Zöldinfó
A MOME erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve; a programról csütörtökön írták alá a stratégiai megállapodást Budapesten.
Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány kuratóriumának elnöke és a projekt ötletgazdája a rendezvényen kiemelte, hogy a következő évtizedekben Magyarország arculatát, mindennapjait és lehetőségeit alapvetően befolyásolja a klímaváltozás. Megváltoznak a vízgazdálkodási, mezőgazdasági körülmények és vele az önellátási képesség is – jegyezte meg. A flórából és faunából állatok és növények fajtái tűnnek el, majd újak jelennek meg, ezt a folyamatot pedig a következő nemzedékeknek, a Z és a következő Alfa generációnak is értenie és értelmeznie kell – tette hozzá. Megjegyezte, “amit mi teszünk, az nem egyszerű fellángolás. Egyedülálló vállalás a hazai felsőoktatási intézmények között”. Az eseményen elhangzott, hogy a MOME 2022-től teljes tevékenységét a fenntarthatóság elveivel összhangban szervezi, hogy működését tíz éven belül száz százalékban nettó karbonsemlegessé tegye. A zöld átállás az intézmény működésének minden területét érinti, sőt a MOME Zero program kiterjed a Campuson kívüli klímavédelemre is. Ez egy többlépcsős erdőtelepítő program, erdész, ökológus és természetvédelmi szakemberek bevonásával; az első erdőtelepítést 2023 végére tervezik.
A MOME Zero erdőtelepítő akció részeként az egyetem a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkokkal összefogásban félszáz hektáron hoz létre új erdőket, amelyek a jövőben lehetővé teszik a MOME károsanyag kibocsátásának semlegesítését. Az akcióban a MOME közössége, az egyetem dolgozói és hallgatói is szerepet vállalnak – jegyezte meg az elnök; a fenntarthatósági program a MOME képzésébe is beépül. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója emlékeztetett rá, hogy a nemzeti parkok is küzdenek a klímaváltozás ellen, ezért örömmel csatlakoznak a MOME programjához, amely nem egy élőhely védelméről, hanem egy új létesítéséről szól.
Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója felidézte, hogy a park helyén a múlt rendszerben a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését tervezték, a nemzeti park azonban 25 éve azon dolgozik, hogy természeti értékeit, térségét megóvja. Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója pedig arról beszélt, hogy a nemzeti parkban a szántók és az egykori ártéri erdők vizes, mocsaras területei a csapadékosabb időszakokban nagyon nehezen művelhetők, így indokolt, hogy ott erdőt telepítsenek és partnerként részt vegyenek az egyetem programjában, hiszen Magyarország egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidékéről van szó.
Zöldinfó
Elkészültek a tervek a Balaton vízellátásának átfogó fejlesztésére
Elkészültek a tervek a balatoni térség komplex víziközmű-fejlesztéséhez.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elkészültek a tervek a balatoni térség komplex víziközmű-fejlesztéséhez, a tervezés négy év alatt 3,2 milliárd forintba került, és mai áron 646 milliárd forintból, 5-10 év alatt valósulhat meg – írja az alternativenergia.hu. A 2026. augusztus 12-én záruló, európai uniós forrásból és hazai társfinanszírozással megvalósult projekt eredményeként rendelkezésre állnak azok a tervek, dokumentumok – engedélyezési tervdokumentációk, környezeti hatástanulmányok, stb. -, amelyek lehetővé teszik a balatoni környék ivóvízminőségének fejlesztését, a régióba juttatható többletvízmennyiség biztosítását, valamint a felszíni vízkivételi művek kiváltását – derül ki a DRV közleményből és tájékoztató dokumentumaiból. A víziközműveket üzemeltető társaság évtizedek óta kiemelt ügyként kezeli a Balaton és térsége állami tulajdonú víziközmű-infrastruktúrájának fejlesztését – hangsúlyozzák a közleményben. A fenntartható vízgazdálkodást és a klímaváltozás káros hatásainak mérséklését is célul kitűző tervek elkészítéséhez a szükséges forrást a KEHOP, majd a KEHOP Plusz uniós támogatási rendszer biztosította – tették hozzá.
A projekt keretében a tervezési és műszaki előkészítési feladatokokat végezték el a Balaton-régió hosszú távú, fenntartható és gazdaságos ivóvízellátásához. Az első fő feladat a víziközművek szükséges rendszer-optimalizálásához, fejlesztéséhez, átalakításához, távfelügyeletéhez szükséges tervek elkészítése volt. A második az ivóvíz-irányelvből adódó kötelezettségeket kielégítő rendszer-átalakítások megtervezése. A harmadik a meglévő rendszerek átalakításához, optimalizálásához, illetve a felesleges rendszerelemek felszámolásához szükséges tervek elkészítése az ellátásbiztonság és a településeken végbement változások figyelembevételével. Végül a hálózati ivóvízveszteség csökkentését szolgáló átalakítások megtervezése következett.
A projekt részeként elkészült a nyirádi, a kincsesbánya-rákhegyi, a várpalota-inotai és a murai vízbázis, valamint az ezekhez kapcsolódó regionális vezetékek és műtárgyak objektumainak és közműelemeinek méretezése és tervezése, a balatonújlaki és a balatonfüredi szennyvíztisztító telepek kapacitásbővítésének és rekonstrukciójának, valamint a kapcsolódó 20 szennyvízátemelő és 104 kilométernyi szennyvízvezeték felújításának tervdokumentációja – sorolták a közleményben. Része volt a projektnek az energiahatékonyságot szolgáló létesítmények – a nyirádi, a vonyarcvashegyi és a keszthelyi megújulóenergia-termelő naperőművek – terveinek elkészítése is.
Lakatos Edina, a DRV kommunikációs csoportvezetője az MTI kérdésére elmondta, az elkészült tervek teljes megvalósítása mai áron 646 milliárd forintba kerülne. Ebből az ivóvízrendszer fejlesztése mintegy 500 milliárdot tesz ki, a többi a szennyvízhálózat és a napelemparkok fejlesztésének az ára. Mindez, elsősorban európai uniós források rendelkezésre állása esetén, 5-10 év alatt valósulhat meg – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy jelenleg hol a legkritikusabb a helyzet a Balaton körül a vízellátás biztonsága szempontjából, illetve a csőtörések miatt, a csoportvezető a Balaton északi és déli partját egyaránt megnevezte. A vezetékek átlagéletkora 50-60 év, vagyis egy részük ennél is idősebb, miközben optimális esetben 30-50 évente szükség lenne a cserékre a csövek anyagától függően – mondta a kommunikációs vezető.
A tervek közül a legsürgetőbbnek a nyirádi vízbázissal ellátott víziközmű-fejlesztés megvalósítását nevezte, ami mai áron önmagában mintegy 300 milliárd forintba kerülne. A becsült árak a műszaki megvalósítására vonatkoznak, nem tartalmazzák a tulajdonviszonyok rendezéséhez (szolgalmi jogok, kisajátítás) szükséges összegeket – tette hozzá. A most záruló, víziközmű-fejlesztésről szóló projekt az emberek vízellátásáról szól, nincs köze a Balaton vízpótlásának kérdéséhez – jelezte Lakatos Edina.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
