Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A világ 10 legforgalmasabb és legszennyezettebb városa

Létrehozva:

|

A reggeli és a délutáni forgalmi csúcsokban a veszteglő autók jelentős környezeti károkat okoznak. Ezekben az órákban több milliónyi autó alapjáraton működik, és közben engedik ki magukból a mérgező anyagokat.

2004 óta figyelik a világvárosok közlekedési forgalmát. Mérik az elvesztegetett órák számát és mennyi autó is torlódik fel csúcsidőben.

10. Párizs

A szerelem városa Európában a 8. a világon pedig a 10. legnagyobb forgalmú város. A 2013-as mérések szerint az autóval közlekedők 98 órával többet töltöttek a dugók miatt az autóikban és az autók 35%-a torlódott fel ebben az időszakban. Ezért a francia kormány közlekedési korlátozásokat vezetett be, így ma már többen veszik igénybe a biciklit és a tömegközlekedést. Valószínűleg a következő évi összeállításból ők már kiesnek.

Advertisement

9. Los Angeles

Az angyalok városa az Egyesült Államok legrosszabb forgalmú városa. Itt az autósok 90 óra pluszt töltenek el minden évben a kocsijukban csúcsidőben és az autók 36%-a torlódik össze. 2013. november 13-án mindenidők legnagyobb forgalmi csúcsa volt, amikor is egy erdőtűz miatt 60 autópályát kellett leállítani mind a két irányban. Nem rég ebben a városban is korlátozásokat vezettek be, szigorították az autók kibocsátási határértékét.

Advertisement

8. Róma

Az örök városban nem csak az autók nehezítik a közlekedést, hanem az évszázadokkal ezelőtt kikövezett utcák minősége is, melyeket nem autós forgalomra terveztek. Az olasz főváros az 5. legforgalmasabb város Európában és a 8. legrosszabb a világon. A csúcsidők miatt 92 órával töltöttek többet autóikban az olaszok 2013-ban és az autók 39%-a ragadt be a csúcsba.

Advertisement

6. – 7. Varsó és Palermo (döntetlen)

A második világháború után újjáépítették Varsót, akkor egy körgyűrű rendszert építettek ki az akkori forgalomnak megfelelően. 2013-ban Európában a 4. legzsúfoltabb város volt, a világon pedig a 7. Az emberek évi 96 órával töltenek többet az autóikban és 39%-s a beragadt autók aránya.

Advertisement

Palermo az egyik legnagyobb turisztikai célpont annak ellenére, hogy a szicíliai városban lidérces a közlekedés. Az autók 45 %-a torlódik fel az utcákon, és menekülő utak szinte nincsenek is a városban, 87 órával töltenek többet csúcsidőben, mint egy átlagos forgalomban. Varsóval fej-fej mellett 2013-ban Európában a 4. legzsúfoltabb város volt, a világon pedig a 7. a szicíliai város.

5. Sao Paulo

Advertisement

A brazil város 2013-ban az 5. legforgalmasabb város volt a világban, de az idei VB miatt 2014-ben biztosan rosszabb helyezést fog elérni. Az elővárosokkal együtt 21 millióan élnek a városban. Az autók 46%-a torlódik össze és a járművezetők 102 órával töltöttek többet az utakon.

4. Mexikó city

Advertisement

Hírhedten rossz a levegője a városnak, szinte állandó a szmog jelenléte. Csúcsidőn kívül is állandóak a dugók, de csúcsidőben az autók 54%-a torlódik össze. Emiatt átlagosan – csak a csúcsidőben) – 107 órával utaznak többet évente az autósok. Észak-Amerikában a második legrosszabb forgalmú város.

3. Rio de Janeiro

Advertisement

Aki úgy dönt, hogy egyszer elmegy a híres riói karneválra, az készüljön fel arra, hogy nem csak csúcsidőben fog sokat az autóban várakozni. Csúcsidőben átlagosan az autók 55%-a torlódik össze. A brazil főváros a legrosszabb forgalmú a kontinensen 107 óra késéssel.

2. Isztambul

Advertisement

A török várost mindig is az ingázók hada népesítette be, régen a Selyemút karavánjai, ma a modern autók okoznak torlódásokat. Ez napjainkban 62%-s torlódást jelent, a második legrosszabb forgalmú város a világban. 2013-ban az isztambuli autóvezetők 120 extra órát töltöttek el autóikban.

1. Moszkva

Advertisement

Az orosz fővárosban van a világ legnagyobb torlódásai csúcsidőben. Szinte hihetetlen, de az autók 74%-a jár alapjáraton ezekben az órákban, ennek eredményeként átlagosan 128 órával utaztak többet az orosz autósok.

forrás: greenprofit.hu

Advertisement
1 Comment

1 Comments

  1. Linda

    2014-08-05 at 05:22

    De EMBERek miért????A közös sírunkat ássuk minden erőnkkel.Tényleg hülyékből áll már csak ez a világ????Ezt nevezzük ÉLETnek mostanában????Sajnos akkor Én valószínűleg totálisan félreértem ezt az egészet, csakúgy,mint a többi élőlény! 😮

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség

Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.

Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák