Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Agrárkamara: idén nem kell fizetni az állami tulajdonú vízilétesítményekből vételezett öntöző vízért

Tekintettel a tavalyi történelmi aszályra, a háború okozta nehéz gazdasági helyzetre, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedésére, a kormány úgy döntött, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatva az idén – a termelők versenyképességének megőrzése érdekében – az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítja az öntözővizet – hívta fel a figyelmet keddi közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Létrehozva:

|

A díjmentesség kizárólag azokat a termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében – ismertették. A NAK hozzáfűzte: az év elején a vízügyi ágazat elkészítette az idei mezőgazdasági vízszolgáltatás költség- és díjkalkulációját. A magas energiaárak miatt a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségét több mint 10 milliárd forintra becsülték. A kalkuláció alapján a termelők által fizetendő vízszolgáltatási díjak is drasztikusan megemelkedtek, néhol a tízszeresére nőttek.

A kamara emlékeztetett arra is, hogy a tavalyi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta.  Az energiaárak drasztikus növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a szükséges mennyiségű víz biztosítása a jelenleg öntözött 100 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületre.  Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idén az állam teljes körűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését – hangsúlyozta a NAK.

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák