Zöldinfó

AM: folyamatos fejlesztéssel maradhat versenyképes a baromfiágazat

A baromfiágazat az időről időre visszatérő állatbetegségek, a koronavírus-járvány, az energiaválság és a háborús nehézségek ellenére is verseny- és exportképes állattenyésztési ágazat maradt – fogalmazott az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint a Baromfi Világnap alkalmából a tárca agrárpiacért felelős helyettes államtitkára.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-19

Szerző:

Vanessza

Tamás Budapesten, a Vajdahunyadvárban rendezett szakmai eseményen a legversenyképesebb állattenyésztési ágazatnak nevezte a baromfiágazatot, egyúttal köszönetet mondott a termelőknek és tenyésztőknek, akik az elmúlt három évben tapasztalt nehézségek ellenére biztosítják az ágazat termelési és exportértékét. Azonban nincs lehetőség hátradőlni, számos kihívással kell így is szembenézni. A fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok egyre szigorodnak, a fogyasztói igények pedig folyamatosan változnak.

A vásárlók környezetvédelmi, állatjóléti, fenntarthatósági elvárásai már nem csak a termékre, de annak előállítási körülményeire is kiterjednek – mondta a helyettes államtitkár. Tarpataki Tamás a közlemény szerint kitért arra is, hogy az ágazat versenyképességének fennmaradásához folyamatos fejlesztésre van szükség, ehhez az agrártárca biztosítja a segítséget, amely szabályozásból és támogatásból áll. Az állattenyésztés számára elérhető támogatások sokrétűek, a beruházási, állatjóléti támogatásoktól kezdve a kártalanításokon és a válságtámogatásokon keresztül a génmegőrzéséig, a tenyésztésszervezésig és a támogatott hitelekig számos elemből állnak össze koherens egésszé.

Tarpataki Tamás közölte: az új Közös Agrárpolitikában fennmaradnak mindazon támogatási formák, amelyek eddig voltak, sőt, a második pillérben magasabb, összességében háromszor annyi forrás áll rendelkezésre a magyar kormány 80 százalékos társfinanszírozásának köszönhetően. Eddig a Vidékfejlesztési Programból több mint 600 fejlesztési beruházás mintegy 175 milliárd forint támogatással valósult meg – írták.

Kapcsolódó tartalom:állattenyésztés baromfigazdaság fenntarthatóság környezetvédelem tenyésztés

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom