Zöldinfó

A világűrbe exportálnánk az üvegházhatást

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-12-04

Szerző:

Hell

Olyan anyagot kísérleteztek ki a Stanford University kutatói, mely a házak tetejére helyezve egyenesen az űrbe lövellné a városi forróságot. Ezzel a légkondicionálás igénye is csökkenne, s rengeteg energiafogyasztást és üvegházgáz-emissziót lehetne megtakarítani.

A geoengineering szakterülete – mely kifejezésnek magyar megfelelője sincs igazán – , az emberi találékonyságot és az invenciózus mérnöki géniuszt hívja segítségül, hogy technológiai megoldásokkal oldja meg a globális felmelegedés, az üvegházhatás problémáját.

A Stanford University szakemberei a Nature magazinban publikálták vizsgálati eredményeiket azokról a szilícium- és hafniumoxid-alapú lapkákról, melyek a tetőre helyezve egyszerre tükrözik vissza – azaz verik vissza – a napfényt és vonják ki az épületből a hőt. Egyik sem igényel áramot, hangsúlyozta tudósításában a Bloomberg hírügynökség.

A városi hőség csökkentésére és a légkondicionálás visszafogására egy ideje már alkalmazzák a napfény visszaverésének és a háztetők világos színekkel történő befestésének módszerét (hogy azok sötét színnel ne vonzzák magukba a napsugarak hőjét), ám hogy egy épületből ki is lehetne húzni a hőt 20 centiméter átmérőjű lapocskákkal, ez újdonság.

A híradások nem is igazán bocsátkoznak részletekbe ennek mikéntjét illetően: csak annyit tudni, hogy a hőnek van egy hullámhossza, az “infravörös energia, melynek haladását nem blokkolja légkör”.

Irány a hideg világűr!
A szilícium és a hafniumoxid olyan hullámhosszon bocsátja ki az energiát, amely nem áll meg a földi légkörben. Az az infravörös energia kijut az űrbe. Ennek következményeként a kifejlesztett anyag – közvetlen környezetében – akár 5 Celsius fokkal is hűtheti a kültéri levegő és az épület helységeinek hőmérsékletét.

A tudósok szerint az anyaghoz nem szükséges technológiai áttörés, a meglévő gyártási módszerekkel is kivitelezhető a találmány, melynek prototípusa az amerikai Energiaügyi Minisztérium anyagi támogatásával készült el.

Felvetődött a lehetőség, hogy a gépjárművek hűtéséhez is alkalmazhatnák ezeket a lapocskákat. Épületeken való alkalmazásuk esetén a megtakarítás nem csekély lehetne. Csak az Egyesült Államokban -ahol nagy divatja van a légkondicionáló rendszerek éjjel-nappal való működtetésének- az évi 180 milliárd dollárnyi energiaköltésnek mintegy 15 százalékát az irodaházak, áruházak és egyéb üzleti funkciójú épületek légkondicionálására fizetik ki, állítja a Bloomberg hírügynökség. Ennek persze óriási ÜHG-vonzata van, hiszen a szükséges villamosenergia nagy része széntüzeléses erőművekből jön.

Tudósok azt szorgalmazzák, hogy a geoengineering szakágában kiemeltebb szerepet kapjon a jéghideg világűr, melyre akár megújuló forrásként is tekinthetünk, amennyiben el tudjuk odáig juttatni a földi légkörben ragadt meleget. Ezt a K+F-irányvonalat nanofotonikának (nanophotonics) hívják.

forrás: piacesprofit.hu

Kapcsolódó tartalom:anglia k+f klímaváltozás technológia tudomány

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Csúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is

A paksi atomerőmű több mint 16 ezer gigawattóra áramot termelt 2025-ben.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2025-ben 16 097,9 gigawattóra áramot termelt, amely – az év során végrehajtott négy főjavítás mellett is – az erőmű történetének második legmagasabb termelési eredménye – közölte az alternativenergia.hu. A közleményben felidézték, hogy az atomerőműben 2015 végén vezették be a 15 hónapos üzemeltetést, vagyis a korábbi 12 helyett 15 havonként elvégzett üzemanyagcserét. Az elmúlt időszakban az intézkedés évente mintegy 5 százalékkal növelte a megtermelt villamos energia mennyiségét, 13 százalékkal csökkentette a nagy aktivitású hulladéknak számító, kiégett fűtőanyag-kazetták számát. Az erőmű reaktorfizikusai által fejlesztett, magasabb dúsítású, második generációs üzemanyagkazettákat alkalmazó, innovációs díjjal elismert átalakítás nemzetgazdasági szinten is jelentős eredményeket hozott – írták. Közlésük szerint a korábbi 12 hónapos üzemeltetési ciklus szerint mind a négy blokk minden évben leállt főjavításra. A négy blokk 15 hónapos üzemelésének egy 60 hónapos – ötéves – periódusa van, négy blokkra vonatkoztatva ez négy egymást követő évben csak 3-3, majd minden 5. évben 4 leállást jelent.

A visszaindulások és leállások teljes üzemidőre vetített száma ezzel 20 százalékkal csökkent, mérséklődött a rendszerelemek elhasználódása, a szétszerelések, nyomáspróbák miatti igénybevétele, ami kedvezően befolyásolja a várható élettartamukat. Ez jelentős hozzájárulás a további üzemidő meghosszabbításhoz. Beszámoltak arról, hogy az atomerőmű a jogszabályban előírt mennyiségnél nagyobb fűtőanyagkészlettel rendelkezik, az üzemanyag-beszerzés biztonságosabbá tétele céljából szerződést kötött a Framatome-TVEL közös vállalattal és a Westinghouse Electric Company-vel.

A közlemény szerint az előzetes terveknek megfelelően, rendben haladnak a további üzemidőhosszabbítás (TÜH) munkálatai: a műszaki megalapozó dokumentációk készítése jó ütemének köszönhetően 2026-ban elkezdődik a TÜH Végrehajtási program kidolgozása. 2025 végére elkészültek a környezeti vizsgálati programok, megkezdték a környezeti hatástanulmány összeállítását, valamint a többletként keletkező, kiégett fűtőelemek kezelésére szolgáló konténeres tárolási megoldás műszaki előkészítését és beszerzését. Idézték Mátrai Károlyt, az MVM Csoport vezérigazgatóját, az atomerőmű igazgatóságának elnökét, aki elmondta, hogy “az energiastratégiai célok eredményes megvalósításának, a magyar családok számára kulcsfontosságú rezsicsökkentés fenntartásának egyik fő letéteményese az MVM Csoport, a csoport és egyben az ország legnagyobb és legfontosabb áramtermelője pedig a paksi atomerőmű.

Horváth Péter János, az atomerőmű vezérigazgatója a közleményben elmondta: Magyarország villamosenergia-ellátásbiztonsága, a nemzetközi kitettség csökkentése mindig is rendkívüli fontosságú volt az energiapolitika számára, az elmúlt években kialakult helyzet pedig még tovább erősítette annak szükségességét, hogy az ország folyamatosan, nagy mennyiségben, fenntartható módon termelni képes alaperőművekkel rendelkezzen. Úgy fogalmazott, hogy “a paksi atomerőmű az elmúlt évtizedek során bebizonyította, hogy nem csupán a gazdaságos áramtermelés legfontosabb eszköze, hanem nélkülözhetetlen szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben is: eddigi működésével összesen közel 250 millió tonna széndioxid-kibocsátást akadályozott meg”. Hozzátette, hogy a paksi atomerőmű folyamatosan fejlődik a biztonság és a technológia terén egyaránt.

Tovább olvasom