Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Agrárkamara: idén nem kell fizetni az állami tulajdonú vízilétesítményekből vételezett öntöző vízért

Tekintettel a tavalyi történelmi aszályra, a háború okozta nehéz gazdasági helyzetre, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedésére, a kormány úgy döntött, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatva az idén – a termelők versenyképességének megőrzése érdekében – az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítja az öntözővizet – hívta fel a figyelmet keddi közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Létrehozva:

|

A díjmentesség kizárólag azokat a termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében – ismertették. A NAK hozzáfűzte: az év elején a vízügyi ágazat elkészítette az idei mezőgazdasági vízszolgáltatás költség- és díjkalkulációját. A magas energiaárak miatt a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségét több mint 10 milliárd forintra becsülték. A kalkuláció alapján a termelők által fizetendő vízszolgáltatási díjak is drasztikusan megemelkedtek, néhol a tízszeresére nőttek.

A kamara emlékeztetett arra is, hogy a tavalyi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta.  Az energiaárak drasztikus növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a szükséges mennyiségű víz biztosítása a jelenleg öntözött 100 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületre.  Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idén az állam teljes körűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését – hangsúlyozta a NAK.

Advertisement

Zöldinfó

Nem csak energiaigényes: az AI a zöld átállás motorja lehet

Mesterséges intelligenciával mérsékelhető a globális felmelegedés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mesterséges intelligencia (AI), hosszú távon hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez, akár a globális felmelegedés megállításához is, megfelelő felhasználásával ugyanis sokkal több energiát lehet megtakarítani, mint amennyit igényel – írja az alternativenergia.hu. A tanácsadó cég rámutat: az AI optimalizálhatja az épületek, a vállalatok, a cégek energiafelhasználását és -igényét, forradalmat hozhat a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az orvoslásban. Az elemzők számításai szerint a mesterséges intelligencia évente 3,2-5,4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg 2035-re, mindez pedig jelentősen meghaladja az AI és az adatközpontok becsült, 0,4-1,6 gigatonna szén-dioxid nagyságrendű többletkibocsátását – írták. A közleményben Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója kifejtette: az AI energiaigényes, de a kibocsátáscsökkentési potenciálja messze meghaladhatja a saját lábnyomát, különösen akkor, ha megújuló energiával működik, és kifejezetten a klímacélok elérését szolgálja.

Bár az AI-iparág a tiszta, zöld, megújuló energiapiac legnagyobb katalizátoraként funkcionál, potenciális pozitív hatása azon is múlik, hogyan használják ezt a technológiát, és milyen szabályozási környezet veszi körül – hívja fel figyelmet a KPMG. A tapasztalatok szerint azok a vállalatok tudják sikeresen integrálni az AI-megoldásokat, amelyek egyszerű, jól skálázható technológiákra építenek, megbízható partnerekkel dolgoznak együtt, folyamatosan fejlesztik munkavállalóik digitális kompetenciáit, és rendszeresen felülvizsgálják folyamataikat az irodáktól a gyártósorokon át a beszállítói láncig. A tanácsadó cég szerint torz képet adhat, ha csak az energiaigényen van a fókusz, és csak a mesterséges intelligencia árnyoldalait emelik ki. Ugyanis a technológia akkora potenciált rejt magában, amelynek kiaknázásával akár a globális felmelegedés is mérsékelhető lesz. Ehhez azonban a technológiai döntéshozóknak, a finanszírozási oldalnak és a vállalatoknak is együtt kell működnie – hangsúlyozta közleményében a KPMG.

A KPMG A mesterséges intelligencia kettős ígérete (AI’s Dual Promise) című globális tanulmányában több mint 1200 cégvezető tapasztalatait elemzi húsz piacon, beleértve az energiatermelőket (közművek, megújuló energiaforrások, infrastruktúra-fejlesztők) és a nagy energiafogyasztókat (hiperskálázók, adatközpont-üzemeltetők és technológiai cégek), amelyek kulcsszerepet játszanak a globális energiamegoldások kialakításában. A tanulmányt bemutatták a davosi világgazdasági fórumon is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák