Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A magyarok széles rétege passzív klímatudatos egy kutatás szerint

A magyarok jobban elismerik a klímaváltozást és annak hatásait, mint az európai átlag, ugyanakkor kevésbé aggódnak miatta; a termékek és szolgáltatások, így a biztosítások választásakor 41 százalék vásárol a fenntarthatóságra figyelve – derül ki a Századvég kutatásából, amit a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szerdai konferenciáján mutattak be.

Létrehozva:

|

A szövetség az MTI-hez elküldött közleményben ismertette: a magyarok 96 százaléka szerint változott a klíma, ezzel szemben az európai átlag 86 százalék. A kutatás szerint 41 százalék vásárol fenntarthatósági fókusszal, 27 százalék nem veszi figyelembe ezt a szempontot. A befektetési szempontok közül az érthető kommunikációt, az átláthatóságot, a várható hozam/szolgáltatás mértékét tartják a legfontosabbnak a válaszadók, míg a fenntarthatósági szempontok hátrébb sorolódnak. A kutatásban részt vevők közül senki nem hallott még fenntartható biztosításokról, a többség szkeptikus is azzal kapcsolatban, hogy miként tudnak egyáltalán hozzájárulni a biztosítók a fenntarthatósághoz, a papírmentességen kívül. Arra a kérdésre, hogy választanának-e ilyen terméket, sokan válaszoltak nemmel, tartanak ugyanis attól, hogy a kockázatos befektetések miatt akár a biztosításuk is drágulhat.

A fenntarthatóságra való nyitottság szempontjából a magyarok 25 százaléka nevezhető szkeptikusnak, ők nem tartanak a klímaváltozástól, és marketingcélnak vélik a fenntartható befektetéseket. Passzív klímatudatos 47 százalék, ők némileg tartanak a klímaváltozástól, nem igazán figyelnek oda a fenntarthatóságra, de mégis úgy vélik, hogy tehetünk a klímavédelem érdekében fenntartható befektetéssel. Az aktív fenntarthatóság-pártiak tartanak a klímaváltozástól, oda is figyelnek a fenntarthatóságra, és fontos szempontnak tartják szolgáltatások, termékek választásakor. A vizsgálatból az derült ki, hogy a nők sokkal szenzitívebbek, az iskolai végzettség ugyanakkor nem okoz jelentős eltérést. A biztosítással nem rendelkező magyarok sokkal nagyobb arányban szkeptikusak (39, illetve 24 százalék), és minél több biztosítása van valakinek, annál inkább fenntarthatóság-párti – áll a közleményben.

Advertisement

Zöld Energia

Egyre fontosabb az energiatárolás: a napenergia önmagában már nem elég

Paks kiesése újra ráirányította a figyelmet a megújulók és az energiatárolás szerepére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az atomenergia sem független az időjárástól. És rövid távon nincs igazán jó megoldás, nem lesz elég áram, így időnként valamilyen nagy fogyasztót le kell kapcsolni — ez várható a következő hetekben – írja az alternativenergia.hu. Ez a rendszer még mindig arra van méretezve, hogy Paks legalább 1500 MW teljesítményt ad le, mert egyszerre csak 1 blokkot szoktak kikapcsolni. Ekkora hiányt hirtelen importból pótolni úgy, hogy egyébként is importálunk áramot, nem biztos, hogy könnyen fog menni. Az előző, június végi hőhullámnál is sokat jelentett a napenergia-kapacitás, és nap közben most is ez ment meg minket, ha Paks kiesik, így akkor sem fogunk importra szorulni. Éjszaka és kora este lesz igazán gond, és ezt fokozza, hogy az elmúlt évtizedben igazából nem volt erőműfejlesztés. Így csak bízhatunk benne, hogy a jellemzően öreg erőműrendszert felpörgetik, és az ki tudja szolgálni az igényeknek a felét este.

Viszonylag gyors, a mostani helyzeten túlmutató megoldást a villamosenergia-tárolás és a még több napenergia adhat. Ilyen helyzetekben ez segít, hiszen a hosszú hőhullámos időszakokban jellemző a szélcsend, emellett hozzájárulhat a biomassza és valamilyen mértékben a geotermikus energia is a megoldáshoz. De fontos a másik oldal is: ha kevesebb ármot használunk (főként kora este), és szigeteljük a lakásainkat.

A helyzet másik nagy tanulsága, hogy nagyon nehéz a klímaváltozással tervezni. Paks II környezeti hatásvizsgálatánál olyan Duna-paraméterekkel számoltak, amelyken a tervek beadása után három évvel már túllépett a valóság. Az atomenergia időjárásállóvá tétele (például hűtőtornyok az üzemeideje vége felé közeledő Paks I-hez, hűtőtó kialakítása és egyéb megoldások) nehezen tervezhető és komoly költségekkel jár — érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a pénznek jobb helye lehetne az energiatárolásban és a megújulók kiépítésében.”

Advertisement

­”A MAVIR ábrája az elmúlt néhány nap áramtermelését mutatja. Ha a vékony fekete vonal meghaladja a piros terhelést, akkor nettó áramexportőrré válik az ország. Ez történik nyáron napközben, amikor a sárgával jelölt ipari napelemek nagyon termelnek. Figyelemre méltó, hogy még a mostani, fél paksnyi működéssel is ez a helyzet. A probléma este van, amikor az áramigény kifejezetten magas, különösen melegben, de megfelelő belföldi tárolási kapacitás híján nincs elég rendelkezésre álló forrás. A következő napokban az alsó sötétkék vonal, ami a paksi termelést fogyasztja teljesen el fog tűnni, a világoskék gáz sem lesz több, tehát a szürkével jelölt behozatal tovább nőhet. Hogy jövő héten se legyen gond, aki teheti, ütemezze az áramhasználatot a nappali órákra olyan esetben, amikor ez lehetséges.

Magyarország világelső a napenergia arányát tekintve az energiamixben az Ember nevű műhely szerint. A tavalyi egész éves arány 27 százalék volt, ami bőven a 10 százalékos világátlag felett van. A második helyezett Chile 25 százalékkal, ugyanakkor Chilében a tárolási kapacitások is ugyanilyen mértékben nőnek: a tavaly újonnan hozzáadott napenergia 76 százalékát képesek nappalról estére eltárolni.

Advertisement

A jelenlegi 8 GW feletti napelemes teljesítményt 2030-ra várhatóan kiegészíti majd 4 GW szél is, miközben a napenergia aránya is tovább nőhet. Tehát lesz bőséges olcsó és a klímát nem szennyező energia, de a tárolás megoldása egyre inkább kulcskérdéssé válik. Kaliforniában az esti csúcsteljesítményt 33 százalékban az ipari akkumulátorok biztosítják, ami folyamatosan szorítja ki a klímaváltozást fokozó gázégetést.

A magyarországi tervek szerint a jelenlegi nagyjából 700 MW-os ipari tárolós kapacitás a hétszeresére nőne 2030-ig, amit persze később tovább kell majd bővíteni. A hálózat stabilitását pedig látszólag paradox módon még az elektromos autók is segíthetik, hiszen az ipari akkuk mellett ezeknek az akkuja is használható tárolása megfelelő anyagi ösztönzéssel és V2G (Vehicle-to-Grid) töltőkkel.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák