Zöldinfó
A Gazprom egy turbina megjavításáig “teljesen” leállította a gázszállítást az Északi Áramlaton keresztül
A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat pénteken bejelentette, hogy az Európába irányuló szállítások szempontjából létfontosságú Északi Áramlat gázvezetéket “teljesen” leállítja egy turbina megjavításáig, noha a karbantartás után szombaton kellett volna újra üzembe helyezni.
A Gazprom közleményében azt írta, hogy a karbantartási művelet során “olajszivárgást” fedezett fel a turbinában. “A javításig (…) a gázszállítás az Északi Áramlaton keresztül teljesen felfüggesztik.” Oroszországnak szombaton kellett volna újraindítani a gázszállításokat az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül, miután újabb háromnapos szüneteltetéssel tette próbára az európaiak türelmét, akik versenyt futnak az idővel, hogy elkerüljék az idei téli energiaválságot – írta az AFP francia hírügynökség. A Gazprom pénteken közölte, hogy a műszaki problémákat a turbinát gyártó német Siemens csoport képviselőivel folytatott ellenőrzés során fedezte fel. Az orosz csoport “olajszivárgásról” számol be “az egyik rotor sebességmérőjéhez csatlakozó kábeleken”.
A Telegramon a csoport egy olyan fotót tett közzé, amelyen barnás folyadékkal körülvett kábelek láthatók. Korábban a nap folyamán a Kreml azt állította, hogy az Északi Áramlat gázvezeték működést pótalkatrészhiány fenyegeti a Moszkva ellen az ukrajnai offenzíva nyomán elrendelt szankciók miatt. A Kreml február végi ukrajnai katonai beavatkozásának kezdete óta Moszkva a masszív nyugati szankciókra válaszul jelentősen csökkentette az európaiaknak szánt gázszállításait. Az orosz gáztól nagymértékben függő európaiak azzal vádolják a Kremlt, hogy a gázkérdést nyomásgyakorlásra használja, amit Moszkva a szankciók okozta műszaki problémákra vagy a fizetési késedelmekre hivatkozva cáfol. Oroszország azt állítja, hogy a szankciók megakadályozzák egy Kanadába javításra küldött Siemens-turbina visszaszállítását. Németország, ahol a turbina jelenleg található, ezzel szemben azt állítja, hogy Moszkva akadályozza ennek a kulcsfontosságú alkatrésznek a visszaszolgáltatását.
mti
Zöldinfó
A klímaváltozás miatt gyakoribbak lehetnek az erdőtüzek Szerbiában
Évtizedekig tarthat a leégett Delibláti-homokpuszta erdeinek helyreállítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedekig tarthat a nyári tűzvészben súlyosan károsodott Delibláti-homokpuszta erdeinek helyreállítása, a szakemberek pedig azt vizsgálják, milyen, a szárazságnak és az erdőtüzeknek ellenállóbb fafajokkal lehetne újratelepíteni a területet – olvasható az alternativenergia.hu. A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint jelenleg nincsenek aktív tűzfészkek a homokpusztán, a tűzoltók azonban továbbra is figyelik a helyzet alakulását. A térségben korábban ritkának számítottak a nagy erdőtüzek, a globális felmelegedés következtében azonban a szakemberek szerint a jövőben gyakoribbá válhatnak. Szakemberek szerint csak a tűz okozta károk teljes felmérése körülbelül egy évet vehet igénybe. Ezt követően fokozatosan el kell távolítani a megsemmisült, félig elégett vagy meggyengült fákat, amelyek egyrészt növelhetik egy újabb tűz kialakulásának veszélyét, másrészt kedvező körülményeket teremthetnek az egészséges erdőket veszélyeztető szúfélék elszaporodásához.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen fafajokat telepítsenek a leégett területekre. A szakértők szerint a könnyen lángra kapó tűlevelűek helyett nyír, nyár, kőris és tölgy ültetése is szóba jöhet. A feketefenyő és az akác több mint kétszáz éve része a Delibláti-homokpuszta tájképének, az ezekkel újratelepített területek azonban már az 1996-os és a 2007-es nagy tűzvészekben is jelentős károkat szenvedtek.
Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) adatai szerint 2023 és 2025 között volt ebben az évszázadban a legsúlyosabb hároméves időszak Szerbiában az erdőtüzek száma és kiterjedése alapján. Az idei nyáron a Delibláti-homokpusztát sújtó tűz volt az egyik legsúlyosabb: mintegy 4000 hektár természetvédelmi területet érintett a tűz, ebből több mint 3100 hektár erdő.
A Delibláti-homokpuszta a Pannon-medence egyik legértékesebb természetes területe. A dűnék, a sztyeppek, az erdők, a mocsaras élőhelyek és a Duna közelsége különleges élőhelyegyüttest alakított ki, amelyben több mint 900 növényfaj, alfaj és változat található. Ezek között számos ritka, reliktum-, endemikus és szubendemikus faj van.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban