Zöld Energia
A magyarok széles rétege passzív klímatudatos egy kutatás szerint
A magyarok jobban elismerik a klímaváltozást és annak hatásait, mint az európai átlag, ugyanakkor kevésbé aggódnak miatta; a termékek és szolgáltatások, így a biztosítások választásakor 41 százalék vásárol a fenntarthatóságra figyelve – derül ki a Századvég kutatásából, amit a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szerdai konferenciáján mutattak be.
A szövetség az MTI-hez elküldött közleményben ismertette: a magyarok 96 százaléka szerint változott a klíma, ezzel szemben az európai átlag 86 százalék. A kutatás szerint 41 százalék vásárol fenntarthatósági fókusszal, 27 százalék nem veszi figyelembe ezt a szempontot. A befektetési szempontok közül az érthető kommunikációt, az átláthatóságot, a várható hozam/szolgáltatás mértékét tartják a legfontosabbnak a válaszadók, míg a fenntarthatósági szempontok hátrébb sorolódnak. A kutatásban részt vevők közül senki nem hallott még fenntartható biztosításokról, a többség szkeptikus is azzal kapcsolatban, hogy miként tudnak egyáltalán hozzájárulni a biztosítók a fenntarthatósághoz, a papírmentességen kívül. Arra a kérdésre, hogy választanának-e ilyen terméket, sokan válaszoltak nemmel, tartanak ugyanis attól, hogy a kockázatos befektetések miatt akár a biztosításuk is drágulhat.
A fenntarthatóságra való nyitottság szempontjából a magyarok 25 százaléka nevezhető szkeptikusnak, ők nem tartanak a klímaváltozástól, és marketingcélnak vélik a fenntartható befektetéseket. Passzív klímatudatos 47 százalék, ők némileg tartanak a klímaváltozástól, nem igazán figyelnek oda a fenntarthatóságra, de mégis úgy vélik, hogy tehetünk a klímavédelem érdekében fenntartható befektetéssel. Az aktív fenntarthatóság-pártiak tartanak a klímaváltozástól, oda is figyelnek a fenntarthatóságra, és fontos szempontnak tartják szolgáltatások, termékek választásakor. A vizsgálatból az derült ki, hogy a nők sokkal szenzitívebbek, az iskolai végzettség ugyanakkor nem okoz jelentős eltérést. A biztosítással nem rendelkező magyarok sokkal nagyobb arányban szkeptikusak (39, illetve 24 százalék), és minél több biztosítása van valakinek, annál inkább fenntarthatóság-párti – áll a közleményben.
Zöld Energia
Egyre kevesebb import, egyre több napenergia itthon
Európa több mint hatvan százalékban a kontinensen kívülről importálja az energiát, így a háború és bizonytalanság idején felértékelődik minden olyan energia, amelyet otthon állítanak elő.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Lantos Csaba elmondta, Magyarország a rendszerváltás óta reál értelemben csaknem megkétszerezte GPD-jét, mindeközben csökkent az ország összenergia-fogyasztása – írja az alternativenergia.hu. Az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátása is már 48 százalékkal kisebb, mint akkor, ez pedig a szenes és az olajerőművek leépülésével volt elérhető. Ismertette: jelenleg az országnak az összes beépített erőműkapacitása valamivel kevesebb mint 16 ezer megawatt, de ennek csaknem 60 százaléka megújuló energiából származik. Megjegyezte, míg 2010-ben csak 300 kisméretű naperőmű volt a háztetőkön, addig ma már 330 ezer naperőmű termel szerte az országban, 8500 megawatt teljesítménnyel. A miniszter közölte: bár korábban még 33 százalék volt az ország áramimport aránya, a tavalyi évben ez a szám 20 százalékra csökkent. Hozzátette, mivel nem stabil a naperőművek teljesítménye, ezért szerinte az MVM tiszaújvárosi erőműve nem csak kiegyenlítő energiát fog termelni, hanem alaperőműként is működik majd.
Lantos Csaba arról is beszélt, hogy az országban az elmúlt öt évben 1,8 millió hőszivattyú létesült és már több mint 100 ezer elektromos autó közlekedik. Emellett a magyar emberek háztartása is átalakul, és nem egyszerűen arról van szó, hogy emelkedik az átlagfogyasztás, hanem az a kérdés, hogy a csúcsfogyasztást ki lehet-e elégíteni – jegyezte meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy “szükség van nagy inerciára, nagy tehetetlenségre, amit nem tud más biztosítani”, mint a készülő tiszaújvárosihoz hasonló létesítmények. Mint mondta, Magyarországnak “óriási előnye” az, hogy területén hatalmas gáztárolók vannak az ország fogyasztásához képest, és részben ez alapozta meg a gázerőmű megépítését. Lantos Csaba úgy fogalmazott, reméli, hogy az elmúlt években hozott kormányzati intézkedések eredményesen és érdemben szolgálják majd az ország érdekét. Kiemelten fontosnak nevezte Magyarország ellátás- és energiabiztonságát, hiszen – mint fogalmazott – anélkül nincs élet, nincs civilizáció.
Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy a beruházás egy igazi mérföldkő Tiszaújváros életében és történelmi jelentőséggel bír. Szerinte a beruházásnak köszönhetően újra meghatározó villamosenergia-termelés lesz a városban és erre azért van szükség, hogy az ország energiaszuverenitása tovább erősödjön. Ismertette, a 600 milliárd forintos fejlesztés az MVM történetének legnagyobb beruházása, a létesítmény létrehozásával pedig a térség energetikában elfoglalt szerepe is tovább erősödik. Hozzátette, Magyarország az energiafüggetlenségét a nukleáris és a napenergia részarányának növelésével tudja erősíteni, de részben az időjárásfüggő energiatermelés miatt a kiegyenlítő energia is kiemelten fontos.
Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója nyomatékosította: a vállalatcsoport eddigi legnagyobb beruházását hajtja végre Tiszaújvárosban, ahol csütörtökön az erőmű alapkövét tették le. Megjegyezte, az erőmű segíteni fogja Magyarország energiaszuverenitásának növelését és az elmúlt 40 évben kialakult energiafüggőség csökkentését. Mint mondta, az MVM csoport az Ansaldo Energia és a Calik Enerji segítségével fogja megépíteni a létesítményt, amely a paksi atomerőmű után Magyarország második legnagyobb erőműve lesz mintegy 1000 megawattos teljesítménnyel. Ismertette: az erőmű 2029 szeptemberében az első blokkal, míg 2030 februárjában a második blokkal is elindul és “szolgálni fogja Magyarország energiabiztonságát, energiaszuverenitását”. Elmondta, a vállalatcsoport banki partnerei több mint 1,2 milliárd euróval segítik az erőmű megépítését, a Calik Enerji és az Ansaldo Energia pedig vállalta, hogy felépítik a létesítményt.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
