Kapcsolatfelvétel
Ipoly Ipoly

Zöldinfó

AM: példátlan élőhelyfejlesztés az Ipoly-völgyben

A védett természeti területeink, a Natura 2000 területeink, illetve az itt található természeti értékek megőrzése érdekében az elmúlt tíz évben mintegy 85 milliárd forint összértékben valósítottak meg természetvédelmi beruházásokat a magyarországi nemzeti park igazgatóságok – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára Drégelypalánkon szerdán.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint Rácz András a beszédében kiemelte, hogy Európában egyedülálló módon a hazai tíz nemzeti park igazgatóság működési területe lefedi egész Magyarországot, a szervezett állami természetvédelem tevékenységét pedig 1400 munkatárs segíti országszerte. Kijelentette: az elmúlt évtizedben 330 projekt alkalmával mintegy 300 ezer hektáron sikerült javítani a természeti környezet állapotán. Az államtitkár a jelenlegi projekt zárórendezvényén hangsúlyozta, hogy az Ipoly-völgy komplex élőhelyfejlesztését célzó pályázat feladata a vizes élőhelyek helyreállítása mellett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság eszközellátottságának és állattartási infrastruktúrájának fejlesztése, illetve az ökoturisztikai bemutatás kiterjesztése volt, támogatva ezen természeti területek értékeinek hosszú távú, fenntartható kezelését.

A projekt hat év alatt csaknem 1000 hektár igazgatósági vagyonkezelésű természetvédelmi terület javítását tette lehetővé mintegy 623 millió forint összköltséggel. Az állami erőfeszítés a magyarországi természetvédelem területén rendkívül fontos, azonban a helyben élők támogatása nélkül nem lenne lehetőség az ilyen jellegű beruházások megvalósítására – méltatta a projektben résztvevőket az államtitkár az AM közleménye szerint.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák