Zöldinfó
A minőségi vadgazdálkodás és az élőhelyvédelem a jövő kulcsa
A magyar vadgazdálkodás Európa és a világ legszűkebb élvonalába tartozik, amire jogosan lehetünk büszkék.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Zambó Péter kiemelte, az elmúlt egy év rekord gím-, muflon- és dámtrófeái is bizonyítják a magyar vadgazdálkodás sikeres élőhelyfejlesztési, állományszabályozási, korszerű szakmai és génmegőrzési erőfeszítéseinek eredményességét – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta, a vadfajok megújuló természeti erőforrást jelentenek, melyek bölcs hasznosítása alapvető fontosságú az ökoszisztéma fenntartása érdekében. Maga a vadászat ennek a fenntarthatósági szemléletű vadgazdálkodásnak a fontos és nélkülözhetetlen eszköze. Hazánk vadállománya kiemelkedő természeti kincs, melyet meg kell őriznünk a jövő generációi számára. Fontos, hogy egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállományt tartsunk fenn, legyen szó akár a nagy-, akár az apróvadfajokról – húzta alá. Hozzátette: éppen ezért az ökológiai ismeretekre alapozott vadgazdálkodás során a biodiverzitás megőrzését, az élőhelyek fokozott védelmét, a mennyiségi szemlélet helyett a minőségi szabályzást, a fenntartható gazdálkodást kívánják megvalósítani.
A vadászat szabadidős jelentőségén túl az ökoszisztéma fenntartásának, egészségének, működőképességének, és elsősorban a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának fontos biztosítéka – mondta Zambó Péter. A kihívásokról és a jövőbeni feladatokról szólva közölte, a hatékony és összehangolt védekezésnek köszönhetően a ragadós száj- és körömfájásjárványt nagy áldozatok árán sikerült megfékezni, ezért a vírus a nagyvadállományban nem jelent meg. Kitért arra: az évről évre fokozódó aszályhelyzet miatt elkerülhetetlen feladat a vadászterület hidrológiai viszonyainak javítása. Ez szemléletváltást igényel a vadgazdálkodóktól is. “Meg kell tanulnunk alkalmazkodni, és olyan vadállományt nevelni, amely maga is alkalmazkodóképes, összhangban él a környezetével. Az alkalmazkodás érdekében a vadgazdálkodóknak együtt kell gondolkodniuk az agrárium és a társadalom szereplőivel, hogy a természeti erőforrásokat hatékonyan elosztva tudjunk megoldást találni a klímaváltozás kihívásaira” – tette hozzá a közlemény szerint Zambó Péter.
Zöldinfó
Tíz uniós ország változtatást kér a szén-dioxid-kibocsátási rendszer szabályain
Az uniós klímavédelem gyengítése ellen foglaltak állást európai civil szervezetek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tíz uniós tagállam, köztük Magyarország a napokban az uniós szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) gyengítését, valamint az épületekre és a közúti közlekedésre történő kiterjesztésének (ETS2) elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól – írja az alternativenergia.hu. A tagállamok arra hivatkoztak, hogy az intézkedések növelik az energiaárakat, így veszélybe kerül az EU versenyképessége és nőnek a lakosság terhei – írta a civil szervezet. Az állásfoglalása szerint ezek az aggodalmak alaptalanok, a bevételek megfelelő újraelosztásával a rendszer nemcsak a versenyképességet növeli, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket és az energiaszegénységet is hatékonyan csökkentheti. A közleményben felidézték: egy közelmúltban megjelent OECD-UNDP jelentés szerint a szén-dioxid árának jelentős emelése növelheti a GDP-t. A bevételek jól megtervezett felhasználása, illetve a zöld beruházások rövid távon többletnövekedést, hosszabb távon pedig még nagyobb előnyöket hoznak. A gyakorlat is ezt igazolja: az Európai Unió eddigi kibocsátáskereskedelmi rendszere 10 százalékkal csökkentette a kibocsátást anélkül, hogy visszaesett volna a munkahelyek száma és a vállalkozások bevétele – írták.
A fosszilis tüzelőanyagokat nagy mennyiségben használó vállalkozások virágzását csak a hatalmas közvetlen és közvetett támogatások teszik lehetővé. A bevételek megfelelő újraelosztása – amelyet az ETS és az ETS2 lehetővé tesz – javítaná a tisztább cégek versenyképességét. A kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése és kiterjesztése jelentősen csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok importját, így mérsékelné az árak ingadozását és javítaná az energiabiztonságot – fejtette ki a Levegő Munkacsoport.
Az EU gazdasága csak akkor lehet versenyképes, ha csökkenti energiafogyasztását, és sokkal többet fektet a tudásgazdaságba. A kibocsátáskereskedelem aláásása csak a legszennyezőbb iparágakat védi, pazarolja a közpénzt, és késlelteti az átmenetet az ellenállóbb gazdaságra – áll a közös állásfoglalásban. Kitértek arra is, hogy az ETS2 elősegítené a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését: a kormányok újraoszthatják a fosszilis támogatások csökkentéséből származó pénzt; ebből elsősorban energiahatékonysági beruházásokat kell támogatniuk, a háztartásokat pedig pénzbeli kompenzációban részesíteni, így csökkentve az energiaszegénységet is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
