Zöldinfó
Áder János az Egyenlítő című műsorban
Klímánk védelme a 21. század egyik legfontosabb kérdése. Ennek kapcsán adott interjút Áder János köztársasági elnök az Egyenlítő című műsorban. A klímaváltozás elleni tevékenysége miatt az államfő támogató üzenetet kapott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkártól is.
Az Amerikából indult nemzetközi kampány keretein belül egymilliárd elektronikus aláírást gyűjtenek. A „Klíma cselekvést most” akciót a volt amerikai alelnök, Al Gore indította. A megmozdulás célja, a párizsi klímacsúcs résztvevőinek meggyőzése arról, hogy a most körvonalazódó megállapodásnál sokkal elkötelezettebb megállapodásra kell jutni. A köztársasági elnök a magyarok részvételét kéri az összefogásban, melyet az Elobolygonk.hu weboldalon tehetnek meg. A köztársasági elnök kifejtette, hogy valamilyen megállapodás biztosan lesz a klímacsúcson. Ez a találkozó jelentheti az első lépést abban, hogy az elkövetkező években a ránk váró feladatokat hamarabb tudjuk majd megoldani.
Áder János arra mutatott rá, hogy például a Duna esete is az éghajlatváltozással hozható összefüggésbe. A Duna a II. világháborút megelőzően sosem érte el a 8 méteres árvízszintet, de az utóbbi tíz évben már négyszer meghaladta azt. A globális felmelegedés eredménye, hogy gyakran és nagy mennyiségű eső érkezik a korábbinál rövidebb idő alatt és ez hatalmas árvizeket indít el a Dunán és a mellékfolyóin. Igaz az államfő elismerte, hogy a folyószabályozás is szerepet játszik ebben, de ezen már nem tudunk változtatni. Éppen ezért kell megtennünk azokat a lépéseket, amikre még képesek vagyunk.
A köztársasági elnök azzal is egyet értett, hogy az eddigi klímatalálkozók mérsékelten voltak eredményesek, de felhívta a figyelmet, hogy ennek köszönhetően betiltották az ózont égető CFC-gázokat, valamint az ólmozott benzint is. Ezekkel az intézkedésekkel több, mint 20 millió ember életét mentették meg. Az Áder János köztársasági elnökkel készült interjút, az Egyenlítő különkiadást május 22-én este 21 órakor nézhetik meg.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöld Közlekedés22 óra telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés