Zöld Energia

A szélenergia adhatna pénzügyi mentőövet a hazai mezőgazdaságnak a klímaváltozás korában

Egy ma Magyarországon potenciálisan telepíthető átlagos szélerőmű 15-30 Ft/kWh árazás esetén mintegy 100-200 millió forintos éves plusz jövedelmet biztosíthatna csupán a megtermelt villamos energia értékesítésével az agráriumnak és a földtulajdonosoknak.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-04-05

Szerző:

Vanessza

Amire szükségük is lesz, mert a mezőgazdaságot sújtó klímakockázatok várhatóan fokozódni fognak, ami bevételkiesést, súlyosabb esetben egzisztenciális veszélyt jelent a gazdálkodóknak. A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, csökkentve az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segítve a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet. A szélenergia és a mezőgazdaság azért is jó párosítás, mert egy-egy szélturbina kevesebb mint 500 m 2 földterületet foglal el, ami összességében nagyságrendekkel lehet kevesebb, mint amennyi egy naperőműhöz szükséges.

A gazdálkodók a turbina közvetlen környezetében lévő földterület akár 95%-át kihasználhatják. A fenntartható mezőgazdaság koncepciója a terméshozam maximalizálásának és a gazdasági stabilitás fenntartásának kényes egyensúlyán alapul, miközben a természeti erőforrások felhasználását és a környezetkárosítást minimalizálja. Ehhez több ponton is hozzájárulhat a szélenergia magasabb fokú
kihasználása, aminek minél szélesebb teret kell biztosítani a magyar energiamixben.

A mezőgazdaság a világ legtöbb részén, így Magyarországon is rendkívül érzékeny, a gazdasági és környezeti hatásoknak kiszolgáltatott iparág. Jelentősek az időjárási kockázatok: aszályok, árvizek, jégeső – ezek a történelem során és napjainkban is gyakran szegénységet, éhezést, migrációt okoznak. A klímaváltozás a jövőben a mezőgazdaságot érintő éghajlati kockázatokat is várhatóan tovább súlyosbítja.
A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, amelyek csökkentik az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segíthetik a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet.

Ez a fajta kettős hasznosítás elterjedése egyaránt támogatja élelmezés- és energiabiztonságot. Magyarországon a szélenergia és a mezőgazdasági tevékenységek kettős hasznosításával lehet a leggyorsabban és legegyszerűbben ezt a kettős célt megvalósítani, illetve támogatni a talajvédelmi és biodiverzitás megőrzési programok (pl. EU Biodiversity Strategy for 2030) eredményességét.

Megbízható bevételt jelentene a gazdáknak a szélenergia

Magyarország, ha a földhasználat felől vizsgáljuk, agrárország: a KSH 2021-es adatai szerint területének 45%-a szántó, 8%-a gyepterület. Sokan élnek mezőgazdasági művelésből (a foglalkoztatottak majdnem 5%-a), ám ez a klímaváltozás hatásai miatt évről-évre egyre kiszámíthatatlanabb jövedelmet jelent számukra. A mezőgazdasági területek kettős használata (energetikai és agrár-jellegű) jól tervezhető extra jövedelemhez juttatná a gazdálkodókat. A szélenergia és a mezőgazdaság azért is jó párosítás, mert egy-egy szélturbina kevesebb mint 500 m 2 földterületet foglal el, ami összességében nagyságrendekkel lehet
kevesebb, mint amennyi egy naperőműhöz szükséges. A gazdáknak lehetőségük van arra, hogy a turbinák tövéhez közel veteményeseket ültessenek és állatokat legeltessenek, és így a turbina közvetlen környezetében lévő földterület akár 95%-át kihasználhatják.

A turbinák által termelt többletbevételeket pedig vissza lehet forgatni a gazdaságba, vagy kompenzálni lehet a mezőgazdasági termelés esetleges bevételkieséseit. Ha ezáltal növelni tudják a termelést, több berendezést vásárolhatnak, és növelhetik a nyereségüket, akkor nagyobb valószínűséggel maradnak a szektorban. Jelenleg hazánkban csak a napelemek mezőgazdasági területeken való hasznosítása
lehetséges (agrofotovoltaika), de a szélerőművek telepítését ellehetetlenítő korlátozások közelmúltbeli feloldásával ez remélhetőleg hamarosan változni fog. Egy ma Magyarországon potenciálisan telepíthető átlagos (3 MWp teljesítményű) szélerőmű nagyjából évi 6 millió kWh áram megtermelésére lenne képes, amely 15-30 Ft/kWh árazás esetén mintegy 100-200 millió forintos éves jövedelmet biztosíthatna csupán a megtermelt villamos energia értékesítésével.

