Zöldinfó
A rovartetemek szagát utánozva csalogatja magához beporzóit egy növény
A növényvilágban egyedülálló módon a lebomló rovartetemek szagát megidézve csalogatja magához a beporzókat egy Görögországban honos növény virágja.
“Az Aristolochia microstoma virágjai különböző illékony anyagok, köztük a zárvatermők által ritkán termelt alkil-pirazinok szokatlan elegyét bocsátják ki. Az eredményeink azt sugallják, hogy ez az elsőként azonosított virág, amely nem elhullott gerincesek, hanem rothadó rovarok szagát árasztva csalogatja magához a beporzókat” – mondta Stefan Dötterl, a Salzburgi Egyetem munkatársa. A Frontiers in Ecology and Evolution című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a zárvatermők 4-6 százaléka alkalmaz valamilyen “megtévesztő beporzási stratégiát”.
Szaggal, színnel vagy érintéssel hirdetik a beporzóknak, hogy nektárral, pollennel, párzási és költési hellyel várják őket, valójában aztán nem adnak semmit. A megtévesztés működik, mert a beporzók nehezen tesznek különbséget a valódi jutalom és az utánzat között. Számos orchideaféle alkalmazza a megtévesztés gyakorlatát, amely más növényeknél, köztük az Aristolochia nemzetség tagjainál is kifejlődött – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
“Az Aristolochia nemzetségnek több mint 550 faja él világszerte, különösen a trópusi és szubtrópusi területeken” – magyarázta Christoph Neinhuis, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy a nemzetség tagjainak többsége látványos, összetett virággal rendelkezik. A kutatók három görögországi helyszínről gyűjtöttek be Aristolochia microstoma-mintákat és a virágokban talált ízeltlábúak elemzése alapján arra jutottak, hogy a Megaselia nemzetségbe tartozó legyek a növény elsődleges beporzói, mivel csak ezek juttattak be pollent a virágjaiba. Amikor ezek a legyek behatolnak a növénybe, amely ideiglenesen fogságba ejti őket, amíg “begyűjti” a rovarokon lévő pollent, majd újra beborítja virágporral és szabadon engedi őket.
A nemzetség többi fajától eltérően az Aristolochia microstoma virágjai alig észrevehetők, barna színűek, vízszintes állásúak, közel vannak a talajhoz, elvegyülve a levelek vagy kövek között. A virág különös elhelyezkedése összefügghet a megtévesztési stratégiájával, ugyanis a beporzását végző legyek a talajhoz közel repülve kutatnak táplálék vagy a petéik számára megfelelő rovartetemek után.
Zöldinfó
Egységes szabályok érkeznek a PET-palackok újrahasznosítására
Az EU a műanyag palackok újrahasznosítására vonatkozó szabályokat fogadott el.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság új szabályokat fogadott el az elsősorban polietilén-tereftalátból (PET-palackok) készült egyszer használatos műanyag italpalackok újrahasznosítására vonatkozóan, a szabályok első alkalommal határoznak meg módszertant a kémiailag újrahasznosított összetevők kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére. A brüsszeli közlemény szerint az új szabályok átláthatóságot biztosítanak az egyszer használatos PET-palackok összetevői újrahasznosított tartalmának kiszámításában – írja az alternativenergia.hu. Ez – mint kiemelték – kulcsfontosságú az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez és a műanyag-újrahasznosítási ágazat beruházási biztonságának szavatolásához. Az új szabályok bármilyen újrahasznosítási technológiára alkalmazhatók, beleértve a kémiai és mechanikai technológiákat is. A szabályozás segíteni fogja a tagállamokat az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvben meghatározott újrahasznosított tartalomra vonatkozó cél elérésében – írták.
Megjegyezték: a mechanikai újrahasznosítás jelenleg a műanyagok újrahasznosításának legszélesebb körben használt módszere. Ezt jellemzően a műanyagok válogatására, tisztítására, aprítására és új termékekké formálására használják. Egyes műanyaghulladékok azonban nem hasznosíthatók hatékonyan mechanikusan. Ezek közé például az élelmiszermaradékokat, adalékanyagokat és egyéb vegyes anyagokat tartalmazó műanyaghulladékok tartoznak. Esetükben a kémiai újrahasznosítás kiegészítheti a mechanikai újrahasznosítást.
A mechanikus újrahasznosítással ellentétben a kémiai újrahasznosítás kisebb molekulákra bontja a műanyagokat, amelyek újra felhasználhatók új műanyagok vagy más vegyi anyagok alapanyagaként. Ez segít abban, hogy a lehető legtöbb műanyaghulladék visszakerüljön a körforgásos gazdaságba, beleértve azokat a termékeket is, amelyeknek magas minőségi szabványoknak kell megfelelniük, mint például az élelmiszerrel érintkező csomagolás. A elfogadott szabályozás elsősorban az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiból – az Európai Unió 27 tagállamából, valamint három további európai országból, Izlandról, Liechtensteinből és Norvégiából – származó újrahasznosított műanyagokra vonatkozik, ahol az uniós környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés teljes mértékben ellenőrizhető. 2027. november 21-től az OECD-országokból származó újrahasznosított műanyagok is a szabályozás alá tartoznak, kivéve, ha a vonatkozó uniós rendelet kizárja azokat. A nem OECD-országokból származó műanyagok akkor tartoznak a szabályozás hatálya alá, ha azokra az emberi egészségre és a környezetvédelemre vonatkozó követelményekkel egyenértékű szabványokat biztosító megállapodások vonatkoznak – tájékoztattak. A szabályozás a közzétételét követő 20 nappal lép hatályba.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia22 óra telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt
