Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A nap és a szél nem elég – atomerőmű nélkül nincs biztonságos energiaellátás

Mivel növekszik az áramigény és a folyamatos előállítást, a zsinórtermelést is biztosítani kell, ezért Magyarországnak szüksége van atomerőműre.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőpartnere Aszódi Attila energetikai mérnök, egyetemi tanár volt  -írja az alternativenergia.hu. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Karának dékánja a műsorban kifejtette: az atomerőművi blokkok folyamatosan termelnek, évente 16 milliárd kilowattóra villamos energiát állítanak elő, ami az éves hazai villamosenergia-fogyasztás 36 százalékát adja. A villamosenergiamixben szerepet játszik még a Mátrai Erőmű 6 százalékkal, 14 százalékot biztosítanak a földgáztüzelésű gázturbinás erőművek. A naperőművek a hazai felhasználás 14-15 százalékát adják, ezek azonban 16-17 százalékos éves kihasználási tényezővel tudnak dolgozni – tette hozzá, megjegyezve: a fennmaradó részt importból elégíti ki Magyarország. Áder János megjegyezte: egy robosztus naperőművi kapacitás sem tudja véglegesen azt a teljesítményt nyújtani, amit Paks ma stabilan a fogyasztóknak biztosít. “Magyarországon is vannak olyan hangok, amelyek azt mondják, hogy az atomerőművet be kell zárni, elég csak a nap, csak a szél. Ennek semmi realitása nincs” – fogalmazott.

Aszódi Attila felhívta a figyelmet arra: attól, hogy napközben jóval több villanyt tudunk csinálni naperőművekkel, attól még éjszaka nem lesz áram. Jelenleg a szélerőmű-kapacitás 320 megawattnyi az országban, ami nagyjából ezer megawattra bővíthető, azonban a nap- és szélerőművek kapacitása sem elégíti ki a fogyasztást – tette hozzá. A szakember szerint a “sötét szélcsend” – amikor a nap sem süt és a szél sem fúj – jelenségével is számolni kell. Magyarországon kétezer ilyen óra van a villamosenergia-rendszerben. Folyamatos egyensúlyt kell tartani a termelés és a fogyasztás között úgy, hogy az ne függjön évszaktól, napszaktól és időjárási viszonyoktól, ezért is kellenek a zsinórtermelők – emelte ki Aszódi Attila. Áder János kitért arra, ha a napközben megtermelt felesleges áramot – amit olcsón lehet csak eladni – tárolni tudnánk, akkor nem szorulna az ország az éjszakai drága importra. A volt köztársasági elnök a műsorban egyrészt a növekvő áramigénnyel, másrészt a zsinórtermelés biztosításával indokolta, hogy Magyarországnak szüksége van atomerőműre. Aszódi Attila egyetértett Áder Jánossal abban, hogy Paks2-re szükség van a magyar villamosenergia-rendszerben. A BME dékánja beszélt arról is, hogy meglátása alapján az idei év vége helyett leghamarabb 2033-ban indulhat el Paks2.

Advertisement

Zöldinfó

Átalakul a magyar környezetvédelmi hatósági rendszer: új csúcsszerv alakul

Új országos környezetvédelmi főhatóság jön létre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, országos illetékességű környezetvédelmi csúcsszerv, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság jön létre 2027. január 1-jén – írja az alternativenergia.hu. A kormányrendelet értelmében a főhatóság az élő környezetért felelős miniszter irányítása alatt, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lesz budapesti székhellyel. A szervezet a minisztériumból történő kiválással jön létre, és központi, valamint területi szervekből áll majd. A főhatóság feladatai közé tartozik a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízügyi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok országos illetékességű ellátása. A rendelet célja az egységesebb szakmai gyakorlat kialakítása és a környezeti értékek védelmének megerősítése.

A szervezet kiemelt feladatot kap az akkumulátorgyártással, az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel és létesítményekkel, valamint az akkumulátorhulladék kezelésével összefüggő környezetvédelmi engedélyezésben és felügyeletben. Ezek az ügyek országos illetékességgel kerülhetnek a főhatóság hatáskörébe, így az akkumulátoripar környezetvédelmi felügyeletéhez kapcsolódó szakmai tudás és hatósági fellépés egy szervezetben összpontosulhat. A rendelet indokolása szerint az akkumulátorgyártás minőségi és mennyiségi bővülése, valamint az ezzel együtt keletkező akkumulátorhulladék kezelése új környezetvédelmi feladatokat jelent. A főhatóság e területen együttműködik majd az akkumulátoripar felügyeletében érintett más állami szervekkel, köztük a mérésügyi és műszaki biztonsági, az iparbiztonsági, a tűzvédelmi, a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal.

A főhatóság központi szerve mellett területi Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóságok működnek majd, amelyek a jogszabályban meghatározott illetékességi területen látják el feladataikat. A területi szervek környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, vízügyi és vízvédelmi ügyekben járhatnak el. A rendelet a hatósági jogorvoslati rendszerben is változást hoz. A területi hatóságok döntéseivel szemben, amennyiben a törvény fellebbezést tesz lehetővé, másodfokon a Központi Főhatóság jár el. A központi szervezet emellett szakmai irányítást is gyakorol, ellenőrzéseket végezhet, és egységes szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgozhat ki.

Advertisement

A szervezeti átalakítás több lépcsőben valósul meg. A főhatóság és a Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság 2027. január 1-jén jön létre. A kormányhivatalok egyes, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, erdészeti, vízügyi és más kapcsolódó feladatokat ellátó szervezeti egységei 2027. július 1-jén olvadnak be a főhatóság szervezetébe. A feladatok átvételével együtt az érintett munkavállalók jogviszonyai, a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó- és ingatlanállomány, valamint eszközök és infrastruktúra is átkerülnek a jogutód szervezethez.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák