Zöldinfó

A román bankok nem nyújthatnak több hitelt az energetikai szolgáltatóknak

Romániában az energetikai szolgáltatók által felvett bankhitelek elérték az egyetlen gazdasági ágazatnak nyújtható hitelállomány tízszázalékos küszöbértékét, ezért a hazai bankok nem nyújthatnak számukra további hiteleket – közölte hétfőn a Maszol.ro kolozsvári hírportál, egy jegybanki vezető sajtónyilatkozatára hivatkozva.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-11

Szerző:

Hell

Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja az Economica.net gazdasági portálnak adott interjújában megerősítette, hogy a román energetikai szektor hitelállománya elérte a vállalatoknak (nem pénzügyi társaságoknak) nyújtott hitelek tíz százalékát, mintegy 17 milliárd lejt (1400 milliárd forint), így a hatályos elővigyázatossági szabályok miatt a hazai piacról nem vehetnek fel több hitelt. “Óvatos dolog minden pénzt ennek az ágazatnak adni? Azt hiszem, nem. Óvatos dolog az összes tojást ugyanabba a kosárba tenni? Azt hiszem, nem. (.) A bankszektornak óvatosnak kell lennie, mivel az emberek pénzével dolgozunk, minden egyes hitel mögött több millió ember pénze van, nekünk pedig óvnunk kell a betétesek pénzét” – jelentette ki Cristian Popa. Az energetikai szolgáltatók azért kénytelenek a bankokhoz fordulni, mivel a hatósági árszabályozás miatt sokkal drágábban veszik az áramot és a gázt, mint amennyiért továbbadják, a kormány pedig csak hosszú hónapok múlva téríti meg nekik a különbözetet. Popa véleménye szerint nem egészséges, hogy a szolgáltatóknak hitelek révén kell viselniük a kormány által bevezetett árszabályozás a költségeit.

“Azt hiszem, hogy más megoldást kellene keresni, talán gyorsabban kellene kifizetni az elosztókat és a szolgáltatókat. Eladósodás nélkül kellene megoldani ezt a helyzetet, ez volna az egészséges, nem pedig az, hogy az egyik sokkot egy másik sokká alakítsuk át. Mi azért vagyunk itt, hogy az egész ország pénzügyi stabilitását biztosítsuk” – mondta a BNR igazgatótanácsi tagja. A román kormány nemrég 2023. augusztus 1-ig meghosszabbította azt az április óta hatályos ársapkarendeletet, amely (bizonyos fogyasztásig) kilowattóránként 0,80 lejes (66 forint) kedvezményes tarifával védi a lakossági fogyasztókat a piaci energiaáraktól. A kis- és középvállalkozások és közintézményeknek kilowattóránként 1 lej a kedvezményes tarifa. Akik túllépik az ársapkarendeletben meghatározott fogyasztási küszöböt, azoknak a piaci árat kell fizetniük az elhasznált villanyáramért. Szeptembertől azonban az állam már csak megawattóránként 1300 lejes árig téríti meg az energiaszolgáltatók számára a piaci árak és a rendeletileg szabályozott fogyasztói árak közti különbözetet, így a korábbinál is nagyobb nyomás alá helyezve őket, mivel a nagybani piacról ennél drágábban tudják csak beszerezni a villanyáramot – mutatott rá a Maszol.ro hírportál.

mti

Kapcsolódó tartalom:energia energiaválság hitel

Zöldinfó

Extra támogatás igényelhető a fagykárt szenvedett termelők számára

Benyújthatók a támogatási kérelmek a fagykárkrízis-támogatásra.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rendkívüli támogatásban részesülhetnek a tavaly tavasszal fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők, hiszen az agrártárca elérte az Európai Bizottságnál, hogy 10,8 millió euró, azaz 4,2 milliárd forintnyi forrás juthat az érintetteknek, a támogatási kérelmeket 2026. január 23. és február 10. között lehet benyújtani elektronikusan – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Facebook-oldalán az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint. A tárcavezető elmondta: annak érdekében, hogy minél több termelő élhessen a lehetőséggel, a támogatás a kárenyhítő juttatáson felül igényelhető, így az előlegben már részesült gazdálkodók számára is elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Minden olyan szőlő- és gyümölcstermelő, akinek 30 százalékos hozamcsökkenést meghaladó igazolt kára keletkezett, jogosult lesz erre a támogatásra. A kiszámíthatóság és a fizetőképesség a biztonságos termeléshez nélkülözhetetlen, ezért a szaktárca a váratlan helyzetekben is a gazdálkodók segítségére van – hangsúlyozta a miniszter.

A tárca közleménye szerint Nagy István kitért arra, hogy a tavalyi tavaszi fagy okozta gazdálkodói károk enyhítésének érdekében az ágazati szereplőkkel való egyeztetést követően, az Agrárminisztérium megteremtette a lehetőségét a fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők számára az általuk igénybe vehető kárenyhítési juttatás előlegfizetésének. Ennek köszönhetően 2025-ben összesen 1,45 milliárd forint kompenzáció juthatott el, több mint fél évvel korábban a megszokotthoz képest, a kárt szenvedett gazdákhoz. Ezt követően sikerült elérni azt, hogy többletforrás álljon rendelkezésre a tavaszi fagykárok kapcsán a közös krízisalapból a hét érintett tagállam, így Magyarország számára is. Ennek a rendkívüli támogatásnak az igénylése indulhat meg hamarosan. A Magyarország számára rendelkezésre álló keretösszeget 2026. április 30-ig kell kifizetni a fagykárt szenvedett termelőknek – ismertette a miniszter.

Nagy István a megelőzés kapcsán kiemelte, hogy ezekben a helyzetekben nem a nulláról építkeznek, hiszen az agrártámogatási környezet egészét a termelők likviditásának megőrzése érdekében alakítják ki, miközben egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtetnek. Ez a 2012-től folyamatosan fejlesztett rendszer Európában egyedülállóan módon járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok miatti mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez. Ennek minden eleme, így az agrárkárenyhítési alap, a biztosítási támogatás és a krízisbiztosítás is bizonyítja a hasznosságát az egyre kiszámíthatatlanabb klímakörnyezetben – fűzte hozzá.

Tovább olvasom