Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A MOME erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve; a programról csütörtökön írták alá a stratégiai megállapodást Budapesten.

Létrehozva:

|

Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány kuratóriumának elnöke és a projekt ötletgazdája a rendezvényen kiemelte, hogy a következő évtizedekben Magyarország arculatát, mindennapjait és lehetőségeit alapvetően befolyásolja a klímaváltozás. Megváltoznak a vízgazdálkodási, mezőgazdasági körülmények és vele az önellátási képesség is – jegyezte meg. A flórából és faunából állatok és növények fajtái tűnnek el, majd újak jelennek meg, ezt a folyamatot pedig a következő nemzedékeknek, a Z és a következő Alfa generációnak is értenie és értelmeznie kell – tette hozzá. Megjegyezte, “amit mi teszünk, az nem egyszerű fellángolás. Egyedülálló vállalás a hazai felsőoktatási intézmények között”. Az eseményen elhangzott, hogy a MOME 2022-től teljes tevékenységét a fenntarthatóság elveivel összhangban szervezi, hogy működését tíz éven belül száz százalékban nettó karbonsemlegessé tegye. A zöld átállás az intézmény működésének minden területét érinti, sőt a MOME Zero program kiterjed a Campuson kívüli klímavédelemre is. Ez egy többlépcsős erdőtelepítő program, erdész, ökológus és természetvédelmi szakemberek bevonásával; az első erdőtelepítést 2023 végére tervezik.

A MOME Zero erdőtelepítő akció részeként az egyetem a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkokkal összefogásban félszáz hektáron hoz létre új erdőket, amelyek a jövőben lehetővé teszik a MOME károsanyag kibocsátásának semlegesítését. Az akcióban a MOME közössége, az egyetem dolgozói és hallgatói is szerepet vállalnak – jegyezte meg az elnök; a fenntarthatósági program a MOME képzésébe is beépül. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója emlékeztetett rá, hogy a nemzeti parkok is küzdenek a klímaváltozás ellen, ezért örömmel csatlakoznak a MOME programjához, amely nem egy élőhely védelméről, hanem egy új létesítéséről szól.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója felidézte, hogy a park helyén a múlt rendszerben a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését tervezték, a nemzeti park azonban 25 éve azon dolgozik, hogy természeti értékeit, térségét megóvja. Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója pedig arról beszélt, hogy a nemzeti parkban a szántók és az egykori ártéri erdők vizes, mocsaras területei a csapadékosabb időszakokban nagyon nehezen művelhetők, így indokolt, hogy ott erdőt telepítsenek és partnerként részt vegyenek az egyetem programjában, hiszen Magyarország egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidékéről van szó.

Advertisement

Zöldinfó

Stratégiai olajkészletek megnyitásával stabilizálnák az üzemanyagpiacot

100 millió hordó dízelt és nyersolajat szabadítanak fel a stratégiai készletekből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hét vezető ipari hatalom (G7) 100 millió hordó dízelt és nyersolajat fog felszabadítani stratégiai készleteiből a következő négy hónapban, hogy csökkentsék a nyomást az üzemanyagárakon, továbbá megállapodtak abban, hogy nem korlátozzák az ilyen irányú exportjukat – jelentette be Emmanuel Macron francia államfő. “Úgy döntöttünk, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség koordinálásával felszabadítjuk a stratégiai készleteket, dízel és nyersolaj formájában, a következő négy hónapban, akár 100 millió hordóig” – mondta a francia elnök Párizsban a Hetek állam- és kormányfőinek telefonos megbeszélését követően. “Megállapodtunk abban, hogy nem lesz korlátozás, tilalom a G7 tagjai között az exportban” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Donald Trump amerikai elnök, aki kilátásba helyezte az amerikai gáz exportjának csökkentését, “nagyon egyértelmű volt ebben a kérdésben” – írja az alternativenergia.hu.

Ezekkel a döntésekkel csökkennie kell az üzemanyagáraknak – hangsúlyozta Macron. A G7 vezetőinek a tanácskozás után kiadott közös nyilatkozata szerint a készletek felszabadítása azonnal megkezdődik és négy hónapon át tart, az első húsz napban pedig a G7 tagjai és partnereik jelentős mennyiségű dízelt bocsátanak piacra. A Hetek vezetői megerősítették azt is, hogy tartózkodnak az energia és az energiatermékek G7-országok közötti exportjának korlátozásától, és más termelőket is arra szólítottak fel, hogy ne vezessenek be exporttilalmakat.

A pénteki egyeztetést a francia elnök kezdeményezte, miután telefonon tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel az emelkedő üzemanyagárakról, valamint a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek világpiaci helyzetéről. A francia elnök Mark Carney kanadai miniszterelnökkel is egyeztetett a kérdésről. Macron a tanácskozás előtt annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a Hetek összehangoltan, az export korlátozása nélkül lépjenek fel az üzemanyagárak emelkedésével és a finomított kőolajtermékek ellátásával kapcsolatos problémák kezelésére.

Advertisement

Az Egyesült Államok az elmúlt napokban fokozta a nyomást az európai országokra a stratégiai dízelkészletek felszabadítása érdekében. A Reuters csütörtökön három, a tárgyalásokhoz közel álló forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Trump-kormányzat felszólította Franciaországot és Németországot, hogy szabadítsanak fel dízelt stratégiai készleteikből, ellenkező esetben pedig az amerikai dízelexport korlátozását helyezte kilátásba.

Trump pénteken, a G7 döntésének bejelentése előtt a Truth Social közösségi oldalán azt írta, hogy Európa “hatalmas mennyiségű” dízel felszabadításába egyezett bele, és a folyamat azonnal megkezdődik. A dízel ára az elmúlt hetekben rekordmagasságba emelkedett az Egyesült Államokban és Európában. A világpiaci kínálatra az Irán elleni amerikai-izraeli háború mellett az is nyomást gyakorol, hogy Oroszország október végéig meghosszabbította dízelexport-tilalmát, miután ukrán támadások több orosz finomítóban károkat okoztak.

Advertisement

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 32 tagállama márciusban 400 millió hordó olaj felszabadításáról állapodott meg stratégiai készleteiből az iráni háború nyomán, ami a szervezet történetének legnagyobb összehangolt készletfelszabadítása volt. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a héten közölte, hogy a vállalt mennyiség mintegy kétharmadát már felszabadították.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák