Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A horvát kormány kétszeresére növeli a krki LNG-terminál kapacitását

A krki LNG-terminál (cseppfolyósítottföldgáz-terminál) kapacitásának megduplázásáról és a gázvezeték-hálózat bővítéséről döntött a horvát kormány csütörtöki ülésén – közölte a horvát közszolgálati televízió.

Létrehozva:

|

Davor Filipovic gazdasági miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta: Horvátország gázellátásának biztonsága érdekében úgy döntött a kabinet, hogy 180 millió euró (72,9 milliárd forint) összértékű beruházásba kezd. “Nagyon fontos elindulni ebbe az irányba, hogy Horvátország vezető szerepet töltsön be, amikor Európa új energiatérképéről beszélünk” – hangsúlyozta. Kiemelte: másfél éven belül 2,9 milliárd köbméterről, 6,1 milliárd köbméterre növelik krki LNG-terminál kapacitását, míg a hozzá tartozó új gázvezeték-hálózat megépítését három éven belül tervezik. Előbbi 25 millió euróba, utóbbi 155 millió euróba kerül, melynek egy részét az európai unió fedezi – tette hozzá. Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kormányülésen bejelentette: az infláció és az energiaárak visszaszorítását célzó intézkedéscsomagon dolgoznak, amelyről részletesebben a jövő héten tájékoztatnak. Jelezte továbbá, hogy Horvátország egyetlen Sziszek-Monoszló (Sisacko-Moslavacka) megyei Okoliban lévő földgáztárolójának feltöltése a tervek szerint halad, elérte a 68 százalékos töltöttségi szintet, októberre elejére pedig eléri a 90 százalékot – mondta.

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák