Zöldinfó
Algákban termelődő fehérje segített visszaadni egy férfi látását
Algákban termelődő fényérzékeny fehérjék segítségével sikerült részlegesen visszaadni egy korábban teljesen vak férfi látását.
A Bretagne-ban élő páciensnél, akinek személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, úgynevezett optogenetikai terápiát alkalmaztak a párizsi Látás Intézet szakemberei – írja a BBC News. A férfinál retinitis pigmentosát – festékes szemideghártya-gyulladást – diagnosztizáltak 40 évvel ezelőtt. Ez a betegség több mint kétmillió embert érint világszerte és bár a teljes megvakulás ritka, a férfi elvesztette a látását két évtizeddel ezelőtt. A terápiának köszönhetően azonban ma már képes érzékelni a fényt az egyik szemével.
A szakemberek által alkalmazott módszer az algák által termelt proteinekre – a retina fényérzékenységét biztosító rodopszinok egyik alcsaládjára – épül, amelyek fény hatására megváltoztatják a viselkedésüket. A mikrobák ezek segítségével mozognak a fény felé.
A kezelés első lépése a génterápia volt. Az algáktól származó, a rodopszinok létrehozására irányuló genetikai instrukciót “átadták” a retina még megmaradt mélyen lévő rétegeiben lévő sejteknek a szem hátsó részében.
Amikor ezeket fény éri, elektromos jelet küldenek az agynak. Mivel azonban csak sárga fényre reagálnak, ezért a páciens egy speciális szemüveget visel, amely a megfelelő hullámhosszon közvetíti a való világot a szeme hátsó részébe. Hónapokba telt, mire megfelelő mennyiségű rodopszin halmozódott fel a szemben, és mire az agy megtanult egy új nyelvet a látás visszanyeréséhez. A Nature Medicine című folyóiratban publikált eredmények szerint a páciens akkor tudta, hogy a kezelés működik, amikor az utcán sétálva észrevette, hogy látja a gyalogátkelőhely csíkjait. A férfi ma már képes megfogni és megszámolni a tárgyakat egy asztalon.
mti
Zöldinfó
Három bagoly versenyez a 2027-es Év Madara címért
Július végéig lehet szavazni a 2027-es év madarára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Idén a gyöngybagoly, a macskabagoly és a füleskuvik versenyez a 2027-es év madara címért, a szavazatokat július 31. éjfélig várják a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. A három jelölt közül 2026 nyarán a 2027-es év madarára lehet szavazni – írja az alternativenergia.hu. Az MME 1979-ben indította el az év madara programot azzal a céllal, hogy a nagyközönség számára is bemutassa a természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokat, csoportokat. A program rávilágít a védelmükkel kapcsolatos cselekvési lehetőségekre, valamint a társadalmi cselekvés fontosságára. A választás 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik.
A gyöngybagoly közepes testméretű, világos alapszínű és sötéten gyöngyözött mintázatú madár. Kizárólagos éjszakai életmódja és szórványos elterjedése ellenére is sokak számára ismerős, kedvelt madár. Alakja gyakran megjelenik mesékben, művészi alkotásokban. A költésre alkalmas padlásterek, templomtornyok lezárása miatt állománya lecsökkent és veszélyeztetetté vált. A hangja miatt a macskával összefüggésbe hozható macskabagoly azon kevés bagolyfaj közé tartozik Európában, melyek nem veszélyeztetettek. Nagyon alkalmazkodóképes, fakéreg mintázatú madár. Tél végétől éjszakánként erdőkből és városi parkokból hangzik kísérteties, több tagú huhogása és nyávogó kiáltása.
A füleskuvik a második legkisebb bagolyfajunk. Fakéreg mintázatú tollazatával tökéletesen simul környezetéhez, hangját szívesen hallatja, ezért sokak számára ismerős madár. Országszerte elterjedt, ahol megfelelő élőhelyet és nagy mennyiségű rovarzsákmányt talál.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
