Zöldinfó
Agrárkamara: idén nem kell fizetni az állami tulajdonú vízilétesítményekből vételezett öntöző vízért
Tekintettel a tavalyi történelmi aszályra, a háború okozta nehéz gazdasági helyzetre, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedésére, a kormány úgy döntött, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatva az idén – a termelők versenyképességének megőrzése érdekében – az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítja az öntözővizet – hívta fel a figyelmet keddi közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A díjmentesség kizárólag azokat a termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében – ismertették. A NAK hozzáfűzte: az év elején a vízügyi ágazat elkészítette az idei mezőgazdasági vízszolgáltatás költség- és díjkalkulációját. A magas energiaárak miatt a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségét több mint 10 milliárd forintra becsülték. A kalkuláció alapján a termelők által fizetendő vízszolgáltatási díjak is drasztikusan megemelkedtek, néhol a tízszeresére nőttek.
A kamara emlékeztetett arra is, hogy a tavalyi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta. Az energiaárak drasztikus növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a szükséges mennyiségű víz biztosítása a jelenleg öntözött 100 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületre. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idén az állam teljes körűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését – hangsúlyozta a NAK.
Zöldinfó
Ötszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
A Településfásítási programban már 56 ezer sorfát ültettek el 1500 településen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A 2020-ban indult Településfásítási programban már 56 ezer sorfát ültettek el 1500 településen; a faültetés a jövő nemzedékeiről való gondoskodás, amit úgy is meg lehet közelíteni, hogy minden faültetés tisztelgés a természet előtt – mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán. Mocz András a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte, a Településfásítási programban célul tűzték ki, hogy 2027 végéig 100 ezer sorfát ültessenek el – tudatta az alternativenergia.hu. Rámutatott, hogy az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával történik a faültetés, a programban 12 fafajból – például: korai juhar, kislevelű-, nagylevelű-, ezüsthárs – lehet választani, a kiválasztott sorfákat pedig ki is szállítják az egyes településekre.
A helyettes államtitkár az M1 aktuális csatornán arra is kitért, hogy a programban megcélozott 100 ezer sorfa elültetése 40-50 év múlva “500 hektár erdő tüdejének felel meg”. Egyúttal a környezettudatos nevelés fontosságára is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekeket már óvodás kortól a természet tiszteletére, az erdő szeretetére kell nevelni.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaÖtszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program