Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Gazprom egy turbina megjavításáig “teljesen” leállította a gázszállítást az Északi Áramlaton keresztül

A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat pénteken bejelentette, hogy az Európába irányuló szállítások szempontjából létfontosságú Északi Áramlat gázvezetéket “teljesen” leállítja egy turbina megjavításáig, noha a karbantartás után szombaton kellett volna újra üzembe helyezni.

Létrehozva:

|

A Gazprom közleményében azt írta, hogy a karbantartási művelet során “olajszivárgást” fedezett fel a turbinában. “A javításig (…) a gázszállítás az Északi Áramlaton keresztül teljesen felfüggesztik.” Oroszországnak szombaton kellett volna újraindítani a gázszállításokat az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül, miután újabb háromnapos szüneteltetéssel tette próbára az európaiak türelmét, akik versenyt futnak az idővel, hogy elkerüljék az idei téli energiaválságot – írta az AFP francia hírügynökség. A Gazprom pénteken közölte, hogy a műszaki problémákat a turbinát gyártó német Siemens csoport képviselőivel folytatott ellenőrzés során fedezte fel. Az orosz csoport “olajszivárgásról” számol be “az egyik rotor sebességmérőjéhez csatlakozó kábeleken”. 

A Telegramon a csoport egy olyan fotót tett közzé, amelyen barnás folyadékkal körülvett kábelek láthatók. Korábban a nap folyamán a Kreml azt állította, hogy az Északi Áramlat gázvezeték működést  pótalkatrészhiány fenyegeti a Moszkva ellen az ukrajnai offenzíva nyomán elrendelt szankciók miatt. A Kreml február végi ukrajnai katonai beavatkozásának kezdete óta Moszkva a masszív nyugati szankciókra válaszul jelentősen csökkentette az európaiaknak szánt gázszállításait. Az orosz gáztól nagymértékben függő európaiak azzal vádolják a Kremlt, hogy a gázkérdést nyomásgyakorlásra használja, amit Moszkva a szankciók okozta műszaki problémákra vagy a fizetési késedelmekre hivatkozva cáfol. Oroszország azt állítja, hogy a szankciók megakadályozzák egy Kanadába javításra küldött Siemens-turbina visszaszállítását. Németország, ahol a turbina jelenleg található, ezzel szemben azt állítja, hogy Moszkva akadályozza ennek a kulcsfontosságú alkatrésznek a visszaszolgáltatását.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Advertisement

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák