Zöldinfó
A MOME erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve; a programról csütörtökön írták alá a stratégiai megállapodást Budapesten.
Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány kuratóriumának elnöke és a projekt ötletgazdája a rendezvényen kiemelte, hogy a következő évtizedekben Magyarország arculatát, mindennapjait és lehetőségeit alapvetően befolyásolja a klímaváltozás. Megváltoznak a vízgazdálkodási, mezőgazdasági körülmények és vele az önellátási képesség is – jegyezte meg. A flórából és faunából állatok és növények fajtái tűnnek el, majd újak jelennek meg, ezt a folyamatot pedig a következő nemzedékeknek, a Z és a következő Alfa generációnak is értenie és értelmeznie kell – tette hozzá. Megjegyezte, “amit mi teszünk, az nem egyszerű fellángolás. Egyedülálló vállalás a hazai felsőoktatási intézmények között”. Az eseményen elhangzott, hogy a MOME 2022-től teljes tevékenységét a fenntarthatóság elveivel összhangban szervezi, hogy működését tíz éven belül száz százalékban nettó karbonsemlegessé tegye. A zöld átállás az intézmény működésének minden területét érinti, sőt a MOME Zero program kiterjed a Campuson kívüli klímavédelemre is. Ez egy többlépcsős erdőtelepítő program, erdész, ökológus és természetvédelmi szakemberek bevonásával; az első erdőtelepítést 2023 végére tervezik.
A MOME Zero erdőtelepítő akció részeként az egyetem a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkokkal összefogásban félszáz hektáron hoz létre új erdőket, amelyek a jövőben lehetővé teszik a MOME károsanyag kibocsátásának semlegesítését. Az akcióban a MOME közössége, az egyetem dolgozói és hallgatói is szerepet vállalnak – jegyezte meg az elnök; a fenntarthatósági program a MOME képzésébe is beépül. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója emlékeztetett rá, hogy a nemzeti parkok is küzdenek a klímaváltozás ellen, ezért örömmel csatlakoznak a MOME programjához, amely nem egy élőhely védelméről, hanem egy új létesítéséről szól.
Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója felidézte, hogy a park helyén a múlt rendszerben a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését tervezték, a nemzeti park azonban 25 éve azon dolgozik, hogy természeti értékeit, térségét megóvja. Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója pedig arról beszélt, hogy a nemzeti parkban a szántók és az egykori ártéri erdők vizes, mocsaras területei a csapadékosabb időszakokban nagyon nehezen művelhetők, így indokolt, hogy ott erdőt telepítsenek és partnerként részt vegyenek az egyetem programjában, hiszen Magyarország egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidékéről van szó.
Zöldinfó
Megszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
Átminősítették a nílusi krokodilt Izraelben, így már felhasználható börtönök őrzésére is.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Izraelben a környezetvédelmi miniszter megszelídített vadállattá minősítette át a nílusi krokodilokat, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket – jelentette az izraeli média. Az izraeli természetvédelmi és nemzeti parkok hatósága szakmai véleménye ellenezte Itamar Bengvir nemzetbiztonsági miniszter “krokodilbörtönének” létrehozását, mert szerintük a krokodilok biztonsági célú alkalmazása jelentős kockázatot jelent a közbiztonságra, a környezetre, tartani lehet az állatok elszabadulásától, és gondoskodni kell az állatok jólétéről. Ezért a hatóság nem javasolta a terv megvalósítását.
Idit Szilman környezetvédelmi miniszter ennek ellenére figyelmen kívül hagyta a szakmai szervek és a környezetvédő szervezetek tiltakozását, és jóváhagyta Bengvír elképzelését.
A terv érdekében módosította a jogszabályt, a “vadállatok” meghatározását kiegészítette a “megszelídített vadállatok” kategóriájával, ezzel megnyitva az utat a krokodilok dél-izraeli Keciot börtönébe történő átszállítása előtt.
Az izraeli 13-as kereskedelmi televízió híradója tavaly decemberben számolt be először Bengvír szokatlan javaslatáról, amely szerint egy biztonsági börtönt krokodilokkal körülvéve kellene kialakítani. Az ötletet a miniszter a büntetés-végrehajtási szolgálat országos parancsnokával, Kobi Jákobi főfelügyelővel tartott helyzetértékelő megbeszélésen vetette fel.
A természetvédelmi és nemzeti parkok hatóságának szakmai véleménye szerint nincs olyan szakmai alap, amely indokolná Szilman tervének előmozdítását. A hatóság vezető jogtanácsosa, Saj Perec levelet küldött a környezetvédelmi minisztérium jogi tanácsadójának, Neta Drorinak, amelyben megerősítette a hatóság elutasító álláspontját a miniszter azon kezdeményezésével kapcsolatban, hogy a krokodilokat “megszelídített vadállatnak” nyilvánítsák annak érdekében, hogy büntetés-végrehajtási intézmények őrzésére is alkalmazni lehessen őket.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
