Zöld Energia
A pluszenergiás építkezés előnyei és felhasználási területei a hagyományos, passzív és nulla energiafelhasználású épületek tükrében
A pluszenergiás építkezés koncepciója világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Akárcsak a passzív és nulla energiás épületek, az ilyen épületek is energiahatékonyak és környezetbarátok. Előnyük, hogy több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak, így a fel nem használt energia visszakerül az energiahálózatba.
A pluszenergiás épület által termelt többletenergia a házban elhelyezett energiatárolóba kerül, vagy a külső hálózatba irányítható át, ahonnét igény esetén az ismét felhasználható. A pluszenergiás építkezés olyan megújuló energiaforrásokat használ fel, mint például:
- fotovoltaikus panelek,
- szélturbinák,
- hőszivattyúk,
- napkollektorok.

Gyarmati Dezső Uszoda, Budapest, Magyarország. Alkalmazott rendszerek: MB-SR50N, MB-86, MB-45
Összehasonlítás a hagyományos, a passzív és a nulla energiafelhasználású épületekkel
Összehasonlítva a pluszenergiás és a hagyományos épületeket, ez utóbbiak alacsonyabb energiahatékonysággal, magasabb energiaszámlákkal és negatív környezeti hatásokkal jellemezhetők.
Passzív épületek esetén már tervezéskor figyelembe veszik a fűtéshez, hűtéshez és működtetéshez szükséges energiafelhasználás minimalizálását. Magas szintű hőszigeteléssel, léglezárással és hatékony szellőztető rendszerekkel rendelkeznek, amelyek jelentősen csökkentik az energiafogyasztást. A passzív épületek az energiaigény csökkentésére összpontosítanak, de maguk nem feltétlenül termelnek energiát.
A nulla energiafelhasználású épületek olyan épületek, amelyek éves mérlegük szerint nulla energiafogyasztással rendelkeznek (az épület által felhasznált energiát a helyszínen, például fotovoltaikus panelekkel vagy szélturbinákkal termelt energiával ellensúlyozzák). Annak ellenére, hogy a pluszenergiás épületekéhez hasonló célkitűzéssel jönnek létre, az energiarendszer stabilizálására gyakorolt hatásuk korlátozott, mivel nem termelnek a hálózatba visszavezethető többletenergiát.
A pluszenergiás, a passzív vagy a nulla energiafelhasználású építkezések célja sokban azonos, mivel mindegyik koncepció az energiahatékonyság növelésén és az energiafogyasztás csökkentésén alapszik. Alkalmazhatók a lakossági, a kereskedelmi valamint a közüzemi szektorban is. A pluszenergiás épületek olyan befektetők és tulajdonosok számára jelenthetnek vonzóbb megoldást, akik nemcsak az energiafogyasztás minimalizálására, hanem a hálózat támogatásával és a felesleges energia továbbértékesítésével anyagi haszonszerzésre is törekednek. Ezenkívül a pluszenergiás épületek technológiailag fejlettebbek és innovatívabbak lehetnek, ami a tervezés és a megvalósítás egyes szempontjait befolyásolhatja. A pluszenergiás épületek további előnyökkel járnak, amelyek mind a tervezési, mind az üzemeltetési szakaszban befolyásolhatják az épületberuházás kiválasztását.

Circle Wood House, Izabelin, Lengyelország. Alkalmazott rendszerek: MB-SR50N, MB-77HS
Milyen megoldásokat alkalmaznak a pluszenergiás épületekben?
A pluszenergiás épületek rendeltetésük megvalósításához, azaz a fenntartáshoz szükséges energia feletti többletenergia termeléséhez, számos fejlett technológiát és megoldást alkalmazhatnak. Ezek az épületek megújuló energiaforrásokat használnak fel. Hatékony hőszigeteléssel és optimalizált épületszerkezettel rendelkeznek, emellett pedig fejlett energiagazdálkodási rendszereket alkalmaznak. A pluszenergiás épületek tervezésekor a helyi adottságokat és a felhasználói igényeket is figyelembe veszik.
Alább bemutatjuk az Aluprof négy, népszerű megoldását, amelyek hatékonyan csökkentik az épület energiafogyasztási költségeit:
- MB-104 PASSIVE – a passzív építkezés követelményeinek megfelelő, legjobb hőszigetelésű alumínium ablakokhoz és ajtókhoz tervezett rendszer. A PHI Darmstadt Passzívház Intézet tanúsítványával rendelkezik, kiváló hangszigetelést, víz- és légzáróságot biztosít.

Vinařstvi Lahofer, Dobšice, Csehország. Alkalmazott rendszerek: MB-104 PASSIVE, MB-ST50N, MB-78EI
- MB-SR50N HI+ – az esztétikát és az energiahatékonyságot kiváló hőszigeteléssel ötvöző homlokzati rendszer, amelyet könnyűszerkezetes takarófalak, tetők, tetőablakok és egyéb épületszerkezetek kivitelezéséhez terveztek. Az alkalmazott profilozott szigetelésnek köszönhetően a homlokzat egyszerűen felépíthető, valamint kiváló hőszigetelésű.
- MB-86N – kiváló hőszigetelési és légzárási paraméterekkel rendelkező ablak- és ajtórendszer. Tulajdonságai az innovatív hőszigetelő betétek használatának köszönhetőek. Az itt felhasznált profilok szilárdsága kiemelkedő, ezért impozáns épületszerkezetek megvalósítására is alkalmas. A kínálatunkban szereplő termékváltozatokat a hőenergia-megtakarítás követelményei szerint alakítottuk ki.
- Az MB-SR50N EI profilon alapuló fotovoltaikus tetőablak a pluszenergiás építkezés alapfeltételezéseihez illeszkedő innovatív megoldás. A tetőablak üvegezése kvantumpont-technológiával készült, amely a napsugarakból energiát nyer ki.

Fotovoltaikus tetőablak az MB-SR50N EI rendszerben
Let’s build a better future
Az energiafogyasztás csökkentésével és a hálózatba visszatáplálható többletenergia előállításával a pluszenergiás épületek hozzájárulnak a káros CO2-kibocsátás csökkentéséhez. Ezek fontos szerepet játszanak az Európai Unió valamennyi országa számára közös cél, a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség elérésében. E cél, a környezetbarát építkezés fejlődése révén egyre inkább megvalósíthatóvá válik.
A pluszenergiás építkezések során alkalmazott korszerű és környezetbarát megoldások a lakói komfortérzet javításához is hozzájárulnak. Környezetbarát anyagok felhasználásával, hatékony energiagazdálkodással és a természettel való szorosabb kapcsolat elősegítésével a pluszenergiás épületek egészségesebb és fenntarthatóbb élettereket teremtenek.
A cikk az Aluprof támogatásával készült.
ALUPROF HUNGARY KFT.
2120 Dunakeszi
Bagoly u. 11., Budapest
Magyarország
+36 27 542 600
aluprof.com/hu
Zöld Energia
IPSOS felmérés: a magyar háztartások 78%-a energiatárolót telepítene
Az EU-SOLAR SE megbízásából készült felmérés szerint a magyar háztartások többségének nincs napelemes rendszere vagy energiatárolója, ugyanakkor – különösen a már napelemes rendszerrel rendelkezők körében – erős, és állami támogatással jelentősen növekvő beruházási hajlandóság mutatkozik energiatároló telepítésére, miközben a döntéseket főként az ár, a megtérülés és a kivitelezők megbízhatósága befolyásolja.
Az EU-SOLAR SE megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen rendszerekkel: tízből hét válaszadónak jelenleg sem napelemes rendszere, sem energiatárolója nincs. Az IPSOS által elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van; ez az arány magasabb a diplomások, a vármegyeszékhelyen élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében.
A meglévő napelemmel bíró háztartások ugyanakkor kifejezetten nyitottak az energiatárolók iránt. A vizsgálat szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttetne. Amennyiben a beruházáshoz állami támogatás is társulna, ez az arány 78 százalékra emelkedne. Azok körében, akiknek jelenleg sem napelemük, sem energiatárolójuk nincs, visszafogottabb az érdeklődés. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk vágna bele egy kombinált, napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésébe. Állami támogatással azonban ez az arány már 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot is.
A beruházási hajlandóság mellett az EU-SOLAR SE felmérése azt is vizsgálta, hogy mekkora önrészt vállalnának a háztartások. A napelemmel rendelkező válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot fordítana energiatárolóra. Azoknál, akik teljes rendszert – napelemet és tárolót – telepítenének, a többség (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészben gondolkodik. 5 millió forintnál nagyobb összeget mindössze a válaszadók 2 százaléka lenne hajlandó befektetni.
A motivációk tekintetében jelentős különbség látszik a már napelemes rendszert használók és a most beruházni tervezők között. A meglévő napelemmel rendelkező háztartások elsősorban a biztonsági tartalék képzését (49 százalék), valamint a saját termelésű energia maximális felhasználását (47 százalék) várják az energiatárolóktól. Azok viszont, akik teljes rendszert telepítenének, elsősorban a rezsicsökkentést (56 százalék) jelölték meg fő motivációként, ezt követi a nagyobb energia-önellátás (39 százalék), illetve az energiaárak és szabályozási változások miatti bizonytalanságtól való függetlenedés igénye (34 százalék).
A kivitelező cégek kiválasztásánál a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: 89 százalék döntő vagy nagyon fontos tényezőnek tartja. Szintén kiemelt szerepe van annak, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon (75 százalék), valamint az ismertségnek is jelentős súlya van a döntésben.
Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések
