Zöldinfó
A horvát kormány kétszeresére növeli a krki LNG-terminál kapacitását
A krki LNG-terminál (cseppfolyósítottföldgáz-terminál) kapacitásának megduplázásáról és a gázvezeték-hálózat bővítéséről döntött a horvát kormány csütörtöki ülésén – közölte a horvát közszolgálati televízió.
Davor Filipovic gazdasági miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta: Horvátország gázellátásának biztonsága érdekében úgy döntött a kabinet, hogy 180 millió euró (72,9 milliárd forint) összértékű beruházásba kezd. “Nagyon fontos elindulni ebbe az irányba, hogy Horvátország vezető szerepet töltsön be, amikor Európa új energiatérképéről beszélünk” – hangsúlyozta. Kiemelte: másfél éven belül 2,9 milliárd köbméterről, 6,1 milliárd köbméterre növelik krki LNG-terminál kapacitását, míg a hozzá tartozó új gázvezeték-hálózat megépítését három éven belül tervezik. Előbbi 25 millió euróba, utóbbi 155 millió euróba kerül, melynek egy részét az európai unió fedezi – tette hozzá. Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kormányülésen bejelentette: az infláció és az energiaárak visszaszorítását célzó intézkedéscsomagon dolgoznak, amelyről részletesebben a jövő héten tájékoztatnak. Jelezte továbbá, hogy Horvátország egyetlen Sziszek-Monoszló (Sisacko-Moslavacka) megyei Okoliban lévő földgáztárolójának feltöltése a tervek szerint halad, elérte a 68 százalékos töltöttségi szintet, októberre elejére pedig eléri a 90 százalékot – mondta.
mti
Zöldinfó
A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről
A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.
A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.
Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaInnováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
