Zöldinfó
AM: példátlan élőhelyfejlesztés az Ipoly-völgyben
A védett természeti területeink, a Natura 2000 területeink, illetve az itt található természeti értékek megőrzése érdekében az elmúlt tíz évben mintegy 85 milliárd forint összértékben valósítottak meg természetvédelmi beruházásokat a magyarországi nemzeti park igazgatóságok – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára Drégelypalánkon szerdán.
A közlemény szerint Rácz András a beszédében kiemelte, hogy Európában egyedülálló módon a hazai tíz nemzeti park igazgatóság működési területe lefedi egész Magyarországot, a szervezett állami természetvédelem tevékenységét pedig 1400 munkatárs segíti országszerte. Kijelentette: az elmúlt évtizedben 330 projekt alkalmával mintegy 300 ezer hektáron sikerült javítani a természeti környezet állapotán. Az államtitkár a jelenlegi projekt zárórendezvényén hangsúlyozta, hogy az Ipoly-völgy komplex élőhelyfejlesztését célzó pályázat feladata a vizes élőhelyek helyreállítása mellett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság eszközellátottságának és állattartási infrastruktúrájának fejlesztése, illetve az ökoturisztikai bemutatás kiterjesztése volt, támogatva ezen természeti területek értékeinek hosszú távú, fenntartható kezelését.
A projekt hat év alatt csaknem 1000 hektár igazgatósági vagyonkezelésű természetvédelmi terület javítását tette lehetővé mintegy 623 millió forint összköltséggel. Az állami erőfeszítés a magyarországi természetvédelem területén rendkívül fontos, azonban a helyben élők támogatása nélkül nem lenne lehetőség az ilyen jellegű beruházások megvalósítására – méltatta a projektben résztvevőket az államtitkár az AM közleménye szerint.
mti
Zöldinfó
Hosszabb tűzszezon jöhet: egyre nagyobb veszélyben vannak a magyar erdők
Segíthet a korszerű erdőkezelés a tüzek megfékezésében a Nébih erdészeti főfelügyelője szerint.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A korszerű erdőkezelési megoldások sokat segíthetnek a tüzek megfékezésében, de továbbra is a lakossági tudatosság és odafigyelés a legfontosabb – mondta az MTI-nek a Nébih erdészeti főfelügyelője. Nagy Dániel szerint a szárazság miatt a belföldi erdőkben egyre nagyobb a tűzkockázat és hosszabb a tűzszezon – írja az alternativenergia.hu. Ma már február végén is kialakulhatnak erdő- és vegetációtüzek, amelyek nem csupán a mediterrán térség problémái, ugyanis hasonló mértékű a Kárpát-medence veszélyeztetettsége is. A rendkívüli aszály és a csapadékhiány miatt az erdők, cserjések és a gyepterületek is kiszáradtak, sok fa már augusztusban lehullatta a lombját, a felgyülemlett éghető anyag pedig kedvez a gyorsan terjedő, intenzív erdő- és vegetációtüzek kialakulásának. Nagyon megnőtt a településkörnyéki területek, nyaralóövezetek tűzkockázata, itt is nagy mennyiségű elszáradt gyep és fás biomassza keletkezett – közölte.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy a tüzek nem maguktól keletkeznek, hanem emberek okozzák, amikor cigarettacsikket dobnak el, tábortüzet gyújtanak vagy nem karbantartott munkagépet használnak. A közös odafigyelés azonnal segíthet abban, hogy kevesebb tűz keletkezzen. Ezek terjedését tűzpásztákkal lehet lassítani, segítve a tűzoltást, de az egyre intenzívebb, sokszor koronában terjedő erdőtüzek megfékezéséhez már nem elegendőek a 2-3 méter széles, korábban kialakított biomassza mentes sávok – tette hozzá.
A szakértő hosszabb távon az erdőszerkezet-átalakításban, az átgondolt tájhasználatban látja a megoldást. Magyarországon többek között a Pilisben, a Balaton-felvidéken és az Alföldön találni olyan területeket, ahol őshonos fajokból álló sávok segítik az erdőtüzek megfékezését. A lombos erdők tűzkockázata alacsonyabb, mint a fenyveseké, emellett érdemes figyelembe venni azt is, hogy a kevésbé zárt erdőkben lassabban terjednek a lángok.
Nagy Dániel szerint az erdőátalakítási tevékenységeket meg kell jeleníteni a támogatási rendszerben is, mert az jelenleg csak a hagyományos tűzpászta-kialakításokhoz járul hozzá, és a források nem álltak folyamatosan rendelkezésre. A védekezésben ezen felül segíthetnek az erdőkbe telepíthető víznyerőhelyek, víztartályok, a megelőzésben pedig a kockázati besorolás, a korai észlelési és tűzgyújtási tilalomrendszer, ami azért is fontos, mert az erdőtüzek 99 százalékát okozza emberi tevékenység. Aki a szabályokat nem tartja be, gondoljon arra, hogy odafigyelni másodpercek kérdése csupán, a tűzoltás viszont eltarthat napokig, a környezet helyreállítása pedig 100 évig is – hangsúlyozta.
A főfelügyelő a tapasztalatok alapján úgy látja, hogy az erdőmozaikosság jelentős mértékben segíti az oltást, és sokszor sikerül megfogni a tüzet ott, ahol más szerkezetű, átalakított tudatos erdőkezeléssel érintett erdőhöz ér. Nagyon fontos, hogy a lángok ne érjék el a magasabb kockázatú állományokat, és ne hatalmasodjanak el, mert 50-100 hektáros erdőtüzeket már nagyon nehéz megállítani – hangsúlyozta. Sajnos a vegetációtüzek már belföldön is vezettek halálesetekhez. Kiterjedésük elérte a 12 ezer hektárt, és az, hogy ez nem lett nagyobb, a tűzoltók megfeszített munkájának köszönhető, amit az erdészeti, természetvédelmi szakemberek és a gazdálkodók is próbálnak minden eszközzel segíteni – fogalmazott.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaTöretlenül nő a Geely elektromos és plug-in hibrid modelljeinek piaca
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék
