Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A nap és a szél nem elég – atomerőmű nélkül nincs biztonságos energiaellátás

Mivel növekszik az áramigény és a folyamatos előállítást, a zsinórtermelést is biztosítani kell, ezért Magyarországnak szüksége van atomerőműre.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőpartnere Aszódi Attila energetikai mérnök, egyetemi tanár volt  -írja az alternativenergia.hu. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Karának dékánja a műsorban kifejtette: az atomerőművi blokkok folyamatosan termelnek, évente 16 milliárd kilowattóra villamos energiát állítanak elő, ami az éves hazai villamosenergia-fogyasztás 36 százalékát adja. A villamosenergiamixben szerepet játszik még a Mátrai Erőmű 6 százalékkal, 14 százalékot biztosítanak a földgáztüzelésű gázturbinás erőművek. A naperőművek a hazai felhasználás 14-15 százalékát adják, ezek azonban 16-17 százalékos éves kihasználási tényezővel tudnak dolgozni – tette hozzá, megjegyezve: a fennmaradó részt importból elégíti ki Magyarország. Áder János megjegyezte: egy robosztus naperőművi kapacitás sem tudja véglegesen azt a teljesítményt nyújtani, amit Paks ma stabilan a fogyasztóknak biztosít. “Magyarországon is vannak olyan hangok, amelyek azt mondják, hogy az atomerőművet be kell zárni, elég csak a nap, csak a szél. Ennek semmi realitása nincs” – fogalmazott.

Aszódi Attila felhívta a figyelmet arra: attól, hogy napközben jóval több villanyt tudunk csinálni naperőművekkel, attól még éjszaka nem lesz áram. Jelenleg a szélerőmű-kapacitás 320 megawattnyi az országban, ami nagyjából ezer megawattra bővíthető, azonban a nap- és szélerőművek kapacitása sem elégíti ki a fogyasztást – tette hozzá. A szakember szerint a “sötét szélcsend” – amikor a nap sem süt és a szél sem fúj – jelenségével is számolni kell. Magyarországon kétezer ilyen óra van a villamosenergia-rendszerben. Folyamatos egyensúlyt kell tartani a termelés és a fogyasztás között úgy, hogy az ne függjön évszaktól, napszaktól és időjárási viszonyoktól, ezért is kellenek a zsinórtermelők – emelte ki Aszódi Attila. Áder János kitért arra, ha a napközben megtermelt felesleges áramot – amit olcsón lehet csak eladni – tárolni tudnánk, akkor nem szorulna az ország az éjszakai drága importra. A volt köztársasági elnök a műsorban egyrészt a növekvő áramigénnyel, másrészt a zsinórtermelés biztosításával indokolta, hogy Magyarországnak szüksége van atomerőműre. Aszódi Attila egyetértett Áder Jánossal abban, hogy Paks2-re szükség van a magyar villamosenergia-rendszerben. A BME dékánja beszélt arról is, hogy meglátása alapján az idei év vége helyett leghamarabb 2033-ban indulhat el Paks2.

Advertisement

Zöldinfó

Agykutatás, biodiverzitás és zöld kémia is terítéken a HUN-REN új podcastjában

Új tudományos podcastsorozatot indított a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új tudományos podcastsorozatot indított NeurON címmel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, melynek célja, hogy bemutassa, milyen sokféle kérdésre keresnek válaszokat a kutatók többek között az agykutatás, a csillagászat, a zöld kémia, a biodiverzitás, a mesterséges intelligencia, valamint a repülés jövője témákban – írja az alternativenergia.hu. A sorozat néhány epizódja már elérhető, szeptember végéig pedig valamennyi beszélgetés megjelenik a YouTube-on, a Spotify-on, az Apple Podcaston, valamint a HUN-REN honlapján, ahol az összes adás egy helyen megtalálható lesz – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közlemény szerint a hallgatók többek között olyan kérdésekre kaphatnak választ, mint hogy mi történik az agyban alvás közben, hogyan segítheti a kutatás a személyre szabott rákterápiát, mitől lehet valóban zöld a kémia, vagy hogy milyen szerepe lehet az újrahasznosításnak az energiatárolásban.

A podscastsorozatban a kutatók arról is beszélni fognak, hogy hogyan őrizhető meg a biodiverzitás, mit lehet tudni a marsi vízről, hogyan dolgoznak ma a csillagászok a mesterséges intelligencia segítségével, valamint hogy miként tehető még biztonságosabbá, hatékonyabbá a repülés – sorolták. Kiemelték: a beszélgetések közös pontja a kíváncsiság és a kutatói gondolkodás, miközben témák a természettudományok és az élettudományok egészen különböző területeire vezetnek.

Az összegzés idézi Jakab Rolandot, a HUN-REN vezérigazgatóját, aki kiemelte: a sorozat sokszínűsége egyben a HUN-REN kutatóhálózatának sokszínűségét is megmutatja. Jakab Roland kiemelte: a kutatóintézetekben az anyagtudománytól és a környezetkémiától az ökológián, az idegtudományon és az orvosbiológiai kutatásokon át egészen a fizikáig, a csillagászatig és a mérnöki tudományokig számos területen folyik munka.

Advertisement

“Bár a kutatási kérdések első pillantásra távolinak tűnhetnek egymástól, mind ugyanahhoz a törekvéshez kapcsolódnak: jobban megérteni a körülöttünk lévő világot, és a megszerzett tudást a jövő kihívásainak megoldására használni” – tette hozzá a vezérigazgató. A NeurON podcastsorozat közérthetően, mégis a tudomány összetettségét megőrizve mutatja be, milyen kérdések megoldásán és hogyan dolgoznak ma a HUN-REN kutatói. Az első évad 14 adással érkezik – áll az összegzésben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák