Zöldinfó
Áder János az Egyenlítő című műsorban
Klímánk védelme a 21. század egyik legfontosabb kérdése. Ennek kapcsán adott interjút Áder János köztársasági elnök az Egyenlítő című műsorban. A klímaváltozás elleni tevékenysége miatt az államfő támogató üzenetet kapott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkártól is.
Az Amerikából indult nemzetközi kampány keretein belül egymilliárd elektronikus aláírást gyűjtenek. A „Klíma cselekvést most” akciót a volt amerikai alelnök, Al Gore indította. A megmozdulás célja, a párizsi klímacsúcs résztvevőinek meggyőzése arról, hogy a most körvonalazódó megállapodásnál sokkal elkötelezettebb megállapodásra kell jutni. A köztársasági elnök a magyarok részvételét kéri az összefogásban, melyet az Elobolygonk.hu weboldalon tehetnek meg. A köztársasági elnök kifejtette, hogy valamilyen megállapodás biztosan lesz a klímacsúcson. Ez a találkozó jelentheti az első lépést abban, hogy az elkövetkező években a ránk váró feladatokat hamarabb tudjuk majd megoldani.
Áder János arra mutatott rá, hogy például a Duna esete is az éghajlatváltozással hozható összefüggésbe. A Duna a II. világháborút megelőzően sosem érte el a 8 méteres árvízszintet, de az utóbbi tíz évben már négyszer meghaladta azt. A globális felmelegedés eredménye, hogy gyakran és nagy mennyiségű eső érkezik a korábbinál rövidebb idő alatt és ez hatalmas árvizeket indít el a Dunán és a mellékfolyóin. Igaz az államfő elismerte, hogy a folyószabályozás is szerepet játszik ebben, de ezen már nem tudunk változtatni. Éppen ezért kell megtennünk azokat a lépéseket, amikre még képesek vagyunk.
A köztársasági elnök azzal is egyet értett, hogy az eddigi klímatalálkozók mérsékelten voltak eredményesek, de felhívta a figyelmet, hogy ennek köszönhetően betiltották az ózont égető CFC-gázokat, valamint az ólmozott benzint is. Ezekkel az intézkedésekkel több, mint 20 millió ember életét mentették meg. Az Áder János köztársasági elnökkel készült interjút, az Egyenlítő különkiadást május 22-én este 21 órakor nézhetik meg.
Zöldinfó
Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.
Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.
A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:
Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés