Zöldinfó
A gyaloglás az új divat Bécsben
Egy friss tanulmány szerint a bécsiek gyakran és szívesen mennek gyalog, főleg, ha szép környezetben vezet az útjuk. A sétálók legnagyobb ellensége ugyanakkor a motorizált közlekedés, a túl rövid zöld jelzés a gyalogátkelőknél és a túl hosszú várakozási idő a lámpánál.
Mivel 2015 a gyaloglás éve Bécsben, a Mobilitási Ügynökség tanulmányt készíttetett a gyalogos közlekedésről, amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. A felmérés szerint az osztrák főváros lakói gyakran (80%) és szívesen (59%) kelnek útra gyalogosan, a megkérdezettek 60 százaléka pedig nem azért mond le az autóról vagy a buszról, mert muszáj, hanem mert szívesen sétál egyet. A környezetvédelmi szempontok (58%) és a testmozgás (70%) mellett a válaszadók legtöbbje (76%) a szép környezet miatt választja ezt a helyváltoztatási formát.
A tanulmányból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 18 százaléka szívesen gyalogol ugyan, mégis ritkán tesz így. Legtöbbjüket (46%) a motorizált közlekedés tartja vissza a sétálástól, de sokan említették kedvszegőként a túl rövid zöld jelzést a gyalogos átkelőhelyeknél, a túl hosszú várakozási időt a lámpáknál, a kutyaürüléket, a túl keskeny járdákat és a túl kevés helyet is. Noha az egymilliónál több lakossal rendelkező városok körében a maga 26 százalékával Bécs nemzetközi viszonylatban is az élvonalban van – csak New York, London és Hamburg előzi meg – , Maria Vassilakou közlekedési tanácsnok hosszú távon mégis 30 százalékra szeretné emelni a gyalogosan megtett utak arányát az osztrák fővárosban.
Éppen ezért 2018-ig két további sétálóutcával szeretnének a bécsi gyalogosok kedvében járni. Az egyik a Hauptbahnhoftól vezetne a városközponton át egészen a Wirtschaftsuniversität kampuszáig, a másik pedig a Währinger Straßén át a hatodik, hetedik és nyolcadik kerületbe. Kényelmes ülőalkalmatosságokkal, ivókutakkal és látványos épületekkel ösztönöznék az embereket a sétára. 2025-ig pedig további öt sétálóutcával bővítenék a kínálatot.
Zöldinfó
Magas energiaárak, rosszul szigetelt otthonok: egyre fontosabb a korszerűsítés
Mintegy százezer embert érint az energiaszegénység Szlovéniában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy százezer embert érint az energiaszegénység Szlovéniában, miközben a fűtési szezon kezdetén több energiahordozó ára továbbra is magas, a földgáz esetében pedig egyes szolgáltatók már áremelést is bejelentettek – közölte az alternativenergia.hu. A szlovén statisztikai hivatal adatai szerint 2025-ben mintegy 59 ezer háztartás, az összes háztartás 6,8 százaléka számított energiaszegénynek, ezekben körülbelül százezer ember élt. Ez mintegy tízezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó Focus civil szervezet szakértői arra figyelmeztettek, hogy a geopolitikai bizonytalanság és az energiapiacok ingadozása miatt ismét nőhet az energiaszegénység kockázata. A magas energiaköltségek különösen az alacsony jövedelműeket, az egyedül élő időseket, az egyszülős családokat és a rosszul szigetelt, régebbi épületekben élőket terhelik.
A földgáz árának emelését eddig a maribori székhelyű Plinarna Maribor energiaszolgáltató jelentette be, tíz százalékos mértékben, míg Szlovénia legnagyobb energetikai vállalata, a Petrol kisebb drágulást helyezett kilátásba. Az áramszolgáltatók egyelőre nem terveznek áremelést, novembertől azonban magasabb téli hálózathasználati díjak lépnek életbe. Egy átlagos háztartás havonta mintegy hat euróval fizethet többet ezért a tételért, mint az előző téli időszakban. Az Eko Sklad állami környezetvédelmi alap az energiaszegény háztartásoknak a beruházási költségek akár száz százalékát fedező, legfeljebb 18 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást kínál energetikai korszerűsítésre. Sürgős kiegészítő munkák esetén az összeg 19 800 euróig emelkedhet. A támogatás egyebek mellett hőszigetelésre, nyílászárócserére és a fűtési rendszerek korszerűsítésére használható fel.
A kormány az úgynevezett fejlesztési törvénytől is további mozgásteret vár: a jogszabály lehetővé tenné, hogy átmenetileg 22-ről 9,5 százalékra csökkentsék a villamos energia, a földgáz, a távhő és a tűzifa áfáját. A törvényről december 6-án tartanak ügydöntő népszavazást. A csomag más adó-, egészségügyi, nyugdíj- és szociális intézkedéseket is tartalmaz. Hosszabb távon az Európai Szociális Klímaalapból érkezhet további segítség az energiaszegény és más sérülékeny háztartásoknak. Szlovénia 2026 és 2032 között 358 millió euró uniós támogatásra jogosult, amelyet nemzeti társfinanszírozással egészíthet ki.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés