Zöldinfó

Aggódnak a tajvaniak egy a Matmo tájfun által kidöntött fa miatt

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-07-29

Szerző:

Hell

A Matmo tájfun számlájára írt, halálos áldozatok tucatjait követelő tajvani légi balesetről szóló hírek mellett a helyi média arról is beszámolt, hogy épületeket rombolt, fák százait döntötte ki a helyenként 155 kilométeres óránkénti széllökésekkel, sűrű esővel a nyomában elvonuló trópusi ciklon. A helyi közvélemény egy fa sorsát is különös aggodalommal figyeli.

Ez a sárga virágú díszfa, a Bischofia javanica tavaly nyár óta azt követően vált nevezetessé és egyszerre szeretett turisztikai látványossággá, hogy egy neves japán-tajvani filmszínész és énekes, Kanesiro Takesi egy televíziós reklámban a fa árnyékában belekortyolt egy csésze teába.

Az EVA légitársaság klipje nyomban ismertté tette a hét méter magas fát Csesang járás környező rizsföldjeivel együtt. Akkor azonban még senki nem sejtette, hogy e fa hamarosan “zarándokhellyé” válik, ahogyan azt sem, hogy Matmo kárt tesz, kárt tehet benne.
Amint a szomorú tény széles nyilvánosságot kapott, a reklámban érintett légitársaság azonnal ígéretet tett, hogy a szimbólummá vált fát, amelyet a trópusi ciklon gyökerestől csavart ki és döntött az oldalára, megmenti, mi több: erősebbé teszi.

A helyszíni jelentések azt írták le, hogy a turistákat sokkolta a kidőlt fal látvány, s volt, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy ez Tajtung megye legnagyobb tájfun okozta vesztesége. A helyszínt felkeresték a helyi elöljárók is. Úgy rendelkeztek, hogy egyes ágakat eltávolítanak, mielőtt a fát – a túlélés reményében – visszaültetik. A feladattal megbízott egyik szakmunkás szerint jó esély van arra hogy megmarad, de a teljes felépüléshez körülbelül fél évre lesz szüksége.

Az EVA Airways fogadkozott, hogy állja a fa leghatékonyabb, környezetbarát gondozásának költségeit. A társaság már az elmúlt hónapokban pénzügyi támogatást nyújtott ahhoz, hogy a komppal érkező turistákat autóbusszal a fához szállítsák. Erre állítólag azért is szükség volt, mert a látogatók, a fában gyönyörködők gyakran akadályozták a környékbeli gazdálkodókat a munkájukban.

Kapcsolódó tartalom:matmo tajivan természetvédelem

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

19 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom