Kapcsolatfelvétel
Ipoly Ipoly

Zöldinfó

AM: példátlan élőhelyfejlesztés az Ipoly-völgyben

A védett természeti területeink, a Natura 2000 területeink, illetve az itt található természeti értékek megőrzése érdekében az elmúlt tíz évben mintegy 85 milliárd forint összértékben valósítottak meg természetvédelmi beruházásokat a magyarországi nemzeti park igazgatóságok – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára Drégelypalánkon szerdán.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint Rácz András a beszédében kiemelte, hogy Európában egyedülálló módon a hazai tíz nemzeti park igazgatóság működési területe lefedi egész Magyarországot, a szervezett állami természetvédelem tevékenységét pedig 1400 munkatárs segíti országszerte. Kijelentette: az elmúlt évtizedben 330 projekt alkalmával mintegy 300 ezer hektáron sikerült javítani a természeti környezet állapotán. Az államtitkár a jelenlegi projekt zárórendezvényén hangsúlyozta, hogy az Ipoly-völgy komplex élőhelyfejlesztését célzó pályázat feladata a vizes élőhelyek helyreállítása mellett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság eszközellátottságának és állattartási infrastruktúrájának fejlesztése, illetve az ökoturisztikai bemutatás kiterjesztése volt, támogatva ezen természeti területek értékeinek hosszú távú, fenntartható kezelését.

A projekt hat év alatt csaknem 1000 hektár igazgatósági vagyonkezelésű természetvédelmi terület javítását tette lehetővé mintegy 623 millió forint összköltséggel. Az állami erőfeszítés a magyarországi természetvédelem területén rendkívül fontos, azonban a helyben élők támogatása nélkül nem lenne lehetőség az ilyen jellegű beruházások megvalósítására – méltatta a projektben résztvevőket az államtitkár az AM közleménye szerint.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák