Zöldinfó
A gombák és az állatok evolúciós útját térképezték fel az ELTE kutatói
Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.
A rangos Nature folyóiratban megjelenő tanulmányt jegyző kutatók a mai genetikai sokféleséget felhasználó, az ELTE-n fejlesztett számítógépes modelleken alapuló evolúciós rekonstrukciót mutatnak be – közölte az ELTE Természettudományi Kara szerdán az MTI-vel. Az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével a szakemberek feltérképezték a gombák és az állatok evolúciós útját a komplex többsejtűség felé. Eredményeik szerint a két csoport már meglepően korán, szinte közvetlenül közös ősüktől való több mint egymilliárd évvel ezelőtti elválásuk után, ám még a többsejtűség megjelenése előtt eltérő evolúciós pályára lépett. A Szöllősi Gergely fizikus és evolúcióbiológus vezette ERC GENECLOCKS kutatócsoport által fejlesztett, a teljes genomszekvenciák hatékony elemzésére képes számítási módszerek segítségével tudtak a korábbinál pontosabb és részletesebb választ adni az evolúció egyik alapvető kérdésére.
Mint a közlemény emlékeztet, az evolúcióbiológusok mindig is kíváncsiak voltak az állatok és gombák evolúciós történetére: az összetett többsejtű organizmusok e két csoportja első látásra teljesen eltérő, valójában azonban közeli rokonok. Az állatok és a gombák ugyanannak a kiterjedt családnak, az eukarióta szupercsoportnak a tagjai, azaz sokkal közelebbi rokonai egymásnak, mint bármelyikük a növényeknek. Mivel nem állnak rendelkezésre részletes fosszíliamaradványok az állatok és gombák ősei szétválásának idejéből, nehéz feladat volt annak a kérdésnek a megválaszolása, hogyan fejlődött ki ugyanazon eukarióta szupercsoporton belül két ilyen mértékben eltérő példa a komplex többsejtűségre. “Ahhoz, hogy ezt az evolúciós rejtélyt megfejtsük, először teljes genomszekvenciákat kellett előállítanunk az egysejtű csoportokból, amelyek az Élet Fáján az állatok és gombák között ágaznak le” – idézi a közlemény Inaki Ruiz-Trillót, a barcelonai Institut de Biologia Evolutiva (CSIC-UPF) vezető kutatóját és professzorát.
A kutatók több állat- és gombafaj és a többsejtűség kialakulását megelőzően leágazó egysejtű csoportokra újonnan meghatározott teljes genomszekvenciáját vizsgálták. A ma élő gombák, állatok és legközvetlenebb egysejtű rokonaik teljes genetikai szövegéből kiindulva az egyes gének evolúciós történetét visszakövetve százmillió éves távlatokban rekonstruálták a két csoport evolúcióját. Az elemzésekből kirajzolódó kép szerint a mai állatok és gombák közötti genetikai különbségek az evolúció korai szakaszában elkezdődött fokozatos változások következményei. A kutatók eredményei azt mutatják, hogy ezek a változások közvetlenül a két csoport leszármazási vonalának több mint egymilliárd évvel ezelőtti elágazása után indultak be. “Ez meglepett minket, mert azt várhattuk, hogy mind az állatok, mind a gombák esetében a többsejtűség megjelenésével egy időben következett be a genetikai változások többsége” – mondta Eduard Ocana-Pallares, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének posztdoktori kutatója.
A kutatók szerint az állatok kifejlődéséhez vezető leszármazási vonal olyan géneket halmozott fel, amelyek később elengedhetetlenné váltak az állati soksejtűséghez. Ezzel szemben a gombák ősei folyamatos “genetikai veszteségeket” szenvedtek el, ami genetikai “képességeiket” a metabolikus sokféleség irányába tolta. Ez az eltolódás tette lehetővé a gombák számára, hogy hatékonyan alkalmazkodjanak és maradjanak fenn a legkülönfélébb környezeti feltételek mellett is – áll a közleményben.
mti
Zöldinfó
Több mint 900 millió galaxist térképezett fel az Euclid űrtávcső
Több mint 900 millió galaxis adatait tette közzé az Európai Űrügynökség.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Nyilvánosságra hozta a Euclid űrtávcső első nagy megfigyelési adatbázisát az Európai Űrügynökség (ESA); a több mint 900 millió galaxis adatait tartalmazó felmérés elkészítésében magyar kutatók is részt vettek – közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a több mint egyévnyi megfigyelés eredményeit összegző első adatközlés (DR1-Foundation) fontos mérföldkő a világegyetem nagyléptékű szerkezetének háromdimenziós feltérképezésében. A Euclid Konzorcium munkájában a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának támogatásával vesznek részt.
A most közzétett felmérés 1900 négyzetfokos égterületet fed le, amely nagyjából 9500 telihold látszó területének felel meg. Az adatbázis több mint 900 millió galaxist, több mint 60 millió kvazárjelöltet és mintegy 15 ezer erős gravitációslencse-jelöltet tartalmaz. A felvételeket és katalógusokat több mint 160 millió égi objektumról készült színképfelvételek egészítik ki. A mintegy 1,7 millió gigabájtnyi adat az eddigi legnagyobb, űrtávcsővel végzett ilyen jellegű égboltfelmérés eredménye – olvasható a közleményben.
Valeria Pettorino, az ESA Euclid projektjének tudományos vezetője a közleményben kiemelte: a korábbi adatközlések néhány napos megfigyelést foglaltak magukban, mintegy 60 négyzetfokos égterületről. A mostani adatközlés léptékváltást jelent: több mint egyévnyi megfigyelést tesznek közzé, lényegesen nagyobb égterületről. Ez áttörő tudományos eredmények előtt nyit utat. Az adatközléssel egy időben 26 tudományos tanulmány is megjelent. A Euclid elsődleges célja a világegyetem teljes anyag- és energiatartalmának mintegy 95 százalékát alkotó sötét anyag és sötét energia vizsgálata a galaxisok térbeli eloszlásának és a gravitációs lencsehatásnak a segítségével.
Az űrteleszkóp közeli infravörös műszere egyszerre több ezer objektum fényét bontja fel hullámhossz szerint. Ezek segítségével meghatározható a galaxisok távolsága, így azok elhelyezhetők a világegyetem nagyléptékű szerkezetét alkotó kozmikus háló háromdimenziós térképén is. A kapcsolódó tanulmányok csillagkeletkezési területek feltérképezését és a galaxisokon belüli gázmozgások vizsgálatát is bemutatják. Emellett gépi tanulási módszerek, önkéntesek és szakértők bevonásával mintegy 15 ezer erős gravitációslencse-jelöltet azonosítottak, amellyel összeállították az eddigi legnagyobb ilyen jellegű katalógust.
Kovács András, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója, a Euclid magyar csapatának vezetője elmondta, hogy Lendület kutatócsoportjuk a galaxisok alkotta kozmikus hálót vizsgálja. Hangsúlyozta: a galaxisok térbeli eloszlásának minden korábbinál részletesebb feltérképezésével pontosabban követhető e hálózat fejlődése, ami alapvető a sötét anyag és a sötét energia szerepének megértéséhez.
A 2023-ban felbocsátott űrtávcső most közzétett felmérése a hatéves programban feltérképezni tervezett égterület mintegy 14 százalékát fedi le. A DR1-Foundation a 2027 közepére tervezett teljes DR1 adathalmaz alapját jelenti, amely további kozmológiai elemzésekkel egészíti majd ki a jelenlegi adatokat – áll a közleményben.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia8 óra telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás
