Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A pluszenergiás építkezés előnyei és felhasználási területei a hagyományos, passzív és nulla energiafelhasználású épületek tükrében

A pluszenergiás építkezés koncepciója világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Akárcsak a passzív és nulla energiás épületek, az ilyen épületek is energiahatékonyak és környezetbarátok. Előnyük, hogy több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak, így a fel nem használt energia visszakerül az energiahálózatba.

Létrehozva:

|

A pluszenergiás épület által termelt többletenergia a házban elhelyezett energiatárolóba kerül, vagy a külső hálózatba irányítható át, ahonnét igény esetén az ismét felhasználható. A pluszenergiás építkezés olyan megújuló energiaforrásokat használ fel, mint például:

  • fotovoltaikus panelek,
  • szélturbinák,
  • hőszivattyúk,
  • napkollektorok.

Gyarmati Dezső Uszoda, Budapest, Magyarország. Alkalmazott rendszerek: MB-SR50N, MB-86, MB-45

Összehasonlítás a hagyományos, a passzív és a nulla energiafelhasználású épületekkel

Összehasonlítva a pluszenergiás és a hagyományos épületeket, ez utóbbiak alacsonyabb energiahatékonysággal, magasabb energiaszámlákkal és negatív környezeti hatásokkal jellemezhetők.

Passzív épületek esetén már tervezéskor figyelembe veszik a fűtéshez, hűtéshez és működtetéshez szükséges energiafelhasználás minimalizálását. Magas szintű hőszigeteléssel, léglezárással és hatékony szellőztető rendszerekkel rendelkeznek, amelyek jelentősen csökkentik az energiafogyasztást. A passzív épületek az energiaigény csökkentésére összpontosítanak, de maguk nem feltétlenül termelnek energiát.

A nulla energiafelhasználású épületek olyan épületek, amelyek éves mérlegük szerint nulla energiafogyasztással rendelkeznek (az épület által felhasznált energiát a helyszínen, például fotovoltaikus panelekkel vagy szélturbinákkal termelt energiával ellensúlyozzák). Annak ellenére, hogy a pluszenergiás épületekéhez hasonló célkitűzéssel jönnek létre, az energiarendszer stabilizálására gyakorolt hatásuk korlátozott, mivel nem termelnek a hálózatba visszavezethető többletenergiát.

Advertisement

A pluszenergiás, a passzív vagy a nulla energiafelhasználású építkezések célja sokban azonos, mivel mindegyik koncepció az energiahatékonyság növelésén és az energiafogyasztás csökkentésén alapszik. Alkalmazhatók a lakossági, a kereskedelmi valamint a közüzemi szektorban is. A pluszenergiás épületek olyan befektetők és tulajdonosok számára jelenthetnek vonzóbb megoldást, akik nemcsak az energiafogyasztás minimalizálására, hanem a hálózat támogatásával és a felesleges energia továbbértékesítésével anyagi haszonszerzésre is törekednek. Ezenkívül a pluszenergiás épületek technológiailag fejlettebbek és innovatívabbak lehetnek, ami a tervezés és a megvalósítás egyes szempontjait befolyásolhatja. A pluszenergiás épületek további előnyökkel járnak, amelyek mind a tervezési, mind az üzemeltetési szakaszban befolyásolhatják az épületberuházás kiválasztását.

Circle Wood House, Izabelin, Lengyelország. Alkalmazott rendszerek: MB-SR50N, MB-77HS

Milyen megoldásokat alkalmaznak a pluszenergiás épületekben?

A pluszenergiás épületek rendeltetésük megvalósításához, azaz a fenntartáshoz szükséges energia feletti többletenergia termeléséhez, számos fejlett technológiát és megoldást alkalmazhatnak. Ezek az épületek megújuló energiaforrásokat használnak fel. Hatékony hőszigeteléssel és optimalizált épületszerkezettel rendelkeznek, emellett pedig fejlett energiagazdálkodási rendszereket alkalmaznak. A pluszenergiás épületek tervezésekor a helyi adottságokat és a felhasználói igényeket is figyelembe veszik.

Alább bemutatjuk az Aluprof négy, népszerű megoldását, amelyek hatékonyan csökkentik az épület energiafogyasztási költségeit:

Advertisement
  1. MB-104 PASSIVE – a passzív építkezés követelményeinek megfelelő, legjobb hőszigetelésű alumínium ablakokhoz és ajtókhoz tervezett rendszer. A PHI Darmstadt Passzívház Intézet tanúsítványával rendelkezik, kiváló hangszigetelést, víz- és légzáróságot biztosít. 

    Vinařstvi Lahofer, Dobšice, Csehország. Alkalmazott rendszerek: MB-104 PASSIVE, MB-ST50N, MB-78EI

  2. MB-SR50N HI+ – az esztétikát és az energiahatékonyságot kiváló hőszigeteléssel ötvöző homlokzati rendszer, amelyet könnyűszerkezetes takarófalak, tetők, tetőablakok és egyéb épületszerkezetek kivitelezéséhez terveztek. Az alkalmazott profilozott szigetelésnek köszönhetően a homlokzat egyszerűen felépíthető, valamint kiváló hőszigetelésű.
  3. MB-86N – kiváló hőszigetelési és légzárási paraméterekkel rendelkező ablak- és ajtórendszer. Tulajdonságai az innovatív hőszigetelő betétek használatának köszönhetőek. Az itt felhasznált profilok szilárdsága kiemelkedő, ezért impozáns épületszerkezetek megvalósítására is alkalmas. A kínálatunkban szereplő termékváltozatokat a hőenergia-megtakarítás követelményei szerint alakítottuk ki.
  4. Az MB-SR50N EI profilon alapuló fotovoltaikus tetőablak a pluszenergiás építkezés alapfeltételezéseihez illeszkedő innovatív megoldás. A tetőablak üvegezése kvantumpont-technológiával készült, amely a napsugarakból energiát nyer ki.

Fotovoltaikus tetőablak az MB-SR50N EI rendszerben

 

Let’s build a better future

Az energiafogyasztás csökkentésével és a hálózatba visszatáplálható többletenergia előállításával a pluszenergiás épületek hozzájárulnak a káros CO2-kibocsátás csökkentéséhez. Ezek fontos szerepet játszanak az Európai Unió valamennyi országa számára közös cél, a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség elérésében. E cél, a környezetbarát építkezés fejlődése révén egyre inkább megvalósíthatóvá válik.

A pluszenergiás építkezések során alkalmazott korszerű és környezetbarát megoldások a lakói komfortérzet javításához is hozzájárulnak. Környezetbarát anyagok felhasználásával, hatékony energiagazdálkodással és a természettel való szorosabb kapcsolat elősegítésével a pluszenergiás épületek egészségesebb és fenntarthatóbb élettereket teremtenek.

Advertisement

 

 

Advertisement

A cikk az Aluprof támogatásával készült.

 

Advertisement

 

 

Advertisement


ALUPROF HUNGARY KFT.

2120 Dunakeszi
Bagoly u. 11., Budapest
Magyarország
+36 27 542 600
aluprof.com/hu

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák