Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A világűrbe exportálnánk az üvegházhatást

Létrehozva:

|

Olyan anyagot kísérleteztek ki a Stanford University kutatói, mely a házak tetejére helyezve egyenesen az űrbe lövellné a városi forróságot. Ezzel a légkondicionálás igénye is csökkenne, s rengeteg energiafogyasztást és üvegházgáz-emissziót lehetne megtakarítani.

A geoengineering szakterülete – mely kifejezésnek magyar megfelelője sincs igazán – , az emberi találékonyságot és az invenciózus mérnöki géniuszt hívja segítségül, hogy technológiai megoldásokkal oldja meg a globális felmelegedés, az üvegházhatás problémáját.

A Stanford University szakemberei a Nature magazinban publikálták vizsgálati eredményeiket azokról a szilícium- és hafniumoxid-alapú lapkákról, melyek a tetőre helyezve egyszerre tükrözik vissza – azaz verik vissza – a napfényt és vonják ki az épületből a hőt. Egyik sem igényel áramot, hangsúlyozta tudósításában a Bloomberg hírügynökség.

A városi hőség csökkentésére és a légkondicionálás visszafogására egy ideje már alkalmazzák a napfény visszaverésének és a háztetők világos színekkel történő befestésének módszerét (hogy azok sötét színnel ne vonzzák magukba a napsugarak hőjét), ám hogy egy épületből ki is lehetne húzni a hőt 20 centiméter átmérőjű lapocskákkal, ez újdonság.

Advertisement

A híradások nem is igazán bocsátkoznak részletekbe ennek mikéntjét illetően: csak annyit tudni, hogy a hőnek van egy hullámhossza, az “infravörös energia, melynek haladását nem blokkolja légkör”.

Irány a hideg világűr!
A szilícium és a hafniumoxid olyan hullámhosszon bocsátja ki az energiát, amely nem áll meg a földi légkörben. Az az infravörös energia kijut az űrbe. Ennek következményeként a kifejlesztett anyag – közvetlen környezetében – akár 5 Celsius fokkal is hűtheti a kültéri levegő és az épület helységeinek hőmérsékletét.

Advertisement

A tudósok szerint az anyaghoz nem szükséges technológiai áttörés, a meglévő gyártási módszerekkel is kivitelezhető a találmány, melynek prototípusa az amerikai Energiaügyi Minisztérium anyagi támogatásával készült el.

Felvetődött a lehetőség, hogy a gépjárművek hűtéséhez is alkalmazhatnák ezeket a lapocskákat. Épületeken való alkalmazásuk esetén a megtakarítás nem csekély lehetne. Csak az Egyesült Államokban -ahol nagy divatja van a légkondicionáló rendszerek éjjel-nappal való működtetésének- az évi 180 milliárd dollárnyi energiaköltésnek mintegy 15 százalékát az irodaházak, áruházak és egyéb üzleti funkciójú épületek légkondicionálására fizetik ki, állítja a Bloomberg hírügynökség. Ennek persze óriási ÜHG-vonzata van, hiszen a szükséges villamosenergia nagy része széntüzeléses erőművekből jön.

Advertisement

Tudósok azt szorgalmazzák, hogy a geoengineering szakágában kiemeltebb szerepet kapjon a jéghideg világűr, melyre akár megújuló forrásként is tekinthetünk, amennyiben el tudjuk odáig juttatni a földi légkörben ragadt meleget. Ezt a K+F-irányvonalat nanofotonikának (nanophotonics) hívják.

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák