Zöldinfó

A világűrbe exportálnánk az üvegházhatást

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-12-04

Szerző:

Hell

Olyan anyagot kísérleteztek ki a Stanford University kutatói, mely a házak tetejére helyezve egyenesen az űrbe lövellné a városi forróságot. Ezzel a légkondicionálás igénye is csökkenne, s rengeteg energiafogyasztást és üvegházgáz-emissziót lehetne megtakarítani.

A geoengineering szakterülete – mely kifejezésnek magyar megfelelője sincs igazán – , az emberi találékonyságot és az invenciózus mérnöki géniuszt hívja segítségül, hogy technológiai megoldásokkal oldja meg a globális felmelegedés, az üvegházhatás problémáját.

A Stanford University szakemberei a Nature magazinban publikálták vizsgálati eredményeiket azokról a szilícium- és hafniumoxid-alapú lapkákról, melyek a tetőre helyezve egyszerre tükrözik vissza – azaz verik vissza – a napfényt és vonják ki az épületből a hőt. Egyik sem igényel áramot, hangsúlyozta tudósításában a Bloomberg hírügynökség.

A városi hőség csökkentésére és a légkondicionálás visszafogására egy ideje már alkalmazzák a napfény visszaverésének és a háztetők világos színekkel történő befestésének módszerét (hogy azok sötét színnel ne vonzzák magukba a napsugarak hőjét), ám hogy egy épületből ki is lehetne húzni a hőt 20 centiméter átmérőjű lapocskákkal, ez újdonság.

A híradások nem is igazán bocsátkoznak részletekbe ennek mikéntjét illetően: csak annyit tudni, hogy a hőnek van egy hullámhossza, az “infravörös energia, melynek haladását nem blokkolja légkör”.

Irány a hideg világűr!
A szilícium és a hafniumoxid olyan hullámhosszon bocsátja ki az energiát, amely nem áll meg a földi légkörben. Az az infravörös energia kijut az űrbe. Ennek következményeként a kifejlesztett anyag – közvetlen környezetében – akár 5 Celsius fokkal is hűtheti a kültéri levegő és az épület helységeinek hőmérsékletét.

A tudósok szerint az anyaghoz nem szükséges technológiai áttörés, a meglévő gyártási módszerekkel is kivitelezhető a találmány, melynek prototípusa az amerikai Energiaügyi Minisztérium anyagi támogatásával készült el.

Felvetődött a lehetőség, hogy a gépjárművek hűtéséhez is alkalmazhatnák ezeket a lapocskákat. Épületeken való alkalmazásuk esetén a megtakarítás nem csekély lehetne. Csak az Egyesült Államokban -ahol nagy divatja van a légkondicionáló rendszerek éjjel-nappal való működtetésének- az évi 180 milliárd dollárnyi energiaköltésnek mintegy 15 százalékát az irodaházak, áruházak és egyéb üzleti funkciójú épületek légkondicionálására fizetik ki, állítja a Bloomberg hírügynökség. Ennek persze óriási ÜHG-vonzata van, hiszen a szükséges villamosenergia nagy része széntüzeléses erőművekből jön.

Tudósok azt szorgalmazzák, hogy a geoengineering szakágában kiemeltebb szerepet kapjon a jéghideg világűr, melyre akár megújuló forrásként is tekinthetünk, amennyiben el tudjuk odáig juttatni a földi légkörben ragadt meleget. Ezt a K+F-irányvonalat nanofotonikának (nanophotonics) hívják.

forrás: piacesprofit.hu

Kapcsolódó tartalom:anglia k+f klímaváltozás technológia tudomány

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Egységes rendszerbe kerülnek a hazai természetvédelmi adatok

Átfogó korszerűsítés indul a természetvédelmi adatbázisokban.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jelentősen megnövekedtek a természetvédelmi adatkörök, így az adatbázisok korszerűsítésére van szükség. Erre a célra indul egy 970 millió forint értékű projekt uniós és költségvetési vissza nem térítendő forrásból – jelentette be az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára a 16. MAVIR madárvédelmi konferencián Budapesten. A természetvédelemmel kapcsolatos adatok, adatkörök egységes rendszerbe szedése, tárolása és az adatbázisok karbantartása évtizedek óta kiemelt feladata a természetvédelmi ágazatnak – írta meg az alternativenergia.hu. A folyamatos fejlesztések és együttműködések eredménye, hogy mára a környezetvédelem és a szabadvezeték-hálózat adatbázisai kölcsönösen átjárhatóvá váltak. Minden egyes középfeszültségű vezetékszakasz oszlopszintű értékelésével elérhetővé váltak azok madárvédelmi vonatkozásai. Ez a modernizálás az AM, az áramszolgáltató partnerek, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közreműködésével valósulhatott meg – hangsúlyozta Rácz András.

Az államtitkár a közlemény szerint arról is beszélt, hogy az adatbázisok közötti átjárhatóság a 2008-ban elinduló Akadálymentes Égbolt megállapodás eredményeként jött létre. Hosszú évek alatt a szabadvezetékek mentén történő madárpusztulás annyira súlyossá vált, hogy szükségessé vált az összefogás a kormány és az áramszolgáltatók között. Ezzel egy időben elindult a MAVIR madárvédelmi konferencia is – tették hozzá. Az idei, 16. madárvédelmi konferencia mottója a “Szárnyaló adatok – A madárvédelem számokban”, amelyhez szorosan kapcsolódik a most induló KEHOP projekt, ami tovább segíti majd a természetvédelmi adatbázisok építését.

A Magyarországon előforduló védett, védelemre érdemes és közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetét leíró, a változások nyomon követését biztosító adatgyűjtés, adattárolás és adatmegosztás országos egységes rendszere pedig megújul – fejtette ki az államtitkár. Ez a hiánypótló fejlesztés az AM, a Herman Ottó Intézet és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont együttműködésében valósul meg, és széles kutatói bázis támogatja. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, valamint az adatfeldolgozás módszertana is újjászületik. Ehhez kapcsolódóan az elmúlt 20-25 évből már rendelkezésre álló, belföldi élővilággal kapcsolatos biotikai adatok átfogó elemzése, értékelése, és egységes keretrendszerbe foglalása is teljesül, ezeket az adatokat pedig a program másik fő pillérébe a “BÁRKA” természetvédelmi adattárba töltik fel – emelte ki az államtitkár. Rácz András hozzátette, az idei év másik természetvédelmi aktualitása, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarország az elsők között adta le az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv alapján hatévente esedékes országjelentést. A jelentések tartalma hozzájárul a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv alapértékeihez is – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom