Zöldinfó
AM: példátlan élőhelyfejlesztés az Ipoly-völgyben
A védett természeti területeink, a Natura 2000 területeink, illetve az itt található természeti értékek megőrzése érdekében az elmúlt tíz évben mintegy 85 milliárd forint összértékben valósítottak meg természetvédelmi beruházásokat a magyarországi nemzeti park igazgatóságok – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára Drégelypalánkon szerdán.
A közlemény szerint Rácz András a beszédében kiemelte, hogy Európában egyedülálló módon a hazai tíz nemzeti park igazgatóság működési területe lefedi egész Magyarországot, a szervezett állami természetvédelem tevékenységét pedig 1400 munkatárs segíti országszerte. Kijelentette: az elmúlt évtizedben 330 projekt alkalmával mintegy 300 ezer hektáron sikerült javítani a természeti környezet állapotán. Az államtitkár a jelenlegi projekt zárórendezvényén hangsúlyozta, hogy az Ipoly-völgy komplex élőhelyfejlesztését célzó pályázat feladata a vizes élőhelyek helyreállítása mellett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság eszközellátottságának és állattartási infrastruktúrájának fejlesztése, illetve az ökoturisztikai bemutatás kiterjesztése volt, támogatva ezen természeti területek értékeinek hosszú távú, fenntartható kezelését.
A projekt hat év alatt csaknem 1000 hektár igazgatósági vagyonkezelésű természetvédelmi terület javítását tette lehetővé mintegy 623 millió forint összköltséggel. Az állami erőfeszítés a magyarországi természetvédelem területén rendkívül fontos, azonban a helyben élők támogatása nélkül nem lenne lehetőség az ilyen jellegű beruházások megvalósítására – méltatta a projektben résztvevőket az államtitkár az AM közleménye szerint.
mti
Zöldinfó
Állati eredetű szennyeződés: új kérdéseket vet fel a használt sütőolaj begyűjtése
Az elmúlt három évben jelentősen átalakult a használt sütőolaj piaca Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hulladékkoncessziós rendszer bevezetése és az EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi) díj megjelenése új működési kereteket teremtett, amelyek a begyűjtési és hasznosítási gyakorlatokat is alapjaiban érintették – írja az alternativenergia.hu. A jelenlegi modellben a MOHU kizárólag tisztán növényi eredetű használt sütőolaj begyűjtését végzi, amelyet szerződéses keretek között biodízel előállítására hasznosítanak. Ez a megközelítés technológiai és iparági szempontból indokolt, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió és a hazai jogszabályok alapján az állati eredetű anyaggal érintkezett használt sütőolaj, állati mellékterméknek minősül, amelynek kezelése eltérő szabályozás alá tartozik. Az (EU) 2025/2181 bizottsági rendelet a 1069/2009-es, a 142/2011-es szabályozást tovább pontosítja, és kifejezetten rögzíti, hogy a használt sütőolaj – amennyiben állati eredetű összetevőt tartalmaz vagy abból áll – a 3. kategóriába tartozó étkezési hulladék olajfrakciója.
Ez a gyakorlatban komoly ellentmondást eredményez. A vendéglátóegységek túlnyomó többsége – nem vegán működéséből adódóan – nagy valószínűséggel állati eredetű élelmiszerekkel is dolgozik, így a használt sütőolaj jelentős része érintetté válik. Ennek következtében a jelenlegi begyűjtési modell és a tényleges piaci működés között összeférhetetlenség alakulhat ki, különösen az intézményi és vendéglátó szektorban. A helyzetet tovább árnyalja az EPR rendszer hatása. Kizárólag csak hazánkban, az étolaj EPR-köteles termékként jelenik meg a piacon, amely után a gyártóknak díjat kell fizetniük. Ez a költség – a csomagolási díjakon felül – beépülhet a fogyasztói árakba, és hozzájárult ahhoz, hogy az étolaj ára Magyarországon magasabb legyen, mint más országokban.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szabályozási környezet és a piaci gyakorlat nem minden esetben találkozik. A vendéglátó szektor számára a megfelelés sok esetben nehezen értelmezhető vagy nehezen teljesíthető feltételeket jelent. A minisztériumi egyeztetések, valamint a NÉBIH és az Agrárminisztérium szakmai állásfoglalásai ugyanakkor megerősítik a jogszabályi értelmezést az állati eredetű érintettség tekintetében. Amennyiben tehát a használt sütőolaj állati eredetű összetevőt tartalmaz – akár azért, mert ilyen élelmiszerek elkészítéséhez használták, akár keveredés következtében -, az a jogszabályok értelmében nem tartozik a hulladékkoncesszió hatálya alá, így begyűjtése a koncessziós rendszerben nem végezhető. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezek az anyagáramok sem vesznek el: megfelelő kezelés mellett a 3. kategóriába tartozó olajfrakciók is 100%-os hasznosításra kerülnek, jellemzően energetikai célú felhasználás formájában.
Mindez rámutat arra, hogy kiemelten fontos a vendéglátóegységek megfelelő tájékoztatása és a gyakorlatban is alkalmazható iránymutatások biztosítása annak érdekében, hogy működésük minden esetben megfeleljen a hatályos jogszabályoknak.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