A megtermelt áramot azonban fel lehet használni üvegházak működtetésére is, hogy fosszilis tüzelőanyagokból származó energiaforrások használata nélkül termeljenek tiszta vizet, biztosítsák a hőellátást, vagy egyéb berendezéseket működtessenek. Az üvegházakban alkalmazott megújuló energia gazdaságos megoldás a növények és zöldségek növekedéséhez szükséges optimális hőmérséklet fenntartására. Az állam és az önkormányzatok mellett a piac is beszállhat Amennyiben versenypiaci szereplők valósítják meg a szélerőmű beruházást, a földtulajdonosok kompenzációban részesülhetnek:

Az építés előtti opciós megállapodással a projektfejlesztők a kompenzáció fejében rövid távú jogokat szereznek a szélerőmű-projekt megépítésére, amennyiben az életképesnek minősül. Ez időt biztosít számukra a szélerőforrás-értékelésre, az engedélyek jóváhagyására és a projekttervezésre, mielőtt hosszú távú szélenergia- fejlesztési szerződést írnának alá.
A hosszútávú, kártalanítási kifizetésekről szóló megállapodások már jóval összetettebbek: kiterjednek az ingatlanok bérbeadására vagy szolgalmi jogára, felelősségre, a földterületre gyakorolt hatásokra és a leszerelésre is. A földtulajdonosok tárgyalhatnak önállóan is a projektfejlesztővel, de számos példa
van arra, hogy a földtulajdonosok egyesületet hoztak létre a tárgyalások során egyesítsék erőforrásaikat.

A résztvevő földtulajdonosok száma nagymértékben függ a projekt méretétől, a szükséges földterülettől is. A kompenzáció legnagyobb részét azok a földtulajdonosok kapják, akiknek a földterületein a turbinákat elhelyezik, de a projekt infrastruktúráját (például távvezetékek, alállomások, utak stb.) befogadó földtulajdonosok is részesülnek kompenzációból.

Mindezek megvalósítása természetesen számos tényezőtől függ: többek között az energia költségétől, a megfelelő hálózati kiépítettségtől és rendelkezésre állástól, valamint a kormány által a megújuló energia bevezetéséhez nyújtott ösztönzőktől/támogatásoktól is. Mivel a megújuló erőforrások hatalmas potenciállal rendelkeznek a mezőgazdaság számára, a kormánynak és helyi önkormányzatoknak is érdemes világos szabályozással, valamint tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre szolgáló fórumokkal támogatnia a mezőgazdálkodásból élőket.

Zöld Energia

Új lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell

Óriási roham várható az új lakossági energiatároló programnál: a 2,5 milliós támogatás sok esetben elég lehet, de a szűk határidők, az adminisztráció és az áremelkedési kockázatok komoly buktatókat rejtenek.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-02

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Komoly érdeklődés mellett indulhat el a kormány új lakossági energiatároló-támogatási konstrukciója: az Otthoni Energiatároló Program (OEP) 100 milliárd forintos keretösszegből, háztartásonként legfeljebb 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatással ösztönzi akkumulátoros rendszerek telepítését – ismertette az alternativenergia.hu. A piaci visszajelzések szerint azonban a pályázóknak nemcsak a gyors beadásra, hanem az adminisztratív és kivitelezési buktatókra is fel kell készülniük: a kevés szakember, a szoros határidők és az új finanszírozási modell kockázatai egyszerre terhelhetik az ügyfeleket és a kivitelezőket. A program – amelynek fő részletei január 15-én váltak ismertté – elsősorban a már napelemes, bruttó elszámolásba került (vagy 2030-ig oda átkerülő) háztartásokat, valamint az 5000 fő alatti településeken élőket célozza. Napelem nélküli magánszemélyek is pályázhatnak, de elbíráláskor hátrébb sorolhatják őket. A várható rohamra a kivitelezők és kereskedők már most készülnek. „Nem lennék meglepődve, ha a keretösszeg a nyitást követően akár 24–48 órán belül kimerülne” – mondta Kőszegvári Márk, a Wagner Solar Hungária Kft. kiskereskedelmi üzletágának vezetője. Szerinte a beadási sorrend döntő lehet, ezért „érdemes előre összekészíteni minden szükséges dokumentumot, hogy a pályázatot minél gyorsabban be lehessen adni”.

Hasonlóan látja Szenyán Endre, az A1 Solar Kft. ügyvezetője: a céghez „naponta több száz, egyes esetekben akár ezer lakossági megkeresés is befut”, miközben „sok cég gyakorlatilag maximum kapacitással működik”. A szűk határidők mellett az adminisztráció, a műszaki előkészítés és a dokumentáció összeállítása is időigényes, ami egyszerre jelent versenyhelyzetet a pályázóknak és terhelést a kivitelezői oldalon.

Kulcskérdés, mire elég a 2,5 milliós keret. A támogatás elszámolható az energiatároló rendszer kiépítéséhez közvetlenül szükséges tételekre – az akkumulátortól és invertertől a tervezésen át a kivitelezés munkadíjáig –, de új napelemes rendszerrel együtt már szinte biztosan nem fedez mindent. Az EON MyEnergy számításai szerint egy átlagos méretű, újonnan telepített napelemrendszer önmagában is 800 ezer–1 millió forint önerőt jelenthet a támogatáson felül. Ha azonban már van napelem, Szenyán Endre szerint reális, hogy a pályázat akár teljes egészében állja az energiatároló költségét: „Ellenben, ha már van felszerelve napelem, akkor egyáltalán nem földtől elrugaszkodott gondolat, hogy a pályázat az energiatároló teljes költségét lefedje, önerő nélkül.”

A pluszköltségek között ott lehet a hálózatbővítés is – például 1 fázisról 3 fázisra váltás –, ami bizonyos esetekben szintén finanszírozható, ha marad keret a fő berendezések után. A kivitelezői „étlap” ugyanakkor lényegében meghatározza, milyen termékből választhat az ügyfél. A piaci szereplők nem számítanak minőségromlásra: a biztonságot és a megfelelést többszintű kontroll garantálhatja, az EON pedig jelezte, hogy gyengébb minőségű termékek csak speciális esetben – például azonos gyártótól származó inverter és tároló mellett – jöhetnek szóba.

A telepítés helye is gyakorlati kérdés: „Van, aki kifejezetten nem szeretné a lakótéren belül elhelyezni az akkumulátort… de az elmúlt időszak megszokottnál hidegebb időjárása rámutat a kültéri telepítés legnagyobb hátrányára” – fogalmazott Kőszegvári Márk. A hideg a töltési-kisütési folyamatokat visszafoghatja, a fűtőszálak pedig energiát fogyasztanak: „Bár ettől nem mennek tönkre, a hatékonyságuk és a hasznosítható energiamennyiség érezhetően romlik” – tette hozzá.

A késlekedésnek ára lehet: a piaci szereplők szerint a költségnyomás már látszik, de a jelenlegi árszintek még részben korábbi beszerzéseken alapulnak. Ha a készletek kifutnak, az új rendelések drágulhatnak – a kínai exporttámogatások kivezetése és a lítiumár-emelkedés is felfelé tolhatja a végárakat. „Ezért nem érdemes túl sokáig várni a beszerzéssel” – figyelmeztettek az érintettek. Új kockázatot hoz a finanszírozási mechanizmus is: a kivitelezők szerint a korábbi gyakorlattal szemben most a lakossági ügyfél számlájára érkezhet az előleg, amit tovább kell utalnia. „Ez új kockázatot jelent a rendszerben” – mondta Kőszegvári Márk, jelezve, hogy a késedelmes vagy elmaradó utalás különösen a tőkeszegényebb cégeket hozhatja nehéz helyzetbe.

A túljelentkezés miatt a beadásnál a precizitás is döntő lehet. Szenyán Endre szerint „egy rosszul benyújtott adatlap is elég lehet ahhoz, hogy lemaradjon a pályázó”. A piaci szereplők ezért részletesebb hivatalos útmutatót is sürgetnek, miközben arra figyelmeztetnek: a startpisztoly után rövid, de rendkívül intenzív versenyfutás jöhet, ahol a gyorsaság és a hibátlan dokumentáció érhet célba.

Tovább olvasom