Zöldinfó
AM: megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter
Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása – erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István, az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.
Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket – írták. A közlemény szerint a miniszter emlékeztetett arra, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. A kormány a drasztikus energia-áremelkedés és a nyugat-európai energiahiány miatt energia-veszélyhelyzetet hirdetett. Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. Nagy István hozzátette, hogy Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyag, a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folyik. Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani – fogalmazott.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag veszélyhelyzet esetére készült, a vegetációs időszakra vonatkozó előírások 2023. március 31. után nem alkalmazhatók. A tárcavezető megerősítette azt is, hogy természetvédelmi vagy Natura 2000 területen az őshonos fák tarvágása továbbra is tilos. A miniszter az állami erdőkre vonatkozó utasításában kitért arra is, hogy a megnövekedett tűzifaigény miatt a keresletet elsősorban akáccal kell kielégíteni, ez a fafaj ugyanis kitermelés után nyers állapotban is jól használható. Hangsúlyozta, a könnyített szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a 2022-re vonatkozó kitermelési terv végrehajtásával a tűzifa-keresleti igény nem elégíthető ki.
A miniszter kifejtette, hogy a magyar erdők folyamatosan növekednek, köszönhetően a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának, és annak, hogy Magyarországon Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik. 2 év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére jutott támogatás, 2010 óta csaknem 45 millió köbméterrel nőtt az élőfakészlet. Idén csak az állami erdőgazdaságok még 1,3 millió köbméter tűzifa és apríték tervszerű kitermelésére rendelkeznek érvényes engedéllyel. A miniszteri utasítás megerősíti azokat a korábbi intézkedéseket, hogy Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen se veszélyeztessük – szögezte le Nagy István a közlemény szerint.
Zöldinfó
Sótalanítással készül Izrael a klímaváltozás okozta vízhiányra
Pályázatot írtak ki Izraelben a világ legnagyobb tengervíz-sótalanító üzemére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Izraelben pályázatot írtak ki a világ legnagyobb tengervíz-sótalanító üzemének megépítésére, és az ország valamennyi térségének az országos vízhálózatra kapcsolását tervezik – jelentette a Ynet hírportál. Az ország középső részén, Netanja és Hadera között, a Hefer-völgyben épülő sótalanító üzem várhatóan a világ legnagyobb ilyen létesítménye lesz, és évente mintegy 400 millió köbméter vizet állíthat majd elő – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Jehezkel Lifsic, az izraeli vízgazdálkodási hatóság vezetője elmondta, hogy Izrael a tervek szerint hét-nyolc év alatt megduplázza sótalanítási kapacitását, és néhány éven belül az ország valamennyi elszigetelt térségét – köztük a Golán-fennsíkot és az Arava-sivatagot, ahol mindeddig helyi kutakra támaszkodtak – rá szeretné kapcsolni az országos vízhálózatra. A vízgazdálkodási hatóság mintegy négymillió sékeles, vagyis hozzávetőleg négyszázmillió forintos kampányt indít a víztakarékosság ösztönzésére is, elsősorban a gyerekek körében.
“Ez nem ijesztgető kampány, hanem figyelemfelhívás. Ahogy az sem megengedett, hogy leszedjük a vadvirágokat, úgy a vízcsapot sem szabad nyitva hagyni” – mondta a szervezet vezetője a lapnak. Izraelben az utóbbi két évben aszály volt, de az öt, már működő sótalanító üzemnek köszönhetően nem alakult ki vízhiány. A 2024-2025-ös hidrológiai év volt a mérések kezdete óta a legszárazabb Izraelben, a 2025-2026-os hidrológiai évben azonban a csapadékmennyiség már elérte az átlag mintegy 90 százalékát.
Az előző évek hatása, valamint a csapadék évszakokon belüli eloszlása miatt azonban a vízkészletek természetes utánpótlása csak az átlag mintegy 70 százalékát érte el, és ezt a mezőgazdaság megérezte. Izraelben rendhagyó 2026-2027-es hidrológiai évre számítanak, a többi között a szuper El Nino-jelenség miatt. Az előrejelzések szerint október és december között a csapadék mennyisége a sokéves évi átlag mintegy 120 százaléka lehet, miközben ebben az időszakban általában az egész éves csapadékmennyiségnek csak mintegy 40 százaléka hullik le.
Lifsic szerint az éghajlatváltozás időszakában a hőmérséklet emelkedése és a csapadék intenzitásának növekedése a jellemző, vagyis a csapadék nagyobb része rövidebb idő alatt hullik le, ami hosszú távon a vízforrások természetes utánpótlásának csökkenéséhez vezet. Ezt a jövőben pótolni kívánják a természetvédelem érdekében a sótalanítókból nyert vízzel.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet
