Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A magyar talajok megőrzése kulcs az élelmiszer-biztonsághoz

Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj – közölte az Agrárminisztérium.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2013-ban a talaj világnapjává nyilvánította december 5-ét – írja az alternativenergia.hu. Az Agrárminisztérium és a Magyar Talajtani Társaság ennek jegyében ismét megrendezte a már hagyományosnak mondható Év talaja konferenciáját, amelynek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adott méltó helyszínt. A közlemény idézte Szabó Balázst, az AM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárát, aki nyitóbeszédében hangsúlyozta, Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj, megőrzésére és fenntartására különösen fontos a gondos odafigyelés. A föld a legalapvetőbb termelési tényező, hiszen a világ élelmiszereinek 95 százalékát, közvetlen vagy közvetett úton a talaj szolgáltatja. Ugyanakkor a világszerte tapasztalható degradációs folyamatok, az erózió, a defláció, a szikesedés, a tömörödés, illetve savanyodás miatt a talajok komoly veszélynek van kitéve. Kulcskérdés a szemléletváltás és a talajt kímélő, védő, illetve regeneráló gyakorlatok elterjesztése a gazdálkodásban.

Hozzátette, hogy az idei konferencia – amelynek előkészítésébe és megvalósításába a Nemzeti KAP-hálózat is aktívan bekapcsolódott – egyrészt a talajszennyezettség, másrészt a talajfedettség problémájára világított rá, amely utóbbi a talajaink növekvő mértékű beépítését, burkolattal történő lefedését jelenti. Újabban Európában egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a városi és városkörnyéki talajok, mint egyfajta “rejtett agrár-tartalékok”, hiszen a nagyvárosok körül sokszor kiemelkedően jó minőségű talajok találhatók. Ezek szakszerű rehabilitációja nagymértékben hozzájárulhat a városkörnyéki élelmiszertermelés, a közösségi kertek és zöldfelületek növekedéséhez, terjedéséhez.

A rendezvény számos olyan innovatív ismeretet, gyakorlatias ötletet mutatott be, amelyek hatékonyan használhatóak a talajaink egészségének javítására, így mind a tudományos szakma, mind a gazdálkodók számára jól hasznosíthatók. Felkai Beáta Olga az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a közlemény szerint elmondta, hogy a tavalyi év tapasztalatai és a jelenlegi uniós, valamint hazai jogszabályi környezet is egyértelműen rámutatnak: a talaj mint természeti erőforrás rendkívül sérülékeny, megújulása pedig csak tudatos beavatkozással biztosítható. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak 2030-ig tartó talajjavító stratégiája van, amely azért is kulcsfontosságú, mert az uniós termőföldek 60-70 százalékánál már elengedhetetlen a beavatkozás ahhoz, hogy megfelelő minőségben legyen képes a termelésre, és ezáltal garantálni tudják az élelmiszer-biztonságot és az élelmezésbiztonságot. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabályi és szakmai keretek folyamatos fejlesztése most is zajlik: módosult a nitrát rendelet, a termőföldvédelmi törvény, és a gazdálkodóknak talajvédelmi cselekvési tervet kell összeállítaniuk. Kiemelte, hogy számos összehangolt intézkedés együttesen képes javítani a talajok állapotát és regenerációját.

Advertisement

A konferencia keretében megnyíló ideiglenes kamara kiállításon részletes ismertetővel mutatják be az Év talaja díjban részesült talajszelvény monolitok és a Nemzetközi Talajtani Társaság (IUSS) által 2025-ben a Világ Év Talajának megválasztott magyar, püspökladányi talajszelvény – olvasható az AM közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Felülvizsgálják a jégkármérséklő rendszert: kamarai biztos vizsgálja a költségeket

A működési feltételek változása miatt módosult a jégkármérséklő rendszer költségbecslése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A működési feltételek folyamatos változása miatt módosult jelentős mértékben a jégkármérséklő rendszer idei költségbecslése – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel. A szervezet elsősorban a hatóanyagköltségek alakulásával magyarázta, hogy a novemberben készített költségvetés és az előző hónapban aktualizált számítás között 600 millió forint az eltérés – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Ebből ugyanis 390 millió forint a tervezettnél alacsonyabb hatóanyagköltség, vagyis ennyivel csökkent az ezüst és az aceton ára. Emellett az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium kérésére a jövő tavaszi indításhoz szükséges hatóanyag-szükséglet kikerült a pénzügyi tervből – írták. A közlemény szerint figyelembe kell venni a költségek számításakor az energia- és gyártási költségeket, továbbá a személyi jellegű kifizetéseket is, amelyek 100 millió forinttal csökkentették a költségeket. A NAK ezt azzal magyarázta, hogy az újabb költségbecslés csökkenő foglalkoztatással számol, több térségben ugyanis egyre nehezebb generátorkezelőt találni a fenyegetések és atrocitások miatt. Az időjárásnak szintén volt szerepe a költségek csökkenésében, mert a becsültnél kevesebb jégveszélyes zivatar alakult ki, így ritkábban kellett a rendszert bekapcsolni – olvasható a közleményben.

Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter hétfőn a közösségi oldalán jelentette be, hogy kamarai biztost neveznek ki a NAK átalakításához. Feladata lesz többek között kideríteni, miért került 2,5 milliárd forintba a rendszer működtetése, ha ugyanazt a szolgáltatási tartalmat most 1,9 milliárd forintért vállalta a kamara – tette hozzá Bóna Szabolcs. A NAK az állam megbízásából közfeladatként, a kormányzat által erre biztosított forrásból üzemelteti a jégkármérséklő rendszert, a szakmai felügyeletet az agrár szaktárca látja el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák