Zöldinfó

AM: folyamatos fejlesztéssel maradhat versenyképes a baromfiágazat

A baromfiágazat az időről időre visszatérő állatbetegségek, a koronavírus-járvány, az energiaválság és a háborús nehézségek ellenére is verseny- és exportképes állattenyésztési ágazat maradt – fogalmazott az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint a Baromfi Világnap alkalmából a tárca agrárpiacért felelős helyettes államtitkára.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-19

Szerző:

Vanessza

Tamás Budapesten, a Vajdahunyadvárban rendezett szakmai eseményen a legversenyképesebb állattenyésztési ágazatnak nevezte a baromfiágazatot, egyúttal köszönetet mondott a termelőknek és tenyésztőknek, akik az elmúlt három évben tapasztalt nehézségek ellenére biztosítják az ágazat termelési és exportértékét. Azonban nincs lehetőség hátradőlni, számos kihívással kell így is szembenézni. A fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok egyre szigorodnak, a fogyasztói igények pedig folyamatosan változnak.

A vásárlók környezetvédelmi, állatjóléti, fenntarthatósági elvárásai már nem csak a termékre, de annak előállítási körülményeire is kiterjednek – mondta a helyettes államtitkár. Tarpataki Tamás a közlemény szerint kitért arra is, hogy az ágazat versenyképességének fennmaradásához folyamatos fejlesztésre van szükség, ehhez az agrártárca biztosítja a segítséget, amely szabályozásból és támogatásból áll. Az állattenyésztés számára elérhető támogatások sokrétűek, a beruházási, állatjóléti támogatásoktól kezdve a kártalanításokon és a válságtámogatásokon keresztül a génmegőrzéséig, a tenyésztésszervezésig és a támogatott hitelekig számos elemből állnak össze koherens egésszé.

Tarpataki Tamás közölte: az új Közös Agrárpolitikában fennmaradnak mindazon támogatási formák, amelyek eddig voltak, sőt, a második pillérben magasabb, összességében háromszor annyi forrás áll rendelkezésre a magyar kormány 80 százalékos társfinanszírozásának köszönhetően. Eddig a Vidékfejlesztési Programból több mint 600 fejlesztési beruházás mintegy 175 milliárd forint támogatással valósult meg – írták.

Kapcsolódó tartalom:állattenyésztés baromfigazdaság fenntarthatóság környezetvédelem tenyésztés

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom