Zöldinfó
A világ 10 legforgalmasabb és legszennyezettebb városa
A reggeli és a délutáni forgalmi csúcsokban a veszteglő autók jelentős környezeti károkat okoznak. Ezekben az órákban több milliónyi autó alapjáraton működik, és közben engedik ki magukból a mérgező anyagokat.
2004 óta figyelik a világvárosok közlekedési forgalmát. Mérik az elvesztegetett órák számát és mennyi autó is torlódik fel csúcsidőben.
10. Párizs
A szerelem városa Európában a 8. a világon pedig a 10. legnagyobb forgalmú város. A 2013-as mérések szerint az autóval közlekedők 98 órával többet töltöttek a dugók miatt az autóikban és az autók 35%-a torlódott fel ebben az időszakban. Ezért a francia kormány közlekedési korlátozásokat vezetett be, így ma már többen veszik igénybe a biciklit és a tömegközlekedést. Valószínűleg a következő évi összeállításból ők már kiesnek.
9. Los Angeles
Az angyalok városa az Egyesült Államok legrosszabb forgalmú városa. Itt az autósok 90 óra pluszt töltenek el minden évben a kocsijukban csúcsidőben és az autók 36%-a torlódik össze. 2013. november 13-án mindenidők legnagyobb forgalmi csúcsa volt, amikor is egy erdőtűz miatt 60 autópályát kellett leállítani mind a két irányban. Nem rég ebben a városban is korlátozásokat vezettek be, szigorították az autók kibocsátási határértékét.
8. Róma
Az örök városban nem csak az autók nehezítik a közlekedést, hanem az évszázadokkal ezelőtt kikövezett utcák minősége is, melyeket nem autós forgalomra terveztek. Az olasz főváros az 5. legforgalmasabb város Európában és a 8. legrosszabb a világon. A csúcsidők miatt 92 órával töltöttek többet autóikban az olaszok 2013-ban és az autók 39%-a ragadt be a csúcsba.
6. – 7. Varsó és Palermo (döntetlen)
A második világháború után újjáépítették Varsót, akkor egy körgyűrű rendszert építettek ki az akkori forgalomnak megfelelően. 2013-ban Európában a 4. legzsúfoltabb város volt, a világon pedig a 7. Az emberek évi 96 órával töltenek többet az autóikban és 39%-s a beragadt autók aránya.
Palermo az egyik legnagyobb turisztikai célpont annak ellenére, hogy a szicíliai városban lidérces a közlekedés. Az autók 45 %-a torlódik fel az utcákon, és menekülő utak szinte nincsenek is a városban, 87 órával töltenek többet csúcsidőben, mint egy átlagos forgalomban. Varsóval fej-fej mellett 2013-ban Európában a 4. legzsúfoltabb város volt, a világon pedig a 7. a szicíliai város.
5. Sao Paulo
A brazil város 2013-ban az 5. legforgalmasabb város volt a világban, de az idei VB miatt 2014-ben biztosan rosszabb helyezést fog elérni. Az elővárosokkal együtt 21 millióan élnek a városban. Az autók 46%-a torlódik össze és a járművezetők 102 órával töltöttek többet az utakon.
4. Mexikó city
Hírhedten rossz a levegője a városnak, szinte állandó a szmog jelenléte. Csúcsidőn kívül is állandóak a dugók, de csúcsidőben az autók 54%-a torlódik össze. Emiatt átlagosan – csak a csúcsidőben) – 107 órával utaznak többet évente az autósok. Észak-Amerikában a második legrosszabb forgalmú város.
3. Rio de Janeiro
Aki úgy dönt, hogy egyszer elmegy a híres riói karneválra, az készüljön fel arra, hogy nem csak csúcsidőben fog sokat az autóban várakozni. Csúcsidőben átlagosan az autók 55%-a torlódik össze. A brazil főváros a legrosszabb forgalmú a kontinensen 107 óra késéssel.
2. Isztambul
A török várost mindig is az ingázók hada népesítette be, régen a Selyemút karavánjai, ma a modern autók okoznak torlódásokat. Ez napjainkban 62%-s torlódást jelent, a második legrosszabb forgalmú város a világban. 2013-ban az isztambuli autóvezetők 120 extra órát töltöttek el autóikban.
1. Moszkva
Az orosz fővárosban van a világ legnagyobb torlódásai csúcsidőben. Szinte hihetetlen, de az autók 74%-a jár alapjáraton ezekben az órákban, ennek eredményeként átlagosan 128 órával utaztak többet az orosz autósok.
forrás: greenprofit.hu
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöldinfó
Egységes szabályok érkeznek a PET-palackok újrahasznosítására
Az EU a műanyag palackok újrahasznosítására vonatkozó szabályokat fogadott el.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság új szabályokat fogadott el az elsősorban polietilén-tereftalátból (PET-palackok) készült egyszer használatos műanyag italpalackok újrahasznosítására vonatkozóan, a szabályok első alkalommal határoznak meg módszertant a kémiailag újrahasznosított összetevők kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére. A brüsszeli közlemény szerint az új szabályok átláthatóságot biztosítanak az egyszer használatos PET-palackok összetevői újrahasznosított tartalmának kiszámításában – írja az alternativenergia.hu. Ez – mint kiemelték – kulcsfontosságú az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez és a műanyag-újrahasznosítási ágazat beruházási biztonságának szavatolásához. Az új szabályok bármilyen újrahasznosítási technológiára alkalmazhatók, beleértve a kémiai és mechanikai technológiákat is. A szabályozás segíteni fogja a tagállamokat az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvben meghatározott újrahasznosított tartalomra vonatkozó cél elérésében – írták.
Megjegyezték: a mechanikai újrahasznosítás jelenleg a műanyagok újrahasznosításának legszélesebb körben használt módszere. Ezt jellemzően a műanyagok válogatására, tisztítására, aprítására és új termékekké formálására használják. Egyes műanyaghulladékok azonban nem hasznosíthatók hatékonyan mechanikusan. Ezek közé például az élelmiszermaradékokat, adalékanyagokat és egyéb vegyes anyagokat tartalmazó műanyaghulladékok tartoznak. Esetükben a kémiai újrahasznosítás kiegészítheti a mechanikai újrahasznosítást.
A mechanikus újrahasznosítással ellentétben a kémiai újrahasznosítás kisebb molekulákra bontja a műanyagokat, amelyek újra felhasználhatók új műanyagok vagy más vegyi anyagok alapanyagaként. Ez segít abban, hogy a lehető legtöbb műanyaghulladék visszakerüljön a körforgásos gazdaságba, beleértve azokat a termékeket is, amelyeknek magas minőségi szabványoknak kell megfelelniük, mint például az élelmiszerrel érintkező csomagolás. A elfogadott szabályozás elsősorban az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiból – az Európai Unió 27 tagállamából, valamint három további európai országból, Izlandról, Liechtensteinből és Norvégiából – származó újrahasznosított műanyagokra vonatkozik, ahol az uniós környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés teljes mértékben ellenőrizhető. 2027. november 21-től az OECD-országokból származó újrahasznosított műanyagok is a szabályozás alá tartoznak, kivéve, ha a vonatkozó uniós rendelet kizárja azokat. A nem OECD-országokból származó műanyagok akkor tartoznak a szabályozás hatálya alá, ha azokra az emberi egészségre és a környezetvédelemre vonatkozó követelményekkel egyenértékű szabványokat biztosító megállapodások vonatkoznak – tájékoztattak. A szabályozás a közzétételét követő 20 nappal lép hatályba.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia22 óra telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt

Linda
2014-08-05 at 05:22
De EMBERek miért????A közös sírunkat ássuk minden erőnkkel.Tényleg hülyékből áll már csak ez a világ????Ezt nevezzük ÉLETnek mostanában????Sajnos akkor Én valószínűleg totálisan félreértem ezt az egészet, csakúgy,mint a többi élőlény! 😮