Zöldinfó
AM: megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter
Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása – erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István, az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.
Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket – írták. A közlemény szerint a miniszter emlékeztetett arra, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. A kormány a drasztikus energia-áremelkedés és a nyugat-európai energiahiány miatt energia-veszélyhelyzetet hirdetett. Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. Nagy István hozzátette, hogy Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyag, a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folyik. Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani – fogalmazott.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag veszélyhelyzet esetére készült, a vegetációs időszakra vonatkozó előírások 2023. március 31. után nem alkalmazhatók. A tárcavezető megerősítette azt is, hogy természetvédelmi vagy Natura 2000 területen az őshonos fák tarvágása továbbra is tilos. A miniszter az állami erdőkre vonatkozó utasításában kitért arra is, hogy a megnövekedett tűzifaigény miatt a keresletet elsősorban akáccal kell kielégíteni, ez a fafaj ugyanis kitermelés után nyers állapotban is jól használható. Hangsúlyozta, a könnyített szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a 2022-re vonatkozó kitermelési terv végrehajtásával a tűzifa-keresleti igény nem elégíthető ki.
A miniszter kifejtette, hogy a magyar erdők folyamatosan növekednek, köszönhetően a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának, és annak, hogy Magyarországon Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik. 2 év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére jutott támogatás, 2010 óta csaknem 45 millió köbméterrel nőtt az élőfakészlet. Idén csak az állami erdőgazdaságok még 1,3 millió köbméter tűzifa és apríték tervszerű kitermelésére rendelkeznek érvényes engedéllyel. A miniszteri utasítás megerősíti azokat a korábbi intézkedéseket, hogy Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen se veszélyeztessük – szögezte le Nagy István a közlemény szerint.
Zöldinfó
A kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
Fokozott figyelemre hívta fel a kutyatartókat az extrém hideg miatt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szervezet kiemelte, az előttünk álló extrém hideg időjárás komoly veszélyt jelent a kutyák számára, fajtától és származástól függetlenül, legyen szó törzskönyves vagy keverék kutyáról – írja az alternativenergia.hu. A tartós téli hideg, különösen amikor a hőmérséklet 0 Celsius-fok alá, akár mínusz 20 fok közelébe süllyed, komolyan megviselheti az állatokat – figyelmeztettek, jelezve: a kihűlés kockázata függ a kutya testméretétől, szőrzetétől, korától, egészségi állapotától, valamint attól is, hogy lakásban vagy szabadban él. Hozzátették, a lakásban tartott kutyák a 21-26 fokos benti hőmérséklethez alkalmazkodnak. Amikor ilyen környezetből lépnek ki a hidegbe, a hirtelen 20-30 fokos hőmérséklet-különbség – különösen szeles időben – komoly megterhelést jelenthet számukra. A lakásban tartott kutyák számára kifejezetten ajánlott a bélelt, szél- és vízálló kutyakabát használata, amely segít megtartani a testhőt, csökkenti a kihűlés veszélyét és melegen tartja az izmokat.
Felhívták a figyelmet arra is: a téli időszakban a sétát nem szabad elhagyni, de célszerű rövidebb, aktívabb kint tartózkodást tervezni, és folyamatosan figyelni a kutya jelzéseit. Ha reszket, lelassul vagy visszafordulna, nem szabad erőltetni a sétát. Kiemelten fontosnak nevezték a kint tartott kutyák védelmét. Extrém hideg éjszakákon akkor is érdemes kivételt tenni, ha az állatot egyébként nem engedjük be a lakásba. Egy előszoba, garázs vagy szélvédett hely, ahol meleg, száraz fekhely biztosítható, akár életet is menthet – emelték ki. A szabadban tartott kutyák esetében elengedhetetlen, hogy mindig legyen előttük friss ivóvíz, és rendszeresen ellenőrizzük, nem fagyott-e be, energiadúsabb, a téli időszakhoz igazított táplálékot kapjanak, és megfelelő, szigetelt, huzatmentes kutyaház álljon rendelkezésükre – sorolták. A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy ha környezetünkben veszélynek kitett, magukra hagyott vagy nem megfelelő körülmények között tartott kutyát látunk, akkor ne menjünk el mellette. Az esetet jelezni kell az illetékes állatvédő szervezetnek, a helyi önkormányzatnak vagy – indokolt esetben – a hatóságoknak.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzintet lép a napelemes rendszer: állami támogatással jön az energiatárolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
