Zöldinfó
Agrárkamara: idén nem kell fizetni az állami tulajdonú vízilétesítményekből vételezett öntöző vízért
Tekintettel a tavalyi történelmi aszályra, a háború okozta nehéz gazdasági helyzetre, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedésére, a kormány úgy döntött, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatva az idén – a termelők versenyképességének megőrzése érdekében – az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítja az öntözővizet – hívta fel a figyelmet keddi közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A díjmentesség kizárólag azokat a termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében – ismertették. A NAK hozzáfűzte: az év elején a vízügyi ágazat elkészítette az idei mezőgazdasági vízszolgáltatás költség- és díjkalkulációját. A magas energiaárak miatt a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségét több mint 10 milliárd forintra becsülték. A kalkuláció alapján a termelők által fizetendő vízszolgáltatási díjak is drasztikusan megemelkedtek, néhol a tízszeresére nőttek.
A kamara emlékeztetett arra is, hogy a tavalyi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta. Az energiaárak drasztikus növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a szükséges mennyiségű víz biztosítása a jelenleg öntözött 100 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületre. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idén az állam teljes körűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését – hangsúlyozta a NAK.
Zöldinfó
Egyre súlyosabb az erdőtüzek helyzete Európában
A rekordszámú erdőtüzek határozottabb uniós fellépést igényelnek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unió területén tavaly jelentették az eddigi legpusztítóbb erdőtüzeket, több mint egymillió hektárnyi földterület égett le, ami a megelőzés és a felkészülés terén határozottabb uniós fellépést igényel – közölte Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának felügyelete alatt működő Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS). A jelentés szerint 2025-ben 7783 erdőtüzet jelentettek 25 uniós országban, március végére már több mint 100 ezer hektárnyi terület pusztult el – részletezte az alternativenergia.hu. A helyzet a nyár folyamán különösen a Földközi-tenger térségében romlott, ahol egy elhúzódó augusztusi hőhullám 22 nagyobb tüzet okozott: csak Portugáliában és Spanyolországban 460 585 hektárt égett le, ami a legégett területek mintegy felét tette ki. Megjegyezték: Európa-szerte, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 2,2 millió hektáron pusztítottak a lángok tavaly. Ukrajna szenvedte el a legsúlyosabb erdőtüzeket. Kiemelték: a korábbi évek tapasztalatai szerint az erdőtüzek az év korai szakaszában, akár már márciusban jelentkeznek és jobban elhúzódnak. Az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok miatt az erdőtüzek magasabb szélességi körökre terjednek át, és a korábban alacsony kockázatúnak tekintett régiókat is érintik.
“A rekordokat döntő tavalyi év nem kivételes az erdőtüzek száma és intenzitása tekintetében, hanem egy erősebb, összehangoltabb európai válaszlépés megtételére szóló felhívás” – fogalmaztak. Emlékezettek, az Európai Bizottság nemrégiben új stratégiát fogadott el a növekvő erdőtüzek veszélyének kezelésére, amely a megelőzésre, a felkészültségre, a reagálásra és a helyreállításra is összpontosít. Konkrét intézkedéseket határoz meg mind uniós, mind nemzeti szinten.
A stratégia a fenntartható földgazdálkodás és a természet helyreállítása révén elősegíti a tűznek jobban ellenálló tájak kialakítását, megerősíti a korai figyelmeztetést és a folyamatos figyelést az EFFIS és a Copernicus műholdas megfigyelőprogram révén. Növeli a tűzoltási kapacitást egy uniós repülőgép flottával, a tűzoltók előzetes bevetésével és egy új európai tűzoltó központ létrehozásával Cipruson. Foglalkozik emellett a lakosság felkészítésével, a tűz utáni helyreállítással és az erdőtüzek kockázatának az uniós finanszírozási keretekbe való integrálásával. Ezzel a stratégiával Európa már nemcsak szezonális módon alkalmazkodik az erdőtüzek kockázatához, hanem strukturális jellegűen – tették hozzá.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket
