Zöldinfó
A minőségi vadgazdálkodás és az élőhelyvédelem a jövő kulcsa
A magyar vadgazdálkodás Európa és a világ legszűkebb élvonalába tartozik, amire jogosan lehetünk büszkék.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Zambó Péter kiemelte, az elmúlt egy év rekord gím-, muflon- és dámtrófeái is bizonyítják a magyar vadgazdálkodás sikeres élőhelyfejlesztési, állományszabályozási, korszerű szakmai és génmegőrzési erőfeszítéseinek eredményességét – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta, a vadfajok megújuló természeti erőforrást jelentenek, melyek bölcs hasznosítása alapvető fontosságú az ökoszisztéma fenntartása érdekében. Maga a vadászat ennek a fenntarthatósági szemléletű vadgazdálkodásnak a fontos és nélkülözhetetlen eszköze. Hazánk vadállománya kiemelkedő természeti kincs, melyet meg kell őriznünk a jövő generációi számára. Fontos, hogy egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállományt tartsunk fenn, legyen szó akár a nagy-, akár az apróvadfajokról – húzta alá. Hozzátette: éppen ezért az ökológiai ismeretekre alapozott vadgazdálkodás során a biodiverzitás megőrzését, az élőhelyek fokozott védelmét, a mennyiségi szemlélet helyett a minőségi szabályzást, a fenntartható gazdálkodást kívánják megvalósítani.
A vadászat szabadidős jelentőségén túl az ökoszisztéma fenntartásának, egészségének, működőképességének, és elsősorban a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának fontos biztosítéka – mondta Zambó Péter. A kihívásokról és a jövőbeni feladatokról szólva közölte, a hatékony és összehangolt védekezésnek köszönhetően a ragadós száj- és körömfájásjárványt nagy áldozatok árán sikerült megfékezni, ezért a vírus a nagyvadállományban nem jelent meg. Kitért arra: az évről évre fokozódó aszályhelyzet miatt elkerülhetetlen feladat a vadászterület hidrológiai viszonyainak javítása. Ez szemléletváltást igényel a vadgazdálkodóktól is. “Meg kell tanulnunk alkalmazkodni, és olyan vadállományt nevelni, amely maga is alkalmazkodóképes, összhangban él a környezetével. Az alkalmazkodás érdekében a vadgazdálkodóknak együtt kell gondolkodniuk az agrárium és a társadalom szereplőivel, hogy a természeti erőforrásokat hatékonyan elosztva tudjunk megoldást találni a klímaváltozás kihívásaira” – tette hozzá a közlemény szerint Zambó Péter.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
