Zöldinfó
A krskói atomerőmű felkészül a klímaváltozás kihívásaira
Tervezett karbantartás miatt – 511 nap folyamatos, teljes kapacitású működés után – szombaton éjjel egy hónapra leáll Szlovénia egyetlen atomerőműve Krskóban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Gorazd Pfeifer, a Krsko Atomerőmű (NEK) vezérigazgatója elmondta: a karbantartás során 56 fűtőelemet cserélnek ki, elvégzik a szükséges javításokat és alkatrészcseréket, továbbá ellenőrzéseket és beruházási munkákat hajtanak végre – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: sor kerül a korábban elhalasztott fejlesztésekre is, többek között a központi riasztórendszer, a folyamatirányító számítógépes rendszer, valamint a technológiai vízelőkészítő rendszer korszerűsítésére. A munkálatokban mintegy 600 alkalmazott vesz részt, akiket több mint ezer külső vállalkozó segít Szlovéniából, Horvátországból és más országokból. Pfeifer kiemelte: a tavaly május óta tartó 34. üzemanyagciklusban a NEK 8,51 milliárd kilowattóra hazai alacsony károsanyag-kibocsátású villamos energiát termelt, és ezzel rekordot döntött a termelésben. Sasa Medakovic, a szlovén-horvát tulajdonban lévő erőmű vezetőségének horvát tagja hangsúlyozta: a terveket meghaladó termelés jelentős sikernek számít, különös tekintettel az olyan kedvezőtlen körülményekre, mint az aszályok és viharok.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a két tervezett leállás között a NEK az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges beruházásokat is végrehajtott, például modernizálta a villámhárító és jégeső elleni védelmet, amely most már 20 centiméteres átmérőjű jégdarabok ellen is védelmet nyújt. Továbbá, hogy a NEK várható október végi újra csatlakozásáig a hálózathoz, az átmeneti áramhiány pótlását vízerőművek, szükség esetén pedig a brestanicai hőerőmű fedezi majd. A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült krskói egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban kezdte meg működését. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a Horvát Elektromos Művek (HEP). Évente 6 ezer gigawattóra áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A krskói reaktor működését eredetileg 40 évre tervezték, de 2023-ban környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel meghosszabbíthassák.
Zöldinfó
Fakivágás, fecskefészkek, gólyafészkek, fontos határidőre hívják fel a figyelmet
A természetvédők szerint a nem megfelelően időzített munkálatok évről évre komoly károkat okoznak a madárállományban és a biológiai sokféleségben.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az év első negyedévben, márciusig végéig kellene elvégezni számos, természetvédelmi szempontból érzékeny munkát, például fák vagy bokrok kivágását, építési területen lévő fecskefészkek eltávolítását, vagy a sérült fehérgólya-fészkek biztonságossá tételét – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében. Az alternativenergia.hu a közleményében arra emlékezteti az önkormányzati és állami szerveket, a kivitelezőket és a lakosságot, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól, a költési időszak kezdetétől már veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre. A tapasztalatok alapján az egyik leggyakoribb olyan tevékenység, amely a nem megfelelő tervezés és ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz, az a fák, bokrok kivágása. Ezen munkálatok elvégzése sok esetben indokolt és szükséges, mint például a bel- és árvízkár megelőzését szolgáló hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózatra felnővő fás szárú vegetáció eltávolítása vagy visszavágása. Mivel azonban ezek jól tervezhető és ütemezhető feladatok az őszi-téli időszakra, indokolatlan az egyébként is természetvédelmi és állatvédelmi törvénybe ütköző munkákat a madarak költési időszakára hagyni.
A másik gyakori tevékenység az épületfelújításokhoz kapcsolódó fecskefészek-eltávolítások engedélyeztetése, végrehajtása. A tulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetés-kötelesek, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el. Ezért hallani lakott fecskefészkek tömeges leveréséről nyaranta. A hatósági engedélyek kiállításakor különösen fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisült fészkeket. A harmadik leggyakoribb munkálat a sérült vagy áramütés-veszélyes fehérgólya-fészkek biztonságossá tétele. A természetvédelmi oltalom alatt álló madarak fészkei is védettséget élveznek. A fokozottan védett fehér gólyák téli viharokban sérült vagy áramütésveszélyes módon, az elektromos hálózat oszlopain a vezetékekre épült fészkeinek magasító kosárra emeléséhez a megyei kormányhivatalok csak a költési időszakon kívül, március 31-ig adhatnak engedélyt.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó7 óra telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
