Zöldinfó
A szabadpiaci földgázkereskedők és felhasználók felelősségére figyelmeztet az energiahivatal
Az ellátás biztonsága érdekében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felhívja a földgáz kereskedők figyelmét, hogy a versenypiacon vásárló ügyfeleiknek időben adjanak a kockázati besorolásuknak megfelelő ajánlatot, az érintett földgáz felhasználók pedig ne halasszák tovább földgáz szerződésük megkötését.
A MEKH pénteki közleményében rámutat: a versenypiacon vásárló földgáz felhasználókat, különösen a gazdasági szereplőket, állami szerveket, önkormányzatokat nagy kihívás elé állítják a megváltozott gazdasági körülmények. Az orosz-ukrán háború miatt a földgázpiacokat egyszerre jellemzik a korábbinál lényegesen magasabb árszintek, valamint az árak nagyfokú változékonysága. Bár fizikailag rendelkezésre áll a hazai fogyasztás kielégítéséhez szükséges gázforrás, ennek ára azonban a korábbi jellemző árszint legalább négy-ötszöröse, szélsőséges esetben akár tíz-tizenötszöröse is lehet. Ezek a körülmények a szabadpiaci földgáz kereskedők ajánlatadási gyakorlatának szigorodását eredményezték – jelezte az energetikai hivatal. A MEKH felhívja a szabadpiaci kereskedők figyelmét, hogy felelős és átlátható módon járjanak el a kereskedelmi kampány utolsó heteiben, pénzügyi lehetőségeiken belül gondoskodjanak róla, hogy minden ügyfél időben kapjon a kockázati besorolásának megfelelő ajánlatot. A piaci helyzet miatt megváltozott, aktuális ajánlati feltételeikről széles körűen és időben tájékoztassák a felhasználókat.
A fogyasztókat arra figyelmezteti a hivatal, hogy a szabadpiacon tevékenykedő földgáz kereskedőknek nincs ellátási kötelezettségük, így a megnőtt piaci- és ügyfélkockázat ahhoz is vezethet, hogy a rizikósnak ítélt ügyfelek a korábbinál jóval kedvezőtlenebb feltételek mellett, vagy akár egyáltalán nem kapnak ajánlatot. A földgáz felhasználó vállalkozások, szervezetek számára mindezek indokolttá teszik saját földgáz beszerzési gyakorlatuk felülvizsgálatát, rugalmasabbá tételét – hangsúlyozta a MEKH. Tekintettel a közelgő határidőre, illetve arra, hogy sok fogyasztónak még mindig nincs szerződése az október 1-jén kezdődő új gázévre, a MEKH felhívja az érintettek figyelmét: ne halasszák tovább földgáz szerződésük megkötését, hogy elkerüljék a szerződés nélküli vételezés következményeit és esetleges kikapcsolásukat a szolgáltatásból.
mti
Zöldinfó
Több mint 2100 fa pusztult el egy év alatt
Interaktív térkép segíti a városi fák megmaradását Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A városi hőszigethatás csökkentése érdekében indított kutatások mellett a városi fák megmaradását segítő interaktív térkép készítésében is részt vettek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói és kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a meteorológiai adatok riasztó képet festenek: a Dél-Alföldön, így Szegeden is egyre sűrűbbé váltak az extrém hőhullámok. A nyári időszakban egyre gyakoribb, hogy a minimum hőmérséklet nem süllyed a “trópusi éjszakát” jelentő 20 fok alá, a nappali maximumok pedig átlépik a 40 fokot, miközben a csapadékmennyiség drasztikusan lecsökkent. A régió bizonyos részein a tavalyi éves csapadékösszeg alig érte el a 250-300 millimétert, ami már a félsivatagi területek klímáját idézi.
A megváltozott viszonyokat a városi hőszigethatás tovább súlyosbítja. A leburkolt, felmelegedő felületek és a vízhiány következtében a hagyományos fafajok példányai elpusztulnak. Csupán a tavalyi év során több mint 2100 kiszáradt, elpusztult fát kellett eltávolítani Szegeden a közterületekről. Gulyás Ágnes, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének kifejtette, olyan zöldterületeket kell kialakítani, amelyek képesek elviselni a romló feltételeket, ugyanakkor öntözési és kezelési igényük alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak. Ez nagyon nagy kihívást jelent. Rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, pótlásukra a szárazabbá váló klímát toleráló fajokat kell használni, de a faültetési protokollokat is meg kell változtatni, hogy a fahely kialakítása hosszabb távon is tudja biztosítani a fa szükségleteit.
A szemléletváltást két párhuzamosan folyó és egymást erősítő projekt is támogatja Szegeden, amelyek elméleti hátterének kidolgozásában az SZTE kutatói is részt vesznek. Az 1,8 milliárd forintos költségvetésű COOL Life projekt elsősorban a városi hőszigetjelenség mérséklésére fókuszál, az 1,2 milliárd forintos, 2028-ig tartó ReGreenX projekt pedig a klímatudatos zöldfelületek széles körű elterjesztését tűzte ki célul. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy klímaadaptív mintakertek és ellenálló fajták listájának létrehozásával, valamint a lakossági és a döntéshozói tudatosság növelésével irányt mutasson a jövő várostervezésének.
Az elmúlt években lakossági összefogás övezte a települési faültetéseket. Ugyanakkor bármennyire is szárazságtűrőek az újonnan kiválasztott fajok, a jelenlegi extrém aszályokat a fiatal, frissen ültetett fák mesterséges vízutánpótlás nélkül nem élik túl. E nélkül a gyökérképződés nem indul be, vagy leáll és vagy azonnal az ültetés évében vagy néhány év agónia után kipusztul az ültetett fa. A ReGreenX projekt keretében létrehozták a lakossági segítségnyújtást koordináló Faéltető térképes alkalmazást, amellyel a szegediek célzottan és szervezetten vehetnek részt a faállomány megóvásában. Az önkéntesek kiválaszthatják a környezetükben található fiatal fákat, és azt is rögzíteni tudják, mikor, mennyi vizet használtak az öntözéshez. Ezek az adatok a kutatók számára is értékes információval szolgálnak a fenntartási modellek optimalizálásához – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt
