Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A pluszenergiás építkezés előnyei és felhasználási területei a hagyományos, passzív és nulla energiafelhasználású épületek tükrében

A pluszenergiás építkezés koncepciója világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Akárcsak a passzív és nulla energiás épületek, az ilyen épületek is energiahatékonyak és környezetbarátok. Előnyük, hogy több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak, így a fel nem használt energia visszakerül az energiahálózatba.

Létrehozva:

|

A pluszenergiás épület által termelt többletenergia a házban elhelyezett energiatárolóba kerül, vagy a külső hálózatba irányítható át, ahonnét igény esetén az ismét felhasználható. A pluszenergiás építkezés olyan megújuló energiaforrásokat használ fel, mint például:

  • fotovoltaikus panelek,
  • szélturbinák,
  • hőszivattyúk,
  • napkollektorok.

Gyarmati Dezső Uszoda, Budapest, Magyarország. Alkalmazott rendszerek: MB-SR50N, MB-86, MB-45

Összehasonlítás a hagyományos, a passzív és a nulla energiafelhasználású épületekkel

Összehasonlítva a pluszenergiás és a hagyományos épületeket, ez utóbbiak alacsonyabb energiahatékonysággal, magasabb energiaszámlákkal és negatív környezeti hatásokkal jellemezhetők.

Passzív épületek esetén már tervezéskor figyelembe veszik a fűtéshez, hűtéshez és működtetéshez szükséges energiafelhasználás minimalizálását. Magas szintű hőszigeteléssel, léglezárással és hatékony szellőztető rendszerekkel rendelkeznek, amelyek jelentősen csökkentik az energiafogyasztást. A passzív épületek az energiaigény csökkentésére összpontosítanak, de maguk nem feltétlenül termelnek energiát.

A nulla energiafelhasználású épületek olyan épületek, amelyek éves mérlegük szerint nulla energiafogyasztással rendelkeznek (az épület által felhasznált energiát a helyszínen, például fotovoltaikus panelekkel vagy szélturbinákkal termelt energiával ellensúlyozzák). Annak ellenére, hogy a pluszenergiás épületekéhez hasonló célkitűzéssel jönnek létre, az energiarendszer stabilizálására gyakorolt hatásuk korlátozott, mivel nem termelnek a hálózatba visszavezethető többletenergiát.

Advertisement

A pluszenergiás, a passzív vagy a nulla energiafelhasználású építkezések célja sokban azonos, mivel mindegyik koncepció az energiahatékonyság növelésén és az energiafogyasztás csökkentésén alapszik. Alkalmazhatók a lakossági, a kereskedelmi valamint a közüzemi szektorban is. A pluszenergiás épületek olyan befektetők és tulajdonosok számára jelenthetnek vonzóbb megoldást, akik nemcsak az energiafogyasztás minimalizálására, hanem a hálózat támogatásával és a felesleges energia továbbértékesítésével anyagi haszonszerzésre is törekednek. Ezenkívül a pluszenergiás épületek technológiailag fejlettebbek és innovatívabbak lehetnek, ami a tervezés és a megvalósítás egyes szempontjait befolyásolhatja. A pluszenergiás épületek további előnyökkel járnak, amelyek mind a tervezési, mind az üzemeltetési szakaszban befolyásolhatják az épületberuházás kiválasztását.

Circle Wood House, Izabelin, Lengyelország. Alkalmazott rendszerek: MB-SR50N, MB-77HS

Milyen megoldásokat alkalmaznak a pluszenergiás épületekben?

A pluszenergiás épületek rendeltetésük megvalósításához, azaz a fenntartáshoz szükséges energia feletti többletenergia termeléséhez, számos fejlett technológiát és megoldást alkalmazhatnak. Ezek az épületek megújuló energiaforrásokat használnak fel. Hatékony hőszigeteléssel és optimalizált épületszerkezettel rendelkeznek, emellett pedig fejlett energiagazdálkodási rendszereket alkalmaznak. A pluszenergiás épületek tervezésekor a helyi adottságokat és a felhasználói igényeket is figyelembe veszik.

Alább bemutatjuk az Aluprof négy, népszerű megoldását, amelyek hatékonyan csökkentik az épület energiafogyasztási költségeit:

Advertisement
  1. MB-104 PASSIVE – a passzív építkezés követelményeinek megfelelő, legjobb hőszigetelésű alumínium ablakokhoz és ajtókhoz tervezett rendszer. A PHI Darmstadt Passzívház Intézet tanúsítványával rendelkezik, kiváló hangszigetelést, víz- és légzáróságot biztosít. 

    Vinařstvi Lahofer, Dobšice, Csehország. Alkalmazott rendszerek: MB-104 PASSIVE, MB-ST50N, MB-78EI

  2. MB-SR50N HI+ – az esztétikát és az energiahatékonyságot kiváló hőszigeteléssel ötvöző homlokzati rendszer, amelyet könnyűszerkezetes takarófalak, tetők, tetőablakok és egyéb épületszerkezetek kivitelezéséhez terveztek. Az alkalmazott profilozott szigetelésnek köszönhetően a homlokzat egyszerűen felépíthető, valamint kiváló hőszigetelésű.
  3. MB-86N – kiváló hőszigetelési és légzárási paraméterekkel rendelkező ablak- és ajtórendszer. Tulajdonságai az innovatív hőszigetelő betétek használatának köszönhetőek. Az itt felhasznált profilok szilárdsága kiemelkedő, ezért impozáns épületszerkezetek megvalósítására is alkalmas. A kínálatunkban szereplő termékváltozatokat a hőenergia-megtakarítás követelményei szerint alakítottuk ki.
  4. Az MB-SR50N EI profilon alapuló fotovoltaikus tetőablak a pluszenergiás építkezés alapfeltételezéseihez illeszkedő innovatív megoldás. A tetőablak üvegezése kvantumpont-technológiával készült, amely a napsugarakból energiát nyer ki.

Fotovoltaikus tetőablak az MB-SR50N EI rendszerben

 

Let’s build a better future

Az energiafogyasztás csökkentésével és a hálózatba visszatáplálható többletenergia előállításával a pluszenergiás épületek hozzájárulnak a káros CO2-kibocsátás csökkentéséhez. Ezek fontos szerepet játszanak az Európai Unió valamennyi országa számára közös cél, a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség elérésében. E cél, a környezetbarát építkezés fejlődése révén egyre inkább megvalósíthatóvá válik.

A pluszenergiás építkezések során alkalmazott korszerű és környezetbarát megoldások a lakói komfortérzet javításához is hozzájárulnak. Környezetbarát anyagok felhasználásával, hatékony energiagazdálkodással és a természettel való szorosabb kapcsolat elősegítésével a pluszenergiás épületek egészségesebb és fenntarthatóbb élettereket teremtenek.

Advertisement

 

 

Advertisement

A cikk az Aluprof támogatásával készült.

 

Advertisement

 

 

Advertisement


ALUPROF HUNGARY KFT.

2120 Dunakeszi
Bagoly u. 11., Budapest
Magyarország
+36 27 542 600
aluprof.com/hu

Advertisement

Zöld Energia

Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály

Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.

Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.

Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.

Advertisement

A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.

A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák