Kapcsolatfelvétel
hidrogen hidrogen

Zöld Energia

A francia kormány 2,1 milliárd euróval támogat tíz zöld hidrogénes beruházást

Élisabeth Borne francia miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy a zöld hidrogént érintő fejlesztési stratégia keretében az állam 2,1 milliárd euróval támogat tíz nagy ipari beruházást. Emellett 3,2 milliárd eurónyi magántőke is érkezik az ágazatba.

Létrehozva:

|

 “Tíz francia projektet választottunk ki 2,1 milliárd eurós állami beruházáshoz” – mondta a kormányfő a Plastic Omnium műanyagipari cégcsoportnak a Párizshoz közeli Compiegne-ben található kutatóközpontjában tett látogatásán. Európai támogatással ez egy hatalmas lépés a franciaországi hidrogénipar számára – jelentette ki a miniszterelnök. A tíz beruházáshoz 2,1 milliárd eurós szubvenciót irányoz elő a kormány, amelyhez 3,2 milliárd eurós magánbefektetés is kapcsolódik, így az ágazatba 5,3 milliárd euró érkezik összesen. A 2,1 milliárd eurónyi közpénz része annak a 9 milliárd eurós programnak, amellyel Franciaország 2030-ig az alacsony karbon-kibocsátással járó hidrogéntermelés egyik vezető európai államává szeretne válni.

Az ország hét régiójában telepített “gigaüzemek” 5200 közvetlen munkahelyet biztosítanak az elektrolízerek, a hidrogéntartályok, a hidrogén vonatok és más járművek üzemanyagcelláinak és alkatrészeinek gyártásában – hangsúlyozta a miniszterelnök. A projektekben a miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint részt vesz egyebek közt az Alstom, az Arkema, a Forvia, a Plastic Omnium, valamint számos kis- és középvállalat.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Advertisement

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák