Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A MOME erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve; a programról csütörtökön írták alá a stratégiai megállapodást Budapesten.

Létrehozva:

|

Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány kuratóriumának elnöke és a projekt ötletgazdája a rendezvényen kiemelte, hogy a következő évtizedekben Magyarország arculatát, mindennapjait és lehetőségeit alapvetően befolyásolja a klímaváltozás. Megváltoznak a vízgazdálkodási, mezőgazdasági körülmények és vele az önellátási képesség is – jegyezte meg. A flórából és faunából állatok és növények fajtái tűnnek el, majd újak jelennek meg, ezt a folyamatot pedig a következő nemzedékeknek, a Z és a következő Alfa generációnak is értenie és értelmeznie kell – tette hozzá. Megjegyezte, “amit mi teszünk, az nem egyszerű fellángolás. Egyedülálló vállalás a hazai felsőoktatási intézmények között”. Az eseményen elhangzott, hogy a MOME 2022-től teljes tevékenységét a fenntarthatóság elveivel összhangban szervezi, hogy működését tíz éven belül száz százalékban nettó karbonsemlegessé tegye. A zöld átállás az intézmény működésének minden területét érinti, sőt a MOME Zero program kiterjed a Campuson kívüli klímavédelemre is. Ez egy többlépcsős erdőtelepítő program, erdész, ökológus és természetvédelmi szakemberek bevonásával; az első erdőtelepítést 2023 végére tervezik.

A MOME Zero erdőtelepítő akció részeként az egyetem a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkokkal összefogásban félszáz hektáron hoz létre új erdőket, amelyek a jövőben lehetővé teszik a MOME károsanyag kibocsátásának semlegesítését. Az akcióban a MOME közössége, az egyetem dolgozói és hallgatói is szerepet vállalnak – jegyezte meg az elnök; a fenntarthatósági program a MOME képzésébe is beépül. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója emlékeztetett rá, hogy a nemzeti parkok is küzdenek a klímaváltozás ellen, ezért örömmel csatlakoznak a MOME programjához, amely nem egy élőhely védelméről, hanem egy új létesítéséről szól.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója felidézte, hogy a park helyén a múlt rendszerben a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését tervezték, a nemzeti park azonban 25 éve azon dolgozik, hogy természeti értékeit, térségét megóvja. Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója pedig arról beszélt, hogy a nemzeti parkban a szántók és az egykori ártéri erdők vizes, mocsaras területei a csapadékosabb időszakokban nagyon nehezen művelhetők, így indokolt, hogy ott erdőt telepítsenek és partnerként részt vegyenek az egyetem programjában, hiszen Magyarország egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidékéről van szó.

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák