Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Gazprom egy turbina megjavításáig “teljesen” leállította a gázszállítást az Északi Áramlaton keresztül

A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat pénteken bejelentette, hogy az Európába irányuló szállítások szempontjából létfontosságú Északi Áramlat gázvezetéket “teljesen” leállítja egy turbina megjavításáig, noha a karbantartás után szombaton kellett volna újra üzembe helyezni.

Létrehozva:

|

A Gazprom közleményében azt írta, hogy a karbantartási művelet során “olajszivárgást” fedezett fel a turbinában. “A javításig (…) a gázszállítás az Északi Áramlaton keresztül teljesen felfüggesztik.” Oroszországnak szombaton kellett volna újraindítani a gázszállításokat az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül, miután újabb háromnapos szüneteltetéssel tette próbára az európaiak türelmét, akik versenyt futnak az idővel, hogy elkerüljék az idei téli energiaválságot – írta az AFP francia hírügynökség. A Gazprom pénteken közölte, hogy a műszaki problémákat a turbinát gyártó német Siemens csoport képviselőivel folytatott ellenőrzés során fedezte fel. Az orosz csoport “olajszivárgásról” számol be “az egyik rotor sebességmérőjéhez csatlakozó kábeleken”. 

A Telegramon a csoport egy olyan fotót tett közzé, amelyen barnás folyadékkal körülvett kábelek láthatók. Korábban a nap folyamán a Kreml azt állította, hogy az Északi Áramlat gázvezeték működést  pótalkatrészhiány fenyegeti a Moszkva ellen az ukrajnai offenzíva nyomán elrendelt szankciók miatt. A Kreml február végi ukrajnai katonai beavatkozásának kezdete óta Moszkva a masszív nyugati szankciókra válaszul jelentősen csökkentette az európaiaknak szánt gázszállításait. Az orosz gáztól nagymértékben függő európaiak azzal vádolják a Kremlt, hogy a gázkérdést nyomásgyakorlásra használja, amit Moszkva a szankciók okozta műszaki problémákra vagy a fizetési késedelmekre hivatkozva cáfol. Oroszország azt állítja, hogy a szankciók megakadályozzák egy Kanadába javításra küldött Siemens-turbina visszaszállítását. Németország, ahol a turbina jelenleg található, ezzel szemben azt állítja, hogy Moszkva akadályozza ennek a kulcsfontosságú alkatrésznek a visszaszolgáltatását.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák