Zöldinfó
A holland kormány vízhiányt jelentett be a tartós szárazság miatt
Hollandiában hivatalosan is vízhiánnyal kell számolni, és bár még nincs szükség különleges intézkedésekre, de ha az aszály folytatódik, ez bekövetkezhet – jelentette be szerdán Mark Harbers infrastruktúráért felelő miniszter.
Azt mondta, helyzet olyan súlyos, hogy országos szinten kell majd intézkedéseket hozni, felülírva a regionális vízügyi igazgatóság és a helyi hatóságok döntéseit. “Bár jelenleg elegendő ivóvíz áll rendelkezésre, mindenki hozzájárulhat a hiány leküzdéséhez” – tette hozzá. Felhívta a lakosság figyelmét, hogy kevesebbet mossák gépjárműveiket és ne töltsék tele a felfújható úszómedencéiket sem. A Dutchnews hírportál szerint néhány vízügyi igazgatóság már megtiltotta a gazdálkodóknak a szántóföldek öntézését. A kormány egy különleges szakértő csoportot hozott létre, hogy megfelelő választ adjanak a vízhiány kezelésére. A csoport arra összpontosít, hogy a gátak épségben maradjanak, és hogy a természetvédelmi területek, valamint a tőzegmedrek ne szenvedjenek visszafordíthatatlan károkat. A megfelelő ivóvízellátás a kormány szerint még nincs veszélyben, “de a következő hetekben ez is bekövetkezhet.”
A holland meteorológiai intézet szerint augusztus közepéig nem valószínű, hogy jelentős csapadék hullik.
Az Európai Bizottság szerdán arra ösztönözte az uniós tagállamokat, hogy a tisztított települési szennyvizet használják fel az öntözéshez. “Az édesvízkészletek szűkösek és egyre nagyobb nyomás alatt vannak” – jelentette ki Virginijus Sinkevicius, a környezetvédelemért, halászatért és óceánokért felelős uniós biztos. “Fel kell hagynunk a vízpazarlással, és hatékonyabban kell használnunk ezt az erőforrást, hogy alkalmazkodni tudjunk az éghajlatváltozáshoz, és biztosítani tudjuk mezőgazdasági ellátásunk biztonságát és fenntarthatóságát” – hívta fel a figyelmet. Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja július közepén közzétett tanulmánya szerint az EU területének 46 százalékát, főként a délnyugat-európai részeket fenyegeti aszály. A kutatók arra is rámutattak, hogy a vízhiány és a nagy hőség miatt Franciaországban, Romániában, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon is csökkeni fog a terméshozam.
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
