Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A gyaloglás az új divat Bécsben

Létrehozva:

|

Egy friss tanulmány szerint a bécsiek gyakran és szívesen mennek gyalog, főleg, ha szép környezetben vezet az útjuk. A sétálók legnagyobb ellensége ugyanakkor a motorizált közlekedés, a túl rövid zöld jelzés a gyalogátkelőknél és a túl hosszú várakozási idő a lámpánál.

Mivel 2015 a gyaloglás éve Bécsben, a Mobilitási Ügynökség tanulmányt készíttetett a gyalogos közlekedésről, amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. A felmérés szerint az osztrák főváros lakói gyakran (80%) és szívesen (59%) kelnek útra gyalogosan, a megkérdezettek 60 százaléka pedig nem azért mond le az autóról vagy a buszról, mert muszáj, hanem mert szívesen sétál egyet. A környezetvédelmi szempontok (58%) és a testmozgás (70%) mellett a válaszadók legtöbbje (76%) a szép környezet miatt választja ezt a helyváltoztatási formát.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 18 százaléka szívesen gyalogol ugyan, mégis ritkán tesz így. Legtöbbjüket (46%) a motorizált közlekedés tartja vissza a sétálástól, de sokan említették kedvszegőként a túl rövid zöld jelzést a gyalogos átkelőhelyeknél, a túl hosszú várakozási időt a lámpáknál, a kutyaürüléket, a túl keskeny járdákat és a túl kevés helyet is. Noha az egymilliónál több lakossal rendelkező városok körében a maga 26 százalékával Bécs nemzetközi viszonylatban is az élvonalban van – csak New York, London és Hamburg előzi meg – , Maria Vassilakou közlekedési tanácsnok hosszú távon mégis 30 százalékra szeretné emelni a gyalogosan megtett utak arányát az osztrák fővárosban.

Éppen ezért 2018-ig két további sétálóutcával szeretnének a bécsi gyalogosok kedvében járni. Az egyik a Hauptbahnhoftól vezetne a városközponton át egészen a Wirtschaftsuniversität kampuszáig, a másik pedig a Währinger Straßén át a hatodik, hetedik és nyolcadik kerületbe. Kényelmes ülőalkalmatosságokkal, ivókutakkal és látványos épületekkel ösztönöznék az embereket a sétára. 2025-ig pedig további öt sétálóutcával bővítenék a kínálatot.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák