteleki Nemzeti Park címerállata, a foltos szalamandra élőhelyét. A projekt részeként kiépül a vízminőség-monitoring rendszer a Tengerszem-tónál és a Jósva-forrásnál, továbbá élővilág-monitorozási tevékenységek is indulnak. Emellett a Natura 2000 területek bemutatása és a szemléletformálás is hangsúlyt kap, hogy a természetvédelmi értékek hosszú távon is fennmaradjanak – olvasható a közleményben.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében több mint 3,3 milliárd forint támogatást nyert el, amely hat nagyszabású projekt megvalósítását teszi lehetővé a térségben – jelentette be az államtitkár a tájékoztatás szerint. A “Vizet a tájba” program keretében már 13 ezer hektárnyi nemzeti parkos terület vízkészletének védelme és megtartása történt, ami jól mutatja, hogy nemcsak Aggtelek környékén, hanem az egész országban egyre fontosabbá vált a vizes élőhelyek megőrzése és helyreállítása, ez a közös cél pedig egyre több szakembert, intézményt és közösséget hoz össze. A nemzeti parkok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és számos szakmai szervezet példaértékű összefogással dolgozik együtt a vizes élőhelyek védelméért és helyreállításáért – hangsúlyozta beszéde zárásaként Rácz András – közölte az Agrárminisztérium.

Advertisement

Zöldinfó

Turistalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől

A velencei delfint megpróbálták máshova költöztetni, de visszatért a Canal Grandéra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A több mint egy hónapja a velencei lagunában úszkáló delfint megpróbálták a nyílt tengerre terelni, de néhány óra múlva visszatért a Canal Grandéra – írja az alternativenergia.hu. A következő napokban ismét megkísérlik biztonságosabb vizekre vinni. A lagúnák városába költözött delfin híre bejárta a világot, és az is elterjedt, hogy a helyiek Mimmo névre keresztelték el. A velencei kikötőkapitányság koordinálásával a helyi parti őrség, tűzoltóság, pénzügyőrség, rendőrség és polgári védelem vízi járművei vasárnap együttes akcióval megpróbálták Mimmót kiterelni a Canal Grande csatornájáról: hajókra felszerelt szonárral, vagyis hanghullámokat alkalmazó berendezéssel először a Biennaléról ismert sziget előtti mélyebb vizekre csalogatták, és azt remélték, hogy onnan továbbúszik a nyílt tengerre. Mimmo a Biennale magasságában néhányszor kiugrott a vízből, majd nyoma veszett, úgy tűnt, hogy távozott a városból. Hat óra elteltével azonban ismét megjelent a szigetek között.

A padovai egyetemen működő, a vészhelyzetbe került cetfajtákat segítő gyorsbeavatkozási csapat (Cert) szerint Mimmónak minél előbb el kell hagynia a városi vizeket. A legutolsó felvételek azt mutatják, hogy az állat felső uszonya sérült. A következő napokban ismét megpróbálják elcsalogatni. Mimmo júniusban érkezett meg Chioggiába, utána pedig továbbúszott egészen Velencéig, ahol október első hetében jelent meg, és azóta Mimmo a velencei városi csatornákban él. A hím delfin jó egészségnek örvend, közel 200 kilogramm súlyú, és 180 centiméter hosszú. Guido Pietrolungo, a Cert kutatója szerint Mimmo azért választotta a Canal Grandét, mivel az utóbbi időben a velencei csatorna hőmérséklete és sótartalma ugyanakkora, mint az Adriai-tengeré, ráadásul a velencei vizek tele vannak hallal, tehát a kellemes vizekben bőven akad tápláléka.

Mimmo szemmel láthatóan nem fél a körülötte zajló hajóforgalomtól: a velencei taxisok jelzik mindenkinek, hogy éppen hol tartózkodik, nehogy valamelyik hajó túl közel haladjon el mellette. Mindenkit arra kértek, ne hajtson túl gyorsan a csatornákon, és ha Mimmo kiugrik a vízből, legalább ötvenméteres távolságot hagyjanak neki, hogy biztonságban lehessen. A város betiltotta a “delfinturizmust”: Mimmót nem szabad megközelíteni szelfikért, nem szabad dudálni, kiabálni neki, és tilos ételt dobni is neki, ahogy labdázni sem szabad vele. Az állatvédők szerint a delfint el kell költöztetni, nem maradhat városi, forgalmas környezetben, ahol folyamatosan veszélynek van kitéve. Az Euronews olasz nyelvű hírportáljának Laura Pintora etológus, a WWF tengerifauna-szakértője hétfőn hangoztatta: nem elegendő, hogy a hajók biztonsági távolságot tartanak be. Pintora szerint ennél sokkal többre van szükség, egyértelmű szabályokra, állandó ellenőrzésre, mivel a delfin nem háziállat, és nem állatkerttől van szó. “Mimmo mint élőlény tiszteletet és védelmet érdemel” – jelentette ki.

Advertisement

Olaszországban nem ritka, hogy delfinek költöznek be kikötőkbe, csatornákba, városi tengeri környezetekbe. Idén májusban a római Tevere-folyó torkolatához szokott oda delfin, egy másik pedig szeptemberben a trieszti kikötő hajói között telepedett le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák