Zöldinfó

A MOME erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve; a programról csütörtökön írták alá a stratégiai megállapodást Budapesten.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-08

Szerző:

Hell

Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány kuratóriumának elnöke és a projekt ötletgazdája a rendezvényen kiemelte, hogy a következő évtizedekben Magyarország arculatát, mindennapjait és lehetőségeit alapvetően befolyásolja a klímaváltozás. Megváltoznak a vízgazdálkodási, mezőgazdasági körülmények és vele az önellátási képesség is – jegyezte meg. A flórából és faunából állatok és növények fajtái tűnnek el, majd újak jelennek meg, ezt a folyamatot pedig a következő nemzedékeknek, a Z és a következő Alfa generációnak is értenie és értelmeznie kell – tette hozzá. Megjegyezte, “amit mi teszünk, az nem egyszerű fellángolás. Egyedülálló vállalás a hazai felsőoktatási intézmények között”. Az eseményen elhangzott, hogy a MOME 2022-től teljes tevékenységét a fenntarthatóság elveivel összhangban szervezi, hogy működését tíz éven belül száz százalékban nettó karbonsemlegessé tegye. A zöld átállás az intézmény működésének minden területét érinti, sőt a MOME Zero program kiterjed a Campuson kívüli klímavédelemre is. Ez egy többlépcsős erdőtelepítő program, erdész, ökológus és természetvédelmi szakemberek bevonásával; az első erdőtelepítést 2023 végére tervezik.

A MOME Zero erdőtelepítő akció részeként az egyetem a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkokkal összefogásban félszáz hektáron hoz létre új erdőket, amelyek a jövőben lehetővé teszik a MOME károsanyag kibocsátásának semlegesítését. Az akcióban a MOME közössége, az egyetem dolgozói és hallgatói is szerepet vállalnak – jegyezte meg az elnök; a fenntarthatósági program a MOME képzésébe is beépül. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója emlékeztetett rá, hogy a nemzeti parkok is küzdenek a klímaváltozás ellen, ezért örömmel csatlakoznak a MOME programjához, amely nem egy élőhely védelméről, hanem egy új létesítéséről szól.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója felidézte, hogy a park helyén a múlt rendszerben a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését tervezték, a nemzeti park azonban 25 éve azon dolgozik, hogy természeti értékeit, térségét megóvja. Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója pedig arról beszélt, hogy a nemzeti parkban a szántók és az egykori ártéri erdők vizes, mocsaras területei a csapadékosabb időszakokban nagyon nehezen művelhetők, így indokolt, hogy ott erdőt telepítsenek és partnerként részt vegyenek az egyetem programjában, hiszen Magyarország egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidékéről van szó.

Kapcsolódó tartalom:erdő erdőgazdálkodás erdősítés Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME)

Zöldinfó

Energetikai korszerűsítés kezdődik nyolc egészségügyi intézményben

Nyolc kórház energetikai fejlesztésére nyílik lehetőség 31,5 milliárd forint uniós forrásból.

Létrehozva:

31 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-16

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Steiner Attila, aki a 3. sz. választókerület fideszes képviselőjelölt is, az Észak-budai Szent János Centrumkórház előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, a nyolc intézményből négy budapesti – írja az alternativenergia.hu. Részesül a fejlesztési pénzből a Szent János kórház is, ahol két épület újul meg 6,8 milliárd forintból – tette hozzá. Steiner Attila úgy fogalmazott: “ez nagy eredmény a nagy ellenszélben” és emlékeztetett arra, hogy tavaly 85 milliárd forintot sikerült lehívni, ebből 70 kórház és húsz mentőállomás újul meg szerte az országban. Ez a program folytatódik most a 31,5 milliárd forintos keretből, az intézmények között van állami és egyházi fenntartású is – mondta.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti frakcióvezetője azt mondta, az Egészséges Budapest Program (EBP) keretén belül a kormány folyamatosan fejlesztette a budapesti és a közép-magyarországi régió egészségügyi ellátást. Mint mondta, az EBP-ben 133 milliárd forint értékben újultak és újulnak meg egészségügyi intézmények.

Ralovich Zsolt, a kórház főigazgatója azt mondta, a most bejelentett fejlesztés egy újabb mérföldkő a kórház életében, és a gyermekellátás fejlesztése mindannyiunk számára fontos. Mint mondta, 2020 óta folyamatos a Szent János kórház fejlesztése, 2020-2022 között több mint 35 ezer négyzetméter újult meg, 2023-2024-ben a Kútvölgyi tömböt újították meg kívül-belül, és 2024-ben megtörtént a budai traumatológiai centrum korszerűsítése is. A Szent János kórház a budai oldalon az egyetlen komplex gyermekellátó intézmény, tavaly 134 ezer gyermeket láttak el járóbetegként, 10 ezer gyermeket kezeltek fekvőbetegként és több mint 1600 műtétet végeztek – ismertette.

A felújításról elmondta, a két épület megújításával 21. századi feltételekkel látják majd el a gyerekeket. Kőnig Róbert gyermeksebész, traumatológus, miniszterelnöki biztos arról beszélt, Steiner Attilával több hónapja dolgoznak azon, hogy elindítsák a budai oldal és Közép-Magyarország északi része gyermekellátásának modernizációját. A János kórház nagy forgalmú intézmény, fontos, hogy egy modern gyermekellátás legyen az intézményben – emelte ki. Steiner Attila ismertetése szerint a most bejelentett uniós forrásból részesül még a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza, a Szent Ferenc Kórház, a Budai Irgalmasrendi Kórház, a kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórház, a pomázi Boldog Gellért Szakkórház, a törökbálinti Református Pulmonológiai Centrum és a Bátor Tábor Alapítvány hatvani telephelye.

Tovább olvasom