Zöldinfó
Algákban termelődő fehérje segített visszaadni egy férfi látását
Algákban termelődő fényérzékeny fehérjék segítségével sikerült részlegesen visszaadni egy korábban teljesen vak férfi látását.
A Bretagne-ban élő páciensnél, akinek személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, úgynevezett optogenetikai terápiát alkalmaztak a párizsi Látás Intézet szakemberei – írja a BBC News. A férfinál retinitis pigmentosát – festékes szemideghártya-gyulladást – diagnosztizáltak 40 évvel ezelőtt. Ez a betegség több mint kétmillió embert érint világszerte és bár a teljes megvakulás ritka, a férfi elvesztette a látását két évtizeddel ezelőtt. A terápiának köszönhetően azonban ma már képes érzékelni a fényt az egyik szemével.
A szakemberek által alkalmazott módszer az algák által termelt proteinekre – a retina fényérzékenységét biztosító rodopszinok egyik alcsaládjára – épül, amelyek fény hatására megváltoztatják a viselkedésüket. A mikrobák ezek segítségével mozognak a fény felé.
A kezelés első lépése a génterápia volt. Az algáktól származó, a rodopszinok létrehozására irányuló genetikai instrukciót “átadták” a retina még megmaradt mélyen lévő rétegeiben lévő sejteknek a szem hátsó részében.
Amikor ezeket fény éri, elektromos jelet küldenek az agynak. Mivel azonban csak sárga fényre reagálnak, ezért a páciens egy speciális szemüveget visel, amely a megfelelő hullámhosszon közvetíti a való világot a szeme hátsó részébe. Hónapokba telt, mire megfelelő mennyiségű rodopszin halmozódott fel a szemben, és mire az agy megtanult egy új nyelvet a látás visszanyeréséhez. A Nature Medicine című folyóiratban publikált eredmények szerint a páciens akkor tudta, hogy a kezelés működik, amikor az utcán sétálva észrevette, hogy látja a gyalogátkelőhely csíkjait. A férfi ma már képes megfogni és megszámolni a tárgyakat egy asztalon.
mti
Zöldinfó
Természetvédelmi mérföldkő: nemzeti park lett a Nagyberek
Nemzeti parki terület lett a dél-balatoni Nagyberek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része lett a dél-balatoni Nagyberek, az erről szóló döntés nemcsak az ottani unikális és csodálatos élővilág védelmére, hanem komplex tájrehabilitációra is lehetőséget ad – mondta a miniszterelnök-helyettes Fonyódon. Semjén Zsolt a Berek Világa Látogatóközpontnál a Nagyberek nemzeti parki területté nyilvánításához kapcsolódó eseményen hangsúlyozta, hogy a berek révén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 6335 hektárral gazdagodott, ehhez hasonló bővülésre “emberöltő óta nem volt példa” a nemzeti parkok történetében. Hasonló nagyságrendű védett területi kijelölés az Őrségi Nemzeti Park 2002-ben történt létrehozását követően csak 2012-ben, a Dél-alföldi Körös-éri Tájvédelmi Körzet létesítésével történt – idézte fel az alternativenergia.hu. Az utóbbi évek természetvédelmi irányvonala inkább az volt, hogy tematikus jelleggel nagy számú, de kis kiterjedésű területek kerültek védelem alá, ezek közé tartoztak a kaptárkövek, vagy a bajai földikutya-rezervátum és egyebek mellett a jáki kardvirágos erdő – tette hozzá.
A politikus a dél-balatoni Nagyberekről szólva kitért rá, a Balaton egykor öblözetekre tagolódott, a Nagyberek a Balaton térsége és a Dráva-völgy közötti öblözet elláposodott maradványa, amely 1850-ig összefüggő vízfelület volt. Ezt száz éve elkezdték lecsapolni, amellyel a természeti értékekben akkora kárt okoztak, amely nem állt arányban azzal a haszonnal, amelyet az így kapott gyenge minőségű földterület jelentett. A lecsapolás 100 évvel ezelőtt, az 1950-es évekig, sőt még tovább is politikai döntés volt. “Ma már másképp csinálnánk, de a mi feladatunk az, hogy mentsük meg, ami megmaradt, és lehetőleg állítsuk vissza azt az ökoszisztémát, azt a vizes élőhelyet, amit a természet létrehozott” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt a Berek Világa Látogatóközpontra utalva rámutatott: a természetet az tudja védeni, aki ismeri és tudja, milyen értékei vannak, ezért kulcsfontosságú a természetiskolák működése. Szólt arról is, hogy Móring József Attilával, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselőjével és a helyi polgármesterrel folytatott egyeztetés eredményeként támogatja a Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő közötti nádas védetté nyilvánítására irányuló javaslatot. Bende Zsolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója közölte, a dél-balatoni berkek fontos növénytársulások, számos védett növény- és állatfaj otthona. A nemzeti park célja, hogy élőhelyüket megóvja, állományukat fenntartsa. Ennek érdekében helyreállítják a vizes élőhelyeket, visszaállítják a természetkímélő területhasználati módokat, visszagyepesítik a szántókat, visszaszorítják az idegenhonos fás- és lágyszárú növényeket – sorolta. Az esemény végén Semjén Zsolt, Móring József Attila, Bende Zsolt és Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, valamint Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a látogatóközpont mellett felállította a nemzeti parki területet jelző táblát.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
