Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A MOME erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve; a programról csütörtökön írták alá a stratégiai megállapodást Budapesten.

Létrehozva:

|

Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány kuratóriumának elnöke és a projekt ötletgazdája a rendezvényen kiemelte, hogy a következő évtizedekben Magyarország arculatát, mindennapjait és lehetőségeit alapvetően befolyásolja a klímaváltozás. Megváltoznak a vízgazdálkodási, mezőgazdasági körülmények és vele az önellátási képesség is – jegyezte meg. A flórából és faunából állatok és növények fajtái tűnnek el, majd újak jelennek meg, ezt a folyamatot pedig a következő nemzedékeknek, a Z és a következő Alfa generációnak is értenie és értelmeznie kell – tette hozzá. Megjegyezte, “amit mi teszünk, az nem egyszerű fellángolás. Egyedülálló vállalás a hazai felsőoktatási intézmények között”. Az eseményen elhangzott, hogy a MOME 2022-től teljes tevékenységét a fenntarthatóság elveivel összhangban szervezi, hogy működését tíz éven belül száz százalékban nettó karbonsemlegessé tegye. A zöld átállás az intézmény működésének minden területét érinti, sőt a MOME Zero program kiterjed a Campuson kívüli klímavédelemre is. Ez egy többlépcsős erdőtelepítő program, erdész, ökológus és természetvédelmi szakemberek bevonásával; az első erdőtelepítést 2023 végére tervezik.

A MOME Zero erdőtelepítő akció részeként az egyetem a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkokkal összefogásban félszáz hektáron hoz létre új erdőket, amelyek a jövőben lehetővé teszik a MOME károsanyag kibocsátásának semlegesítését. Az akcióban a MOME közössége, az egyetem dolgozói és hallgatói is szerepet vállalnak – jegyezte meg az elnök; a fenntarthatósági program a MOME képzésébe is beépül. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója emlékeztetett rá, hogy a nemzeti parkok is küzdenek a klímaváltozás ellen, ezért örömmel csatlakoznak a MOME programjához, amely nem egy élőhely védelméről, hanem egy új létesítéséről szól.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója felidézte, hogy a park helyén a múlt rendszerben a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését tervezték, a nemzeti park azonban 25 éve azon dolgozik, hogy természeti értékeit, térségét megóvja. Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója pedig arról beszélt, hogy a nemzeti parkban a szántók és az egykori ártéri erdők vizes, mocsaras területei a csapadékosabb időszakokban nagyon nehezen művelhetők, így indokolt, hogy ott erdőt telepítsenek és partnerként részt vegyenek az egyetem programjában, hiszen Magyarország egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidékéről van szó.

Advertisement

Zöldinfó

Új rekord született a PET Kupán: közel 19 tonna hulladékot gyűjtöttek

Közel 19 tonna hulladékot gyűjtöttek össze az összevont PET Kupán.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rekordmennyiségű, összesen 18,9 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a résztvevők a VII. Bodrogi-XIV. Tiszai PET Kupán, amelyet augusztus 15. és 23. között rendezett meg a PET Kupa Egyesület az Olaszliszka és Tiszalök közötti folyószakaszon – közölte az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, hogy a 12 csapat részvételével megtartott összevont versenyen a Bodrog és a Tisza árteréből csaknem 19 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és válogattak szét. A mennyiség meghaladta a 2024-ben ugyanezen az útvonalon elért 17,5 tonnás korábbi rekordot, amikor 15 csapat vett részt a munkában. Hozzátették, a Bodrog folyó Olaszliszka-Szegi-Bodrogkeresztúr és Tokaj közötti szakaszán három nap alatt 9,9 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. A Tiszán Tokaj és Tiszaladány, majd a további szakaszok megtisztítása során további pedig 9 tonna került elő az ártéri területekről.

A szervezők közölték, a rekordmennyiség azt is jelzi, hogy a folyók árterében továbbra is jelentős mennyiségű hulladék található. Annak ellenére, hogy idén egyik folyón sem vonult le jelentősebb árhullám, az ártéri erdőkben évtizedek óta felhalmozódott hulladékot is találtak. Jelezték, a verseny során a résztvevők több helyszínen dolgoztak a nehezen megközelíthető ártéri területeken. A 12 csapatból 11 visszatérő volt, így a résztvevők a korábbi évek tapasztalataira és kialakított gyűjtési technikáikra támaszkodhattak.

A PET Kupa Egyesület tájékoztatása szerint a 2026-os versenyszezonban négy versenyen összesen 36,4 tonna hulladékot gyűjtöttek össze 6952 zsákban. Az idei összevont versenyen bemutatkozott a PET Kupa Egyesület új hulladékgyűjtő hajója, a PETiX is, amely a zsákok begyűjtésében, valamint a résztvevők ellátásában segítette a mezőnyt. A rendezvényen továbbá egy újrahasznosított műanyagból készült, négy személyes kenu is részt vett, amelynek nagy részét szelektált tiszai és bodrogi műanyaghulladékból állították elő.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák