Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A pluszenergiás építkezés előnyei és felhasználási területei a hagyományos, passzív és nulla energiafelhasználású épületek tükrében

A pluszenergiás építkezés koncepciója világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Akárcsak a passzív és nulla energiás épületek, az ilyen épületek is energiahatékonyak és környezetbarátok. Előnyük, hogy több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak, így a fel nem használt energia visszakerül az energiahálózatba.

Létrehozva:

|

A pluszenergiás épület által termelt többletenergia a házban elhelyezett energiatárolóba kerül, vagy a külső hálózatba irányítható át, ahonnét igény esetén az ismét felhasználható. A pluszenergiás építkezés olyan megújuló energiaforrásokat használ fel, mint például:

  • fotovoltaikus panelek,
  • szélturbinák,
  • hőszivattyúk,
  • napkollektorok.

Gyarmati Dezső Uszoda, Budapest, Magyarország. Alkalmazott rendszerek: MB-SR50N, MB-86, MB-45

Összehasonlítás a hagyományos, a passzív és a nulla energiafelhasználású épületekkel

Összehasonlítva a pluszenergiás és a hagyományos épületeket, ez utóbbiak alacsonyabb energiahatékonysággal, magasabb energiaszámlákkal és negatív környezeti hatásokkal jellemezhetők.

Passzív épületek esetén már tervezéskor figyelembe veszik a fűtéshez, hűtéshez és működtetéshez szükséges energiafelhasználás minimalizálását. Magas szintű hőszigeteléssel, léglezárással és hatékony szellőztető rendszerekkel rendelkeznek, amelyek jelentősen csökkentik az energiafogyasztást. A passzív épületek az energiaigény csökkentésére összpontosítanak, de maguk nem feltétlenül termelnek energiát.

A nulla energiafelhasználású épületek olyan épületek, amelyek éves mérlegük szerint nulla energiafogyasztással rendelkeznek (az épület által felhasznált energiát a helyszínen, például fotovoltaikus panelekkel vagy szélturbinákkal termelt energiával ellensúlyozzák). Annak ellenére, hogy a pluszenergiás épületekéhez hasonló célkitűzéssel jönnek létre, az energiarendszer stabilizálására gyakorolt hatásuk korlátozott, mivel nem termelnek a hálózatba visszavezethető többletenergiát.

Advertisement

A pluszenergiás, a passzív vagy a nulla energiafelhasználású építkezések célja sokban azonos, mivel mindegyik koncepció az energiahatékonyság növelésén és az energiafogyasztás csökkentésén alapszik. Alkalmazhatók a lakossági, a kereskedelmi valamint a közüzemi szektorban is. A pluszenergiás épületek olyan befektetők és tulajdonosok számára jelenthetnek vonzóbb megoldást, akik nemcsak az energiafogyasztás minimalizálására, hanem a hálózat támogatásával és a felesleges energia továbbértékesítésével anyagi haszonszerzésre is törekednek. Ezenkívül a pluszenergiás épületek technológiailag fejlettebbek és innovatívabbak lehetnek, ami a tervezés és a megvalósítás egyes szempontjait befolyásolhatja. A pluszenergiás épületek további előnyökkel járnak, amelyek mind a tervezési, mind az üzemeltetési szakaszban befolyásolhatják az épületberuházás kiválasztását.

Circle Wood House, Izabelin, Lengyelország. Alkalmazott rendszerek: MB-SR50N, MB-77HS

Milyen megoldásokat alkalmaznak a pluszenergiás épületekben?

A pluszenergiás épületek rendeltetésük megvalósításához, azaz a fenntartáshoz szükséges energia feletti többletenergia termeléséhez, számos fejlett technológiát és megoldást alkalmazhatnak. Ezek az épületek megújuló energiaforrásokat használnak fel. Hatékony hőszigeteléssel és optimalizált épületszerkezettel rendelkeznek, emellett pedig fejlett energiagazdálkodási rendszereket alkalmaznak. A pluszenergiás épületek tervezésekor a helyi adottságokat és a felhasználói igényeket is figyelembe veszik.

Alább bemutatjuk az Aluprof négy, népszerű megoldását, amelyek hatékonyan csökkentik az épület energiafogyasztási költségeit:

Advertisement
  1. MB-104 PASSIVE – a passzív építkezés követelményeinek megfelelő, legjobb hőszigetelésű alumínium ablakokhoz és ajtókhoz tervezett rendszer. A PHI Darmstadt Passzívház Intézet tanúsítványával rendelkezik, kiváló hangszigetelést, víz- és légzáróságot biztosít. 

    Vinařstvi Lahofer, Dobšice, Csehország. Alkalmazott rendszerek: MB-104 PASSIVE, MB-ST50N, MB-78EI

  2. MB-SR50N HI+ – az esztétikát és az energiahatékonyságot kiváló hőszigeteléssel ötvöző homlokzati rendszer, amelyet könnyűszerkezetes takarófalak, tetők, tetőablakok és egyéb épületszerkezetek kivitelezéséhez terveztek. Az alkalmazott profilozott szigetelésnek köszönhetően a homlokzat egyszerűen felépíthető, valamint kiváló hőszigetelésű.
  3. MB-86N – kiváló hőszigetelési és légzárási paraméterekkel rendelkező ablak- és ajtórendszer. Tulajdonságai az innovatív hőszigetelő betétek használatának köszönhetőek. Az itt felhasznált profilok szilárdsága kiemelkedő, ezért impozáns épületszerkezetek megvalósítására is alkalmas. A kínálatunkban szereplő termékváltozatokat a hőenergia-megtakarítás követelményei szerint alakítottuk ki.
  4. Az MB-SR50N EI profilon alapuló fotovoltaikus tetőablak a pluszenergiás építkezés alapfeltételezéseihez illeszkedő innovatív megoldás. A tetőablak üvegezése kvantumpont-technológiával készült, amely a napsugarakból energiát nyer ki.

Fotovoltaikus tetőablak az MB-SR50N EI rendszerben

 

Let’s build a better future

Az energiafogyasztás csökkentésével és a hálózatba visszatáplálható többletenergia előállításával a pluszenergiás épületek hozzájárulnak a káros CO2-kibocsátás csökkentéséhez. Ezek fontos szerepet játszanak az Európai Unió valamennyi országa számára közös cél, a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség elérésében. E cél, a környezetbarát építkezés fejlődése révén egyre inkább megvalósíthatóvá válik.

A pluszenergiás építkezések során alkalmazott korszerű és környezetbarát megoldások a lakói komfortérzet javításához is hozzájárulnak. Környezetbarát anyagok felhasználásával, hatékony energiagazdálkodással és a természettel való szorosabb kapcsolat elősegítésével a pluszenergiás épületek egészségesebb és fenntarthatóbb élettereket teremtenek.

Advertisement

 

 

Advertisement

A cikk az Aluprof támogatásával készült.

 

Advertisement

 

 

Advertisement


ALUPROF HUNGARY KFT.

2120 Dunakeszi
Bagoly u. 11., Budapest
Magyarország
+36 27 542 600
aluprof.com/hu

Advertisement

Zöld Energia

Hidrogén és napenergia: új megoldások a kibocsátás csökkentésére

A megújuló energiával kapcsolatos kutatási program zárult le hazai egyetemek és kutatóintézetek részvételével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 6,304 milliárd forintos költségvetésű, uniós támogatással lezajlott projekt eredményeit  mutatták be Szegeden. Janáky Csaba, a program társ szakmai vezetője kifejtette, egyre nagyobb az igény a biztonságos, megfizethető, teljes életciklusa alatt zöld energiára – írja az alternativenergia.hu. Ez a három feltétel azonban nagyon ritkán teljesül egyszerre. A megújulóenergia-termelés napi szintű ingadozásának kiküszöbölésére egyre inkább használhatók az akkumulátorok, az éven belüli tároláshoz azonban kémiai megoldásra van szükség – közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatója. A globális szén-dioxid-kibocsátás 30 százaléka nehezen küszöbölhető ki, ilyen a cement- és acélgyártás, a műanyagipar, a közúti teherszállítás, a hajózás vagy a légi közlekedés. Ezeknél új technológiákra van szükség – tudatta a szakember.

A pontszerű kibocsátóknál a szén-dioxid megkötését követően a tárolás nem teremt értéket, az ilyen üzleti modellek mindig szabályozásfüggőek lesznek. A szén-dioxid felhasználása azonban üzleti alapon is történhet, közvetlen formában a többi közt az élelmiszeriparban, az olajkitermelés során vagy a műanyaggyártásban. A szén-dioxid redukcióját követően pedig széles körben hasznosítható vegyipari alapanyagként – ismertette a kutató. Janáky Csaba hangsúlyozta, folyamatos visszacsatolást igénylő kutatási és fejlesztési munkára van szükség az alapkutatást végző laboratóriumtól az alkalmazásig. Erre törekedtek a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium négyéves működése során. A kutatócsoportoknak 158 közleménye jelent meg a leginkább elismert tudományos folyóiratokban, 24 iparjogvédelmi bejelentést tettek, 140 PhD-hallgatót vontak be a tudományos munkába és 113 valós eredményeket teremtő nemzetközi együttműködést alakítottak ki.

A projekt részeként az SZTE inkubátorházának szomszédságában Energetikai Innovációs Tesztállomást alakítottak ki, amely célja a laboratóriumokban születő kutatási eredmények hasznosítása, felskálázása olyan méretre, amely már értelmezhető az ipari partnerek számára – mondta a szakember. Az innovációs tesztállomást folyamatosan fejlesztik, szolgáltatásai igénybe vehetők az akadémiai és a ipari szféra számára. Az állomáson vizsgálható az energiakonverzió teljes folyamata napenergiától elektrokémiai és katalitikus folyamatokon keresztül olyan üzemanyagig, amely tankolható – közölte a kutató. A kutatás-fejlesztési folyamat eredményeként már olyan cseppfolyós, szintetikus üzemanyagot állítottak elő, melyet az Audi együttműködésével motorokban is teszteltek, a Mollal partnerségben pedig szintetikus kerozin gyártására indul projekt- tudatta a szakember.

Advertisement

Tompos András, a program másik társ szakmai vezetője elmondta, az elmúlt években 11 konzorciumi tag együttműködésével a hidrogéntechnológia területén is sikerült előrelépést elérni. Hazai felsőoktatási és kutatóintézmények tüzelőanyagcella-fejlesztésen dolgoztak, vizsgálták porózus kőzet hidrogéntárolási képességét, a hidrogén-ammónia elegy termikus hasznosításának lehetőségeit, dolgoztak a hazai hidrogéntöltő-hálózat kiépítésének tervein és a benzin-hidrogén kettős befecskendezésű motor prototípusán is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák