Zöldinfó
A gyaloglás az új divat Bécsben
Egy friss tanulmány szerint a bécsiek gyakran és szívesen mennek gyalog, főleg, ha szép környezetben vezet az útjuk. A sétálók legnagyobb ellensége ugyanakkor a motorizált közlekedés, a túl rövid zöld jelzés a gyalogátkelőknél és a túl hosszú várakozási idő a lámpánál.
Mivel 2015 a gyaloglás éve Bécsben, a Mobilitási Ügynökség tanulmányt készíttetett a gyalogos közlekedésről, amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. A felmérés szerint az osztrák főváros lakói gyakran (80%) és szívesen (59%) kelnek útra gyalogosan, a megkérdezettek 60 százaléka pedig nem azért mond le az autóról vagy a buszról, mert muszáj, hanem mert szívesen sétál egyet. A környezetvédelmi szempontok (58%) és a testmozgás (70%) mellett a válaszadók legtöbbje (76%) a szép környezet miatt választja ezt a helyváltoztatási formát.
A tanulmányból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 18 százaléka szívesen gyalogol ugyan, mégis ritkán tesz így. Legtöbbjüket (46%) a motorizált közlekedés tartja vissza a sétálástól, de sokan említették kedvszegőként a túl rövid zöld jelzést a gyalogos átkelőhelyeknél, a túl hosszú várakozási időt a lámpáknál, a kutyaürüléket, a túl keskeny járdákat és a túl kevés helyet is. Noha az egymilliónál több lakossal rendelkező városok körében a maga 26 százalékával Bécs nemzetközi viszonylatban is az élvonalban van – csak New York, London és Hamburg előzi meg – , Maria Vassilakou közlekedési tanácsnok hosszú távon mégis 30 százalékra szeretné emelni a gyalogosan megtett utak arányát az osztrák fővárosban.
Éppen ezért 2018-ig két további sétálóutcával szeretnének a bécsi gyalogosok kedvében járni. Az egyik a Hauptbahnhoftól vezetne a városközponton át egészen a Wirtschaftsuniversität kampuszáig, a másik pedig a Währinger Straßén át a hatodik, hetedik és nyolcadik kerületbe. Kényelmes ülőalkalmatosságokkal, ivókutakkal és látványos épületekkel ösztönöznék az embereket a sétára. 2025-ig pedig további öt sétálóutcával bővítenék a kínálatot.
Zöldinfó
Egyre nagyobb a vízhiány a somogyi erdőkben, új megoldásokat keresnek
Hőség – Folyamatosan itatják a vadakat a somogyi erdőkben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Folyamatosan itatják a vadakat a rendkívüli hőségben, és a víz megtartásának lehetőségeit vizsgálják a somogyi erdőkben a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. munkatársai – adta hírül a társaság a vadászattal és erdőkkel foglalkozó Facebook-oldalain. A Somogy erdőterületeinek mintegy felén, 80 ezer hektáron gazdálkodó állami tulajdonú társaság azt írta: a vadállományt mesterséges dagonyák feltöltésével is segítik vízhez jutni – írja az alternativenergia.hu. Ez a tevékenység a teljes erdei ökoszisztéma javára válik, mivel ezeket a vízlelőhelyeket nemcsak a vadászható, hanem más fajok is látogatják – tették hozzá.
Kitértek rá, hogy a szántódi vadászterületen annak ellenére vált szükségessé a lajtos kocsis vízpótlás, hogy télen 50-60 centiméter hó hullott, ugyanis az sem tudta megszűntetni az elmúlt öt évben kialakult talajvízhiányt. A cég több fejlesztést is megvalósított a területen: kútfúrással, kút felújításával és az ahhoz telepített napelemes szivattyúval oldják meg az állatok itatását, nyúlgátakat alakítottak ki a záporokból, zivatarokból származó víz tárolására, és egy évtizedek óta üres halastóban fogtak fel annyi őszi-téli csapadékot, hogy az vaditatóként szolgáljon – jelezték.
Kiemelték, hogy a Nyugat-Zselicben rendszeresen ellenőrzik, kipucolják, karbantartják a forrásokat. Megjegyezték, az élővizekben gazdag lábodi erdészetnél a víz folyamatosan biztosított a vadállománynak. Kivételt Nagyasallér és környéke, valamint a csöpröndi vaddisznóskert jelent, ott napi szinten szükség van a vízszállításra. Komoly vízmegtartási projekteken dolgoznak tavaly óta azért, hogy még a legextrémebb időjárási helyzetekben is garantálják a szükséges feltételeket a lábodi vadászterület világhírű vadállományának és egyedülálló ökoszisztémájának – tették hozzá. Példaként hozták fel, hogy felújítják a vízvisszatartó védműveket, újra “elgátolják” a régi cserteleki halastavat, napelemes kutat fúrnak.
A társaság hangsúlyozta, az egyre szélsőségesebb időjárás miatt egyre sürgetőbb feladat a csapadék helyben tartása. A SEFAG szakembereik a zselici erdészetnél azt vizsgálták, hogyan tartható vissza több víz az erdőkben vagy azok közvetlen környezetében úgy, hogy a távolabbi területek vízellátása se csorbuljon – közölték. Tájékoztatásuk szerint az egyik lehetséges módszer, hogy a jelenleg száraz vízfolyások és árkok medrében helyben található, természetes anyagokból – hengeres fából és földből – fenékküszöböket, kisebb torlaszokat alakítanak ki, ezek segítségével a felszíni víz időlegesen tárolható. A vízmegtartásról tavaly megkezdett egyeztetések eredményeként ez év végére kialakul a SEFAG vagyonkezelésében lévő erdőállományok vízgazdálkodási hálózata – olvasható a cég bejegyzésében.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés