Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Agrárkamara: idén nem kell fizetni az állami tulajdonú vízilétesítményekből vételezett öntöző vízért

Tekintettel a tavalyi történelmi aszályra, a háború okozta nehéz gazdasági helyzetre, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedésére, a kormány úgy döntött, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatva az idén – a termelők versenyképességének megőrzése érdekében – az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítja az öntözővizet – hívta fel a figyelmet keddi közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Létrehozva:

|

A díjmentesség kizárólag azokat a termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében – ismertették. A NAK hozzáfűzte: az év elején a vízügyi ágazat elkészítette az idei mezőgazdasági vízszolgáltatás költség- és díjkalkulációját. A magas energiaárak miatt a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségét több mint 10 milliárd forintra becsülték. A kalkuláció alapján a termelők által fizetendő vízszolgáltatási díjak is drasztikusan megemelkedtek, néhol a tízszeresére nőttek.

A kamara emlékeztetett arra is, hogy a tavalyi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta.  Az energiaárak drasztikus növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a szükséges mennyiségű víz biztosítása a jelenleg öntözött 100 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületre.  Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idén az állam teljes körűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését – hangsúlyozta a NAK.

Advertisement

Zöldinfó

Ritkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon

Tavaly mintegy 1,17 millió tonna kőolajat hoztak felszínre a magyarországi mezőkből, a kétezres években ez a legmagasabb mutató.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Földgázból 2 milliárd köbmétert közelítő mennyiséget emeltek ki, ezt meghaladó termelés legutóbb 2013-ban volt – közölte az alternativenergia.hu. A kormány a fogyasztók biztonságos ellátását a lehető legnagyobb arányban igyekszik belföldön elérhető energiahordozókkal megoldani. A további előrelépés érdekében a múlt évben eredményesen lezárt szénhidrogén-bányászati koncessziós pályázatokat újabbak követik majd 2026 elején – jelezték. A magyarországi lelőhelyeken kitermelt kőolaj mennyisége tavaly is nőtt, a 2021-es szinthez képest több mint negyedmillió tonnával. A látványos teljesítménybővülést jól jelzi, hogy 2025 hat hónapjában is meghaladta a százezer tonnát a kitermelés, amire az előző évben egyszer sem volt példa – írták. A belföldi mezők tavaly kis híján 2 milliárd köbméter földgázt adtak, ez az éves országos felhasználás több mint ötöde. A fosszilis energiahordozók magyarországi kitermelésének szinten tartása, fokozása érdekében az Energiaügyi Minisztérium 2024-ben öt év szünet után írt ki újra bányászati koncessziós pályázatokat. A sikeresen jelentkezők hat területre nyertek el húsz évre szóló jogosultságokat szénhidrogének kutatására és kitermelésére. A tárca a kedvező tapasztalatok birtokában hamarosan újabb koncessziókat hirdet meg – áll a közleményben.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: az importkitettség csökkentése érdekében az energiaigény minél nagyobb hányadát az országhatárokon belül elérhető forrásokból érdemes kiszolgálni. Az ásványkincsekkel való felelős gazdálkodáson túl a megújuló energiahordozók fokozott hasznosításában is jól halad Magyarország. Az óriási napenergia-kapacitások jóvoltából 2025-ben 20 százalékra csökkent a behozatal részesedése az áramforgalomban. A Jedlik Ányos Energetikai Programban egyebek mellett a nem időjárásfüggő biogázban és földhőben rejlő lehetőségek hatékony kiaknázását is minden eddiginél több támogatással ösztönözi a kormány – közölte.

A politikus felhívta a figyelmet az energiatárolási képesség javítására. Az Otthoni Energiatároló Programban és a vállalatokat támogató Jedlik-pályázaton összesen 150 milliárd forinttal segíti a kormány mintegy 800 megawattnyi új tároló telepítését, ezzel a jelenlegi kapacitás az ötszörösére nő – tette hozzá. Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke hozzátette: a magyarországi szénhidrogén-kitermelés bővülése igazolja az elmúlt évek szisztematikus, a bányászatot segíteni akaró jogalkotás sikerességét. A 2025. évi kitermelési adatok önmagukban is impozánsak, emellett fontos kiemelni, hogy egyben az öt éven át tartó folyamatos növekedés csúcspontját is jelzik – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák