Zöldinfó

A holland kormány vízhiányt jelentett be a tartós szárazság miatt

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-08

Szerző:

Hell

Hollandiában hivatalosan is vízhiánnyal kell számolni, és bár még nincs szükség különleges intézkedésekre, de ha az aszály folytatódik, ez bekövetkezhet – jelentette be szerdán Mark Harbers infrastruktúráért felelő miniszter.

Azt mondta, helyzet olyan súlyos, hogy országos szinten kell majd intézkedéseket hozni, felülírva a regionális vízügyi igazgatóság és a helyi hatóságok döntéseit. “Bár jelenleg elegendő ivóvíz áll rendelkezésre, mindenki hozzájárulhat a hiány leküzdéséhez” – tette hozzá. Felhívta a lakosság figyelmét, hogy kevesebbet mossák gépjárműveiket és ne töltsék tele a felfújható úszómedencéiket sem. A Dutchnews hírportál szerint néhány vízügyi igazgatóság már megtiltotta a gazdálkodóknak a szántóföldek öntézését. A kormány egy különleges szakértő csoportot hozott létre, hogy megfelelő választ adjanak a vízhiány kezelésére. A csoport arra összpontosít, hogy a gátak épségben maradjanak, és hogy a természetvédelmi területek, valamint a tőzegmedrek ne szenvedjenek visszafordíthatatlan károkat. A megfelelő ivóvízellátás a kormány szerint még nincs veszélyben, “de a következő hetekben ez is bekövetkezhet.”

A holland meteorológiai intézet szerint augusztus közepéig nem valószínű, hogy jelentős csapadék hullik.
Az Európai Bizottság szerdán arra ösztönözte az uniós tagállamokat, hogy a tisztított települési szennyvizet használják fel az öntözéshez. “Az édesvízkészletek szűkösek és egyre nagyobb nyomás alatt vannak” – jelentette ki Virginijus Sinkevicius, a környezetvédelemért, halászatért és óceánokért felelős uniós biztos. “Fel kell hagynunk a vízpazarlással, és hatékonyabban kell használnunk ezt az erőforrást, hogy alkalmazkodni tudjunk az éghajlatváltozáshoz, és biztosítani tudjuk mezőgazdasági ellátásunk biztonságát és fenntarthatóságát” – hívta fel a figyelmet. Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja július közepén közzétett tanulmánya szerint az EU területének 46 százalékát, főként a délnyugat-európai részeket fenyegeti aszály. A kutatók arra is rámutattak, hogy a vízhiány és a nagy hőség miatt Franciaországban, Romániában, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon is csökkeni fog a terméshozam.

Kapcsolódó tartalom:életmód hollandia ivóvíz vízhiány

Zöldinfó

Természetvédelmi mérföldkő: nemzeti park lett a Nagyberek

Nemzeti parki terület lett a dél-balatoni Nagyberek.

Létrehozva:

45 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-31

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része lett a dél-balatoni Nagyberek, az erről szóló döntés nemcsak az ottani unikális és csodálatos élővilág védelmére, hanem komplex tájrehabilitációra is lehetőséget ad – mondta a miniszterelnök-helyettes Fonyódon. Semjén Zsolt a Berek Világa Látogatóközpontnál a Nagyberek nemzeti parki területté nyilvánításához kapcsolódó eseményen hangsúlyozta, hogy a berek révén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 6335 hektárral gazdagodott, ehhez hasonló bővülésre “emberöltő óta nem volt példa” a nemzeti parkok történetében. Hasonló nagyságrendű védett területi kijelölés az Őrségi Nemzeti Park 2002-ben történt létrehozását követően csak 2012-ben, a Dél-alföldi Körös-éri Tájvédelmi Körzet létesítésével történt – idézte fel az alternativenergia.hu. Az utóbbi évek természetvédelmi irányvonala inkább az volt, hogy tematikus jelleggel nagy számú, de kis kiterjedésű területek kerültek védelem alá, ezek közé tartoztak a kaptárkövek, vagy a bajai földikutya-rezervátum és egyebek mellett a jáki kardvirágos erdő – tette hozzá.

A politikus a dél-balatoni Nagyberekről szólva kitért rá, a Balaton egykor öblözetekre tagolódott, a Nagyberek a Balaton térsége és a Dráva-völgy közötti öblözet elláposodott maradványa, amely 1850-ig összefüggő vízfelület volt. Ezt száz éve elkezdték lecsapolni, amellyel a természeti értékekben akkora kárt okoztak, amely nem állt arányban azzal a haszonnal, amelyet az így kapott gyenge minőségű földterület jelentett. A lecsapolás 100 évvel ezelőtt, az 1950-es évekig, sőt még tovább is politikai döntés volt. “Ma már másképp csinálnánk, de a mi feladatunk az, hogy mentsük meg, ami megmaradt, és lehetőleg állítsuk vissza azt az ökoszisztémát, azt a vizes élőhelyet, amit a természet létrehozott” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt a Berek Világa Látogatóközpontra utalva rámutatott: a természetet az tudja védeni, aki ismeri és tudja, milyen értékei vannak, ezért kulcsfontosságú a természetiskolák működése. Szólt arról is, hogy Móring József Attilával, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselőjével és a helyi polgármesterrel folytatott egyeztetés eredményeként támogatja a Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő közötti nádas védetté nyilvánítására irányuló javaslatot. Bende Zsolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója közölte, a dél-balatoni berkek fontos növénytársulások, számos védett növény- és állatfaj otthona. A nemzeti park célja, hogy élőhelyüket megóvja, állományukat fenntartsa. Ennek érdekében helyreállítják a vizes élőhelyeket, visszaállítják a természetkímélő területhasználati módokat, visszagyepesítik a szántókat, visszaszorítják az idegenhonos fás- és lágyszárú növényeket – sorolta. Az esemény végén Semjén Zsolt, Móring József Attila, Bende Zsolt és Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, valamint Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a látogatóközpont mellett felállította a nemzeti parki területet jelző táblát.

Tovább olvasom