Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Gazprom egy turbina megjavításáig “teljesen” leállította a gázszállítást az Északi Áramlaton keresztül

A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat pénteken bejelentette, hogy az Európába irányuló szállítások szempontjából létfontosságú Északi Áramlat gázvezetéket “teljesen” leállítja egy turbina megjavításáig, noha a karbantartás után szombaton kellett volna újra üzembe helyezni.

Létrehozva:

|

A Gazprom közleményében azt írta, hogy a karbantartási művelet során “olajszivárgást” fedezett fel a turbinában. “A javításig (…) a gázszállítás az Északi Áramlaton keresztül teljesen felfüggesztik.” Oroszországnak szombaton kellett volna újraindítani a gázszállításokat az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül, miután újabb háromnapos szüneteltetéssel tette próbára az európaiak türelmét, akik versenyt futnak az idővel, hogy elkerüljék az idei téli energiaválságot – írta az AFP francia hírügynökség. A Gazprom pénteken közölte, hogy a műszaki problémákat a turbinát gyártó német Siemens csoport képviselőivel folytatott ellenőrzés során fedezte fel. Az orosz csoport “olajszivárgásról” számol be “az egyik rotor sebességmérőjéhez csatlakozó kábeleken”. 

A Telegramon a csoport egy olyan fotót tett közzé, amelyen barnás folyadékkal körülvett kábelek láthatók. Korábban a nap folyamán a Kreml azt állította, hogy az Északi Áramlat gázvezeték működést  pótalkatrészhiány fenyegeti a Moszkva ellen az ukrajnai offenzíva nyomán elrendelt szankciók miatt. A Kreml február végi ukrajnai katonai beavatkozásának kezdete óta Moszkva a masszív nyugati szankciókra válaszul jelentősen csökkentette az európaiaknak szánt gázszállításait. Az orosz gáztól nagymértékben függő európaiak azzal vádolják a Kremlt, hogy a gázkérdést nyomásgyakorlásra használja, amit Moszkva a szankciók okozta műszaki problémákra vagy a fizetési késedelmekre hivatkozva cáfol. Oroszország azt állítja, hogy a szankciók megakadályozzák egy Kanadába javításra küldött Siemens-turbina visszaszállítását. Németország, ahol a turbina jelenleg található, ezzel szemben azt állítja, hogy Moszkva akadályozza ennek a kulcsfontosságú alkatrésznek a visszaszolgáltatását.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget

A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.

A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.

Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák