Kapcsolatfelvétel
hidrogen hidrogen

Zöld Energia

A francia kormány 2,1 milliárd euróval támogat tíz zöld hidrogénes beruházást

Élisabeth Borne francia miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy a zöld hidrogént érintő fejlesztési stratégia keretében az állam 2,1 milliárd euróval támogat tíz nagy ipari beruházást. Emellett 3,2 milliárd eurónyi magántőke is érkezik az ágazatba.

Létrehozva:

|

 “Tíz francia projektet választottunk ki 2,1 milliárd eurós állami beruházáshoz” – mondta a kormányfő a Plastic Omnium műanyagipari cégcsoportnak a Párizshoz közeli Compiegne-ben található kutatóközpontjában tett látogatásán. Európai támogatással ez egy hatalmas lépés a franciaországi hidrogénipar számára – jelentette ki a miniszterelnök. A tíz beruházáshoz 2,1 milliárd eurós szubvenciót irányoz elő a kormány, amelyhez 3,2 milliárd eurós magánbefektetés is kapcsolódik, így az ágazatba 5,3 milliárd euró érkezik összesen. A 2,1 milliárd eurónyi közpénz része annak a 9 milliárd eurós programnak, amellyel Franciaország 2030-ig az alacsony karbon-kibocsátással járó hidrogéntermelés egyik vezető európai államává szeretne válni.

Az ország hét régiójában telepített “gigaüzemek” 5200 közvetlen munkahelyet biztosítanak az elektrolízerek, a hidrogéntartályok, a hidrogén vonatok és más járművek üzemanyagcelláinak és alkatrészeinek gyártásában – hangsúlyozta a miniszterelnök. A projektekben a miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint részt vesz egyebek közt az Alstom, az Arkema, a Forvia, a Plastic Omnium, valamint számos kis- és középvállalat.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák