Zöldinfó
A gombák és az állatok evolúciós útját térképezték fel az ELTE kutatói
Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.
A rangos Nature folyóiratban megjelenő tanulmányt jegyző kutatók a mai genetikai sokféleséget felhasználó, az ELTE-n fejlesztett számítógépes modelleken alapuló evolúciós rekonstrukciót mutatnak be – közölte az ELTE Természettudományi Kara szerdán az MTI-vel. Az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével a szakemberek feltérképezték a gombák és az állatok evolúciós útját a komplex többsejtűség felé. Eredményeik szerint a két csoport már meglepően korán, szinte közvetlenül közös ősüktől való több mint egymilliárd évvel ezelőtti elválásuk után, ám még a többsejtűség megjelenése előtt eltérő evolúciós pályára lépett. A Szöllősi Gergely fizikus és evolúcióbiológus vezette ERC GENECLOCKS kutatócsoport által fejlesztett, a teljes genomszekvenciák hatékony elemzésére képes számítási módszerek segítségével tudtak a korábbinál pontosabb és részletesebb választ adni az evolúció egyik alapvető kérdésére.
Mint a közlemény emlékeztet, az evolúcióbiológusok mindig is kíváncsiak voltak az állatok és gombák evolúciós történetére: az összetett többsejtű organizmusok e két csoportja első látásra teljesen eltérő, valójában azonban közeli rokonok. Az állatok és a gombák ugyanannak a kiterjedt családnak, az eukarióta szupercsoportnak a tagjai, azaz sokkal közelebbi rokonai egymásnak, mint bármelyikük a növényeknek. Mivel nem állnak rendelkezésre részletes fosszíliamaradványok az állatok és gombák ősei szétválásának idejéből, nehéz feladat volt annak a kérdésnek a megválaszolása, hogyan fejlődött ki ugyanazon eukarióta szupercsoporton belül két ilyen mértékben eltérő példa a komplex többsejtűségre. “Ahhoz, hogy ezt az evolúciós rejtélyt megfejtsük, először teljes genomszekvenciákat kellett előállítanunk az egysejtű csoportokból, amelyek az Élet Fáján az állatok és gombák között ágaznak le” – idézi a közlemény Inaki Ruiz-Trillót, a barcelonai Institut de Biologia Evolutiva (CSIC-UPF) vezető kutatóját és professzorát.
A kutatók több állat- és gombafaj és a többsejtűség kialakulását megelőzően leágazó egysejtű csoportokra újonnan meghatározott teljes genomszekvenciáját vizsgálták. A ma élő gombák, állatok és legközvetlenebb egysejtű rokonaik teljes genetikai szövegéből kiindulva az egyes gének evolúciós történetét visszakövetve százmillió éves távlatokban rekonstruálták a két csoport evolúcióját. Az elemzésekből kirajzolódó kép szerint a mai állatok és gombák közötti genetikai különbségek az evolúció korai szakaszában elkezdődött fokozatos változások következményei. A kutatók eredményei azt mutatják, hogy ezek a változások közvetlenül a két csoport leszármazási vonalának több mint egymilliárd évvel ezelőtti elágazása után indultak be. “Ez meglepett minket, mert azt várhattuk, hogy mind az állatok, mind a gombák esetében a többsejtűség megjelenésével egy időben következett be a genetikai változások többsége” – mondta Eduard Ocana-Pallares, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének posztdoktori kutatója.
A kutatók szerint az állatok kifejlődéséhez vezető leszármazási vonal olyan géneket halmozott fel, amelyek később elengedhetetlenné váltak az állati soksejtűséghez. Ezzel szemben a gombák ősei folyamatos “genetikai veszteségeket” szenvedtek el, ami genetikai “képességeiket” a metabolikus sokféleség irányába tolta. Ez az eltolódás tette lehetővé a gombák számára, hogy hatékonyan alkalmazkodjanak és maradjanak fenn a legkülönfélébb környezeti feltételek mellett is – áll a közleményben.
mti
Zöldinfó
Téli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
Megújult a RenoPont: személyre szabott javaslatokat ad a megújuló energiával kombinált lakásfelújításhoz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A téli fűtésszámlák újabb megugrása ismét megmutatta, hogy Magyarország épületállománya energiahatékonysági szempontból rossz állapotban van – írja az alternativenergia.hu. A magas rezsiköltségek mögött nem rendkívüli időjárási helyzet áll, hanem az, hogy magas az elavult, rosszul szigetelt épületek aránya, és sok a korszerűtlen fűtési rendszerrel rendelkező ingatlan. Ebben a helyzetben kulcskérdés, hogy a lakásfelújítás előtt állók érthető, megbízható és személyre szabott információkhoz jussanak. Ezt a célt szolgálja a megújult renopont.hu, ahol az eddigi tudásbázis mellett immár teljes körű útmutatók és könnyen használható, kérdésekre épülő segédletek (úgynevezett “varázslók”) segítik az eligazodást a megújuló energiák világában.
A fűtésszámlák mögött szerkezeti probléma áll
A hivatalos adatok szerint Magyarország végső energiafelhasználásának mintegy 42 százaléka az épületekhez kötődik. Az elmúlt évek fogyasztáscsökkenése elsősorban az enyhe teleknek és a takarékoskodásnak volt köszönhető, nem pedig az energiahatékony felújítások elterjedésének. Ezért amikor hidegebb tél érkezik, a rezsiköltségek ismét megugranak. Szakértői számítások szerint az épületállomány több mint 3 százalékát kellene évente mélyfelújítani, ami nagyjából 140 ezer lakást jelentene évente. Ez piaci alapon nem valósul meg, miközben a halogatás költsége folyamatosan nő: magasabb rezsi, rosszabb levegőminőség, és elmaradó klímacélok.
Nem általános tanács, hanem konkrét helyzetekre szabott javaslatok
A megújult RenoPont egyik legfontosabb újdonsága, hogy a felhasználók egy gyors, végigkattintható kérdéssor után nem általános ajánlásokat, hanem a saját otthonuk adottságaira szabott tanácsot kapnak. Egy tipikus példa: egy családi házban élő tulajdonos szeretné csökkenteni a rezsijét, de megtartaná a meglévő kazánt vagy kályhát, az ingatlan zöldövezetben van, kevés a szabad hely a telken, és minél kisebb átalakítást szeretne. A RenoPont ilyen esetben nem teljes rendszercserét javasol, hanem hibrid megoldásokat mutat be: például egy levegő–víz hőszivattyút a meglévő radiátoros rendszer mellé, vagy egy levegő–levegő hőszivattyút (hűtő-fűtő klímát), amely helyiségenként segít csökkenteni a gáz- vagy fatüzelésű fűtés használatát. Az oldal mindkét megoldásnál világosan bemutatja az előnyöket, a korlátokat és azokat a szempontokat, amelyekre érdemes figyelni, mielőtt bárki döntést hozna. Csak ezt követően érhető el az általános tudásanyag és a részletes műszaki háttér.
Megújuló energia: nem létezik univerzális recept, de mindenki számára van megoldás
A RenoPont új megközelítése abból indul ki, hogy nem minden megújuló technológia alkalmas minden épülethez. A hőszivattyú, a napelem vagy a napkollektor lehet jó megoldás – de csak akkor, ha az adott ingatlan adottságaihoz, a lakók élethelyzetéhez és a család pénztárcájához illeszkedik. Az oldalon elérhető útmutatók ezért külön kezelik a családi házas és társasházi helyzeteket, a kis és nagy átalakítással járó megoldásokat, valamint azt is, hogy mikor érdemes egy meglévő fűtési rendszert megtartani és mikor indokolt a csere.
Online tudás és személyes tanácsadás egy rendszerben
Az online tájékozódás után az érdeklődők RenoPont tanácsadói irodákban vagy online konzultáció keretében is személyre szabott segítséget kaphatnak. A tanácsadási folyamat a döntés-előkészítéstől egészen a megvalósításig kíséri végig a felújítást, így elkerülhetők a rossz döntések és a felesleges kiadások. A megújult RenoPont célja, hogy a bizonytalanság helyett kapaszkodót, a találgatás helyett valódi választási lehetőségeket kínáljon azoknak, akik belevágnának a felújításba – akár energiahatékonyságról, akár megújuló energiáról van szó.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLevegőszennyezettség miatt figyelmeztetést adott ki az önkormányzat
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb milliárd tonnával csökkent a CO₂-kibocsátás a kínai zöldtechnológiai exportnak köszönhetően
