Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Agrárkamara: erősödött a fertőzésveszély a gyümölcsösökben

Nem viselte meg jelentősen a fagy az almaültetvényeket az elmúlt hetekben, inkább a gyümölcsösöket fenyegető fertőzésveszély erősödött az esős idő miatt – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján hétfőn közzétett növényvédelmi összefoglalóban.

Létrehozva:

|

Az alma virágzása bőséges, bár az csak később derül ki, károsította-e valamennyire a hideg a gyümölcskezdeményeket. Az állandó nedvesség miatti fertőzés első tünetei mostanában jelennek meg a fákon, de mivel a virágzás is javában tart, a növényvédők kijuttatásakor különösen figyelni kell a méhekre. A rájuk mérsékelten veszélyes növényvédőket is csak korlátozottan lehet használni ilyenkor.

Bár az időjárás az elmúlt időszakban sokszor nem a számításoknak megfelelően alakult, az előrejelzéseket továbbra is érdemes figyelni, mert nagyrészt ezektől függenek a növényvédelmi feladatok – tették hozzá. Az összefoglaló szerint a fertőződésnek valószínűleg továbbra is kedveznek majd a környezeti feltételek, mert az esős idő a következő napokban sem ér véget, ráadásul egyre melegebb lesz. A veszély más gyümölcsfákat is fenyeget, az őszibarack, a meggy és a cseresznye számára ugyancsak kritikus időszak a mostani – írták. 

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák