Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A világ 10 legforgalmasabb és legszennyezettebb városa

Létrehozva:

|

A reggeli és a délutáni forgalmi csúcsokban a veszteglő autók jelentős környezeti károkat okoznak. Ezekben az órákban több milliónyi autó alapjáraton működik, és közben engedik ki magukból a mérgező anyagokat.

2004 óta figyelik a világvárosok közlekedési forgalmát. Mérik az elvesztegetett órák számát és mennyi autó is torlódik fel csúcsidőben.

10. Párizs

A szerelem városa Európában a 8. a világon pedig a 10. legnagyobb forgalmú város. A 2013-as mérések szerint az autóval közlekedők 98 órával többet töltöttek a dugók miatt az autóikban és az autók 35%-a torlódott fel ebben az időszakban. Ezért a francia kormány közlekedési korlátozásokat vezetett be, így ma már többen veszik igénybe a biciklit és a tömegközlekedést. Valószínűleg a következő évi összeállításból ők már kiesnek.

Advertisement

9. Los Angeles

Az angyalok városa az Egyesült Államok legrosszabb forgalmú városa. Itt az autósok 90 óra pluszt töltenek el minden évben a kocsijukban csúcsidőben és az autók 36%-a torlódik össze. 2013. november 13-án mindenidők legnagyobb forgalmi csúcsa volt, amikor is egy erdőtűz miatt 60 autópályát kellett leállítani mind a két irányban. Nem rég ebben a városban is korlátozásokat vezettek be, szigorították az autók kibocsátási határértékét.

Advertisement

8. Róma

Az örök városban nem csak az autók nehezítik a közlekedést, hanem az évszázadokkal ezelőtt kikövezett utcák minősége is, melyeket nem autós forgalomra terveztek. Az olasz főváros az 5. legforgalmasabb város Európában és a 8. legrosszabb a világon. A csúcsidők miatt 92 órával töltöttek többet autóikban az olaszok 2013-ban és az autók 39%-a ragadt be a csúcsba.

Advertisement

6. – 7. Varsó és Palermo (döntetlen)

A második világháború után újjáépítették Varsót, akkor egy körgyűrű rendszert építettek ki az akkori forgalomnak megfelelően. 2013-ban Európában a 4. legzsúfoltabb város volt, a világon pedig a 7. Az emberek évi 96 órával töltenek többet az autóikban és 39%-s a beragadt autók aránya.

Advertisement

Palermo az egyik legnagyobb turisztikai célpont annak ellenére, hogy a szicíliai városban lidérces a közlekedés. Az autók 45 %-a torlódik fel az utcákon, és menekülő utak szinte nincsenek is a városban, 87 órával töltenek többet csúcsidőben, mint egy átlagos forgalomban. Varsóval fej-fej mellett 2013-ban Európában a 4. legzsúfoltabb város volt, a világon pedig a 7. a szicíliai város.

5. Sao Paulo

Advertisement

A brazil város 2013-ban az 5. legforgalmasabb város volt a világban, de az idei VB miatt 2014-ben biztosan rosszabb helyezést fog elérni. Az elővárosokkal együtt 21 millióan élnek a városban. Az autók 46%-a torlódik össze és a járművezetők 102 órával töltöttek többet az utakon.

4. Mexikó city

Advertisement

Hírhedten rossz a levegője a városnak, szinte állandó a szmog jelenléte. Csúcsidőn kívül is állandóak a dugók, de csúcsidőben az autók 54%-a torlódik össze. Emiatt átlagosan – csak a csúcsidőben) – 107 órával utaznak többet évente az autósok. Észak-Amerikában a második legrosszabb forgalmú város.

3. Rio de Janeiro

Advertisement

Aki úgy dönt, hogy egyszer elmegy a híres riói karneválra, az készüljön fel arra, hogy nem csak csúcsidőben fog sokat az autóban várakozni. Csúcsidőben átlagosan az autók 55%-a torlódik össze. A brazil főváros a legrosszabb forgalmú a kontinensen 107 óra késéssel.

2. Isztambul

Advertisement

A török várost mindig is az ingázók hada népesítette be, régen a Selyemút karavánjai, ma a modern autók okoznak torlódásokat. Ez napjainkban 62%-s torlódást jelent, a második legrosszabb forgalmú város a világban. 2013-ban az isztambuli autóvezetők 120 extra órát töltöttek el autóikban.

1. Moszkva

Advertisement

Az orosz fővárosban van a világ legnagyobb torlódásai csúcsidőben. Szinte hihetetlen, de az autók 74%-a jár alapjáraton ezekben az órákban, ennek eredményeként átlagosan 128 órával utaztak többet az orosz autósok.

forrás: greenprofit.hu

Advertisement
1 Comment

1 Comments

  1. Linda

    2014-08-05 at 05:22

    De EMBERek miért????A közös sírunkat ássuk minden erőnkkel.Tényleg hülyékből áll már csak ez a világ????Ezt nevezzük ÉLETnek mostanában????Sajnos akkor Én valószínűleg totálisan félreértem ezt az egészet, csakúgy,mint a többi élőlény! 😮

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Fenntarthatóság vagy környezeti károk? Vita a tarvágás és az erdőkezelés jövőjéről

A tarvágás káros, és az állami erdészetek tudnák felelősebben kezelni hazánk erdeit – ezt üzeni a WWF Magyarország Klímabarát Erdőgazdálkodó díja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Agrárminisztérium közleménye, illetve a közösségi média számára készült videója a WWF Magyarország Klímabarát Erdőgazdálkodó díjára hivatkozva veszi védelmébe a tarvágást, és utasítja el azokat a kritikákat, amelyek az elmúlt hónapokban érték a hazai erdőgazdálkodást – írja az alternativenergia.hu. A WWF Magyarország szerint a szóban forgó kritikáknak sajnos komoly szakmai alapja van. A tarvágás – különösen a védett és Natura 2000 területeken – jelentősen károsíthatja az élőhelyeket, ezért nem mindenhol fogadható el az alkalmazása. A természeti értékeket és a klímát megőrző erdőkezelési törekvéseket, valamint az egyes területeken alkalmazott, fenntartható jó gyakorlatokat ugyanakkor üdvözöljük, sőt támogatjuk.

Az Agrárminisztérium Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár szereplésével videót tett közzé, amely a Sóstói-erdőben, egy felújítás alatt lévő vágásterületen készült. Az államtitkár állítása szerint az „öregedő” erdőket ki kell vágni, és ennek a tarvágás az egyik elfogadott módja. A WWF Magyarország által a CLIMAFORCEELIFE projektben meghirdetett Klímabarát Erdőgazdálkodó díjat a Nyírerdő Zrt. egyik egysége, a Nyíregyházi Erdészet is megkapta – a videóban szereplő Sóstói-erdő területén alkalmazott jó kezelési gyakorlataiért. Az államtitkár ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy szervezetünk a díjat a Nyírerdő Zrt. teljes tevékenységéért ítélte oda – beleértve a magas természetességű öreg erdők tarvágását. A videóról szóló közlemény azt is aláhúzza, hogy mindeközben alaptalanul kritizáltuk azt a tarvágást, amelyet a Nyírerdő Zrt. a Fényi-erdő három hektáros területén végzett.

„Visszautasítjuk az államtitkár téves értelmezését, mely szerint a Nyírerdő Zrt. Klímabarát Erdőgazdálkodó díjazása annak megerősítése, hogy minden, amit az állami erdőgazdaságok tesznek, az helyes. Ez egy olyan káros leegyszerűsítés, mely épp az erdészetek előremutató, szakpolitikai figyelmet és támogatást igénylő jó példáit fedi el a nem fenntartható gyakorlatokkal. A tarvágásokkal kapcsolatos látszólagos ellentmondás egyébként könnyen feloldható, ha elfogadjuk, hogy ez a fakitermelési módszer az egyik helyen segíthet egy kedvezőbb állapot elérésében, máshol viszont lerombolja a legbecsesebb természeti értékeinket – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. – A Fényi-erdő az ország egyik legértékesebb, jó állapotú, idős síkvidéki erdeje. Olyan élőhely, aminek nem lett volna szabad tarvágással egyetlen részletét sem érinteni. Ezzel szemben a Sóstói-erdő lakott területekkel részben körbevett, sok szempontból leromlott állapotú erdőtömb, ahol a beavatkozások között lehet átmeneti szerepe a tarvágásnak – főként olyan esetekben, amikor idegenhonos, alacsony természeti értékű ültetvényeket alakítanak át őshonos erdőkké. A díj odaítélésekor elsősorban az egyéb szempontokat mérlegelte a több intézmény képviselőiből álló zsűri; például az őshonos fafajok felkarolását, a holt faanyag megőrzését vagy a vízpótlás lehetőségeinek keresését. A WWF Magyarország saját javaslatként megfogalmazta továbbá, hogy az erdészet helyezzen nagyobb hangsúlyt a védelmi és közjóléti célokra, illetve a városi erdőgazdálkodás összetettebb és előremutatóbb módszereire” – tette hozzá a programvezető.

Advertisement

A Klímabarát Erdőgazdálkodó díjat egyes fenntartható erdőkezelési projekteket díjazva két magán-erdőgazdálkodónak és hat állami erdészetnek ítélte oda a WWF Magyarország, az Agrárminisztérium, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége és az Országos Erdészeti Egyesület képviselőiből álló szakmai zsűri. A nyertes pályázatok elolvashatók a CLIMAFORCEELIFE projekt honlapján.

A WWF Magyarország örömmel fogadta, hogy több mint harminc pályamunka érkezett a Klímabarát Erdőgazdálkodó díjra, döntő részben állami erdőgazdaságoktól. Sajnos igaz, hogy valamennyi hazai állami erdőgazdaság alkalmazza a vágásos üzemmódot, és sok esetben a tarvágást is mint erdőfelújítási módot. A pályázat azonban azokra a gyakorlatokra, előremutató kezdeményezésekre, egyes fenntartható erdőgazdálkodási projektekre kívánta felhívni a figyelmet, amelyek elmozdulnak a tarvágástól és általában a vágásos üzemmódtól, és teret engednek a folyamatos erdőborításnak, a szerkezeti elemek és az erdőklíma védelmének, valamint őshonos fafajaink megőrzésének. Értékeltük a vízpótlás szándékát és a különleges élőhelyfoltok védelmét is. Szerencsére az ország minden részéről érkeztek figyelmet érdemlő pályamunkák. Szervezetünk – a többi zsűritaggal egyetértésben – díjazta a Nyírerdő Zrt. Nyíregyházi Erdészetének a Sóstói-erdő kezelését bemutató pályaművét is, mindenekelőtt annak a klímaalkalmazkodást segítő elemeit, de semmiképpen nem támogatjuk a tarvágás egyetemes alkalmazását Magyarország egyetlen tájegységében sem.

Advertisement

„Nem értünk egyet továbbá azzal az elhangzott állítással sem, hogy az öregedő erdők ökoszisztéma-szolgáltatásai csökkennének. A legtöbb esetben ennek éppen az ellenkezője igaz. Az öreg erdők a fiatal gazdasági erdőkhöz képest fajgazdagabb élőhelyek, több szenet tárolnak és azt hosszú távon is megkötve tartják, a talajuk sértetlenebb, kedvezőbb az erdőklímájuk. A világ legtöbb országában a védett területeken álló erdőkben többszáz éves és fiatal fák egyaránt megtalálhatók, megújulásuk természetes úton, folyamatosan történik. Hazánkban is szükség volna fakitermeléstől mentes, háborítatlan erdőket – szentélyerdőket – fenntartani, mindenekelőtt a nemzeti parkjainkban. A magas természetességű, 140-150 éves fákból is álló, idős erdők részaránya Magyarországon nem éri el az 1%-ot – mondta a programvezető. – Nincs feltétlenül szükség az erdők mesterséges megújítására, megfiatalítására, ahogyan az a videóban hallható – az egészséges, őshonos fákból álló erdő természetes módon, önmagától újul fel; amire a védett és Natura 2000 területeken lehetőséget kell biztosítani. A tarvágást pedig fokozatosan ki kell vezetni ugyanezekről a területekről, és helyet adni az olyan előremutató módszereknek, mint az örökerdő-üzemmód, a természetvédelmi célú erdőkezelés vagy települések mellett a városi erdőkezelés” – tette hozzá Gálhidy László.

A WWF Magyarország munkatársaiként megtisztelőnek tartjuk, hogy az erdészeti ágazat nyitottan fogadta a Klímabarát Erdőgazdálkodó díjat, elismeri kompetenciánkat és szakmai véleményünk fontosságát. Ezért is érezzük felelősségünknek, hogy mind a káros, természetromboló gyakorlatokat, mind pedig az előremutató, jó példákat megmutassuk. Abban, hogy a pozitív példák kapjanak teret a jövőben, kiemelt felelőssége van az erdészeti ágazat mindenkori szakpolitikai vezetőinek. Látva a magasabb természetességű, idős fákat is tartalmazó, vegyes korú erdők alacsony részarányát, valamint a klímaváltozás okozta, egyre fokozódó erdészeti kihívásokat, bőven lenne min változtatni.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák