Zöldinfó
A rovartetemek szagát utánozva csalogatja magához beporzóit egy növény
A növényvilágban egyedülálló módon a lebomló rovartetemek szagát megidézve csalogatja magához a beporzókat egy Görögországban honos növény virágja.
“Az Aristolochia microstoma virágjai különböző illékony anyagok, köztük a zárvatermők által ritkán termelt alkil-pirazinok szokatlan elegyét bocsátják ki. Az eredményeink azt sugallják, hogy ez az elsőként azonosított virág, amely nem elhullott gerincesek, hanem rothadó rovarok szagát árasztva csalogatja magához a beporzókat” – mondta Stefan Dötterl, a Salzburgi Egyetem munkatársa. A Frontiers in Ecology and Evolution című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a zárvatermők 4-6 százaléka alkalmaz valamilyen “megtévesztő beporzási stratégiát”.
Szaggal, színnel vagy érintéssel hirdetik a beporzóknak, hogy nektárral, pollennel, párzási és költési hellyel várják őket, valójában aztán nem adnak semmit. A megtévesztés működik, mert a beporzók nehezen tesznek különbséget a valódi jutalom és az utánzat között. Számos orchideaféle alkalmazza a megtévesztés gyakorlatát, amely más növényeknél, köztük az Aristolochia nemzetség tagjainál is kifejlődött – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
“Az Aristolochia nemzetségnek több mint 550 faja él világszerte, különösen a trópusi és szubtrópusi területeken” – magyarázta Christoph Neinhuis, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy a nemzetség tagjainak többsége látványos, összetett virággal rendelkezik. A kutatók három görögországi helyszínről gyűjtöttek be Aristolochia microstoma-mintákat és a virágokban talált ízeltlábúak elemzése alapján arra jutottak, hogy a Megaselia nemzetségbe tartozó legyek a növény elsődleges beporzói, mivel csak ezek juttattak be pollent a virágjaiba. Amikor ezek a legyek behatolnak a növénybe, amely ideiglenesen fogságba ejti őket, amíg “begyűjti” a rovarokon lévő pollent, majd újra beborítja virágporral és szabadon engedi őket.
A nemzetség többi fajától eltérően az Aristolochia microstoma virágjai alig észrevehetők, barna színűek, vízszintes állásúak, közel vannak a talajhoz, elvegyülve a levelek vagy kövek között. A virág különös elhelyezkedése összefügghet a megtévesztési stratégiájával, ugyanis a beporzását végző legyek a talajhoz közel repülve kutatnak táplálék vagy a petéik számára megfelelő rovartetemek után.
Zöldinfó
A gazdálkodói tudatosság a túlélés kulcsa a változó klimatikus viszonyok között
Az Agrárminisztérium 2026-ban is támogatja a gazdálkodók tudatosságát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A lehető legtöbb eszközzel támogatja az Agrárminisztérium a gazdálkodók tudatosságát 2026-ban is – jelentette ki Facebook-oldalán az agrárminiszter – írja az alternativenergia.hu. A tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint Nagy István közölte: Magyarországon egy Európában egyedülálló mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működik, melynek minden eleme komoly segítségére lehet a gazdáknak a kiszámíthatatlan klimatikus viszonyok miatti mezőgazdasági károk mérséklésében. A gazdálkodói öngondoskodáson túl a magyar kormány is a lehető legtöbb eszközzel igyekszik a gazdák segítségére lenni, ezért az Európai Bizottságnál tavaly elérte, hogy az aszálykárok mellett a fagykárt szenvedett gazdák is részesülhessenek rendkívüli támogatásban – ismertette a miniszter. Elmondta: az Agrárminisztérium elkötelezettségét mutatja, hogy a gazdálkodói tudatosság élénkítése mellett folyamatosan a termelők likviditásának megőrzése érdekében alakítja ki a hazai agrártámogatási környezetet.
A közvetlen támogatásokon túl, a megfelelően célzott beruházási felhívások mellett, egyrészt felhívja a figyelmet az alkalmazkodás jelentőségére az agráriumban, másrészt egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtet – fejtette ki Nagy István. A 2012 óta működő, folyamatosan fejlesztett és monitorozott mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) hatékonyan járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok okozta mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez. Nagy István arról is beszélt, hogy a tavalyi gazdálkodási év ismételten komoly kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket: az állattenyésztési szektort kora tavasszal a ragadós száj- és körömfájás vírus sújtotta, a gyümölcs- és szőlőtermesztők ismétlődő, súlyos tavaszi fagykárokkal szembesültek, míg a szántóföldi növénytermesztők az ország számos régiójában jelentős aszálykárt szenvedtek el.
Hangsúlyozta, hogy a kiszámíthatatlan időjárás és a járványos állat- és növénybetegségek megjelenése ismételten ráirányította a figyelmet a gazdálkodói tudatosság és a mezőgazdasági kockázatkezelés jelentőségére. Kiemelte: a mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök leginnovatívabb intézkedésének számít a 2021 óta működő mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Az uniós szinten jelenleg még egyedülállónak számító intézkedés arra szolgál, hogy az időjárási kockázatokon túlmenően hatékonyan kezeljen minden olyan kockázati tényezőt – legyen az akár állat- vagy növénybetegség járványszerű megjelenése, termelési költségek növekedése, piaci árak csökkenése vagy éppen piacvesztés – ami gazdálkodói jövedelemcsökkenést okoz.
Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdáknak a rendszerhez való csatlakozásra minden év február 1. és február 28. között van lehetőségük, a csatlakozási kérelmet elektronikus úton kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz. A mezőgazdasági termelők 3 éves időtartamra szerezhetnek tagsági jogviszonyt. A tárcavezető közlése szerint a csatlakozást követően a gazdáknak évente igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére, ezt a hozzájárulást uniós forrásokkal egészítik ki. Mint mondta, a gazdák jövedelemcsökkenését méltányosan kompenzálja ez a rendszer, amihez érdemes csatlakozni a 2026-os évben is.
Fontosnak nevezte a gazdálkodói tudatosságot, rámutatva, hogy a termelési környezet piaci és klimatikus viszonyait továbbra sem lehet előre jelezni.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖtszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaVilágsiker és magyar előretörés: erős évet zár a BYD 2025-ben
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKamerák, tereprendezés, közösségi bevonás: új hulladékellenes program startol
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAmikor a Föld is szenved: teremtésvédelemről és klímaváltozásról a Kék bolygó podcastban
