Zöldinfó
A gyaloglás az új divat Bécsben
Egy friss tanulmány szerint a bécsiek gyakran és szívesen mennek gyalog, főleg, ha szép környezetben vezet az útjuk. A sétálók legnagyobb ellensége ugyanakkor a motorizált közlekedés, a túl rövid zöld jelzés a gyalogátkelőknél és a túl hosszú várakozási idő a lámpánál.
Mivel 2015 a gyaloglás éve Bécsben, a Mobilitási Ügynökség tanulmányt készíttetett a gyalogos közlekedésről, amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. A felmérés szerint az osztrák főváros lakói gyakran (80%) és szívesen (59%) kelnek útra gyalogosan, a megkérdezettek 60 százaléka pedig nem azért mond le az autóról vagy a buszról, mert muszáj, hanem mert szívesen sétál egyet. A környezetvédelmi szempontok (58%) és a testmozgás (70%) mellett a válaszadók legtöbbje (76%) a szép környezet miatt választja ezt a helyváltoztatási formát.
A tanulmányból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 18 százaléka szívesen gyalogol ugyan, mégis ritkán tesz így. Legtöbbjüket (46%) a motorizált közlekedés tartja vissza a sétálástól, de sokan említették kedvszegőként a túl rövid zöld jelzést a gyalogos átkelőhelyeknél, a túl hosszú várakozási időt a lámpáknál, a kutyaürüléket, a túl keskeny járdákat és a túl kevés helyet is. Noha az egymilliónál több lakossal rendelkező városok körében a maga 26 százalékával Bécs nemzetközi viszonylatban is az élvonalban van – csak New York, London és Hamburg előzi meg – , Maria Vassilakou közlekedési tanácsnok hosszú távon mégis 30 százalékra szeretné emelni a gyalogosan megtett utak arányát az osztrák fővárosban.
Éppen ezért 2018-ig két további sétálóutcával szeretnének a bécsi gyalogosok kedvében járni. Az egyik a Hauptbahnhoftól vezetne a városközponton át egészen a Wirtschaftsuniversität kampuszáig, a másik pedig a Währinger Straßén át a hatodik, hetedik és nyolcadik kerületbe. Kényelmes ülőalkalmatosságokkal, ivókutakkal és látványos épületekkel ösztönöznék az embereket a sétára. 2025-ig pedig további öt sétálóutcával bővítenék a kínálatot.
Zöldinfó
Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen
A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.
Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.
Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés