Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A román bankok nem nyújthatnak több hitelt az energetikai szolgáltatóknak

Romániában az energetikai szolgáltatók által felvett bankhitelek elérték az egyetlen gazdasági ágazatnak nyújtható hitelállomány tízszázalékos küszöbértékét, ezért a hazai bankok nem nyújthatnak számukra további hiteleket – közölte hétfőn a Maszol.ro kolozsvári hírportál, egy jegybanki vezető sajtónyilatkozatára hivatkozva. 

Létrehozva:

|

Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja az Economica.net gazdasági portálnak adott interjújában megerősítette, hogy a román energetikai szektor hitelállománya elérte a vállalatoknak (nem pénzügyi társaságoknak) nyújtott hitelek tíz százalékát, mintegy 17 milliárd lejt (1400 milliárd forint), így a hatályos elővigyázatossági szabályok miatt a hazai piacról nem vehetnek fel több hitelt. “Óvatos dolog minden pénzt ennek az ágazatnak adni? Azt hiszem, nem. Óvatos dolog az összes tojást ugyanabba a kosárba tenni? Azt hiszem, nem. (.) A bankszektornak óvatosnak kell lennie, mivel az emberek pénzével dolgozunk, minden egyes hitel mögött több millió ember pénze van, nekünk pedig óvnunk kell a betétesek pénzét” – jelentette ki Cristian Popa. Az energetikai szolgáltatók azért kénytelenek a bankokhoz fordulni, mivel a hatósági árszabályozás miatt sokkal drágábban veszik az áramot és a gázt, mint amennyiért továbbadják, a kormány pedig csak hosszú hónapok múlva téríti meg nekik a különbözetet. Popa véleménye szerint nem egészséges, hogy a szolgáltatóknak hitelek révén kell viselniük a kormány által bevezetett árszabályozás a költségeit.

“Azt hiszem, hogy más megoldást kellene keresni, talán gyorsabban kellene kifizetni az elosztókat és a szolgáltatókat. Eladósodás nélkül kellene megoldani ezt a helyzetet, ez volna az egészséges, nem pedig az, hogy az egyik sokkot egy másik sokká alakítsuk át. Mi azért vagyunk itt, hogy az egész ország pénzügyi stabilitását biztosítsuk” – mondta a BNR igazgatótanácsi tagja. A román kormány nemrég 2023. augusztus 1-ig meghosszabbította azt az április óta hatályos ársapkarendeletet, amely (bizonyos fogyasztásig) kilowattóránként 0,80 lejes (66 forint) kedvezményes tarifával védi a lakossági fogyasztókat a piaci energiaáraktól. A kis- és középvállalkozások és közintézményeknek kilowattóránként 1 lej a kedvezményes tarifa. Akik túllépik az ársapkarendeletben meghatározott fogyasztási küszöböt, azoknak a piaci árat kell fizetniük az elhasznált villanyáramért. Szeptembertől azonban az állam már csak megawattóránként 1300 lejes árig téríti meg az energiaszolgáltatók számára a piaci árak és a rendeletileg szabályozott fogyasztói árak közti különbözetet, így a korábbinál is nagyobb nyomás alá helyezve őket, mivel a nagybani piacról ennél drágábban tudják csak beszerezni a villanyáramot – mutatott rá a Maszol.ro hírportál.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Május végéig várják a fenntartható települési projektek jelentkezését

Továbbra is nyitott a jelentkezés a 33. Virágos Magyarország versenyre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az új határidő május 31., így még két hét áll az önkormányzatok rendelkezésére, hogy pályázzanak településük zöldfelületi fejlesztéseivel, környezetszépítő kezdeményezéseivel és fenntartható megoldásaival – közölte az alternativenergia.hu. Kiemelték, hogy a nevezés díjmentes, jelentkezni a program hivatalos weboldalán, a viragosmagyarorszag.hu honlapon lehet. A szervezők célja, hogy minél több városban, községben, faluban kapjon lendületet a közös zöldítés és minél több közösség mutassa meg saját megoldásait a fenntartható, élhető környezet kialakítására. A Virágos Magyarország verseny már jóval túlmutat a hagyományos értelemben vett virágosításon.

A szervezők ezért azokat a településeket is jelentkezésre bíztatják, ahol nincsenek klasszikus virágos utcák vagy díszterek, de példaértékű lépéseket tesznek az élhetőbb környezet megteremtéséért, innovatív, a fenntarthatóságot szolgáló környezetvédelmi megoldásokat alkalmaznak. A szervezőbizottság idén is öt települési kategóriában hirdette meg a versenyt: a kisebb és a nagyobb falvak, a 30 ezer fő alatti és az afeletti városok, valamint Budapest kerületei külön kategóriában pályázhatnak. A megmérettetéshez idén is csatlakozhatnak határon túli magyarajkú települések. A fő kategóriák mellett tematikus pályázatokat is be lehet nyújtani. Elismerést kaphat egyebek között az Év főtere, az Év fasora, az Év óvodakertje és az Év zöld innovációja, emellett ismét lehet nevezni a Virágos városi és faluséták kategóriában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák