Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: folyamatos fejlesztéssel maradhat versenyképes a baromfiágazat

A baromfiágazat az időről időre visszatérő állatbetegségek, a koronavírus-járvány, az energiaválság és a háborús nehézségek ellenére is verseny- és exportképes állattenyésztési ágazat maradt – fogalmazott az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint a Baromfi Világnap alkalmából a tárca agrárpiacért felelős helyettes államtitkára.

Létrehozva:

|

Tamás Budapesten, a Vajdahunyadvárban rendezett szakmai eseményen a legversenyképesebb állattenyésztési ágazatnak nevezte a baromfiágazatot, egyúttal köszönetet mondott a termelőknek és tenyésztőknek, akik az elmúlt három évben tapasztalt nehézségek ellenére biztosítják az ágazat termelési és exportértékét. Azonban nincs lehetőség hátradőlni, számos kihívással kell így is szembenézni. A fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok egyre szigorodnak, a fogyasztói igények pedig folyamatosan változnak.

A vásárlók környezetvédelmi, állatjóléti, fenntarthatósági elvárásai már nem csak a termékre, de annak előállítási körülményeire is kiterjednek – mondta a helyettes államtitkár. Tarpataki Tamás a közlemény szerint kitért arra is, hogy az ágazat versenyképességének fennmaradásához folyamatos fejlesztésre van szükség, ehhez az agrártárca biztosítja a segítséget, amely szabályozásból és támogatásból áll. Az állattenyésztés számára elérhető támogatások sokrétűek, a beruházási, állatjóléti támogatásoktól kezdve a kártalanításokon és a válságtámogatásokon keresztül a génmegőrzéséig, a tenyésztésszervezésig és a támogatott hitelekig számos elemből állnak össze koherens egésszé.

Tarpataki Tamás közölte: az új Közös Agrárpolitikában fennmaradnak mindazon támogatási formák, amelyek eddig voltak, sőt, a második pillérben magasabb, összességében háromszor annyi forrás áll rendelkezésre a magyar kormány 80 százalékos társfinanszírozásának köszönhetően. Eddig a Vidékfejlesztési Programból több mint 600 fejlesztési beruházás mintegy 175 milliárd forint támogatással valósult meg – írták.

Advertisement

Zöldinfó

Hatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete

A Sixtus-kápolna freskója a látogatók “párolgása” miatt szorul tisztításra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Sixtus-kápolna évi több mint hatmillió látogatójától kibocsátott párolgás miatt volt szükség a Michelangelo festette Utolsó ítélet című freskó rendkívüli tisztítására, amely Húsvét hetére fejeződik be – mondta Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatója az MTI-nek. A tervek szerint március utolsó hetében zárul le a restaurálás, így az ünnepekre érkező hívek és turisták ismét teljes szépségében láthatják Michelangelo remekművét. A Sixtus-kápolna főoltára mögötti hatalmas, száznyolcvan négyzetméteres falfreskót jelenleg háló fedi, amelyen az Utolsó ítélet eredeti nagyságú reprodukciója látható. A lepel mögötti hét emelet magas állványon két turnusban tíz-tíz restaurátor dolgozik a festmény tisztításán.

A beavatkozás pofonegyszerű és hatékony: egymás után japán papírlapokat helyezünk a freskó részeire, desztillált vízzel ecseteljük a papírt, ami így magába szívja a szennyeződést, majd megfelelő mozdulattal leemeljük a papírt – magyarázta Paolo Violini vezető restaurátor az állvány hatodik emeletén, vagyis a freskó középpontjában található Krisztus alak magasságában tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának. A Michelangelótól 1536 és 1541 között alkotott Utolsó ítéletet utoljára 1994-ben restaurálták. A mostani beavatkozás nem újabb helyreállítás, hanem rendkívüli karbantartás Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatónője szerint.

Elmondta, hogy folyamatosan mérik a kápolna “egészségi állapotát”, így fedezték fel, hogy több mint harminc év alatt a freskón szabad szemmel alig látható mikrorészecskék rakódtak le, amelyek homályosabbá tették az Utolsó ítélet eredeti színeit. Barbara Jatta kifejtette, hogy a szennyeződést a kápolnát évente felkereső több mint hatmillió látogató “párolgása” okozza, vagyis a levegővétellel, izzadással vagy a test természetes transpirációjával kibocsátott vízgőz és só, ami kalciumlaktózként rakódik le a festett felületre. Hiába a kápolnában 23 Celsius-fokon fenntartott állandó hőmérséklet, hiába a szünet nélkül dolgozó szűrőberendezések, az emberek jelenléte meghatározza a freskó állapotát.

Advertisement

A globális felmelegedés is szerepet játszik, hiszen a látogatók egyre melegebb levegőt hoznak be magukkal a Sixtus-kápolnába – tette hozzá Fabrizio Biferali a múzeum úgynevezett reneszánsz csoportjának a művészettörténésze. Elárulta, hogy az állványról jól látszik a kápolna egyenetlen mennyezete is, amelyet Michelangelo az ábrázolások dinamikájával fedett le. Egy másik titokra is fény derült: a reneszánsz művész vulkáni eredetű puccolánát használt kötőanyagként, ami ásványi tartalma miatt finom csillogást ad a színeknek. Fabrizio Biferali, miközben beszélt, többször hozzányúlt az Utolsó ítélethez. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés kézzel tapintani Michelangelót, válasza az volt, hogy sokkoló.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák