Zöldinfó
A Gazprom egy turbina megjavításáig “teljesen” leállította a gázszállítást az Északi Áramlaton keresztül
A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat pénteken bejelentette, hogy az Európába irányuló szállítások szempontjából létfontosságú Északi Áramlat gázvezetéket “teljesen” leállítja egy turbina megjavításáig, noha a karbantartás után szombaton kellett volna újra üzembe helyezni.
A Gazprom közleményében azt írta, hogy a karbantartási művelet során “olajszivárgást” fedezett fel a turbinában. “A javításig (…) a gázszállítás az Északi Áramlaton keresztül teljesen felfüggesztik.” Oroszországnak szombaton kellett volna újraindítani a gázszállításokat az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül, miután újabb háromnapos szüneteltetéssel tette próbára az európaiak türelmét, akik versenyt futnak az idővel, hogy elkerüljék az idei téli energiaválságot – írta az AFP francia hírügynökség. A Gazprom pénteken közölte, hogy a műszaki problémákat a turbinát gyártó német Siemens csoport képviselőivel folytatott ellenőrzés során fedezte fel. Az orosz csoport “olajszivárgásról” számol be “az egyik rotor sebességmérőjéhez csatlakozó kábeleken”.
A Telegramon a csoport egy olyan fotót tett közzé, amelyen barnás folyadékkal körülvett kábelek láthatók. Korábban a nap folyamán a Kreml azt állította, hogy az Északi Áramlat gázvezeték működést pótalkatrészhiány fenyegeti a Moszkva ellen az ukrajnai offenzíva nyomán elrendelt szankciók miatt. A Kreml február végi ukrajnai katonai beavatkozásának kezdete óta Moszkva a masszív nyugati szankciókra válaszul jelentősen csökkentette az európaiaknak szánt gázszállításait. Az orosz gáztól nagymértékben függő európaiak azzal vádolják a Kremlt, hogy a gázkérdést nyomásgyakorlásra használja, amit Moszkva a szankciók okozta műszaki problémákra vagy a fizetési késedelmekre hivatkozva cáfol. Oroszország azt állítja, hogy a szankciók megakadályozzák egy Kanadába javításra küldött Siemens-turbina visszaszállítását. Németország, ahol a turbina jelenleg található, ezzel szemben azt állítja, hogy Moszkva akadályozza ennek a kulcsfontosságú alkatrésznek a visszaszolgáltatását.
mti
Zöldinfó
Új mintaprogram segíti a városi erdők megújulását a Koloska-völgyben
Az erdőkezelés kiemelt célja a biodiverzitás megőrzése, a klímavédelem és a környezet javítása.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Ezt a hármas célt szolgálja a Városerdő-kezelési mintaprogram is, amely mintegy hét hektárnyi területet érint a balatonfüredi Koloska-völgyben – hangsúlyozta az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Mocz András kiemelte, hogy a városi erdők jelentősége világszerte egyre nő, az itt történő beavatkozások egyszerre járulnak hozzá a klímavédelemhez, a biodiverzitás megőrzéséhez és a települési környezet javításához – ismertette az alternativenergia.hu. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy növekedjen az erdőborítású területek aránya, erdeink szerkezete és fajösszetétele alkalmazkodjon a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Városierdő-fejlesztési mintaprogram ennek a szemléletnek a részeként valósul meg – szögezte le. Hozzátette: a városi erdők ma már a zöld infrastruktúra részét képezik, szerepük van a hősziget hatás mérséklésében, a levegőminőség javításában, a víz megtartásában, a biodiverzitás fenntartásában és a rekreációs lehetőségek biztosításában. Mint mondta, a program mögött részletes szakmai előkészítés áll. A területen digitális adatgyűjtés, lézer szkennelés, ökoszisztéma szolgáltatás értékelések és monitoring programok készültek.
Hozzátette: klímaadaptációs fórumot hoztak létre, a szakmai együttműködés lényege, hogy erdészek, kutatók, természetvédelmi szakemberek, vízügyi szakértők és döntéselőkészítéssel foglalkozó intézmények dolgoznak együtt. A fórum célja, hogy a klímaváltozás hatásaira adható válaszokat közösen, a különböző szakterületek tudására építve dolgozzák ki. A városi erdők fejlesztése jól mutatja, hogy a hazai erdész szakma egyszerre őrzi a több évszázados szakmai hagyományt és reagál a huszonegyedik század kihívásaira. Az erdők fenntartása ma már nemcsak erdőgazdálkodási feladat, hanem a társadalom és a környezet iránti felelősségvállalás része is – fűzte hozzá.
Váradi József, a Bakonyerdő Zrt. természetvédelmi és erdőgazdálkodási főmérnöke úgy fogalmazott, hogy a tavaly megkezdett mintaprogram keretében több kisebb beavatkozást hajtottak végre. Harminc, a biztonságra veszélyes, idős fát kivágtak, kétezer darab őshonos csemetét ültettek, eltakarították a faanyagot a területről. Hozzátette: minden évben rendszeresen új beavatkozások következnek majd, így válik lehetővé az erdőterület megújulása.
Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója fontos célnak nevezte, hogy a projekt megvalósítása során az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megmaradjon, az erdő egészséges legyen. Holczer András, Balatonfüred alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy a faültetés a jövő iránti felelősséget fejezi ki, a jövőbe vetett hitről tesz tanúbizonyságot. Mint mondta, Magyarország területének 22 százalékát erdő fedi, a Bakonyerdő területe 62 ezer hektárnyi, ebből 60 ezer az erdő területe. Hegedűs Barbara országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Balatonfüred városának, a Bakonyerdőnek és a civil szervezetek együttműködésének szép példája valósul meg a program révén, hozzátéve, hogy a fejlesztéseknél a klímavédelmem és a fenntartható fejlődés kiemelt szerepet kap.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
