Zöldinfó
A világ 10 legforgalmasabb és legszennyezettebb városa
A reggeli és a délutáni forgalmi csúcsokban a veszteglő autók jelentős környezeti károkat okoznak. Ezekben az órákban több milliónyi autó alapjáraton működik, és közben engedik ki magukból a mérgező anyagokat.
2004 óta figyelik a világvárosok közlekedési forgalmát. Mérik az elvesztegetett órák számát és mennyi autó is torlódik fel csúcsidőben.
10. Párizs
A szerelem városa Európában a 8. a világon pedig a 10. legnagyobb forgalmú város. A 2013-as mérések szerint az autóval közlekedők 98 órával többet töltöttek a dugók miatt az autóikban és az autók 35%-a torlódott fel ebben az időszakban. Ezért a francia kormány közlekedési korlátozásokat vezetett be, így ma már többen veszik igénybe a biciklit és a tömegközlekedést. Valószínűleg a következő évi összeállításból ők már kiesnek.
9. Los Angeles
Az angyalok városa az Egyesült Államok legrosszabb forgalmú városa. Itt az autósok 90 óra pluszt töltenek el minden évben a kocsijukban csúcsidőben és az autók 36%-a torlódik össze. 2013. november 13-án mindenidők legnagyobb forgalmi csúcsa volt, amikor is egy erdőtűz miatt 60 autópályát kellett leállítani mind a két irányban. Nem rég ebben a városban is korlátozásokat vezettek be, szigorították az autók kibocsátási határértékét.
8. Róma
Az örök városban nem csak az autók nehezítik a közlekedést, hanem az évszázadokkal ezelőtt kikövezett utcák minősége is, melyeket nem autós forgalomra terveztek. Az olasz főváros az 5. legforgalmasabb város Európában és a 8. legrosszabb a világon. A csúcsidők miatt 92 órával töltöttek többet autóikban az olaszok 2013-ban és az autók 39%-a ragadt be a csúcsba.
6. – 7. Varsó és Palermo (döntetlen)
A második világháború után újjáépítették Varsót, akkor egy körgyűrű rendszert építettek ki az akkori forgalomnak megfelelően. 2013-ban Európában a 4. legzsúfoltabb város volt, a világon pedig a 7. Az emberek évi 96 órával töltenek többet az autóikban és 39%-s a beragadt autók aránya.
Palermo az egyik legnagyobb turisztikai célpont annak ellenére, hogy a szicíliai városban lidérces a közlekedés. Az autók 45 %-a torlódik fel az utcákon, és menekülő utak szinte nincsenek is a városban, 87 órával töltenek többet csúcsidőben, mint egy átlagos forgalomban. Varsóval fej-fej mellett 2013-ban Európában a 4. legzsúfoltabb város volt, a világon pedig a 7. a szicíliai város.
5. Sao Paulo
A brazil város 2013-ban az 5. legforgalmasabb város volt a világban, de az idei VB miatt 2014-ben biztosan rosszabb helyezést fog elérni. Az elővárosokkal együtt 21 millióan élnek a városban. Az autók 46%-a torlódik össze és a járművezetők 102 órával töltöttek többet az utakon.
4. Mexikó city
Hírhedten rossz a levegője a városnak, szinte állandó a szmog jelenléte. Csúcsidőn kívül is állandóak a dugók, de csúcsidőben az autók 54%-a torlódik össze. Emiatt átlagosan – csak a csúcsidőben) – 107 órával utaznak többet évente az autósok. Észak-Amerikában a második legrosszabb forgalmú város.
3. Rio de Janeiro
Aki úgy dönt, hogy egyszer elmegy a híres riói karneválra, az készüljön fel arra, hogy nem csak csúcsidőben fog sokat az autóban várakozni. Csúcsidőben átlagosan az autók 55%-a torlódik össze. A brazil főváros a legrosszabb forgalmú a kontinensen 107 óra késéssel.
2. Isztambul
A török várost mindig is az ingázók hada népesítette be, régen a Selyemút karavánjai, ma a modern autók okoznak torlódásokat. Ez napjainkban 62%-s torlódást jelent, a második legrosszabb forgalmú város a világban. 2013-ban az isztambuli autóvezetők 120 extra órát töltöttek el autóikban.
1. Moszkva
Az orosz fővárosban van a világ legnagyobb torlódásai csúcsidőben. Szinte hihetetlen, de az autók 74%-a jár alapjáraton ezekben az órákban, ennek eredményeként átlagosan 128 órával utaztak többet az orosz autósok.
forrás: greenprofit.hu
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöldinfó
Az újrahasznosítható műanyag raklapok előnyei a fa változatokkal szemben
A logisztikai és anyagmozgatási iparágakban az árucikkek és termékek hatékony mozgatása és tárolása kulcsfontosságú. A raklapok az egyik alapvető eszközei ennek a folyamatnak, amelyek segítségével az árukat könnyedén szállíthatjuk, tárolhatjuk és kezelhetjük. Azonban az iparág gyors fejlődése és a fenntarthatóság iránti növekvő igények miatt egyre nagyobb figyelmet szentelnek az alternatív megoldásoknak, mint például az újrahasznosítható műanyag raklapok.
Ezeknek az új generációs raklapoknak számos előnye van a hagyományos fa változatokkal szemben, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a logisztikai folyamatokat:
Az egyik fő előnye az újrahasznosítható műanyag raklap termékeknek az, hogy sokkal tartósabbak és strapabíróbbak, mint a fa raklapok. Utóbbiak ugyanis könnyen sérülhetnek, repedhetnek vagy rothadhatnak, különösen nedves vagy korrozív környezetben. Ezzel szemben az újrahasznosítható műanyag raklapok ellenállnak a külső károsító hatásoknak, így jóval nagyobb élettartammal rendelkeznek a fa változatoknál. Ezáltal csökkentik a raklapok cseréjéből és karbantartásából fakadó extra költségeket, valamint minimalizálják az áruk károsodásának kockázatát.
A műanyag raklapok könnyűsúlyúak és egységesek, ami könnyebbé teszi a kezelésüket és a mozgatásukat. A fa raklapok gyakran változatos méretekben és súlyokban érkeznek, ami nehezítheti azok mobilizálását és összehangolását a logisztikai folyamatok során. Az egységes méretekkel rendelkező műanyag raklapok azonban egyszerűbbé teszik a raktározási és szállítási műveletek tervezését és optimalizálását.
A fenntarthatóság szempontjából is kedvezőbbek az újrahasznosítható műanyag raklapok. Mivel visszaforgatható műanyagból készülnek, hozzájárulnak a faforrások megőrzéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez. A fa raklapok gyakran fakitermelésből származnak, ami erdőírtáshoz és biodiverzitás-vesztéshez vezethet. Az újrahasznosítható műanyag raklapok gyártása és felhasználása kevesebb káros anyag kibocsátással jár, így csökkenthető az iparág ökológiai lábnyomát.
A Schoeller Allibert plasztik raklapok például teljes mértékben újrahasznosíthatók – a használt raklapokat begyűjtik a gyártóközpontjaikban, majd egy alapos tisztítást, csiszolást, mosást és szárítást követően új formába öntik őket, és máris újra felhasználhatók anélkül, hogy hozzájárultak volna a világ szeméthalmainak növeléséhez.
A műanyag raklapok könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők – ez különösen fontos az élelmiszere és egészségügyi iparágban. A fa raklapok sokszor nehezebben tisztíthatók, és a nedvesség hatására könnyen baktériumokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazhatnak. A plasztik változatoknak azonban az agresszívabb, invazív mosási metódusok sem okoznak kárt, így kiválóan sterilizálhatók és újra felhasználhatók a kényes árucikkek szállításához/tárolásához.
Linda
2014-08-05 at 05:22
De EMBERek miért????A közös sírunkat ássuk minden erőnkkel.Tényleg hülyékből áll már csak ez a világ????Ezt nevezzük ÉLETnek mostanában????Sajnos akkor Én valószínűleg totálisan félreértem ezt az egészet, csakúgy,mint a többi élőlény! 😮