Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Agrárkamara: erősödött a fertőzésveszély a gyümölcsösökben

Nem viselte meg jelentősen a fagy az almaültetvényeket az elmúlt hetekben, inkább a gyümölcsösöket fenyegető fertőzésveszély erősödött az esős idő miatt – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján hétfőn közzétett növényvédelmi összefoglalóban.

Létrehozva:

|

Az alma virágzása bőséges, bár az csak később derül ki, károsította-e valamennyire a hideg a gyümölcskezdeményeket. Az állandó nedvesség miatti fertőzés első tünetei mostanában jelennek meg a fákon, de mivel a virágzás is javában tart, a növényvédők kijuttatásakor különösen figyelni kell a méhekre. A rájuk mérsékelten veszélyes növényvédőket is csak korlátozottan lehet használni ilyenkor.

Bár az időjárás az elmúlt időszakban sokszor nem a számításoknak megfelelően alakult, az előrejelzéseket továbbra is érdemes figyelni, mert nagyrészt ezektől függenek a növényvédelmi feladatok – tették hozzá. Az összefoglaló szerint a fertőződésnek valószínűleg továbbra is kedveznek majd a környezeti feltételek, mert az esős idő a következő napokban sem ér véget, ráadásul egyre melegebb lesz. A veszély más gyümölcsfákat is fenyeget, az őszibarack, a meggy és a cseresznye számára ugyancsak kritikus időszak a mostani – írták. 

Advertisement

Zöldinfó

Több százezer szőlőtőkét kellett kivágni az aranyszínű sárgaság miatt

Kutatóintézetek programot dolgoztak ki az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség visszaszorítására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szőlő aranyszínű sárgaságára nincs orvosság, de a járvány terjedése megfékezhető, erre a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat három intézete programot dolgozott ki, amely egy-két éven belül konkrét eredményt hozhat – közölte a hálózat az MTI-vel. A közlemény szerint az eredmény elérésének feltétele a megfelelő finanszírozás. -írja az alternativenergia.hu. Az összehangolt javaslatok gyorsabb diagnosztikát, korszerű monitoringot, járványügyi modellezést és kisebb környezetterhelésű védekezési módszerek kidolgozását tartalmazzák. A betegség teljes felszámolása már nem reális cél, a terjedés lassítására, a károk mérséklésére és a fenntartható szőlőtermesztés feltételeire kell összpontosítani – írták.

A program nem helyettesíti az azonnali hatósági intézkedéseket, hanem pontosabb, célzottabb és fenntarthatóbb beavatkozásokkal támaszthatja alá azokat – hívják fel a Növényvédelem című lapban publikált, a programot összefoglaló tanulmány szerzői a figyelmet. Ismertették, hogy a betegséget 2013-ban azonosították először magyarországi szőlőn, azóta pedig rendkívül gyorsan hódít, mára a 22 magyarországi borvidékből 21-ben mutatták ki a fertőzést.

A fertőzésre nincs orvosság, a beteg tőkéket ki kell vágni. 2024-ben országosan mintegy 47 ezer, 2025-ben viszont az intenzív felderítés miatt már körülbelül 300 ezer beteg szőlőtőkét kellett kivágni. Ez megközelítőleg 60-85 hektárnyi terület elvesztését és több tízmillió forintos közvetlen terméskiesést jelent. Hozzátették, hogy Magyarországon 2024-ben 58 424 hektárról takarítottak be szőlőt, a szőlő és a bor együttes kibocsátási értéke megközelítette a 90 milliárd forintot.

Advertisement

Az Amerikából behurcolt kabócák által terjesztett, szőlőt érintő betegség okozta pusztuláshoz hasonló mértékűt a szerzők szerint csak a hírhedt filoxéravész okozott Magyarországon az 1800-as évek végén.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák