Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A gyaloglás az új divat Bécsben

Létrehozva:

|

Egy friss tanulmány szerint a bécsiek gyakran és szívesen mennek gyalog, főleg, ha szép környezetben vezet az útjuk. A sétálók legnagyobb ellensége ugyanakkor a motorizált közlekedés, a túl rövid zöld jelzés a gyalogátkelőknél és a túl hosszú várakozási idő a lámpánál.

Mivel 2015 a gyaloglás éve Bécsben, a Mobilitási Ügynökség tanulmányt készíttetett a gyalogos közlekedésről, amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. A felmérés szerint az osztrák főváros lakói gyakran (80%) és szívesen (59%) kelnek útra gyalogosan, a megkérdezettek 60 százaléka pedig nem azért mond le az autóról vagy a buszról, mert muszáj, hanem mert szívesen sétál egyet. A környezetvédelmi szempontok (58%) és a testmozgás (70%) mellett a válaszadók legtöbbje (76%) a szép környezet miatt választja ezt a helyváltoztatási formát.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 18 százaléka szívesen gyalogol ugyan, mégis ritkán tesz így. Legtöbbjüket (46%) a motorizált közlekedés tartja vissza a sétálástól, de sokan említették kedvszegőként a túl rövid zöld jelzést a gyalogos átkelőhelyeknél, a túl hosszú várakozási időt a lámpáknál, a kutyaürüléket, a túl keskeny járdákat és a túl kevés helyet is. Noha az egymilliónál több lakossal rendelkező városok körében a maga 26 százalékával Bécs nemzetközi viszonylatban is az élvonalban van – csak New York, London és Hamburg előzi meg – , Maria Vassilakou közlekedési tanácsnok hosszú távon mégis 30 százalékra szeretné emelni a gyalogosan megtett utak arányát az osztrák fővárosban.

Éppen ezért 2018-ig két további sétálóutcával szeretnének a bécsi gyalogosok kedvében járni. Az egyik a Hauptbahnhoftól vezetne a városközponton át egészen a Wirtschaftsuniversität kampuszáig, a másik pedig a Währinger Straßén át a hatodik, hetedik és nyolcadik kerületbe. Kényelmes ülőalkalmatosságokkal, ivókutakkal és látványos épületekkel ösztönöznék az embereket a sétára. 2025-ig pedig további öt sétálóutcával bővítenék a kínálatot.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Akár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték

Vizsgálják a Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a fővárosi távfűtésben történő hasznosítását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe eljuttatása lehetőségéről készül döntéselőkészítő tanulmány, amelynek kidolgozásáról megbízási szerződést kötött a Budapest távhőrendszerét a FŐTÁV divíziója keretében üzemeltető Budapesti Közművek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel – közölte a Budapesti Közművek az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik azt, hogy a Paksi Atomerőmű és a Budapesti Közművek távfűtési hálózata között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni. A vizsgálat lezárulása idén a negyedik negyedévben várható. Jelezték: a távfűtés mint technológia nem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha megépül a Paks 2, akkor az atomerőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd. A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.

Kifejtették, az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát. A különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is vezetne, nem járna érdemi bontással, kisajátítással, és környezetvédelmi szempontból sem jelentene érdemi terhelést, az élővilágot nem befolyásolja. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető – írták a közleményben. Rámutattak arra is, hogy a fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelentene a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt (MW) új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz. A fővárosi távhőrendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW hőteljesítmény, míg a nyári használati melegvíz hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul. Ezen igények érdemi részét tudná a Paksról származó hő egész évben biztosítani.

A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 kilométer, és érintheti Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás. Az új vezetékből juthat hő ezekbe a rendszerekbe is, ami a beruházás gyorsabb megtérülését segítheti. A távhővezetékre felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, ami tovább javítja a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.

Advertisement

A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve ezáltal Magyarország importenergia-függőségét. A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek – emelték ki a közleményben. A távhőberuházás révén az atomerőmű blokkjai által évente termelt hő számottevő hányada hasznosulna a távfűtésben. Előzetes becslések szerint ez akár 300 millió köbméter földgázimport kiváltását is lehetővé tehetné – hangsúlyozták a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák