Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás

Létrehozva:

|

Nem csak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt, a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás – hívta fel a figyelmet cikkében a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

Kis Anna meteorológus kiemelte: az UV-sugárzásnak való nagyobb kitettség növeli például a bőrrákos megbetegedések számát és a szürkehályog előfordulását. 2012-ben – mint írta – a becslések szerint nagyjából 168 ezer új melanomás eset volt tulajdonítható a túlzott UV-sugárzásnak: ez az összes új eset mintegy 76 százalékát tette ki. Emellett az UV-sugárzás a szürkehályog – ami a sérült látás vezető oka – kialakulásához is hozzájárul. A sugárzás összefügg továbbá a bőr idő előtti öregedésével, ugyanakkor – mint kiemelte – “megfelelő mértékű kitettség esetén”, az UV-sugárzásnak jótékony hatása is lehet az emberi egészségre, például fontos szerepe van a D-vitamin képződésében és egyes autoimmun betegségek súlyosságát is csökkentheti. A meteorológus rámutatott továbbá, hogy a klímaváltozás miatti migráció következtében olyan mértékű UV-sugárzás érheti az adott élőlényeket, amelyekhez nincsenek hozzászokva. Ráadásul, mivel az egyes élőlények eltérő mértékben tolerálják az UV-sugárzást, ezért annak megváltozása az ökológiai közösségek változatosságára is hatással lehet.

Számos halfaj lárvája például érzékeny az UV-sugárzás okozta károkra. Így ha felszíni vizekben magas UV mellett terjednek el ezek a lárvák, akkor megvan a lehetősége, hogy csökkenni fog a fiatal egyedek túlélése, amely következésképpen a halászatra nézve is negatív hatásokkal jár – hangsúlyozta. Kis Anna kitért arra is, hogy az UV-sugárzás a műanyagot és a fát is roncsolja, márpedig – mint megjegyezte – építkezéseken, közlekedési eszközökön, kültéri bútorokon és mezőgazdasági eszközökön is használnak fát és műanyagot.

Advertisement

Az UV-B sugárzás sárgulást és a felületen fényvesztést okozhat, de növelheti a vízelnyelő képességet is. Így az UV-sugárzás hajlamos felgyorsítani a bomlási, “degradációs” folyamatokat az anyagokban, esetenként idő előtti hibához vezetve, a hőmérsékletemelkedés pedig további súlyosbító tényező lehet.
Továbbá a magasabb UV-sugárzás a műanyagok széttöredezéséhez is hozzájárulhat, egészen parányi műanyagszemcséket, mikro- és nanoplasztikot eredményezve, ami az élővilágra és az emberi szervezetre is káros.

Advertisement

Zöldinfó

Növekvő zöldfelület országszerte: 200 millió új fa segíti Magyarország klímavédelmi céljait

Több mint nyolcszáz településen több mint nyolcezer fát ültetnek a településfásítási program ötödik ütemének őszi időszakában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Viski József elmondta: a településfásítási program eddigi négy ütemében 56 ezer sorfát ültettek el mintegy 1500 településen, amelyhez a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága több mint 2,5 milliárd forint támogatást biztosított – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta: az ötödik ütemében minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért a kormány úgy döntött, hogy 21 ezer 300 darabra emeli az igényelhető fák számát, így az összes, több mint 1700 érdeklődő település fához juthat – fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy “2026 tavaszára pedig már több mint 76 ezer sorfát ültetünk el országszerte a vidéki településeken”. A cél 100 ezer fa elültetése 2026 végére – húzta alá. Kiemelte: a program ötödik ütemének kerete 1,32 milliárd forint, mely összeg az eredetileg tervezettnek és a korábbiaknak több mint duplája. A fákat, valamint a szállítást a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja, az Országos Erdészeti Egyesület koordinációja mellett.

Viski József felidézte, hogy az erdősítést támogató, egymást kiegészítő programoknak köszönhetően Magyarországon – a globális folyamatokkal ellentétben – az erdők térfoglalása folyamatosan nő. “A cél az, hogy az ország fával borított területét 25-ről 27 százalékra növeljük 2030-ra” – jelentette ki. Az elmúlt időszakban a kormány megfordította a negatív erdőtelepítési trendet. Az országfásítási program 2019-es meghirdetése óta ugyanis mintegy 200 millió új fát ültettek el országszerte az erdőterületek növelése érdekében. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe. Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá Magyarország klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ugyanakkor 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei – sorolta.

Bóna Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy köszönet illeti a polgármestert és az önkormányzatot, amiért fontosnak tartotta a településfásítási programban való részvételt. Mint mondta: a kormányzat lehetővé teszi, hogy akár állami, akár uniós forrásokkal, de “előmozdítsuk a klímaváltozás elleni pozitív hozzájárulást”. Az erdők ugyanis a nemzeti zöldvagyon stratégiai jelentőségű elemei, nélkülözhetetlenek a karbonsemlegességi és klímavédelmi célok eléréséhez – fűzte hozzá. Baski Gábor Makád független polgármestere elmondta: településük csodálatos környezetben fekszik, hiszen több mint 600 hektár erdőterületük és 40 hektár parkerdőjük van, ennek ellenére az elmúlt években 6 hektárnyi területen ültettek, mert elengedhetetlennek érzi, hogy lehetőség szerint minél több fát telepítsenek. Éppen ezért terveik között szerepel, hogy a település horgásztava mellett közparkot alakítanak ki. Ennek első lépéseként most tíz fát ültettek el – a településfásítási program keretében – kőris-, hárs- és platánfákat vegyesen.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák