Zöldinfó

A pakisztáni klímavédelmi miniszter szerint fizetniük kell a gazdag környezetszennyező országoknak

A gazdag szennyező országok, amelyek a szélsőséges éghajlati körülmények túlnyomó részének kialakulásáért felelősek, megszegték a kibocsátás csökkentésére vonatkozó előírásokat és a fejlődő országok globális felmelegedéshez való alkalmazkodásának segítésére tett ígéreteiket – jelentette ki Pakisztán éghajlatváltozással foglalkozó minisztere, aki szerint a jóvátétel már régóta esedékes.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-10

Szerző:

Hell

Sherry Rehman éghajlatvédelmi miniszter a The Guardian című brit lapnak adott, vasárnap megjelent interjújában azt mondta, hogy a globális kibocsátási célokat és a jóvátételeket újra kell gondolni, tekintettel a Pakisztánhoz hasonló országokat sújtó, egyre gyakoribb és könyörtelenebb éghajlati katasztrófákra. A Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán fekvő országban több mint 1200 ember meghalt, területének egyharmada víz alatt áll, miután hetek óta példa nélküli monszun esőzések sújtották. Az államban néhány héttel korábban még a szárazság okozott súlyos károkat. A 61 éves politikus korábban újságíró, szenátor volt, majd Pakisztán washingtoni nagykövete. Szólt a globális felmelegedés okozta világválságról és arról, hogy Pakisztán kevesebb mint egy százalékkal járult hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához.

“Mindannyian tudjuk, hogy a többoldalú fórumokon tett ígéreteket nem teljesítették. Olyan sok veszteség és kár keletkezett, és olyan kevés jóvátétel történt azon országok számára, amelyek nagyon kis mértékben járultak hozzá a világ szén-dioxid-kibocsátásához, hogy nyilvánvaló, a világ északi és déli államai közötti alku nem működik” – hangsúlyozta. Hozzátette: “nagyon keményen kell sürgetnünk a célok újbóli kitűzését, mert az éghajlatváltozás sokkal nagyobb ütemben gyorsul, mint ahogy azt előre jelezték, és ez a helyszínen (Pakisztánban) teljesen egyértelművé vált.” Pakisztán egyharmada került víz alá, több mint 200 híd és 4600 kilométernyi távközlési vezeték omlott össze vagy sérült meg – hangoztatta Rehman. Legalább 33 millió embert érintett, és ez a szám várhatóan emelkedni fog, miután a hatóságok a jövő héten befejezik a kárfelmérést. Az ország élelmiszertermelésének felét adó Szindh tartományban a termés 90 százaléka megsemmisült. Egyes városokban augusztusban szokásosnál 5-7-szer több csapadék hullott. A földterületek nagy része még mindig 2-3 méter magas víz alatt áll, ami rendkívül megnehezíti az élelmiszeradagok kihelyezését vagy a sátrak felállítását. Rehman szerint a haditengerészet mentőakciókat hajt végre az általában száraz területeken, ahol eddig még soha nem láttak csónakokat.

mti

Kapcsolódó tartalom:éghajlat klímavédelem környezetszennyezés

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

16 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-15

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom