Zöldinfó
A rovartetemek szagát utánozva csalogatja magához beporzóit egy növény
A növényvilágban egyedülálló módon a lebomló rovartetemek szagát megidézve csalogatja magához a beporzókat egy Görögországban honos növény virágja.
“Az Aristolochia microstoma virágjai különböző illékony anyagok, köztük a zárvatermők által ritkán termelt alkil-pirazinok szokatlan elegyét bocsátják ki. Az eredményeink azt sugallják, hogy ez az elsőként azonosított virág, amely nem elhullott gerincesek, hanem rothadó rovarok szagát árasztva csalogatja magához a beporzókat” – mondta Stefan Dötterl, a Salzburgi Egyetem munkatársa. A Frontiers in Ecology and Evolution című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a zárvatermők 4-6 százaléka alkalmaz valamilyen “megtévesztő beporzási stratégiát”.
Szaggal, színnel vagy érintéssel hirdetik a beporzóknak, hogy nektárral, pollennel, párzási és költési hellyel várják őket, valójában aztán nem adnak semmit. A megtévesztés működik, mert a beporzók nehezen tesznek különbséget a valódi jutalom és az utánzat között. Számos orchideaféle alkalmazza a megtévesztés gyakorlatát, amely más növényeknél, köztük az Aristolochia nemzetség tagjainál is kifejlődött – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
“Az Aristolochia nemzetségnek több mint 550 faja él világszerte, különösen a trópusi és szubtrópusi területeken” – magyarázta Christoph Neinhuis, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy a nemzetség tagjainak többsége látványos, összetett virággal rendelkezik. A kutatók három görögországi helyszínről gyűjtöttek be Aristolochia microstoma-mintákat és a virágokban talált ízeltlábúak elemzése alapján arra jutottak, hogy a Megaselia nemzetségbe tartozó legyek a növény elsődleges beporzói, mivel csak ezek juttattak be pollent a virágjaiba. Amikor ezek a legyek behatolnak a növénybe, amely ideiglenesen fogságba ejti őket, amíg “begyűjti” a rovarokon lévő pollent, majd újra beborítja virágporral és szabadon engedi őket.
A nemzetség többi fajától eltérően az Aristolochia microstoma virágjai alig észrevehetők, barna színűek, vízszintes állásúak, közel vannak a talajhoz, elvegyülve a levelek vagy kövek között. A virág különös elhelyezkedése összefügghet a megtévesztési stratégiájával, ugyanis a beporzását végző legyek a talajhoz közel repülve kutatnak táplálék vagy a petéik számára megfelelő rovartetemek után.
Zöldinfó
Víz a tájban, pénz a gazdáknak, új pályázat ösztönzi a szemléletváltást
Az idei év kezdete különösen ígéretes a vízmegtartó gazdálkodás fellendítése szempontjából.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megnyílt egy olyan agrártámogatás, ami a gazdálkodóknak hektáronként 900 euró feletti összeget fizetne a területükön megtartott vízért – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Most van itt az ideje, hogy az agrár-, a vízügyi ágazat, önkormányzatok és a civilek összefogásával a lehető legtöbbet megtartsunk a ritkán látott csapadékból, hisz nagy szükség lesz rá egész évben. Az utóbbi években – különösen a 2022-es rekord aszály után – megindult a paradigmaváltás az agráriumban és az ország vízgazdálkodásában is, ami a vizek gyors elvezetése helyett a vízmegtartásra, a víz tájban való hasznosítására keresi a műszaki megoldásokat és leginkább az alkalmas helyeket. Utóbbira jó példa a Vizet a tájba! program is, melyben gazdálkodók ajánlhatják fel területeiket elöntésre. A gazdák megfelelő anyagi ösztönzése vagy kompenzációja hiányában a szemléletváltás eddig nagyon lassan zajlott, annak ellenére, hogy az ideiglenesen elöntött területek, kis vizesélőhelyek már nem esnek ki a Közös Agrárpolitika területalapú alaptámogatásából. Sőt, agrár-környezetgazdálkodási és agrár-ökológiai programokban további támogatás nyerhető rájuk.
A tájhasználatváltást, különösen a gazdák vízmegtartási hajlandóságát hivatott tovább ösztönözni az a pályázati felhívás, mely egy régóta várt támogatást nyit meg, „Természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását elősegítő beruházások és azok fenntartása” címmel. A korábban már hasonló céllal megjelent és nagyrészt sikertelen felhívásokkal szemben a most elnyerhető támogatási összeg mind a kialakításra, mind a fenntartásra ezúttal látványosan magas. A vizesélőhelyek kialakítására 958 euró/hektár, a fenntartásra évente 911 euró/hektár igényelhető. A lényeg persze a részletekben rejlik, amik szintén ígéretesek. A támogatás egyik célja vizesélőhelyek létrehozása a szántó vagy gyep hasznosítású területeken megjelenő belvizek visszatartásával, illetve a területek visszanedvesítésével. Az ökológiai vízpótlás megengedett, de az öntözés a kialakított vizesélőhelyekből tilos. A másik támogatásra választható tevékenység szántóterületen füves, cserjés sávok kialakítása elsősorban talajvédelmi céllal. Mindkét prioritás hiánypótló a maga nemében. 2026-ban három kérelembenyújtási szakasz lesz, amiből az első már február 19-én megnyílik március 11-i határidővel. A támogatás teljes keretösszege 12,8 milliárd forint, ami magában foglalja az erózió elleni védekezés (cserjés, füves sávok kialakítása) és a vizesélőhelyek kialakításának, valamint az 5 éves fenntartásnak a forrásigényét is.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
