Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kártérítést követelnek a Gazpromtól német földgázimportőrök

Kártérítést követel a Gazprom orosz állami energiavállalattól a nem teljesített földgázszállítások miatt két német földgázimportőr – jelentette hétfőn a Handelsblatt című német napilap.

Létrehozva:

|

A német üzleti lap beszámolója szerint elsőként az ország legnagyobb földgázimportőre, az Uniper, majd egy újabb energetikai nagyvállalat, az RWE kezdeményezett a károk megtérítését célzó választottbírósági eljárást az orosz óriásvállalat ellen. Mindkét cég földgázvásárlási szerződéseket kötött a Gazprommal, amely azonban az Oroszország Ukrajna elleni háborújának februári kezdete óta egyre inkább visszafogta, majd augusztus végén leállította németországi földgázszállításait, holott a háború miatt az EU által Oroszországgal szemben elrendelt büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet. Az Uniper és az RWE az orosz gázszállítások leállása miatt arra kényszerült, hogy a világpiacon, igen magas áron vásároljon gázt, és az eredeti megállapodásokban szereplő, jóval alacsonyabb áron adja tovább ügyfeleinek, köztük számos helyi közműszolgáltatónak. Az Uniper eddig 11,6 milliárd euró kárt szenvedett, az RWE kára nagyjából egymilliárd euró – írta a Handelsblatt, hozzátéve, hogy a Gazprom alaptalannak tartja a kártérítési követeléseket.

Az üzleti lap szerint mindkét cég úgy állapodott meg a földgázszállításokról az orosz partnerrel, hogy a szerződésekben azt is rögzítették: az esetleges vitákat választottbírósági eljárással tisztázzák. Az Uniper esetében az illetékes testület a Stockholmi Kereskedelmi Kamara (SCC) Választottbírósági Intézete, amelynek szabályzata kimondja, hogy az alperes távolmaradása az eljárástól nem akadályozza meg annak lefolytatását. Ez azt jelenti, hogy a kártérítési követelés akkor is a testület elé kerülhet, ha a Gazprom nem hajlandó részt venni az eljárásban.

Az ukrajnai háború előtt Németország földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap 1972, az oroszországi gázimport kezdete óta, amikor nem érkezett földgáz Oroszországból Németországba. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés: felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják. A szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság hétfői jelentése szerint “a németországi gázellátás stabil” és “az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 96,98 százalékos.

Advertisement

Zöld Energia

Napfény és szél hajtja Szlovéniát a klímasemlegesség felé

Új lendületet kap Szlovénia megújulóenergia-programja: az ország nap- és szélenergia-projektekre fordítja az uniós támogatás zömét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megújuló energiával kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében Szlovénia 64,5 millió euró (26 milliárd forint) értékben nyújt támogatást új szolár áramtermelő berendezések és szélerőművek bővítésére – közölte az alternativenergia.hu. A finanszírozás – amelyből 63,5 millió euró uniós forrásból származik – Szlovénia megújulóenergia-programjának legújabb része, célja pedig, hogy növelje a megújuló alapú villamosenergia termelését, miközben csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. A minisztérium közlése szerint a program az energiatárolási infrastruktúrára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. “Ezzel a felhívással Szlovénia folytatja a zöld átmenet céljainak megvalósítását és az európai kohéziós politika által támogatott klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalását” – olvasható a sajtóközleményben.

A források akkor érkeznek, ha Szlovénia végrehajtja a 2024 decemberében elfogadott, aktualizált nemzeti energia- és éghajlatvédelmi tervét, amely ambíciózus célokat tűz ki, többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését 2030-ig. A terv mintegy 3,8 milliárd eurót irányoz elő a megújuló energiaforrásokból történő elosztott villamosenergia-termelésre, egy szélesebb, 2030-ig tartó, 22 milliárd eurós energia- és éghajlatvédelmi beruházási program részeként. Szlovénia 2020-ban hosszú távú klímastratégiát fogadott el, amely szerint az ország 2050-re érheti el a szén-dioxid-semlegességet, 2030-ra pedig a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes bruttó energiafogyasztáson belül legalább 27 százalékra emeli. A kormány becslései szerint évente mintegy 1 milliárd euróra lesz szüksége az éghajlati célok eléréséhez. Tisztviselők szerint elegendő nemzeti és EU-források állnak rendelkezésre a finanszírozási hiányok áthidalására.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák