Zöldinfó

A pakisztáni klímavédelmi miniszter szerint fizetniük kell a gazdag környezetszennyező országoknak

A gazdag szennyező országok, amelyek a szélsőséges éghajlati körülmények túlnyomó részének kialakulásáért felelősek, megszegték a kibocsátás csökkentésére vonatkozó előírásokat és a fejlődő országok globális felmelegedéshez való alkalmazkodásának segítésére tett ígéreteiket – jelentette ki Pakisztán éghajlatváltozással foglalkozó minisztere, aki szerint a jóvátétel már régóta esedékes.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-10

Szerző:

Hell

Sherry Rehman éghajlatvédelmi miniszter a The Guardian című brit lapnak adott, vasárnap megjelent interjújában azt mondta, hogy a globális kibocsátási célokat és a jóvátételeket újra kell gondolni, tekintettel a Pakisztánhoz hasonló országokat sújtó, egyre gyakoribb és könyörtelenebb éghajlati katasztrófákra. A Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán fekvő országban több mint 1200 ember meghalt, területének egyharmada víz alatt áll, miután hetek óta példa nélküli monszun esőzések sújtották. Az államban néhány héttel korábban még a szárazság okozott súlyos károkat. A 61 éves politikus korábban újságíró, szenátor volt, majd Pakisztán washingtoni nagykövete. Szólt a globális felmelegedés okozta világválságról és arról, hogy Pakisztán kevesebb mint egy százalékkal járult hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához.

“Mindannyian tudjuk, hogy a többoldalú fórumokon tett ígéreteket nem teljesítették. Olyan sok veszteség és kár keletkezett, és olyan kevés jóvátétel történt azon országok számára, amelyek nagyon kis mértékben járultak hozzá a világ szén-dioxid-kibocsátásához, hogy nyilvánvaló, a világ északi és déli államai közötti alku nem működik” – hangsúlyozta. Hozzátette: “nagyon keményen kell sürgetnünk a célok újbóli kitűzését, mert az éghajlatváltozás sokkal nagyobb ütemben gyorsul, mint ahogy azt előre jelezték, és ez a helyszínen (Pakisztánban) teljesen egyértelművé vált.” Pakisztán egyharmada került víz alá, több mint 200 híd és 4600 kilométernyi távközlési vezeték omlott össze vagy sérült meg – hangoztatta Rehman. Legalább 33 millió embert érintett, és ez a szám várhatóan emelkedni fog, miután a hatóságok a jövő héten befejezik a kárfelmérést. Az ország élelmiszertermelésének felét adó Szindh tartományban a termés 90 százaléka megsemmisült. Egyes városokban augusztusban szokásosnál 5-7-szer több csapadék hullott. A földterületek nagy része még mindig 2-3 méter magas víz alatt áll, ami rendkívül megnehezíti az élelmiszeradagok kihelyezését vagy a sátrak felállítását. Rehman szerint a haditengerészet mentőakciókat hajt végre az általában száraz területeken, ahol eddig még soha nem láttak csónakokat.

mti

Kapcsolódó tartalom:éghajlat klímavédelem környezetszennyezés

Zöldinfó

Tíz uniós ország változtatást kér a szén-dioxid-kibocsátási rendszer szabályain

Az uniós klímavédelem gyengítése ellen foglaltak állást európai civil szervezetek.

Létrehozva:

16 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tíz uniós tagállam, köztük Magyarország a napokban az uniós szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) gyengítését, valamint az épületekre és a közúti közlekedésre történő kiterjesztésének (ETS2) elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól – írja az alternativenergia.hu. A tagállamok arra hivatkoztak, hogy az intézkedések növelik az energiaárakat, így veszélybe kerül az EU versenyképessége és nőnek a lakosság terhei – írta a civil szervezet. Az állásfoglalása szerint ezek az aggodalmak alaptalanok, a bevételek megfelelő újraelosztásával a rendszer nemcsak a versenyképességet növeli, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket és az energiaszegénységet is hatékonyan csökkentheti. A közleményben felidézték: egy közelmúltban megjelent OECD-UNDP jelentés szerint a szén-dioxid árának jelentős emelése növelheti a GDP-t. A bevételek jól megtervezett felhasználása, illetve a zöld beruházások rövid távon többletnövekedést, hosszabb távon pedig még nagyobb előnyöket hoznak. A gyakorlat is ezt igazolja: az Európai Unió eddigi kibocsátáskereskedelmi rendszere 10 százalékkal csökkentette a kibocsátást anélkül, hogy visszaesett volna a munkahelyek száma és a vállalkozások bevétele – írták.

A fosszilis tüzelőanyagokat nagy mennyiségben használó vállalkozások virágzását csak a hatalmas közvetlen és közvetett támogatások teszik lehetővé. A bevételek megfelelő újraelosztása – amelyet az ETS és az ETS2 lehetővé tesz – javítaná a tisztább cégek versenyképességét. A kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése és kiterjesztése jelentősen csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok importját, így mérsékelné az árak ingadozását és javítaná az energiabiztonságot – fejtette ki a Levegő Munkacsoport.

Az EU gazdasága csak akkor lehet versenyképes, ha csökkenti energiafogyasztását, és sokkal többet fektet a tudásgazdaságba. A kibocsátáskereskedelem aláásása csak a legszennyezőbb iparágakat védi, pazarolja a közpénzt, és késlelteti az átmenetet az ellenállóbb gazdaságra – áll a közös állásfoglalásban. Kitértek arra is, hogy az ETS2 elősegítené a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését: a kormányok újraoszthatják a fosszilis támogatások csökkentéséből származó pénzt; ebből elsősorban energiahatékonysági beruházásokat kell támogatniuk, a háztartásokat pedig pénzbeli kompenzációban részesíteni, így csökkentve az energiaszegénységet is.

Tovább olvasom