Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A hulladék mint lehetőség: nemzetközi elismerést kapott a MiReHu

Miskolci siker a világ élvonalában: a MiReHu a Recycling Heroes 2026 nyertesei között.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb nemzetközi sikert ért el a MiReHu Nonprofit Kft.: a Társaság bekerült a Global Recycling Foundation által meghirdetett Recycling Heroes 2026 verseny nyertesei közé. A rangos nemzetközi megmérettetés idei témája – “Ne a hulladékra gondolj- gondolj a lehetőségre!” – arra ösztönözte a pályázókat, hogy új szemléletben mutassák meg a hulladékban rejlő értéket és lehetőségeket. A pályázóknak egy rövid videót kellett benyújtaniuk, amely bemutatja, hogyan valósítják meg projektjeik és kezdeményezéseik az idei témát – részletezte az alternativenergia.hu. A világ számos országából érkező innovatív projektek közül választották ki azt a 15 kezdeményezést, amelyek a legerősebben képviselik a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság elveit. A nyertesek között Magyarország mellett olyan országok szerepelnek, mint például Ausztrália, Spanyolország, Szingapúr vagy az Egyesült Arab Emírségek is, ami jól mutatja a kezdeményezés valóban globális jellegét és a fenntarthatóság iránti elköteleződés világszintű erősödését.

Külön jelentőséggel bír az elismerés időzítése is, hiszen minden évben március 18-án tartják az újrahasznosítás világnapját, a Global Recycling Day-t, amelyet a Global Recycling Foundation hozott létre. Ez a világnap az újrahasznosítás kulcsszerepére hívja fel a figyelmet: arra, hogy miként járul hozzá az elsődleges nyersanyagok megőrzéséhez és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. Ranjit Baxi, a Global Recycling Day alapítója elmondta: “A verseny nevezései ismét kiemelkedő innovációról és vállalkozói szemléletről tanúskodnak, különösen a fiatalok körében tapasztalható környezettudatosságot tükrözve. Felismerték, hogy a hulladék újrahasznosítása valóban remek lehetőséget jelent.”

A MiReHu Nonprofit Kft. projektje a hulladékmegelőzés fontosságára helyezi a hangsúlyt, és arra mutat példát, hogy a “hulladék” sok esetben új életet kaphat. A kezdeményezés bemutatja, hogy akár egy elhasználódott vagy sérült tárgy is válhat egyedi, értékes designtermékké, miközben hozzájárul a fenntartható életmód elterjedéséhez. A program célja, hogy a lakosság számára kézzelfogható alternatívát kínáljon: a feleslegessé vált bútorok és használati tárgyak újrahasználata, illetve használt termékek vásárlása révén bárki könnyen tehet a környezet védelméért.

Advertisement

“Számunkra ez az elismerés visszaigazolás arra, hogy a szemléletformálás és a gyakorlati megoldások kéz a kézben járnak. Hiszünk abban, hogy a hulladék nem probléma, hanem lehetőség – és ezt a szellemiséget minél több emberhez szeretnénk eljuttatni” – fogalmazott Ladányi Roland, a MiReHu Nonprofit Kft ügyvezetője. A Recycling Heroes díj nemcsak szakmai elismerést jelent, hanem egy globális közösséghez való tartozást is, amely a jövő fenntarthatóbb világáért dolgozik.

Advertisement

Zöldinfó

Régészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen

Megújította a pusztamaróti történelmi emlékhelyet a Pilisi Parkerdő.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megújította a Pusztamarót térségében található történelmi emlékhelyet a Pilisi Parkerdő; az itteni régészeti feltárás új ismeretekkel szolgált az 1526 őszén, a mohácsi csata után itt lezajlott eseményekről és az egykori érseki kastélyról – írja az alternativenergia.hu. A parkerdő az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a régészeti kutatás és a környezetrendezés állami támogatással, hétmillió forintos keretből, valamint további kétmillió forint saját forrásból valósult meg. A Gerecse, azon belül Pusztamarót ma kedvelt erdei kirándulóhely, ötszáz évvel ezelőtt azonban a mohácsi csatát követő időszak egyik tragikus eseményének helyszíne volt – írták. A közlemény szerint, a vizsgálatot a pécsi Janus Pannonius Múzeummal együttműködésben végezték. A múzeum a Mohács 500 kutatási program részeként már több mint egy évtizede vizsgálja a mohácsi csatateret és jelentős tapasztalattal rendelkezik a korszakhoz köthető terepi munkákban.

A régészeti feltárást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Régészettudományi Intézete végezte tanszéki ásatás részeként, de a munkákban a területileg illetékes Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Balassa Bálint Múzeum és a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei is közreműködtek. A kutatás középpontjában a középkori Marót falu közelében, a Maróti-kő alján található épületmaradványok álltak: az erdő fái és avartakarója alatt két középkori eredetű épület nyomai húzódnak. Az írott források alapján feltételezhető, hogy itt állt Zsigmond király egykori vadászkastélya. A király 1388-ban Marótot az esztergomi érseknek adományozta, a kastély első ismert írásos említése pedig 1399-ből származik.

A régészeti feltárás és a talajradaros felmérések során sikerült pontosan meghatározni az egykori palotaegyüttes alaprajzát; ez két részből állt, és egykor monumentális építménynek számított. Az északi épülettömb lehetett az Estei Hippolit esztergomi érsek által reneszánsz stílusban emelt új palota. Azt írták, a hely történetének legdrámaibb fejezete 1526 őszéhez kötődik. A mohácsi csata és Buda elfoglalása után az Esztergom felé menekülők egy csoportja Marótnál próbált ellenállni az oszmán hadaknak. A korabeli beszámolók szerint a menekülők elsáncolták magukat, ám ellenállásukat végül felszámolták, és sokan meghaltak. A kastély és a középkori Marót falu pusztulása is ehhez az időszakhoz köthető.

Advertisement

Jelentős eredményt hozott a terület vizsgálata, itt már 2024-ben emberi csontmaradványokra figyeltek fel. A régészek újabb, szétszóródott emberi maradványokat tártak fel, amelyek környezetéből a többi között muskétagolyó, nyílhegy és Jagelló-kori érme is előkerült. A forrásokban említett maróti csata egyértelmű nyomaira utalnak a falu területén felszínre került dárdák, golyók és egy 1524-ben vert II. Lajos érme is – ismertették.

A leletek fontos új adatokkal szolgálhatnak az 1526 őszén Marótnál lezajlott eseményekről, és arra utalnak, hogy a kastély közvetlen környezetét is érinthette az összecsapás. A feltárás eredményeinek tudományos feldolgozása azonban még folyamatban van, több kérdés megválaszolása további vizsgálatokat igényel – közölték. Az összegzés szerint a régészeti munkával párhuzamosan a Pilisi Parkerdő rendezte a történelmi emlékhely környezetét, valamint új információs táblát helyezett ki, amely bemutatja Pusztamarót történetét, az egykori kastélyt és a régészeti kutatás legfontosabb eddigi eredményeit.

Advertisement

A parkerdő kiemelte, az erdészeti feladatai mellett fontosnak tartja, hogy a kirándulók számára a természeti értékek mellett az erdőkben élő történelmi múlt is láthatóbbá és érthetőbbé váljon. A pusztamaróti emlékhely jó példával szolgál arra a tényre, hogy az erdők nemcsak természeti értékeket őriznek: évszázadok történetének emlékei is megbújhatnak a fák és az avar alatt – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák