Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A hazai termelés fedezi a húsvéti tojáskereslet nagy részét

Nem drágult a tojás az előző évhez képest, húsvétra körülbelül a tavalyi áron vásárolható meg.

Létrehozva:

|

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az elemzések alapján a ketreces tartásmódból kikerülő tojás fogyasztói átlagára 90-95 forint, a mélyalmos 100-110 forint között alakulhat az ünnepi időszakban. A húsvéti keresletnek körülbelül a háromnegyedét fedezi a belföldi termelés, tehát behozatalra is szükség van ilyenkor. Európai szinten a tojáselőállítás súlypontja a kontinens középső és keleti részére tolódott, Lengyelország valóságos nagyhatalommá vált az utóbbi 10 évben.

Magyarországon nem volt ilyen emelkedés, jelenleg 8-8,5 millió tojótyúk évente mintegy 2,4-2,5 milliárd tojást ad, ám a termelés stabilizálódott és korszerűsödött, a belföldi állományok több mint 90 százalékát professzionális, 5 ezer főnél nagyobb gazdaságok tartják fenn. A közlemény szerint az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari elemzője a madárinfluenza ellenére stabilnak látja az árutojás-termelés helyzetét. Héjja Csaba hozzátette, hogy a jövedelmezőséget nem fenyegeti a munkabérek és az energiaárak emelkedése sem, mert a takarmányárak kissé még csökkenhetnek is. Bár a forgalmi adatok alapján Magyarországon kissé a kereslet is mérséklődik, a termelői kilátások hosszabb távon kedvezően alakulhatnak – írták.

Advertisement

Zöldinfó

Fordulat kell a vízgazdálkodásban: nem elvezetni, hanem megtartani kell a vizet

Tíz éven belül egymillió magyar élhet sivatagos környezetben, ha nem lesz változás a vízgazdálkodásban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás miatt a vízgazdálkodásban a víz minél gyorsabb elvezetése helyett annak megtartására és tudatos felhasználására kell helyezni a hangsúlyt – írja az alternativenergia.hu. Amennyiben nem történik változás, akkor tíz éven belül egymillió ember élhet Magyarországon sivatagos környezetben – közölte az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban. Gajdos László kiemelte: az elmúlt években folyók tűntek el és tavak száradtak ki, miközben a magyar vízgazdálkodás hagyományosan az árvíz elleni védekezésre, illetve a felesleges víz gyors elvezetésére rendezkedett be. Míg az 1995-ös vízgazdálkodási törvényben több mint 80 alkalommal szerepel az árvíz elleni védekezés, az aszály viszont mindössze négyszer. A jogszabályt ezért a megváltozott körülményekhez igazítják, és módosítják – fogalmazott.

A tárcavezető szerint új szemléletre van szükség, amelynek középpontjában a rendelkezésre álló vízkészletekkel való gazdálkodás, valamint a víz megtartása áll. “Gazdálkodnunk kell a vizünkkel, be kell osztanunk a vizeinket, és szükség van minden olyan területre, ahol vizet lehet megtartani” – jegyezte meg. A miniszter elmondta, hogy a vízmegtartást szolgálja a nemrég elfogadott Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv, és emellett a kormány új klímatörvényt készít elő. A tárcavezető hangsúlyozta: a változásokhoz a lakosság együttműködésére is szükség van.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák