Zöld Energia

A magyarok széles rétege passzív klímatudatos egy kutatás szerint

A magyarok jobban elismerik a klímaváltozást és annak hatásait, mint az európai átlag, ugyanakkor kevésbé aggódnak miatta; a termékek és szolgáltatások, így a biztosítások választásakor 41 százalék vásárol a fenntarthatóságra figyelve – derül ki a Századvég kutatásából, amit a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szerdai konferenciáján mutattak be.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-02

Szerző:

Vanessza

A szövetség az MTI-hez elküldött közleményben ismertette: a magyarok 96 százaléka szerint változott a klíma, ezzel szemben az európai átlag 86 százalék. A kutatás szerint 41 százalék vásárol fenntarthatósági fókusszal, 27 százalék nem veszi figyelembe ezt a szempontot. A befektetési szempontok közül az érthető kommunikációt, az átláthatóságot, a várható hozam/szolgáltatás mértékét tartják a legfontosabbnak a válaszadók, míg a fenntarthatósági szempontok hátrébb sorolódnak. A kutatásban részt vevők közül senki nem hallott még fenntartható biztosításokról, a többség szkeptikus is azzal kapcsolatban, hogy miként tudnak egyáltalán hozzájárulni a biztosítók a fenntarthatósághoz, a papírmentességen kívül. Arra a kérdésre, hogy választanának-e ilyen terméket, sokan válaszoltak nemmel, tartanak ugyanis attól, hogy a kockázatos befektetések miatt akár a biztosításuk is drágulhat.

A fenntarthatóságra való nyitottság szempontjából a magyarok 25 százaléka nevezhető szkeptikusnak, ők nem tartanak a klímaváltozástól, és marketingcélnak vélik a fenntartható befektetéseket. Passzív klímatudatos 47 százalék, ők némileg tartanak a klímaváltozástól, nem igazán figyelnek oda a fenntarthatóságra, de mégis úgy vélik, hogy tehetünk a klímavédelem érdekében fenntartható befektetéssel. Az aktív fenntarthatóság-pártiak tartanak a klímaváltozástól, oda is figyelnek a fenntarthatóságra, és fontos szempontnak tartják szolgáltatások, termékek választásakor. A vizsgálatból az derült ki, hogy a nők sokkal szenzitívebbek, az iskolai végzettség ugyanakkor nem okoz jelentős eltérést. A biztosítással nem rendelkező magyarok sokkal nagyobb arányban szkeptikusak (39, illetve 24 százalék), és minél több biztosítása van valakinek, annál inkább fenntarthatóság-párti – áll a közleményben.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem

Zöld Energia

Úszó napelemek csökkentik a tavak párolgását és hőveszteségét

Ma már nem ritka, hogy a napelemeket tavakra telepítsék, ennek hatásait mérték fel kutatók.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2025-06-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Fraunhofer Napenergia-rendszerek Intézetének szakemberei azt vizsgálták, hogy miként hatnak az úszó napelemek a víz hőmérsékletére és párolgására – számol be az alternativenergia.hu. Az eredmények alapján ezen, a vízfelszínre telepített rendszerek alatt nyáron az alacsonyabb napsugárzás miatt kisebb a párolgás, télen pedig mérséklik a víz hőveszteségét. A globális felmelegedés közepette ez pozitívan befolyásolhatja a tavakat. A legerőteljesebb hatások a legnagyobb napelemek esetében voltak megfigyelhetőek, ezek Hollandiában, Sekdoornban voltak telepítve. Ezen a helyszínen a modulok kelet-nyugati irányban vannak elrendezve egy fém vázon, amelyet pontonok tartanak a felszínen. A szakemberek három tóban, Hollandiában, a svájci Toules-ban és a németországi Leimersheimben mérték fel, hogy a rendszerek miként hatnak a hőmérsékletre és egyéb tényezőkre, így az oxigéntartalomra és tápanyag-összetételre. Az adatokat két éven át gyűjtötték, az eredmények alapján a napelemek jelentéktelen hatást gyakoroltak a vízminőségre. A helyzet alaposabb megértése érdekében a kutatók további vizsgálatokat sürgetnek.

Két rendszer alépítményein kagylókolóniák telepedtek meg, és az egyik esetben kiderült, hogy az állatok légzése csökkenti a víz oxigénkoncentrációját, de az is bebizonyosodott, hogy szűrik a vizet és megkötik a foszfort. Ez azt igazolja, hogy az úszó napelemek igen összetett módon hatnak a vizekre.

A madárállomány megfigyelései alapján a tavakban és azok környékén 25 faj volt jelen, ezek közül 11 a napelemeken is jelen volt. A kutatók olyan, a régióban ritkaságnak számító állatokat is láttak, mint a székicsér és a szalonka. Úgy tűnik, a tó, illetve az arra telepített rendszer pihenőhelyként, a zsákmányszerzés kiindulópontjaként és fészkelőhelyként szolgált.

A három vizsgált mesterséges tó eltérő éghajlati környezetben fekszik, vízfelületüket pedig eltérő arányban takarja fotovoltaikus rendszer. Sőt, az egyes víztömegek funkciójukban is nagyban különböztek egymástól: az egyik egy erőmű víztározójaként funkcionál, a másik kettőt pedig homok-, illetve kavicsbányászásra használják. Két úszó napelem 2019 óta működik, a leimersheimi rendszer pedig 2021-ben lépett működésbe.

Tovább olvasom