Zöldinfó

Agrárkamara: idén nem kell fizetni az állami tulajdonú vízilétesítményekből vételezett öntöző vízért

Tekintettel a tavalyi történelmi aszályra, a háború okozta nehéz gazdasági helyzetre, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedésére, a kormány úgy döntött, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatva az idén – a termelők versenyképességének megőrzése érdekében – az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítja az öntözővizet – hívta fel a figyelmet keddi közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-14

Szerző:

Vanessza

A díjmentesség kizárólag azokat a termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében – ismertették. A NAK hozzáfűzte: az év elején a vízügyi ágazat elkészítette az idei mezőgazdasági vízszolgáltatás költség- és díjkalkulációját. A magas energiaárak miatt a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségét több mint 10 milliárd forintra becsülték. A kalkuláció alapján a termelők által fizetendő vízszolgáltatási díjak is drasztikusan megemelkedtek, néhol a tízszeresére nőttek.

A kamara emlékeztetett arra is, hogy a tavalyi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta. Az energiaárak drasztikus növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a szükséges mennyiségű víz biztosítása a jelenleg öntözött 100 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületre. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idén az állam teljes körűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését – hangsúlyozta a NAK.

Kapcsolódó tartalom:agrárkamara környezetvédelem mezőgazdaság öntözés vízlétesítmény

Zöldinfó

Hazai alapanyag, erős gazdaság: új lendületet kap az ágazat

A kormány stratégiai ágazatként tekint a magyar élelmiszeriparra, ezért az elmúlt évtizedben jelentős forrásokat biztosított annak fejlesztésére.

Létrehozva:

18 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagy István agrárminiszter rámutatott, hogy az élelmiszeripar fejlesztése kulcsfontosságú a magyar agrárium jövője, a vidéki munkahelyek megőrzése és az élelmezésbiztonság szempontjából is – ismertette az alternativenergia.hu. A kormány ezért stratégiai ágazatként tekint a szektorra, és számos támogatási programot indított annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások modern technológiával, hatékonyan és versenyképesen működhessenek. A Nagyvállalati Beruházási Támogatási Programban több mint 78 milliárd forint támogatás jutott az ágazat vállalkozásainak, míg a Beruházás Ösztönzési Célelőirányzat keretében további közel 127 milliárd forint érkezett élelmiszeripari fejlesztésekre. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kihívások idején is számíthatnak az ágazat szereplői a kormányra. Emlékeztetett: a világjárvány gazdasági hatásainak enyhítésére több mint 44 milliárd forint támogatás érkezett a szektorba, míg a 2022-ben bekövetkezett energiaárrobbanás következményeinek mérséklésére az energiahatékonysági fejlesztésekre több mint 50 milliárd forint állt rendelkezésre.

Nagy István megjegyezte, hogy az európai uniós társfinanszírozású programok szintén meghatározó szerepet játszottak az élelmiszeripari ágazat fejlődésében. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban 2014-2025 között 1341 támogatási szerződés született és közel 80 milliárd forint kifizetés valósult meg. A Vidékfejlesztési Programban több mint ezer élelmiszeripari és 668 borászati beruházás kapott támogatást, összesen több mint 300 milliárd forint értékben.

Az agrárminiszter továbbá kiemelte, hogy a jelenlegi Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében 2027-ig közel 500 milliárd forint áll rendelkezésre az élelmiszer- és feldolgozóipari fejlesztések támogatására. Az eddig megjelent pályázatokra kiemelkedő az érdeklődés, a három felhívásra már több mint kétezer kérelem érkezett. A foglalkoztatásélénkítésre pedig már több mint 300 élelmiszeripari vállalkozás jutott közel 600 millió forintos forráshoz. A cél változatlan: erősíteni a hazai feldolgozóipart, növelni a magyar alapanyagokból előállított termékek arányát, és biztosítani, hogy a magyar élelmiszeripar a jövőben is stabil pillére legyen a nemzetgazdaságnak – fogalmazott Nagy István a tárca közleménye szerint.

Tovább olvasom