Zöldinfó

Áder János az Egyenlítő című műsorban

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-05-22

Szerző:

Hell

Klímánk védelme a 21. század egyik legfontosabb kérdése. Ennek kapcsán adott interjút Áder János köztársasági elnök az Egyenlítő című műsorban. A klímaváltozás elleni tevékenysége miatt az államfő támogató üzenetet kapott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkártól is.

Az Amerikából indult nemzetközi kampány keretein belül egymilliárd elektronikus aláírást gyűjtenek. A „Klíma cselekvést most” akciót a volt amerikai alelnök, Al Gore indította. A megmozdulás célja, a párizsi klímacsúcs résztvevőinek meggyőzése arról, hogy a most körvonalazódó megállapodásnál sokkal elkötelezettebb megállapodásra kell jutni. A köztársasági elnök a magyarok részvételét kéri az összefogásban, melyet az Elobolygonk.hu weboldalon tehetnek meg. A köztársasági elnök kifejtette, hogy valamilyen megállapodás biztosan lesz a klímacsúcson. Ez a találkozó jelentheti az első lépést abban, hogy az elkövetkező években a ránk váró feladatokat hamarabb tudjuk majd megoldani.

Áder János arra mutatott rá, hogy például a Duna esete is az éghajlatváltozással hozható összefüggésbe. A Duna a II. világháborút megelőzően sosem érte el a 8 méteres árvízszintet, de az utóbbi tíz évben már négyszer meghaladta azt. A globális felmelegedés eredménye, hogy gyakran és nagy mennyiségű eső érkezik a korábbinál rövidebb idő alatt és ez hatalmas árvizeket indít el a Dunán és a mellékfolyóin. Igaz az államfő elismerte, hogy a folyószabályozás is szerepet játszik ebben, de ezen már nem tudunk változtatni. Éppen ezért kell megtennünk azokat a lépéseket, amikre még képesek vagyunk.

A köztársasági elnök azzal is egyet értett, hogy az eddigi klímatalálkozók mérsékelten voltak eredményesek, de felhívta a figyelmet, hogy ennek köszönhetően betiltották az ózont égető CFC-gázokat, valamint az ólmozott benzint is. Ezekkel az intézkedésekkel több, mint 20 millió ember életét mentették meg. Az Áder János köztársasági elnökkel készült interjút, az Egyenlítő különkiadást május 22-én este 21 órakor nézhetik meg.

Kapcsolódó tartalom:áder jános fenntarthatóság környezetvédelem köztársasági elnök

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom