Zöldinfó
A nádas titkai: tonnaszámra rejtett hulladék a Tisza-tó szigetein
A versenyt szervező PET Kupa Egyesület sokat látott szervezőit is meglepte az eredmény: több mint 10 tonna hulladékot gyűjtöttek össze az idei versenyen a petkalózok.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A meglepettség oka, hogy 2025-ben nem érkezett nagyobb árhullám, az előzetes hulladékmonitoringok, folyótisztító akciók sem tártak fel jelentős petbányákat – írja az alternativenergia.hu. Mégis, a Tisza-tó nádasai, nehezen megközelíthető, zegzugos szigetei óriási mennyiségű hulladékot rejtettek. A 2025-ben hatodik alkalommal meghirdetett versenyre 15 csapat nevezhetett, így maximális létszámmal, valamint további 40 önkéntes bevonásával zajlott a verseny. Az időjárás kegyes volt a mindenre elszánt petkalózokhoz, kellemes, 26-28 fokos hőmérséklet mellett, esőmentes időben dolgozhattak. A csapatok közül 11 visszatérő volt, így ők már a korábbi évek tapasztalataival felvértezve vágtak bele a folyótisztításba, de a 4 újonc teljesítménye is tiszteletre méltó – őket a hulladék látványa miatti döbbenet hajtotta. Ez az elán nem egyedi, a PET Kupa versenyek elmúlt 13 éve alatt sokszor tapasztalták meg a szervezők, hogy milyen hatással van az egyébként csodálatos Tisza árterében, nádasaiban rejlő hulladékmennyiség azokra, akik először szembesülnek vele. Sajnos a felvízi országokból, elsősorban Kárpátaljáról folyamatosan érkezik az utánpótlás. Ez az oka annak, hogy a PET Kupa Egyesület jelenleg is több határokon átívelő nemzetközi projekten dolgozik. Ezeken keresztül, valamint szemléletformáló programjaik segítségével szeretnék elősegíteni a változást.
Ugyanaz az útvonal, egyre több hulladék
A VI. Tisza-tavi PET Kupa mezőnye a korábbi évekhez hasonlóan a Tiszafüred – Tiszaszőlős – Tiszaderzs – Tiszanána-Dinnyéshát útvonalon haladt. A bázis ezúttal is Tiszafüred volt, minden este ide tértek vissza a petkalózok a nap fáradalmait kipihenni. A verseny június 12-én a hajóépítéssel vette kezdetét a Tiszafüredi Morotva Kerékpáros Pihenőparkban. A másnapi megnyitóra már minden hajó vízre került, ezzel bizonyítva, hogy hulladékgyűjtésre alkalmas. A petkalózokat Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára köszöntötte, aki tettekkel is bizonyította támogatását: vízre szállt és szemetet szedett. Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a két szervezet között nemcsak a verseny ideje alatt áll fenn partnerség, hiszen a PET Kupa Kiskörei Folyómentő Központja (FMK) a vízügy területén található, így az együttműködés folyamatos. A település nevében a csapatokat Virág Tibor alpolgármester köszöntötte. A rajtot követően a pethajók és a kenus különítmények bevetették magukat az ártérbe, hogy hulladék után kutassanak. Kissé csalódottan, „csupán” 1,6 tonna hulladék összegyűjtésével zárták a napot, amiről hamar kiderült, hogy csak bemelegítés volt, hiszen a második nap eredménye már 5,2 tonna lett! Ilyen hatalmas mennyiséget Tisza-tavi PET Kupán még nem gyűjtöttek a csapatok!
A tiszaderzsi Kárász Kikötőben néhány óra alatt a hulladék szelektálása is megtörtént (üveg, fém, kupak, villanykörte, HDPE/LDPE, PET-palackok színek szerint, kommunális és nagy darabos kategóriákra). A PET Kupa önkéntesei mellett a munkában a csapatok is részt vettek, hiszen ezért is PETákok jártak, amivel a versenyben előbbre juthattak. Emellett PETák járt a fair play-ért, a közösségi médiában való posztolásért és az esti játékokban (kvíz, népdalátköltési verseny, petkupás hiedelmek kitalálása, irodalmi vetélkedő) való részvételért is. A harmadik napon – a legrövidebb távon – szintén közel 4 tonna hulladékot gyűjtöttek a versenyzők. Összesen 1920 zsákkal, több mint 10 tonnával zárult a verseny. Habár 2024-ben 19 csapat vett részt a Tisza-tavi PET Kupán, az eredmény „csak” 7,5 tonna lett. Idén, a rekord mennyiség hátterében a PET Kupa szakemberei szerint két ok állhat: pontosabb mérést alkalmaztak, valamint látványosan megnőtt az üvegpalackok mennyisége, ami szintén gyarapította a tömeget.
Helyezések
Magát a Kupát végül a Siemens Energy csapata vihette haza, akiknek kiforrott hulladékgyűjtési
stratégiája már többször bizonyított a felső-tiszai versenyen, ahol évek óta ők a Kupa hordozói,
vagyis a címvédők. A második helyen a szintén rutinos petkalózokból álló Csakazértis csapata
végzett, míg a harmadik helyet a régióból érkező Viresol-KALL csapata érdemelte ki. A Tisza-tó Hőse
– azaz az 1 főre jutó legtöbb hulladékot gyűjtő csapat – a Csakazértis lett.
1. Siemens Energy – 11.450 PETák
2. Csakazértis – 11.119 PETák
3. Viresol-Kall – 10.029 PETák
4. MBH Bank
5. evosoft
6. MoHuLLám
7. KÖTIVIZIG
8. Beesmark
9. Nokia
10. MATEszedd
11. Henkel
12. Vízitücsök
13. Dabas Sziget
14. FBN – Family Affair
15. MásKépMás Alapítvány
A kommunális hulladékot a versenyt is támogató MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. segítségével
szállíttatja el a PET Kupa Egyesület, míg a szelektív, illetve még szelektálásra váró hulladék a Tisza-
tóért Környezetvédelmi Nonprofit Kft.-nek köszönhetően jut el Kiskörére, a Folyómentő Központba,
ahol további válogatás, előkészítés után adják át újrahasznosításra, hazai hulladékfeldolgozó
cégeknek. Ezáltal ennek az óriási mennyiségnek körülbelül a 60%-a körforgásban tartható és értékes
másodnyersanyagként kelhet új életre.
Zöldinfó
Budapest zöldterületeit a kánikulában is öntözni kell – a Főkert indokolta a korlátozást
A fővárosban elsősorban energia- és nem víztakarékossági okokból vezettek be öntözési korlátozást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Főkert elsősorban energiatakarékossági okokból vezetett be locsolási korlátozást, annak ellenére, hogy erre a fővárosban rendelkezésre álló vízkészlet miatt nem volt szükség, illetve kötelezettségük sem volna rá – jelentette ki a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója Budapesten. Dezsényi Péter emlékeztetett arra hogy a Vidék-és Településfejlesztési Minisztérium július 31-én elsőfokú vízkorlátozást jelentett be, amit úgy értelmeztek, hogy le kell állítani a város zöldterületei, illetve a kertek locsolását – írja az alternativenergia.hu. Ám később kiderült, hogy ilyet csak önkormányzat rendelhet el a lakosságot érintős súlyos vízhiány esetén. Annak érdekében viszont, hogy spóroljanak az elektromos energiával, leállították a szökőkutakat, a Gellért-hegyi vízesést, illetve a város zöld menedékei, 35 kiemelt zöldterület kap magasabb szintű vízellátást, azok a közparkok, ahol van automata locsolórendszer. Ilyen például a Margitsziget, a Városliget, vagy a Múzeumkert. Az igazgató hangsúlyozta: a minisztérium egy 1995-ös, mára elavult jogszabály miatt rendelte el a vízkorlátozást, amelyet utóbb visszavont. A jogszabály annál is inkább idejétmúlt, mert 20 évvel ezelőtt, elsősorban esztétikai funkciója volt a közparkoknak, míg mára közegészségügyi tényezőkké váltak.
Ebben a helyzetben nem megengedhető – folytatta -, hogy 40 fokos hőségben leállítsák a zöldterületek öntözését. Annál is inkább, mert a fővárosi parkok összértéke 400 milliárd forint. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy évtizedekbe kerülne a növények pótlásuk pusztulásuk esetén. Példaként említette, hogy ha 3-4 hétig nem öntöznék a fiatal fákat, ötödük elpusztulna. Miközben egy fa telepítésének és gondozásának költsége öt év alatt egymillió forint. Eközben a főváros közterületén lévő egymillió fa 30-40 százalékát le kell cserélni 10-15 éven belül elöregedés miatt. Ugyanis balesetveszélyessé válnak, illetve az öntözés szükséges az élő környezet, a madarak és a rovarok miatt is – mondta az igazgató.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze hangsúlyozta, hogy a fővárosban akkor is biztosított volna a vízellátás az 1,7 millió lakos számára, ha egyetlen csepp víz sem volna a Dunában, hiszen a Duna alatt van egy “párhuzamos Duna” egy kavicspad, amelynek rétegei elegendő vizet biztosíthatnak a főváros számára. Vagyis az öntözés teljes korlátozása öngyilkosság volna – fogalmazott. Ugyanakkor azt ajánlja a fővárosi kerttulajdonosoknak, hogy hajnalban és kora reggel locsoljanak, mert a napelemkapacitások ezt követően pótolni tudják a tározók visszatöltéséhez szükséges elektromos energiát, és nem keletkezik zavar az áramellátásban. Továbbá a jelenlegi válságból az is levonható tanulságként, hogy átdolgozásra szorul az 1995-ben elfogadott jogszabály. Az is elhangzott, hogy 1973 óta nem került sor új zöldterületek kialakítására a fővárosban; ezért is jelentős, hogy Rákosrendezőn a tervek szerint 35 hektáros új közpark valósul meg.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
