Zöldinfó

A holland kormány vízhiányt jelentett be a tartós szárazság miatt

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-08

Szerző:

Hell

Hollandiában hivatalosan is vízhiánnyal kell számolni, és bár még nincs szükség különleges intézkedésekre, de ha az aszály folytatódik, ez bekövetkezhet – jelentette be szerdán Mark Harbers infrastruktúráért felelő miniszter.

Azt mondta, helyzet olyan súlyos, hogy országos szinten kell majd intézkedéseket hozni, felülírva a regionális vízügyi igazgatóság és a helyi hatóságok döntéseit. “Bár jelenleg elegendő ivóvíz áll rendelkezésre, mindenki hozzájárulhat a hiány leküzdéséhez” – tette hozzá. Felhívta a lakosság figyelmét, hogy kevesebbet mossák gépjárműveiket és ne töltsék tele a felfújható úszómedencéiket sem. A Dutchnews hírportál szerint néhány vízügyi igazgatóság már megtiltotta a gazdálkodóknak a szántóföldek öntézését. A kormány egy különleges szakértő csoportot hozott létre, hogy megfelelő választ adjanak a vízhiány kezelésére. A csoport arra összpontosít, hogy a gátak épségben maradjanak, és hogy a természetvédelmi területek, valamint a tőzegmedrek ne szenvedjenek visszafordíthatatlan károkat. A megfelelő ivóvízellátás a kormány szerint még nincs veszélyben, “de a következő hetekben ez is bekövetkezhet.”

A holland meteorológiai intézet szerint augusztus közepéig nem valószínű, hogy jelentős csapadék hullik.
Az Európai Bizottság szerdán arra ösztönözte az uniós tagállamokat, hogy a tisztított települési szennyvizet használják fel az öntözéshez. “Az édesvízkészletek szűkösek és egyre nagyobb nyomás alatt vannak” – jelentette ki Virginijus Sinkevicius, a környezetvédelemért, halászatért és óceánokért felelős uniós biztos. “Fel kell hagynunk a vízpazarlással, és hatékonyabban kell használnunk ezt az erőforrást, hogy alkalmazkodni tudjunk az éghajlatváltozáshoz, és biztosítani tudjuk mezőgazdasági ellátásunk biztonságát és fenntarthatóságát” – hívta fel a figyelmet. Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja július közepén közzétett tanulmánya szerint az EU területének 46 százalékát, főként a délnyugat-európai részeket fenyegeti aszály. A kutatók arra is rámutattak, hogy a vízhiány és a nagy hőség miatt Franciaországban, Romániában, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon is csökkeni fog a terméshozam.

Kapcsolódó tartalom:életmód hollandia ivóvíz vízhiány

Zöldinfó

Nem a vízhiány a legnagyobb gond – a vízmegtartás lehet a megoldás

Magyarország vízgazdálkodása három területen is beavatkozásra szorul.

Létrehozva:

2 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi vízhálózati szivárgások felszámolása, a jogtalan vízkivételek visszaszorítása, és főképpen a táj vízmegtartásának erősítése szükséges a GKI Gazdaságkutató legújabb elemzése szerint – írja az alternativenergia.hu. Az MTI-nek küldött elemzésben ismertetik: Magyarországon a felszín alatti vizekből származik a közüzemi vízszolgáltatók által kezelt víz döntő többsége, a fürdőkben és gyógyászati célú létesítményekben használt víz, de az ipari és mezőgazdasági célú kivétel is jelentős. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-as adatai szerint ez a kivétel 710 millió köbmétert tett ki. Az illegális vízhasználat mennyiségét az OECD 16 százalékra becsüli, tehát a teljes felszín alatti vízkivétel 850 millió köbméterre becsülhető. A felszíni vízkivétel 260 millió köbméterre, az engedély nélküli fogyasztás beszámításával 310 millió köbméterre tehető. Ez az érték azonban nem tartalmazza a paksi és az egyéb erőművek vízkivételét, ugyanis ezek nagy része visszakerül az élő vizekbe.

Az ipari vízfelhasználás 2020 után nőtt. A felszíni vízkivétel csökkent, de a felszín alatti víznyerés 2023-ig több mint megkétszereződött. A hazai ipar nettó vízfogyasztása 2023-ban 27 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben. Az azóta átadott akkugyárak valószínűleg jelentősen tovább emelték a felhasználást. A mezőgazdaság területén még nagyobb ütemben nőtt a felhasználás. A klímaváltozásra adott válasz az öntözés erőteljes növelése, ennek eredményeként az agrárium 2023-as vízfelhasználása több mint megháromszorozódott 2010-hez képest. A lakossági fogyasztás csak enyhe ütemben bővült, ugyanakkor a lakosságot kiszolgáló infrastruktúra állapota kritikus, a hálózatba betáplált víz 27 százaléka elszivárog. A veszteség lakossági tarifával számolva évente 50-55 milliárd forint kárt okoz. A vízközműszektor teljes árbevétele 2024-ben 380 milliárd forint volt, önköltsége pedig 500 milliárd forint, a 120 milliárd forintos különbséget költségvetési forrásokból fedezték.

Az elemzés szerint Magyarországon az egy főre jutó elméleti vízkészlet – csaknem évi 11 ezer köbméter – nagynak tűnik a Duna és a Tisza miatt, de ennek 94 százaléka külföldről folyik be, így rendkívül sebezhető az ország. A GKI szerint a jövő kulcsa nem a fogyasztás drasztikus visszavágása, sokkal inkább szemléletváltásra lenne szükség. Az elemzésben a csőhálózati szivárgások felszámolása és a jogtalan vízkivételek kifehérítése mellett kiemelték a táj vízmegtartásának erősítését. Példaként említették az ellenőrzött elárasztásokat, a csatornahálózat átalakítását, illetve a szántóföldi művelés feladását a mélyebb fekvésű területeken, illetve azok felváltását erdőkkel, fás legelőkkel, amelyek sokkal jobban bírják és tartják a vizet.

Tovább olvasom