Zöldinfó

A román bankok nem nyújthatnak több hitelt az energetikai szolgáltatóknak

Romániában az energetikai szolgáltatók által felvett bankhitelek elérték az egyetlen gazdasági ágazatnak nyújtható hitelállomány tízszázalékos küszöbértékét, ezért a hazai bankok nem nyújthatnak számukra további hiteleket – közölte hétfőn a Maszol.ro kolozsvári hírportál, egy jegybanki vezető sajtónyilatkozatára hivatkozva.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-11

Szerző:

Hell

Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja az Economica.net gazdasági portálnak adott interjújában megerősítette, hogy a román energetikai szektor hitelállománya elérte a vállalatoknak (nem pénzügyi társaságoknak) nyújtott hitelek tíz százalékát, mintegy 17 milliárd lejt (1400 milliárd forint), így a hatályos elővigyázatossági szabályok miatt a hazai piacról nem vehetnek fel több hitelt. “Óvatos dolog minden pénzt ennek az ágazatnak adni? Azt hiszem, nem. Óvatos dolog az összes tojást ugyanabba a kosárba tenni? Azt hiszem, nem. (.) A bankszektornak óvatosnak kell lennie, mivel az emberek pénzével dolgozunk, minden egyes hitel mögött több millió ember pénze van, nekünk pedig óvnunk kell a betétesek pénzét” – jelentette ki Cristian Popa. Az energetikai szolgáltatók azért kénytelenek a bankokhoz fordulni, mivel a hatósági árszabályozás miatt sokkal drágábban veszik az áramot és a gázt, mint amennyiért továbbadják, a kormány pedig csak hosszú hónapok múlva téríti meg nekik a különbözetet. Popa véleménye szerint nem egészséges, hogy a szolgáltatóknak hitelek révén kell viselniük a kormány által bevezetett árszabályozás a költségeit.

“Azt hiszem, hogy más megoldást kellene keresni, talán gyorsabban kellene kifizetni az elosztókat és a szolgáltatókat. Eladósodás nélkül kellene megoldani ezt a helyzetet, ez volna az egészséges, nem pedig az, hogy az egyik sokkot egy másik sokká alakítsuk át. Mi azért vagyunk itt, hogy az egész ország pénzügyi stabilitását biztosítsuk” – mondta a BNR igazgatótanácsi tagja. A román kormány nemrég 2023. augusztus 1-ig meghosszabbította azt az április óta hatályos ársapkarendeletet, amely (bizonyos fogyasztásig) kilowattóránként 0,80 lejes (66 forint) kedvezményes tarifával védi a lakossági fogyasztókat a piaci energiaáraktól. A kis- és középvállalkozások és közintézményeknek kilowattóránként 1 lej a kedvezményes tarifa. Akik túllépik az ársapkarendeletben meghatározott fogyasztási küszöböt, azoknak a piaci árat kell fizetniük az elhasznált villanyáramért. Szeptembertől azonban az állam már csak megawattóránként 1300 lejes árig téríti meg az energiaszolgáltatók számára a piaci árak és a rendeletileg szabályozott fogyasztói árak közti különbözetet, így a korábbinál is nagyobb nyomás alá helyezve őket, mivel a nagybani piacról ennél drágábban tudják csak beszerezni a villanyáramot – mutatott rá a Maszol.ro hírportál.

mti

Kapcsolódó tartalom:energia energiaválság hitel

Zöldinfó

Rekordalacsony árak és szélsőséges időjárás sújtja az európai gazdákat

Az uniós gazdáknak az importtal, a szélsőséges időjárással és a növekvő termelési költségekkel is meg kell küzdeniük.v

Létrehozva:

7 perc telt el a létrehozás óta

2026-05-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szélsőséges időjárás mellett a növekvő termelési költségekkel (műtrágya, energia, takarmánykiegészítők) is meg kell küzdeniük az uniós gazdáknak a Visegrádi (V4) országok agrárkamarái szerint, akik az EU-Mercosur-megállapodás és az ukrajnai import kapcsán abban is egyetértettek, hogy az EU-n kívülről érkező importtal szemben is ugyanazokat az előírásokat kell megkövetelni, mint az európai termelőktől – számolt be a V4 országok agrárkamaráinak találkozójáról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az MTI-nek eljutatott közlemény szerint május 13-14-én Csehországban rendezték a találkozót, ahol a V4-es agrárkamarák képviselői komoly aggodalmukat fejezték ki, hogy az elmúlt években szinte végig fennálló aszályos időszak az elmúlt hónapokban egyik országban sem enyhült, sőt tovább súlyosbodott, ráadásul rekordalacsony felvásárlási árak mellett – írja az alternativenergia.hu. Emiatt közösen arra kérték az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy olyan speciális európai alapot, amellyel enyhíteni lehet az éghajlati szélsőségek, az állat- és növénybetegségek, valamint a piaci sokkok hatásait.

Kitértek a jövőbeli Közös Agrárpolitikáról és a 2028-2034-es uniós költségvetésről szóló tárgyalásokra is. Kiemelték, a V4-es agrárkamarák határozottan kiállnak amellett, hogy az uniós agrártámogatásokat továbbra is megfelelő szinten kell biztosítani a gazdák számára, mivel ez jelenti a kompenzációt a szigorú növény-egészségügyi és állatjóléti szabályok betartásáért. Ezen felül csökkenteni kell az adminisztratív terheket és az éghajlati változásokhoz kell igazítani a termelési előírásokat. A beruházások, az innováció és a generációváltás szempontjából pedig elengedhetetlen egy erős és autonóm vidékfejlesztési pillér, ideértve az élelmiszeripar fejlesztését is. Mindezek mellett a V4-ek agrárkamarái hangsúlyozták az EU-Mercosur-megállapodás és az EU-szabványoknak nem megfelelő ukrajnai import kapcsán az aggályaikat és rámutattak, hogy míg az EU-n kívül számos olyan készítményt használnak, amely az EU-ban már évtizedek óta tiltott, addig az unióban szinte már lehetetlenné vált a növénybetegségekkel, gyomokkal szembeni hatékony védelem.

Tovább olvasom