Zöldinfó

Aggódnak a tajvaniak egy a Matmo tájfun által kidöntött fa miatt

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-07-29

Szerző:

Hell

A Matmo tájfun számlájára írt, halálos áldozatok tucatjait követelő tajvani légi balesetről szóló hírek mellett a helyi média arról is beszámolt, hogy épületeket rombolt, fák százait döntötte ki a helyenként 155 kilométeres óránkénti széllökésekkel, sűrű esővel a nyomában elvonuló trópusi ciklon. A helyi közvélemény egy fa sorsát is különös aggodalommal figyeli.

Ez a sárga virágú díszfa, a Bischofia javanica tavaly nyár óta azt követően vált nevezetessé és egyszerre szeretett turisztikai látványossággá, hogy egy neves japán-tajvani filmszínész és énekes, Kanesiro Takesi egy televíziós reklámban a fa árnyékában belekortyolt egy csésze teába.

Az EVA légitársaság klipje nyomban ismertté tette a hét méter magas fát Csesang járás környező rizsföldjeivel együtt. Akkor azonban még senki nem sejtette, hogy e fa hamarosan “zarándokhellyé” válik, ahogyan azt sem, hogy Matmo kárt tesz, kárt tehet benne.
Amint a szomorú tény széles nyilvánosságot kapott, a reklámban érintett légitársaság azonnal ígéretet tett, hogy a szimbólummá vált fát, amelyet a trópusi ciklon gyökerestől csavart ki és döntött az oldalára, megmenti, mi több: erősebbé teszi.

A helyszíni jelentések azt írták le, hogy a turistákat sokkolta a kidőlt fal látvány, s volt, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy ez Tajtung megye legnagyobb tájfun okozta vesztesége. A helyszínt felkeresték a helyi elöljárók is. Úgy rendelkeztek, hogy egyes ágakat eltávolítanak, mielőtt a fát – a túlélés reményében – visszaültetik. A feladattal megbízott egyik szakmunkás szerint jó esély van arra hogy megmarad, de a teljes felépüléshez körülbelül fél évre lesz szüksége.

Az EVA Airways fogadkozott, hogy állja a fa leghatékonyabb, környezetbarát gondozásának költségeit. A társaság már az elmúlt hónapokban pénzügyi támogatást nyújtott ahhoz, hogy a komppal érkező turistákat autóbusszal a fához szállítsák. Erre állítólag azért is szükség volt, mert a látogatók, a fában gyönyörködők gyakran akadályozták a környékbeli gazdálkodókat a munkájukban.

Kapcsolódó tartalom:matmo tajivan természetvédelem

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

16 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom