Zöldinfó
A növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás
Nem csak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt, a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás – hívta fel a figyelmet cikkében a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.
Kis Anna meteorológus kiemelte: az UV-sugárzásnak való nagyobb kitettség növeli például a bőrrákos megbetegedések számát és a szürkehályog előfordulását. 2012-ben – mint írta – a becslések szerint nagyjából 168 ezer új melanomás eset volt tulajdonítható a túlzott UV-sugárzásnak: ez az összes új eset mintegy 76 százalékát tette ki. Emellett az UV-sugárzás a szürkehályog – ami a sérült látás vezető oka – kialakulásához is hozzájárul. A sugárzás összefügg továbbá a bőr idő előtti öregedésével, ugyanakkor – mint kiemelte – “megfelelő mértékű kitettség esetén”, az UV-sugárzásnak jótékony hatása is lehet az emberi egészségre, például fontos szerepe van a D-vitamin képződésében és egyes autoimmun betegségek súlyosságát is csökkentheti. A meteorológus rámutatott továbbá, hogy a klímaváltozás miatti migráció következtében olyan mértékű UV-sugárzás érheti az adott élőlényeket, amelyekhez nincsenek hozzászokva. Ráadásul, mivel az egyes élőlények eltérő mértékben tolerálják az UV-sugárzást, ezért annak megváltozása az ökológiai közösségek változatosságára is hatással lehet.
Számos halfaj lárvája például érzékeny az UV-sugárzás okozta károkra. Így ha felszíni vizekben magas UV mellett terjednek el ezek a lárvák, akkor megvan a lehetősége, hogy csökkenni fog a fiatal egyedek túlélése, amely következésképpen a halászatra nézve is negatív hatásokkal jár – hangsúlyozta. Kis Anna kitért arra is, hogy az UV-sugárzás a műanyagot és a fát is roncsolja, márpedig – mint megjegyezte – építkezéseken, közlekedési eszközökön, kültéri bútorokon és mezőgazdasági eszközökön is használnak fát és műanyagot.
Az UV-B sugárzás sárgulást és a felületen fényvesztést okozhat, de növelheti a vízelnyelő képességet is. Így az UV-sugárzás hajlamos felgyorsítani a bomlási, “degradációs” folyamatokat az anyagokban, esetenként idő előtti hibához vezetve, a hőmérsékletemelkedés pedig további súlyosbító tényező lehet.
Továbbá a magasabb UV-sugárzás a műanyagok széttöredezéséhez is hozzájárulhat, egészen parányi műanyagszemcséket, mikro- és nanoplasztikot eredményezve, ami az élővilágra és az emberi szervezetre is káros.
Zöldinfó
Sótalanítással készül Izrael a klímaváltozás okozta vízhiányra
Pályázatot írtak ki Izraelben a világ legnagyobb tengervíz-sótalanító üzemére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Izraelben pályázatot írtak ki a világ legnagyobb tengervíz-sótalanító üzemének megépítésére, és az ország valamennyi térségének az országos vízhálózatra kapcsolását tervezik – jelentette a Ynet hírportál. Az ország középső részén, Netanja és Hadera között, a Hefer-völgyben épülő sótalanító üzem várhatóan a világ legnagyobb ilyen létesítménye lesz, és évente mintegy 400 millió köbméter vizet állíthat majd elő – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Jehezkel Lifsic, az izraeli vízgazdálkodási hatóság vezetője elmondta, hogy Izrael a tervek szerint hét-nyolc év alatt megduplázza sótalanítási kapacitását, és néhány éven belül az ország valamennyi elszigetelt térségét – köztük a Golán-fennsíkot és az Arava-sivatagot, ahol mindeddig helyi kutakra támaszkodtak – rá szeretné kapcsolni az országos vízhálózatra. A vízgazdálkodási hatóság mintegy négymillió sékeles, vagyis hozzávetőleg négyszázmillió forintos kampányt indít a víztakarékosság ösztönzésére is, elsősorban a gyerekek körében.
“Ez nem ijesztgető kampány, hanem figyelemfelhívás. Ahogy az sem megengedett, hogy leszedjük a vadvirágokat, úgy a vízcsapot sem szabad nyitva hagyni” – mondta a szervezet vezetője a lapnak. Izraelben az utóbbi két évben aszály volt, de az öt, már működő sótalanító üzemnek köszönhetően nem alakult ki vízhiány. A 2024-2025-ös hidrológiai év volt a mérések kezdete óta a legszárazabb Izraelben, a 2025-2026-os hidrológiai évben azonban a csapadékmennyiség már elérte az átlag mintegy 90 százalékát.
Az előző évek hatása, valamint a csapadék évszakokon belüli eloszlása miatt azonban a vízkészletek természetes utánpótlása csak az átlag mintegy 70 százalékát érte el, és ezt a mezőgazdaság megérezte. Izraelben rendhagyó 2026-2027-es hidrológiai évre számítanak, a többi között a szuper El Nino-jelenség miatt. Az előrejelzések szerint október és december között a csapadék mennyisége a sokéves évi átlag mintegy 120 százaléka lehet, miközben ebben az időszakban általában az egész éves csapadékmennyiségnek csak mintegy 40 százaléka hullik le.
Lifsic szerint az éghajlatváltozás időszakában a hőmérséklet emelkedése és a csapadék intenzitásának növekedése a jellemző, vagyis a csapadék nagyobb része rövidebb idő alatt hullik le, ami hosszú távon a vízforrások természetes utánpótlásának csökkenéséhez vezet. Ezt a jövőben pótolni kívánják a természetvédelem érdekében a sótalanítókból nyert vízzel.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet
