Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter

Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása – erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István, az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.

Létrehozva:

|

Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket – írták. A közlemény szerint a miniszter emlékeztetett arra, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. A kormány a drasztikus energia-áremelkedés és a nyugat-európai energiahiány miatt energia-veszélyhelyzetet hirdetett. Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. Nagy István hozzátette, hogy Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyag, a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folyik. Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani – fogalmazott.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag veszélyhelyzet esetére készült, a vegetációs időszakra vonatkozó előírások 2023. március 31. után nem alkalmazhatók. A tárcavezető megerősítette azt is, hogy természetvédelmi vagy Natura 2000 területen az őshonos fák tarvágása továbbra is tilos. A miniszter az állami erdőkre vonatkozó utasításában kitért arra is, hogy a megnövekedett tűzifaigény miatt a keresletet elsősorban akáccal kell kielégíteni, ez a fafaj ugyanis kitermelés után nyers állapotban is jól használható. Hangsúlyozta, a könnyített szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a 2022-re vonatkozó kitermelési terv végrehajtásával a tűzifa-keresleti igény nem elégíthető ki.

 A miniszter kifejtette, hogy a magyar erdők folyamatosan növekednek, köszönhetően a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának, és annak, hogy Magyarországon Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik. 2 év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére jutott támogatás, 2010 óta csaknem 45 millió köbméterrel nőtt az élőfakészlet. Idén csak az állami erdőgazdaságok még 1,3 millió köbméter tűzifa és apríték tervszerű kitermelésére rendelkeznek érvényes engedéllyel. A miniszteri utasítás megerősíti azokat a korábbi intézkedéseket, hogy Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen se veszélyeztessük – szögezte le Nagy István a közlemény szerint.

Advertisement

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Advertisement

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák