Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A horvát kormány kétszeresére növeli a krki LNG-terminál kapacitását

A krki LNG-terminál (cseppfolyósítottföldgáz-terminál) kapacitásának megduplázásáról és a gázvezeték-hálózat bővítéséről döntött a horvát kormány csütörtöki ülésén – közölte a horvát közszolgálati televízió.

Létrehozva:

|

Davor Filipovic gazdasági miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta: Horvátország gázellátásának biztonsága érdekében úgy döntött a kabinet, hogy 180 millió euró (72,9 milliárd forint) összértékű beruházásba kezd. “Nagyon fontos elindulni ebbe az irányba, hogy Horvátország vezető szerepet töltsön be, amikor Európa új energiatérképéről beszélünk” – hangsúlyozta. Kiemelte: másfél éven belül 2,9 milliárd köbméterről, 6,1 milliárd köbméterre növelik krki LNG-terminál kapacitását, míg a hozzá tartozó új gázvezeték-hálózat megépítését három éven belül tervezik. Előbbi 25 millió euróba, utóbbi 155 millió euróba kerül, melynek egy részét az európai unió fedezi – tette hozzá. Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kormányülésen bejelentette: az infláció és az energiaárak visszaszorítását célzó intézkedéscsomagon dolgoznak, amelyről részletesebben a jövő héten tájékoztatnak. Jelezte továbbá, hogy Horvátország egyetlen Sziszek-Monoszló (Sisacko-Moslavacka) megyei Okoliban lévő földgáztárolójának feltöltése a tervek szerint halad, elérte a 68 százalékos töltöttségi szintet, októberre elejére pedig eléri a 90 százalékot – mondta.

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Klímatűrő fafajokkal készülhetnek a magyar települések a forróbb és szárazabb évekre

A szakértő szerint alkalmazkodni kell a környezeti tényezők változásaihoz a fásítási programokban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Alkalmazkodni kell a fásítási programok faj- és fajtaválasztásánál ahhoz, hogy több környezeti tényező is jelentősen megváltozott az elmúlt években – közölte Makrai László biológus, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-vel. A szakember példaként említette, hogy Szegeden az éves csapadékmennyiség 550-ről 350 milliméterre csökkent, egyre gyakrabban jelentkezik a légköri aszály, ugyanakkor előfordulnak még fagyok, különösen a városközpontokban egyre rosszabb minőségű a talaj, a rendkívül erős napsugárzás pedig szinte elégeti a facsemeték kérgét a déli oldalon – írja az alternativenergia.hu.

Az ügyvezető hangsúlyozta, komoly problémát jelent, hogy a kertészeti szaporítóanyag-termelés szortimentje az utóbbi években lecsökkent, országosan csupán három-négy olyan faiskola maradt, ahol rendelkezésre áll a szaktudás az egyre szélsőségesebbé váló körülményekhez alkalmazkodni képes fajták és típusok szelekciójához. Szegeden a 2010-es évek elején kezdődött el a megfelelő fajok és fajták válogatása együttműködve az Alsótekeresi Faiskolával. A tapasztalatok azt mutatják, a mezei juhar, a tatár juhar, a pannon kőris, a virágos kőris, egyes ezüst hárs típusok lehetnek alkalmasak az ültetésre, emellett vizsgálják az olyan szil szelekciókat is, melyek rezisztensek a szilfavész néven ismert gombás fertőzésre. Szintén telepítenek magnélküli fehér eper változatot is – tudatta a szakember. Hozzátette: érdemes kísérletezni más éghajlatú területről származó egzóta fajokkal is, ezek azonban drágák.

A tapasztalatok azt mutatják, sorfaként úgynevezett háromszor iskolázott csemeték telepíthetők, a megfelelő fatükör kialakítása mellett, amely megakadályozza a víz elfutását. A csemetéket 3-4 éves korukig márciustól novemberig locsolni kell, ez pedig rendkívüli forrást és kapacitást igényel – mondta Makrai László. Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalára vasárnap feltöltött videóban bejelentette, négyféle önkormányzati pályázat indul az Országfásítási és Települészöldítési Programban, ezekre valamennyi magyar település pályázhat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák