Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Aggódnak a tajvaniak egy a Matmo tájfun által kidöntött fa miatt

Létrehozva:

|

A Matmo tájfun számlájára írt, halálos áldozatok tucatjait követelő tajvani légi balesetről szóló hírek mellett a helyi média arról is beszámolt, hogy épületeket rombolt, fák százait döntötte ki a helyenként 155 kilométeres óránkénti széllökésekkel, sűrű esővel a nyomában elvonuló trópusi ciklon. A helyi közvélemény egy fa sorsát is különös aggodalommal figyeli.

Ez a sárga virágú díszfa, a Bischofia javanica tavaly nyár óta azt követően vált nevezetessé és egyszerre szeretett turisztikai látványossággá, hogy egy neves japán-tajvani filmszínész és énekes, Kanesiro Takesi egy televíziós reklámban a fa árnyékában belekortyolt egy csésze teába.

Az EVA légitársaság klipje nyomban ismertté tette a hét méter magas fát Csesang járás környező rizsföldjeivel együtt. Akkor azonban még senki nem sejtette, hogy e fa hamarosan “zarándokhellyé” válik, ahogyan azt sem, hogy Matmo kárt tesz, kárt tehet benne.
Amint a szomorú tény széles nyilvánosságot kapott, a reklámban érintett légitársaság azonnal ígéretet tett, hogy a szimbólummá vált fát, amelyet a trópusi ciklon gyökerestől csavart ki és döntött az oldalára, megmenti, mi több: erősebbé teszi.

A helyszíni jelentések azt írták le, hogy a turistákat sokkolta a kidőlt fal látvány, s volt, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy ez Tajtung megye legnagyobb tájfun okozta vesztesége. A helyszínt felkeresték a helyi elöljárók is. Úgy rendelkeztek, hogy egyes ágakat eltávolítanak, mielőtt a fát – a túlélés reményében – visszaültetik. A feladattal megbízott egyik szakmunkás szerint jó esély van arra hogy megmarad, de a teljes felépüléshez körülbelül fél évre lesz szüksége.

Advertisement

Az EVA Airways fogadkozott, hogy állja a fa leghatékonyabb, környezetbarát gondozásának költségeit. A társaság már az elmúlt hónapokban pénzügyi támogatást nyújtott ahhoz, hogy a komppal érkező turistákat autóbusszal a fához szállítsák. Erre állítólag azért is szükség volt, mert a látogatók, a fában gyönyörködők gyakran akadályozták a környékbeli gazdálkodókat a munkájukban.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák