Zöldinfó
A MOME erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve; a programról csütörtökön írták alá a stratégiai megállapodást Budapesten.
Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány kuratóriumának elnöke és a projekt ötletgazdája a rendezvényen kiemelte, hogy a következő évtizedekben Magyarország arculatát, mindennapjait és lehetőségeit alapvetően befolyásolja a klímaváltozás. Megváltoznak a vízgazdálkodási, mezőgazdasági körülmények és vele az önellátási képesség is – jegyezte meg. A flórából és faunából állatok és növények fajtái tűnnek el, majd újak jelennek meg, ezt a folyamatot pedig a következő nemzedékeknek, a Z és a következő Alfa generációnak is értenie és értelmeznie kell – tette hozzá. Megjegyezte, “amit mi teszünk, az nem egyszerű fellángolás. Egyedülálló vállalás a hazai felsőoktatási intézmények között”. Az eseményen elhangzott, hogy a MOME 2022-től teljes tevékenységét a fenntarthatóság elveivel összhangban szervezi, hogy működését tíz éven belül száz százalékban nettó karbonsemlegessé tegye. A zöld átállás az intézmény működésének minden területét érinti, sőt a MOME Zero program kiterjed a Campuson kívüli klímavédelemre is. Ez egy többlépcsős erdőtelepítő program, erdész, ökológus és természetvédelmi szakemberek bevonásával; az első erdőtelepítést 2023 végére tervezik.
A MOME Zero erdőtelepítő akció részeként az egyetem a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkokkal összefogásban félszáz hektáron hoz létre új erdőket, amelyek a jövőben lehetővé teszik a MOME károsanyag kibocsátásának semlegesítését. Az akcióban a MOME közössége, az egyetem dolgozói és hallgatói is szerepet vállalnak – jegyezte meg az elnök; a fenntarthatósági program a MOME képzésébe is beépül. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója emlékeztetett rá, hogy a nemzeti parkok is küzdenek a klímaváltozás ellen, ezért örömmel csatlakoznak a MOME programjához, amely nem egy élőhely védelméről, hanem egy új létesítéséről szól.
Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója felidézte, hogy a park helyén a múlt rendszerben a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését tervezték, a nemzeti park azonban 25 éve azon dolgozik, hogy természeti értékeit, térségét megóvja. Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója pedig arról beszélt, hogy a nemzeti parkban a szántók és az egykori ártéri erdők vizes, mocsaras területei a csapadékosabb időszakokban nagyon nehezen művelhetők, így indokolt, hogy ott erdőt telepítsenek és partnerként részt vegyenek az egyetem programjában, hiszen Magyarország egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidékéről van szó.
Zöldinfó
Futnak, szerelnek és paradicsomot szednek a kínai humanoid robotok
Egyre több területen alkalmazzák a humanoid robotokat Kínában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egyre nagyobb hangsúlyt kap a humanoid robotok gyakorlati, ipari alkalmazása Kínában, ahol a fejlesztők a bemutatókról a valós környezetben használható technológiákra helyezik át a figyelmet – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Az augusztus 22. és 26. között megrendezett pekingi Humanoid Robot Games idei versenyein a robotok a tavalyi rendezvényhez képest jelentős fejlődést mutattak, egyebek mellett 100 és 400 méteres futásban is emberi rekordokat döntöttek meg – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az idei eseményen a sportversenyek mellett 21, különböző gyakorlati helyzeteket modellező versenyszámot is rendeznek, köztük ipari összeszerelést, háztartási munkát, logisztikai feladatokat, mentést és könyvrendezést.
A háztartási feladatok között a robotoknak szétszórt tárgyakat kell összeszedniük, ruhákat összehajtaniuk és elpakolniuk, illetve ruhákat vállfára akasztaniuk. A fejlesztők szerint az ilyen feladatok komoly kihívást jelentenek, mivel a robotoknak akadályokat kell felismerniük, meg kell tervezniük mozgásukat, és alkalmazkodniuk kell a környezet változásaihoz. A robotokat már egyes ipari és mezőgazdasági munkafolyamatokban is tesztelik. Egy hangcsoui vegyipari vállalat például ellenőrző robotokat alkalmaz a berendezések állapotának és az esetleges mérgezőgáz-szivárgásoknak a felderítésére magas hőmérsékletű, korrozív környezetben. Sanghajban kétkarú robotokat teszteltek paradicsom szedésére, a többi között a termések felismerésére és érettségük megállapítására.
A kínai szakemberek szerint a humanoidrobot-ipar fontos szakaszba érkezett, mivel a kis léptékű tesztelések után egyre több területen jelenhetnek meg az úgynevezett fizikai intelligencián alapuló rendszerek. A rövid távú alkalmazások között elsősorban a logisztikát, a fejlett gyártást és a veszélyes munkakörnyezeteket említik. A fejlesztések középpontjában olyan mesterségesintelligencia-rendszerek állnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a robotok érzékeljék környezetüket, döntéseket hozzanak, és a feladat végrehajtása közben módosítsák mozgásukat. Szakértők szerint a szélesebb körű elterjedéshez azonban még szükség van a technológia további fejlesztésére, valamint a biztonsági és etikai szabályok összehangolására.
A Pekingben megrendezett nemzetközi robotikai konferencián augusztus 19. és 23. között több olyan fejlesztést is bemutattak, amelyeket már ipari környezetben tesztelnek. A kínai szakemberek emellett a nemzetközi együttműködés erősítését és közös értékelési, illetve tanúsítási rendszerek kialakítását szorgalmazzák.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
