Zöldinfó
AM: megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter
Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása – erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István, az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.
Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket – írták. A közlemény szerint a miniszter emlékeztetett arra, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. A kormány a drasztikus energia-áremelkedés és a nyugat-európai energiahiány miatt energia-veszélyhelyzetet hirdetett. Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. Nagy István hozzátette, hogy Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyag, a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folyik. Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani – fogalmazott.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag veszélyhelyzet esetére készült, a vegetációs időszakra vonatkozó előírások 2023. március 31. után nem alkalmazhatók. A tárcavezető megerősítette azt is, hogy természetvédelmi vagy Natura 2000 területen az őshonos fák tarvágása továbbra is tilos. A miniszter az állami erdőkre vonatkozó utasításában kitért arra is, hogy a megnövekedett tűzifaigény miatt a keresletet elsősorban akáccal kell kielégíteni, ez a fafaj ugyanis kitermelés után nyers állapotban is jól használható. Hangsúlyozta, a könnyített szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a 2022-re vonatkozó kitermelési terv végrehajtásával a tűzifa-keresleti igény nem elégíthető ki.
A miniszter kifejtette, hogy a magyar erdők folyamatosan növekednek, köszönhetően a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának, és annak, hogy Magyarországon Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik. 2 év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére jutott támogatás, 2010 óta csaknem 45 millió köbméterrel nőtt az élőfakészlet. Idén csak az állami erdőgazdaságok még 1,3 millió köbméter tűzifa és apríték tervszerű kitermelésére rendelkeznek érvényes engedéllyel. A miniszteri utasítás megerősíti azokat a korábbi intézkedéseket, hogy Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen se veszélyeztessük – szögezte le Nagy István a közlemény szerint.
Design
Ezekre figyelj, ha környezettudatosan építenél kerítést
A régi kerítés felújítása nem feltétlenül igényel teljes bontást. Ha az oszlopok és az alapozás megfelelő állapotban vannak, akár a kerítésburkolat cseréjével is látványos eredmény érhető el. A meglévő szerkezetek megtartása csökkentheti a költségeket és a bontási hulladék mennyiségét. Van azonban néhány kevésbé ismert műszaki szempont, amelyet érdemes megvizsgálni, mielőtt új kerítéselemeket rendelünk.
A régi oszlopok megtarthatók, de nem mindegy, milyen kerítés kerül közéjük
A felújítás előtti első feladat a beton-, tégla- vagy fémoszlopok állapotának ellenőrzése. A repedések, a dőlés, a korrózió és a meglazult rögzítések mind figyelmeztető jelek lehetnek.
Van azonban egy kevésbé nyilvánvaló szempont: a szélterhelés.
Egy hézagos fakerítésen a levegő részben áthaladhat, míg egy összefüggő lemezfelület lényegesen nagyobb szélnyomásnak lehet kitéve. Emiatt egy könnyű fémburkolat felszerelése sem feltétlenül jelent kisebb terhelést a régi oszlopok számára.
A kerítés magassága, a burkolat zártsága, a vízszintes tartók és a rögzítések egyaránt befolyásolják a stabilitást. Különösen szeles területen fontos ellenőrizni, hogy a meglévő szerkezet alkalmas-e az új kialakításhoz.
A régi kerítés felújítása tehát nem egyszerűen burkolatcsere: az új elemekhez megfelelő tartószerkezetre is szükség van.
Három apróság, amelyen sok múlhat a felújítás során
1. Az oszlopközök nem mindig egyformák.
Régebbi kerítéseknél előfordulhat, hogy az oszlopok távolsága néhány centiméterrel eltér egymástól, vagy az oszlopok már nem állnak teljesen függőlegesen. Ezért nem elegendő egyetlen kerítésmezőt lemérni. Az egyes szakaszok szélességét külön-külön, szükség esetén több magasságban is érdemes ellenőrizni.
2. Nem minden rozsdafolt jelent gyenge minőségű alapanyagot.
A bevonatos acéllemezeknél a helytelen vágás vagy a sérült védőréteg is korróziót okozhat. A sarokcsiszolóval történő vágás például károsíthatja a bevonatot, a felületen maradó forró fémforgács pedig később rozsdafoltokat eredményezhet. A megfelelő lemezvágó eszközök használata, a forgács eltávolítása és a vágott élek gyártói előírás szerinti kezelése ezért különösen fontos.
3. A kerítés alsó részének kialakítása sem mellékes.
A talajhoz túl közel kerülő burkolatot gyakrabban érheti felverődő sár, nedvesség és mechanikai sérülés. Az alsó hézag és a vízelvezetés megtervezése megkönnyítheti a tisztítást és csökkentheti a károsodás kockázatát. A megfelelő távolságot azonban mindig a választott kerítésrendszer és a helyszíni adottságok határozzák meg.
Milyen burkolattal újítható fel egy régi kerítés?
A hagyományos faelemek természetes megjelenést biztosítanak, de kültéren időszakos felületkezelést igényelhetnek. A bevonatos acéllemezeknél nincs szükség a fára jellemző rendszeres csiszolásra és újrafestésre, bár az állapotuk ellenőrzése és a sérülések kezelése ezeknél sem hagyható el.
A természetes fa megjelenését kedvelők számára a famintás trapézlemez kerítés is alternatíva lehet. A különböző faárnyalatok modern és hagyományos épületekhez egyaránt illeszthetők, a megfelelő elem kiválasztásakor pedig a rögzítési lehetőségeket is figyelembe kell venni.
Érdemes azt is előre tisztázni, hogy a kerítés mindkét oldala látható lesz-e. Nem minden famintás kerítéselem rendelkezik azonos megjelenésű külső és belső felülettel, ezért ez különösen szomszédos telkek közötti kerítésnél lehet fontos.
A környezettudatos felújítás nem feltétlenül a legolcsóbb megoldás
A meglévő alapok és oszlopok megtartásával elkerülhető a még használható szerkezeti elemek idő előtti cseréje. Ez csökkentheti az új anyagok felhasználását és a keletkező bontási hulladék mennyiségét.
A környezeti hatás azonban nem kizárólag az alapanyag típusától függ. Az élettartam, a javíthatóság, a karbantartási igény és a későbbi újrahasznosíthatóság egyaránt lényeges.
A hosszú távú költségeket ezért a beszerzési áron túl is érdemes vizsgálni. Egy kezdetben olcsóbb megoldás rendszeres felületkezeléssel vagy korábbi cserével járhat, míg egy drágább, tartósabb kialakítás kevesebb későbbi beavatkozást igényelhet.
A régi kerítés felújítása akkor lehet igazán tudatos döntés, ha először azt vizsgáljuk meg, mi őrizhető meg biztonságosan. A pontos felmérés, a megfelelő anyagválasztás és a szakszerű kivitelezés együtt segíthet elkerülni a felesleges bontást, az anyagpazarlást és a későbbi javításokat.
(partner hír)
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
