Zöldinfó
Algákban termelődő fehérje segített visszaadni egy férfi látását
Algákban termelődő fényérzékeny fehérjék segítségével sikerült részlegesen visszaadni egy korábban teljesen vak férfi látását.
A Bretagne-ban élő páciensnél, akinek személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, úgynevezett optogenetikai terápiát alkalmaztak a párizsi Látás Intézet szakemberei – írja a BBC News. A férfinál retinitis pigmentosát – festékes szemideghártya-gyulladást – diagnosztizáltak 40 évvel ezelőtt. Ez a betegség több mint kétmillió embert érint világszerte és bár a teljes megvakulás ritka, a férfi elvesztette a látását két évtizeddel ezelőtt. A terápiának köszönhetően azonban ma már képes érzékelni a fényt az egyik szemével.
A szakemberek által alkalmazott módszer az algák által termelt proteinekre – a retina fényérzékenységét biztosító rodopszinok egyik alcsaládjára – épül, amelyek fény hatására megváltoztatják a viselkedésüket. A mikrobák ezek segítségével mozognak a fény felé.
A kezelés első lépése a génterápia volt. Az algáktól származó, a rodopszinok létrehozására irányuló genetikai instrukciót “átadták” a retina még megmaradt mélyen lévő rétegeiben lévő sejteknek a szem hátsó részében.
Amikor ezeket fény éri, elektromos jelet küldenek az agynak. Mivel azonban csak sárga fényre reagálnak, ezért a páciens egy speciális szemüveget visel, amely a megfelelő hullámhosszon közvetíti a való világot a szeme hátsó részébe. Hónapokba telt, mire megfelelő mennyiségű rodopszin halmozódott fel a szemben, és mire az agy megtanult egy új nyelvet a látás visszanyeréséhez. A Nature Medicine című folyóiratban publikált eredmények szerint a páciens akkor tudta, hogy a kezelés működik, amikor az utcán sétálva észrevette, hogy látja a gyalogátkelőhely csíkjait. A férfi ma már képes megfogni és megszámolni a tárgyakat egy asztalon.
mti
Zöldinfó
Több mint 2100 fa pusztult el egy év alatt
Interaktív térkép segíti a városi fák megmaradását Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A városi hőszigethatás csökkentése érdekében indított kutatások mellett a városi fák megmaradását segítő interaktív térkép készítésében is részt vettek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói és kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a meteorológiai adatok riasztó képet festenek: a Dél-Alföldön, így Szegeden is egyre sűrűbbé váltak az extrém hőhullámok. A nyári időszakban egyre gyakoribb, hogy a minimum hőmérséklet nem süllyed a “trópusi éjszakát” jelentő 20 fok alá, a nappali maximumok pedig átlépik a 40 fokot, miközben a csapadékmennyiség drasztikusan lecsökkent. A régió bizonyos részein a tavalyi éves csapadékösszeg alig érte el a 250-300 millimétert, ami már a félsivatagi területek klímáját idézi.
A megváltozott viszonyokat a városi hőszigethatás tovább súlyosbítja. A leburkolt, felmelegedő felületek és a vízhiány következtében a hagyományos fafajok példányai elpusztulnak. Csupán a tavalyi év során több mint 2100 kiszáradt, elpusztult fát kellett eltávolítani Szegeden a közterületekről. Gulyás Ágnes, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének kifejtette, olyan zöldterületeket kell kialakítani, amelyek képesek elviselni a romló feltételeket, ugyanakkor öntözési és kezelési igényük alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak. Ez nagyon nagy kihívást jelent. Rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, pótlásukra a szárazabbá váló klímát toleráló fajokat kell használni, de a faültetési protokollokat is meg kell változtatni, hogy a fahely kialakítása hosszabb távon is tudja biztosítani a fa szükségleteit.
A szemléletváltást két párhuzamosan folyó és egymást erősítő projekt is támogatja Szegeden, amelyek elméleti hátterének kidolgozásában az SZTE kutatói is részt vesznek. Az 1,8 milliárd forintos költségvetésű COOL Life projekt elsősorban a városi hőszigetjelenség mérséklésére fókuszál, az 1,2 milliárd forintos, 2028-ig tartó ReGreenX projekt pedig a klímatudatos zöldfelületek széles körű elterjesztését tűzte ki célul. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy klímaadaptív mintakertek és ellenálló fajták listájának létrehozásával, valamint a lakossági és a döntéshozói tudatosság növelésével irányt mutasson a jövő várostervezésének.
Az elmúlt években lakossági összefogás övezte a települési faültetéseket. Ugyanakkor bármennyire is szárazságtűrőek az újonnan kiválasztott fajok, a jelenlegi extrém aszályokat a fiatal, frissen ültetett fák mesterséges vízutánpótlás nélkül nem élik túl. E nélkül a gyökérképződés nem indul be, vagy leáll és vagy azonnal az ültetés évében vagy néhány év agónia után kipusztul az ültetett fa. A ReGreenX projekt keretében létrehozták a lakossági segítségnyújtást koordináló Faéltető térképes alkalmazást, amellyel a szegediek célzottan és szervezetten vehetnek részt a faállomány megóvásában. Az önkéntesek kiválaszthatják a környezetükben található fiatal fákat, és azt is rögzíteni tudják, mikor, mennyi vizet használtak az öntözéshez. Ezek az adatok a kutatók számára is értékes információval szolgálnak a fenntartási modellek optimalizálásához – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt
