Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A világ 10 legforgalmasabb és legszennyezettebb városa

Létrehozva:

|

A reggeli és a délutáni forgalmi csúcsokban a veszteglő autók jelentős környezeti károkat okoznak. Ezekben az órákban több milliónyi autó alapjáraton működik, és közben engedik ki magukból a mérgező anyagokat.

2004 óta figyelik a világvárosok közlekedési forgalmát. Mérik az elvesztegetett órák számát és mennyi autó is torlódik fel csúcsidőben.

10. Párizs

A szerelem városa Európában a 8. a világon pedig a 10. legnagyobb forgalmú város. A 2013-as mérések szerint az autóval közlekedők 98 órával többet töltöttek a dugók miatt az autóikban és az autók 35%-a torlódott fel ebben az időszakban. Ezért a francia kormány közlekedési korlátozásokat vezetett be, így ma már többen veszik igénybe a biciklit és a tömegközlekedést. Valószínűleg a következő évi összeállításból ők már kiesnek.

9. Los Angeles

Az angyalok városa az Egyesült Államok legrosszabb forgalmú városa. Itt az autósok 90 óra pluszt töltenek el minden évben a kocsijukban csúcsidőben és az autók 36%-a torlódik össze. 2013. november 13-án mindenidők legnagyobb forgalmi csúcsa volt, amikor is egy erdőtűz miatt 60 autópályát kellett leállítani mind a két irányban. Nem rég ebben a városban is korlátozásokat vezettek be, szigorították az autók kibocsátási határértékét.

8. Róma

Az örök városban nem csak az autók nehezítik a közlekedést, hanem az évszázadokkal ezelőtt kikövezett utcák minősége is, melyeket nem autós forgalomra terveztek. Az olasz főváros az 5. legforgalmasabb város Európában és a 8. legrosszabb a világon. A csúcsidők miatt 92 órával töltöttek többet autóikban az olaszok 2013-ban és az autók 39%-a ragadt be a csúcsba.

6. – 7. Varsó és Palermo (döntetlen)

A második világháború után újjáépítették Varsót, akkor egy körgyűrű rendszert építettek ki az akkori forgalomnak megfelelően. 2013-ban Európában a 4. legzsúfoltabb város volt, a világon pedig a 7. Az emberek évi 96 órával töltenek többet az autóikban és 39%-s a beragadt autók aránya.

Palermo az egyik legnagyobb turisztikai célpont annak ellenére, hogy a szicíliai városban lidérces a közlekedés. Az autók 45 %-a torlódik fel az utcákon, és menekülő utak szinte nincsenek is a városban, 87 órával töltenek többet csúcsidőben, mint egy átlagos forgalomban. Varsóval fej-fej mellett 2013-ban Európában a 4. legzsúfoltabb város volt, a világon pedig a 7. a szicíliai város.

5. Sao Paulo

A brazil város 2013-ban az 5. legforgalmasabb város volt a világban, de az idei VB miatt 2014-ben biztosan rosszabb helyezést fog elérni. Az elővárosokkal együtt 21 millióan élnek a városban. Az autók 46%-a torlódik össze és a járművezetők 102 órával töltöttek többet az utakon.

4. Mexikó city

Hírhedten rossz a levegője a városnak, szinte állandó a szmog jelenléte. Csúcsidőn kívül is állandóak a dugók, de csúcsidőben az autók 54%-a torlódik össze. Emiatt átlagosan – csak a csúcsidőben) – 107 órával utaznak többet évente az autósok. Észak-Amerikában a második legrosszabb forgalmú város.

3. Rio de Janeiro

Aki úgy dönt, hogy egyszer elmegy a híres riói karneválra, az készüljön fel arra, hogy nem csak csúcsidőben fog sokat az autóban várakozni. Csúcsidőben átlagosan az autók 55%-a torlódik össze. A brazil főváros a legrosszabb forgalmú a kontinensen 107 óra késéssel.

2. Isztambul

A török várost mindig is az ingázók hada népesítette be, régen a Selyemút karavánjai, ma a modern autók okoznak torlódásokat. Ez napjainkban 62%-s torlódást jelent, a második legrosszabb forgalmú város a világban. 2013-ban az isztambuli autóvezetők 120 extra órát töltöttek el autóikban.

1. Moszkva

Az orosz fővárosban van a világ legnagyobb torlódásai csúcsidőben. Szinte hihetetlen, de az autók 74%-a jár alapjáraton ezekben az órákban, ennek eredményeként átlagosan 128 órával utaztak többet az orosz autósok.

forrás: greenprofit.hu

1 Comment

1 Comment

  1. Linda

    2014-08-05 at 05:22

    De EMBERek miért????A közös sírunkat ássuk minden erőnkkel.Tényleg hülyékből áll már csak ez a világ????Ezt nevezzük ÉLETnek mostanában????Sajnos akkor Én valószínűleg totálisan félreértem ezt az egészet, csakúgy,mint a többi élőlény! 😮

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Védetté nyilvánították a farkast Szlovákiában

Létrehozva:

|

Szerző:

Védetté minősítették a farkast Szlovákiában, s így tilossá válik a vadászata, befogása, megölése és otthoni tartása vagy tenyésztése is – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a környezetvédelmi tárca közlésére hivatkozva csütörtökön.

A környezetvédelmi tárca vezetője, Ján Budaj jelképesen a Föld napján írta alá a rendeletet, amely a környezetvédelmi törvényt kiegészítve, a védett élőlények közé sorolja a farkast (Canis lupus) és eszmei értékét 3000 euróban (egymillió forint) szabja meg. Az új szabályozás szerint a farkas vadászhatósága ez év június elsejével ér véget véglegesen. A döntés több évtizedes – a környezetvédők és a vadásztársaságok közt zajló – vita végére tett pontot Szlovákiában. Bár az Európai Unió tagállamainak többségében a farkas védett és kilövése tilos, vagy csak külön engedély alapján lehetséges, Szlovákiában az erre vonatkozó szabályozás eddig kevésbé volt szigorú, és szezonális keretek között lehetővé tette ennek a ragadozónak a vadászatát.

Szlovákia 1995-ben az egész ország területére és az év teljes hosszára vonatkozó tilalmat vezetett be a farkas vadászatára. Ezt a szabályozást 1999-ben részlegesen feloldották, s azóta az ügyben illetékes szaktárca minden évben kvótában szabta meg a kilőhető farkasok számát. Az engedély az utóbbi időszakban 100-ig terjedő példányról rendelkezett évente. A farkas vadászatának mostani végleges tiltását megelőzően a szlovák hatóságok legutóbb 2015-ben változtattak a farkasok védelmét célzó előírásokon, akkor azoknak a területeknek a számát növelték, ahol tilossá vált a vadászatuk.

Az ország területén élő farkasok létszámáról csak becslések léteznek, s ezek adatai nagyon eltérőek. Míg a vadászegyesületek korábbi statisztikái szerint számuk ezernél több, a környezetvédők 35-40 falkát, közel négyszáz példányt említenek, az állami természetvédelmi alap pedig 600 példány létezéséről tud.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Létrehozva:

|

Szerző:

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az “álkirálynői” státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba – állapították meg a kutatók.

Az állatvilágban csupán néhány faj képes megváltoztatni az agya méretét. Még kevesebb tudja visszaállítani azt eredeti állapotába. A rovarok körében most először sikerült azonosítani egy olyan fajt, amely ezzel a képességgel büszkélkedhet – írta a The Guardian online kiadása. A hangyáknál általában lárvaállapotban eldől, hogy dolgozók vagy királynők lesznek-e. Ha egy hangyát megfelelően táplálnak és megkapja a szükséges hormonokat, akkor jó eséllyel királynővé válik. Más esetben azonban terméketlen dolgozó lesz, megfosztva a feljebbjutás lehetőségétől, kivéve ha a Harpegnathos saltator fajba születik. “Nekik megvan az a képességük, hogy teljesen átformálják magukat felnőttkorban” – mondta Clint Penick, a Kennesaw-i Állami Egyetem munkatársa, aki a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője volt.

A közösségalkotó rovarok általában kasztrendszer alapú társadalmat alkotnak: a királynő az egyedüli felelős a szaporodásért, a nőstény dolgozókat feromonok kibocsátásával akadályozza meg abban, hogy petéket rakjanak. A többi hangya keményen dolgozik: táplálékot gyűjt, takarít, gondoskodik a kicsinyekről és védelmezi a fészket. A királynő elpusztulása általában a kolónia vesztét jelenti, ám a Harpegnathos saltator kolóniái funkcionálisan halhatatlanok. Mindössze néhány órával a királynő halálát követően “rituális összecsapások” kezdődnek a dolgozók között. Az egy hónapig is elhúzódó viadalokból azok a dolgozók kerülnek ki győztesen, amelyek képesek párbajozni és közben aktiválni a petefészküket.

Ezek az álkirálynők – egy 100 fős kolóniában általában 5-10 van belőlük -, elkezdik termelni azt a feromont, amellyel ráveszik társaikat, hogy uralkodóknak kijáró módon kezeljék őket. Ezek a reprodukcióra képessé vált dolgozók végül párosodnak társaikkal, meghosszabbítva a kolónia életét. A pszeudokirálynők várható élettartama hat hónapról akár öt évre is meghosszabbodhat. A petefészkük ötszörösére duzzad, megtöltve az egész potrohot, az agyuk pedig 20-25 százalékkal zsugorodik, ami a kutatók szerint azt a célt szolgálja, hogy a korlátozott erőforrásokat a petetermelésre fordítsák.

Penick és kollégái tanulmányukban rákényszerítettek álkirálynőket arra, hogy visszaváltozzanak eredeti állapotukba, azt vizsgálva, hogy a fiziológiai és viselkedésbeli változások visszafordíthatók-e. A kutatók 30 kolóniában megjelöltek két-két álkirálynőt. Az egyiket 3-4 hétre egy műanyagdobozba helyezték és periodikusan etették, a másikat a fészekben hagyták. Úgy feltételezték, hogy a társas interakció és gondoskodás hiánya miatt az elkülönített álkirálynő visszaváltozik dolgozóvá, amikor visszakerül a fészekbe. Egy-két napon belül az érintett álkirálynők már nem termeltek petéket és néhány hét leforgása alatt újra dolgozói viselkedést mutattak. A rovarok boncolása megerősítette, hogy belső szerveik visszaalakultak eredeti állapotukba.

Tovább olvasom

Zöldinfó

A nagy mocsári csigában keresik a megoldást az öregedés lassítására kutatók

Létrehozva:

|

Szerző:

A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak.

A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleményében olvasható, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése -, valamint az olyan betegségek, állapotok, mint amilyen az enyhe kognitív zavar vagy a demencia. Ez drámai hatással lehet az életminőségre, emellett érzelmi és pénzügyi terheket ró az érintettekre, a rokonaira és végső soron az egész társadalomra.

Emiatt hatalmas szociális és gazdasági igény mutatkozik az említett neurofiziológiai folyamatokat kialakító mechanizmusok pontosabb megismerésére, továbbá a lehetséges terápiás beavatkozások fejlesztésére – írják.
A kutatók arra keresik a lehetséges megoldásokat, hogy lelassítsák vagy akár vissza is fordítsák az öregedéssel járó memóriacsökkenést. Az öregedésért, az öregedés alatt kialakuló memóriavesztésért felelős kulcsmolekulákról, jelátviteli útvonalakról, valamint a sejtszintű változásokról azonban még mindig viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.

Az összegzés szerint az öregedéssel járó folyamatok gerincesekben történő vizsgálata – idegrendszerük komplexitása miatt – nem egyszerű feladat a hálózatok és az egyedileg azonosított idegsejtek szintjén. Ezért az öregedéskutatás nagymértékben támaszkodik a gerinctelen modellszervezetekre. Az egyik ilyen gerinctelen modellállat a nagy mocsári csiga, amely évtizedek óta jól ismert és kedvelt alanya az öregedés- és memóriakutatásnak.

A közleményben felidézik, hogy a kutatócsoport korábban már megállapította, hogy adott a lehetőség a neurális hálózatokat farmakológiailag “újraprogramozni” és az idős állatokat “megfiatalítani” a memória javítása érdekében. Mint írják, bár az évtizedek alatt a Lymnaea esetében számos öregedéssel kapcsolatos eredmény született a viselkedési mintázatok és az azokat kialakító neurális hálózatok szintjén, a szóban forgó folyamatok részletes molekuláris hátterét az evolúciósan konzervált, releváns kulcsmolekulák szekvenciáinak hiányában eddig nem lehetett vizsgálni.

Annak érdekében, hogy erre most lehetőség nyíljon, a kutatócsoport számos olyan gént azonosított a csigában, amely a gerincesek öregedéséért vagy az olyan humán eredetű neurodegeneratív betegségek kialakításáért felelős, mint amilyen a Parkinson-, az Alzheimer- vagy a Huntington-kór. A kutatócsoport a közelmúltban olyan további, eddig ismeretlen géneket azonosított a mocsári csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszó epigenetikai módosításokért felelősek, megteremtve ezzel az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálatának a lehetőségét. Az összefoglaló cikk rávilágít arra, hogy a “Lymnaea öregedési modell” eredményei megerősítették többek között azt is, hogy a különböző gerinctelen és gerinces fajokban számos konzisztens, evolúciósan konzervált viselkedési, anatómiai és fiziológiai folyamat játszódik le.

A részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport legfrissebb eredményeit, valamint az elmúlt évtizedekben a Lymnaeán végzett, öregedéssel kapcsolatos kutatások áttekintését a The Journals of Gerontology: Series A című folyóiratban publikálták a kutatók az angol University of Sussex munkatársaival közösen.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Kedvelt