Zöldinfó
A román bankok nem nyújthatnak több hitelt az energetikai szolgáltatóknak
Romániában az energetikai szolgáltatók által felvett bankhitelek elérték az egyetlen gazdasági ágazatnak nyújtható hitelállomány tízszázalékos küszöbértékét, ezért a hazai bankok nem nyújthatnak számukra további hiteleket – közölte hétfőn a Maszol.ro kolozsvári hírportál, egy jegybanki vezető sajtónyilatkozatára hivatkozva.
Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja az Economica.net gazdasági portálnak adott interjújában megerősítette, hogy a román energetikai szektor hitelállománya elérte a vállalatoknak (nem pénzügyi társaságoknak) nyújtott hitelek tíz százalékát, mintegy 17 milliárd lejt (1400 milliárd forint), így a hatályos elővigyázatossági szabályok miatt a hazai piacról nem vehetnek fel több hitelt. “Óvatos dolog minden pénzt ennek az ágazatnak adni? Azt hiszem, nem. Óvatos dolog az összes tojást ugyanabba a kosárba tenni? Azt hiszem, nem. (.) A bankszektornak óvatosnak kell lennie, mivel az emberek pénzével dolgozunk, minden egyes hitel mögött több millió ember pénze van, nekünk pedig óvnunk kell a betétesek pénzét” – jelentette ki Cristian Popa. Az energetikai szolgáltatók azért kénytelenek a bankokhoz fordulni, mivel a hatósági árszabályozás miatt sokkal drágábban veszik az áramot és a gázt, mint amennyiért továbbadják, a kormány pedig csak hosszú hónapok múlva téríti meg nekik a különbözetet. Popa véleménye szerint nem egészséges, hogy a szolgáltatóknak hitelek révén kell viselniük a kormány által bevezetett árszabályozás a költségeit.
“Azt hiszem, hogy más megoldást kellene keresni, talán gyorsabban kellene kifizetni az elosztókat és a szolgáltatókat. Eladósodás nélkül kellene megoldani ezt a helyzetet, ez volna az egészséges, nem pedig az, hogy az egyik sokkot egy másik sokká alakítsuk át. Mi azért vagyunk itt, hogy az egész ország pénzügyi stabilitását biztosítsuk” – mondta a BNR igazgatótanácsi tagja. A román kormány nemrég 2023. augusztus 1-ig meghosszabbította azt az április óta hatályos ársapkarendeletet, amely (bizonyos fogyasztásig) kilowattóránként 0,80 lejes (66 forint) kedvezményes tarifával védi a lakossági fogyasztókat a piaci energiaáraktól. A kis- és középvállalkozások és közintézményeknek kilowattóránként 1 lej a kedvezményes tarifa. Akik túllépik az ársapkarendeletben meghatározott fogyasztási küszöböt, azoknak a piaci árat kell fizetniük az elhasznált villanyáramért. Szeptembertől azonban az állam már csak megawattóránként 1300 lejes árig téríti meg az energiaszolgáltatók számára a piaci árak és a rendeletileg szabályozott fogyasztói árak közti különbözetet, így a korábbinál is nagyobb nyomás alá helyezve őket, mivel a nagybani piacról ennél drágábban tudják csak beszerezni a villanyáramot – mutatott rá a Maszol.ro hírportál.
mti
Zöldinfó
A környezeti nevelés már óvodás korban elkezdődik
Az immár két évtizedes Zöld Óvoda kezdeményezés új szemléletet, a fenntarthatóságra nevelés gyakorlati megvalósítását hozta el az óvodai oktatásban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Raisz Anikó emlékeztetett arra, hogy az oktatásügyért és a környezetvédelemért felelős tárcák együttműködése nyomán immár két évtizede jött létre a Zöld Óvoda minősítő cím, amit 2026-ban már 1332 intézmény visel – írja az alternativenergia.hu. Ez már nem csupán szakmai elismerést jelent, hanem iránytűként szolgál más intézmények számára, közösséget teremt és küldetést fogalmaz meg – tette hozzá. Felidézte, hogy a klímaváltozás a fokozódó szennyezések és a biodiverzitás csökkenése mind olyan tényezők, amelyek megoldása hosszú távú cselekvést kíván. Ezekre nem elegendő pusztán technológiai vagy szabályozási válaszokat adni, a valódi változás a szemléletformálással kezdődik, elsősorban a legfiatalabb generáció nevelésével. A cél, hogy a fiatalok valóban megértsék a természethez fűződő kapcsolatukat és felelős cselekvőként óvják a természetet. A zöld óvodák pedig az elsők között teszik meg ennek érdekében az első lépéseket. A kicsik ugyanis közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az intézményekben a természeti környezetről – emelte ki.
Az óvodai programok mindennapos gyakorlattá teszik a felelős gondolkodást, a tudatos víz- és energiatakarékosságot, valamint a hulladék csökkentését, és megteremtik annak lehetőségét, hogy a gyermekek aktívan részt vegyenek a környezet megóvásában – fűzte hozzá. Közlése szerint a minősítő címet elnyert intézmények száma évről évre gyarapodik, miközben 2006-ban 109 óvoda nyerte el a címet az elmúlt évben már 296 kapta meg a minősítést, és ma már minden negyedik magyar kisgyermek zöld óvodába jár.
A pályázati rendszer az Európai Unióban egyedülálló magyar sajátosság. Arról is beszámolt, hogy a tárca általános és középiskolában is támogatja egyéb kezdeményezésekkel a környezeti nevelést, a többi között a Kölcsönkapott levegő és a Mindennapi levegő programokkal. A kis vízfolyások megóvása érdekében évről évre fotópályázatot hirdetnek gyermekek számára, az országos iskolakert-fejlesztési program keretében pedig 431 óvoda- és iskolakert létesítéséhez biztosítottak eddig támogatást.
Továbbá a minden év áprilisában megrendezett Fenntarthatósági témahéten az elmúlt évben rekordszámú, 1965 iskola vett részt – ismertette az államtitkár. Keszthelyi Nikoletta, az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára kiemelte, nagyon fontos, hogy már a legkisebbek szemléletét is formálják annak érdekében, hogy élhetőbb jövőnk legyen, ráadásul a gyerekeken keresztül a szülőkhöz, nagyszülőkhöz is el tudnak jutni. Közölte azt is, hogy a címet idén elnyert mintegy 300 intézmény közül 126 óvoda először, 43 másodszor, 53 harmadszor pályázott sikeresen, 23-an Címmegtartó Zöld Óvoda, 51-en pedig Örökös Zöld Óvoda címet vehetnek át.
Sipos Imre, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, miért jó, ha egy intézmény Zöld Óvoda. Azt mondta, a leginkább a gyerekeknek jó, ha olyan intézménybe járhatnak, amelyben erre a területre is kiemelten figyelnek, továbbá jó a pedagógusoknak, a szülőknek, valamint a fenntartónak is, mivel a cím elnyerése által gazdagodik az óvoda és a település is. A programban való részvétel erősíti a szakmai kapcsolatokat, lehetőséget ad a szakmai fejlődésre, az intézményben zajló belső szakmai munkának egyfajta külső tükröt tart, valamint támogatja az ökoiskolák működését is – sorolta a helyettes államtitkár.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
