Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Algákban termelődő fehérje segített visszaadni egy férfi látását

Létrehozva:

|

Algákban termelődő fényérzékeny fehérjék segítségével sikerült részlegesen visszaadni egy korábban teljesen vak férfi látását.

A Bretagne-ban élő páciensnél, akinek személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, úgynevezett optogenetikai terápiát alkalmaztak a párizsi Látás Intézet szakemberei – írja a BBC News. A férfinál retinitis pigmentosát – festékes szemideghártya-gyulladást – diagnosztizáltak 40 évvel ezelőtt. Ez a betegség több mint kétmillió embert érint világszerte és bár a teljes megvakulás ritka, a férfi elvesztette a látását két évtizeddel ezelőtt. A terápiának köszönhetően azonban ma már képes érzékelni a fényt az egyik szemével.
A szakemberek által alkalmazott módszer az algák által termelt proteinekre – a retina fényérzékenységét biztosító rodopszinok egyik alcsaládjára – épül, amelyek fény hatására megváltoztatják a viselkedésüket. A mikrobák ezek segítségével mozognak a fény felé.

A kezelés első lépése a génterápia volt. Az algáktól származó, a rodopszinok létrehozására irányuló genetikai instrukciót “átadták” a retina még megmaradt mélyen lévő rétegeiben lévő sejteknek a szem hátsó részében.
Amikor ezeket fény éri, elektromos jelet küldenek az agynak. Mivel azonban csak sárga fényre reagálnak, ezért a páciens egy speciális szemüveget visel, amely a megfelelő hullámhosszon közvetíti a való világot a szeme hátsó részébe. Hónapokba telt, mire megfelelő mennyiségű rodopszin halmozódott fel a szemben, és mire az agy megtanult egy új nyelvet a látás visszanyeréséhez. A Nature Medicine című folyóiratban publikált eredmények szerint a páciens akkor tudta, hogy a kezelés működik, amikor az utcán sétálva észrevette, hogy látja a gyalogátkelőhely csíkjait. A férfi ma már képes megfogni és megszámolni a tárgyakat egy asztalon.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Már egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program

Zalaegerszeg három épületének tetején csapdákkal fogják be a galambokat a túlszaporodás miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) kifejtette: Zalaegerszeg forgalmas közterületein – tereken, parkokban, belvárosi épületek homlokzatán, lakóházak fedett erkélyein, tetőszerkezetein – nagy mennyiségben jelentek meg házi és parlagi galambok – írja az alternativenergia.hu. A galambállomány növekedésének okaként a szakértők a városias környezetben rendelkezése álló nagy mennyiségű táplálékforrást, vagyis a szemetesedényeket, az ételmaradványokat és a tudatos emberi etetést, továbbá a ragadozók hiányát és a kiváló fészkelési lehetőségeket sorolják fel. Az őszi betakarítási időszakban a város peremterületén működő gabonatároló környezetében, állattartó telepeken a galambok egész évben ezres nagyságrendben jelennek meg. Strandok, szökőkutak, de az emeletes házak lapos tetején megálló víztócsák is itatóhelyet jelentenek számukra.

A galambok jelenléte az emberek által sűrűn látogatott területeken azonban kiemelt közegészségügyi kockázatot jelent, a túlszaporodott állomány komoly kihívás a közterületek, erkélyek, ablakpárkányok folyamatos tisztántartása szempontjából is – mutatott rá. A városvezető kiemelte, hogy az elmúlt időszakban több lakossági és intézményi megkeresés érkezett a polgármesteri hivatalhoz a galambok által okozott kártételek köztisztasági és közegészségügyi kockázatával kapcsolatban. A túlszaporodott állomány okozta probléma megoldása érdekében az önkormányzat “humánus, az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó szabályoknak megfelelő módszert” alkalmaz.

Galambok befogásával és elszállításával foglalkozó galambász szakvállalkozót kerestek meg, akivel közösen elsőként három helyszínt jelöltek ki élve fogó csapdák kihelyezésére. A polgármesteri hivatal tetején, a Tudomány és Technika Háza tetején, valamint az AquaCity tornyán egy hónapra egy-egy élve fogó varsacsapdát helyeznek ki, amibe élelem és itató kerül. A csapdák a halfogó varsák elvén működnek: a madár egy billenő ajtón keresztül be tud menni, ki azonban már nem tud jutni. A csapdákat a vállalkozó folyamatosan ellenőrzi, üríti, a befogott galambokat átválogatják, a gyűrűs postagalambokat a városon kívül szabadon engedik, a többi befogott madarat pedig elszállítják.

Advertisement

Balaicz Zoltán kitért arra, hogy a szakemberek tapasztalatai alapján már egy hónap alatt látványos eredmény érhető el, akár több száz egyed is befogható ezzel a módszerrel, ami a város területén jelentős mértékű állománycsökkenést jelenthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák