Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A francia kormány 2,1 milliárd euróval támogat tíz zöld hidrogénes beruházást

Élisabeth Borne francia miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy a zöld hidrogént érintő fejlesztési stratégia keretében az állam 2,1 milliárd euróval támogat tíz nagy ipari beruházást. Emellett 3,2 milliárd eurónyi magántőke is érkezik az ágazatba.

Létrehozva:

|

 “Tíz francia projektet választottunk ki 2,1 milliárd eurós állami beruházáshoz” – mondta a kormányfő a Plastic Omnium műanyagipari cégcsoportnak a Párizshoz közeli Compiegne-ben található kutatóközpontjában tett látogatásán. Európai támogatással ez egy hatalmas lépés a franciaországi hidrogénipar számára – jelentette ki a miniszterelnök. A tíz beruházáshoz 2,1 milliárd eurós szubvenciót irányoz elő a kormány, amelyhez 3,2 milliárd eurós magánbefektetés is kapcsolódik, így az ágazatba 5,3 milliárd euró érkezik összesen. A 2,1 milliárd eurónyi közpénz része annak a 9 milliárd eurós programnak, amellyel Franciaország 2030-ig az alacsony karbon-kibocsátással járó hidrogéntermelés egyik vezető európai államává szeretne válni.

Az ország hét régiójában telepített “gigaüzemek” 5200 közvetlen munkahelyet biztosítanak az elektrolízerek, a hidrogéntartályok, a hidrogén vonatok és más járművek üzemanyagcelláinak és alkatrészeinek gyártásában – hangsúlyozta a miniszterelnök. A projektekben a miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint részt vesz egyebek közt az Alstom, az Arkema, a Forvia, a Plastic Omnium, valamint számos kis- és középvállalat.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák