Zöld Energia
A magyarok széles rétege passzív klímatudatos egy kutatás szerint
A magyarok jobban elismerik a klímaváltozást és annak hatásait, mint az európai átlag, ugyanakkor kevésbé aggódnak miatta; a termékek és szolgáltatások, így a biztosítások választásakor 41 százalék vásárol a fenntarthatóságra figyelve – derül ki a Századvég kutatásából, amit a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szerdai konferenciáján mutattak be.
A szövetség az MTI-hez elküldött közleményben ismertette: a magyarok 96 százaléka szerint változott a klíma, ezzel szemben az európai átlag 86 százalék. A kutatás szerint 41 százalék vásárol fenntarthatósági fókusszal, 27 százalék nem veszi figyelembe ezt a szempontot. A befektetési szempontok közül az érthető kommunikációt, az átláthatóságot, a várható hozam/szolgáltatás mértékét tartják a legfontosabbnak a válaszadók, míg a fenntarthatósági szempontok hátrébb sorolódnak. A kutatásban részt vevők közül senki nem hallott még fenntartható biztosításokról, a többség szkeptikus is azzal kapcsolatban, hogy miként tudnak egyáltalán hozzájárulni a biztosítók a fenntarthatósághoz, a papírmentességen kívül. Arra a kérdésre, hogy választanának-e ilyen terméket, sokan válaszoltak nemmel, tartanak ugyanis attól, hogy a kockázatos befektetések miatt akár a biztosításuk is drágulhat.
A fenntarthatóságra való nyitottság szempontjából a magyarok 25 százaléka nevezhető szkeptikusnak, ők nem tartanak a klímaváltozástól, és marketingcélnak vélik a fenntartható befektetéseket. Passzív klímatudatos 47 százalék, ők némileg tartanak a klímaváltozástól, nem igazán figyelnek oda a fenntarthatóságra, de mégis úgy vélik, hogy tehetünk a klímavédelem érdekében fenntartható befektetéssel. Az aktív fenntarthatóság-pártiak tartanak a klímaváltozástól, oda is figyelnek a fenntarthatóságra, és fontos szempontnak tartják szolgáltatások, termékek választásakor. A vizsgálatból az derült ki, hogy a nők sokkal szenzitívebbek, az iskolai végzettség ugyanakkor nem okoz jelentős eltérést. A biztosítással nem rendelkező magyarok sokkal nagyobb arányban szkeptikusak (39, illetve 24 százalék), és minél több biztosítása van valakinek, annál inkább fenntarthatóság-párti – áll a közleményben.
Zöld Energia
Új lendületet kap a földhő: milliárdos program segíti a kútfúrásokat
Márciustól vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes hitel segíti az első kútfúrásokat és a mély-, illetve sekélygeotermikus fejlesztéseket, főként vidéki térségekben.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Március elejétől az első kútfúrásokra fordítható vissza nem térítendő támogatás és egy kamatmentes hitelprogram is ösztönzi a geotermikus beruházásokat összesen 29 milliárd forinttal – írja az alternativenergia.hu. Mint kiemelték, Magyarország kedvező adottságait kiaknázva már most az európai élvonalba tartozik a földhő hasznosításában. A Jedlik Ányos Energetikai Program minden korábbit felülmúló forrásmennyiséggel segíti a további előrelépést. A magyar energiapolitika kiemelt céljai közé tartozik az önellátási képességek megerősítése, a megfizethető árak biztosítása és a szektor zöldítése. A földhő sokrétű hasznosítása mindhárom törekvést jól szolgálja. A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai átlag fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet. A geotermikus energia időjárástól és napszaktól függetlenül rendelkezésre álló tiszta energiaforrás, de alkalmazása komoly pénzügyi kockázattal járó, költséges beruházásokat igényel – ismertette a minisztérium.
A Jedlik Ányos Energetikai Program három földhős pályázatából kettő 2026. március 2-án nyílik meg. A legnagyobb keretösszegű, 19 milliárd forintos felhívás kamatmentes kölcsönt kínál a vállalkozások számára. A hitel összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet, utóbbira a teljes keretösszeg tizede fordítható. Kizárólag Budapesten kívüli beruházások támogathatók, az elérhető forrásmennyiség közel kétharmadát a kevésbé fejlett régiók számára különítették el. A programban kifizetés legkésőbb 2029 novemberében teljesíthető – részletezte a közlemény.
A másik hétfőn induló, 10 milliárd forintos kiírásból tíz-húsz vidéki projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Ha a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A pályázatokat az első szakaszban április végéig, a másodikban ősszel lehet benyújtani. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége – közölte az EM. A harmadik földhős pályázat januárban nyílt meg a Jedlik-programban – emlékeztetett a közlemény. A 12 milliárd forintos támogatás geotermikus áramtermelő rendszerek kialakítására fordítható. Ha az összesen 41 milliárd forint célzott hozzájárulás jól hasznosul, a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat.
A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai felhasználást. A geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből 25-30 százalékra emelkedhet. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget – jelezte az EM. A Jedlik Ányos Energetikai Program 2026 elején indult felhívásaiban összesen csaknem 130 milliárd forint érhető el ágazati fejlesztésekre. A Vállalkozói Energiatároló Programból 50 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a hazai cégek ipari energiatárolók telepítéséhez. A gazdasági társaságok vidéki telephelyeken megvalósuló energiahatékonysági korszerűsítéseit pedig 38,7 milliárd forintos hitellehetőség ösztönzi – írta közleményében az Energiaügyi Minisztérium.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
