Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A horvát kormány kétszeresére növeli a krki LNG-terminál kapacitását

A krki LNG-terminál (cseppfolyósítottföldgáz-terminál) kapacitásának megduplázásáról és a gázvezeték-hálózat bővítéséről döntött a horvát kormány csütörtöki ülésén – közölte a horvát közszolgálati televízió.

Létrehozva:

|

Davor Filipovic gazdasági miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta: Horvátország gázellátásának biztonsága érdekében úgy döntött a kabinet, hogy 180 millió euró (72,9 milliárd forint) összértékű beruházásba kezd. “Nagyon fontos elindulni ebbe az irányba, hogy Horvátország vezető szerepet töltsön be, amikor Európa új energiatérképéről beszélünk” – hangsúlyozta. Kiemelte: másfél éven belül 2,9 milliárd köbméterről, 6,1 milliárd köbméterre növelik krki LNG-terminál kapacitását, míg a hozzá tartozó új gázvezeték-hálózat megépítését három éven belül tervezik. Előbbi 25 millió euróba, utóbbi 155 millió euróba kerül, melynek egy részét az európai unió fedezi – tette hozzá. Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kormányülésen bejelentette: az infláció és az energiaárak visszaszorítását célzó intézkedéscsomagon dolgoznak, amelyről részletesebben a jövő héten tájékoztatnak. Jelezte továbbá, hogy Horvátország egyetlen Sziszek-Monoszló (Sisacko-Moslavacka) megyei Okoliban lévő földgáztárolójának feltöltése a tervek szerint halad, elérte a 68 százalékos töltöttségi szintet, októberre elejére pedig eléri a 90 százalékot – mondta.

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

A fenntarthatóság már versenyképességi kérdés a mezőgazdaságban

Felértékelődhet a mezőgazdaságban a fenntarthatóság.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rekordmagas értéket ért el a mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági indexe a K&H fenntarthatósági index 2026 első félévi felmérése szerint – írja az alternativenergia.hu. A javulás hátterében elsősorban az a felismerés áll, hogy az aszály, a vízhiány, a szélsőséges időjárási események és az ezekből fakadó üzleti kockázatok közvetlenül befolyásolják a vállalkozások működését – áll a K&H Csoport által az MTI-hez eljuttatott közleményben. A K&H fenntarthatósági index felmérése alapján a mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági mutatója 44 pontra emelkedett, ami az index történetének legmagasabb értéke az ágazatban. Míg a teljes vállalati szektor fenntarthatósági indexe 36 ponton áll, a mezőgazdasági cégek jelentősen az átlag felett teljesítenek.

Az eredmények arra utalnak, hogy a mezőgazdaságban a fenntarthatóság egyre inkább gyakorlati üzleti kérdéssé válik. Az ágazat különösen érzékenyen reagál a klímaváltozás hatásaira: az aszály, a vízhiány, a terméskiesés, az ellátási láncok zavarai, valamint az energia- és biztosítási költségek növekedése közvetlenül érintik a vállalkozások működését. Emiatt a fenntarthatósági intézkedések egyre szorosabban kapcsolódnak a kockázatkezeléshez és az alkalmazkodóképesség erősítéséhez.

A közlemény kiemeli, hogy a kutatás eredményei a változást számszerűen is alátámasztják. A mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági indexe fél év alatt emelkedett 37-ről 44 pontra. Az attitűd mutató kivételével valamennyi alindex kiugróan javult: nőtt a vállalatok tényleges és egy éven belül tervezett fenntarthatósági aktivitása, erősödött a stratégiai és mérési folyamatok kialakítása és végzése iránti igény, valamint javultak a társadalmi fenntarthatósághoz kapcsolódó mutatók is.

Advertisement

Az eredmények azt jelzik, hogy a mezőgazdasági vállalkozások egyre tudatosabban készülnek fel a klímaváltozásból eredő kihívásokra, és a fenntarthatóságot mindinkább az alkalmazkodóképesség erősítésének eszközeként tervezik használni. A következő években várhatóan tovább erősödik az a folyamat, amelyben a fenntarthatóság nemcsak környezeti vagy szabályozási kérdésként jelenik meg, hanem a vállalatok hosszú távú működésének, ellenállóképességének és versenyképességének meghatározó tényezőjévé válik – áll az elemzésben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák