Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: több mint 2 millió facsemetét ültetett tavaly a Pilisi Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő Zrt. csak tavaly több mint kétmillió facsemetét ültetett, és több száz hektáron végzett erdőmegújító csemeteültetési és magvetési munkálatokat – közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint a Pilisi Parkerdő Zrt. élen jár a természetes folyamatokat követő, azokat erősítő úgynevezett “örökerdő-gazdálkodás” bevezetésében. Területének már több mint ötödén folytat örökerdő-gazdálkodást, és csaknem felén folyamatos erdőborítást biztosító módon gazdálkodik. A társaság által kezelt erdők majdnem kétharmada védett, ezért az aktív természetvédelem szervesen hozzátartozik a mindennapi munkához, attól nem elválasztható, és anélkül nem értelmezhető.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal való szoros együttműködés és a belső természetvédelmi törekvések eredménye számos kiemelkedő, saját kezdeményezésű, sikeres program lett, az erdei kistavak rekonstrukciójától a gödöllői Rózsakúti Erdőrezervátumon át a Vadmacska Fajmegőrzési Programig – írták. Közölték azt is, hogy a Dunakanyar, Visegrád és Dömös környéke vagy a Budapest környéki hegyek Magyarország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Az erdőgazdaság az ország erdeinek mindössze 3 százalékán gazdálkodik, de ezen a területen évente harmincmillió látogatási alkalmat regisztrálnak, és hárommillió itt lakó számára nyújtanak természetes környezetet – jegyezték meg.

A társaság a természetközeli erdőgazdálkodás úttörőjeként, a városi erdők specialistájaként közel ezer kilométer erdei túraútvonalat tart fenn. Az utóbbi években – a Magyar Természetjáró Szövetséggel együttműködve – teljesen felújította az ezekhez kapcsolódó több száz erdei pihenőhelyet. Ezek a turistaútvonalak olyan népszerű helyeken és helyekre vezetnek, mint az ország egyik legszebb kilátását nyújtó Prédikálószék, vagy az alig tíz éve megnyitott, de gyorsan “kultikussá vált” Spartacus-ösvény – ismertette az AM. A Pilisi Parkerdő Pilis Bike néven 350 kilométernyi kerékpáros úthálózatot működtet, illetve a túralovasok számára létrehozta a Pilis Ride hálózatot.

Advertisement

Ezek mellett tizenegy kilátót – a legutóbbit tavaly adták át a Lajos-forrás fölötti Bölcső-hegyen -, hat erdei szállást, turista- és kulcsosházat épített ki és tart karban az ország leglátogatottabb erdeiben. A Parkerdő egyre népszerűbb terepe a teljesítménytúráknak, terepfutó-versenyeknek és egyéb outdoor tevékenységeknek.  A Parkerdő – az országban elsőként – éppen azért alakította ki az Erdőbarát Rendezvény minősítési rendszert, hogy egyértelművé tegye a természetet nem károsító, azzal harmóniában megszervezett túrákra és versenyekre vonatkozó követelményeit – közölte az AM.

A közleményben úgy fogalmaztak, hogy a társaság kulcsfontosságúnak tartja a szemléletformálást és a környezeti nevelést is: a Parkerdő egyik legnépszerűbb bemutatóhelyén, a Budakeszi Vadasparkban, illetve a visegrádi Madas László és a Hármashatár-hegyi Erdészeti Erdei Iskolában évente csaknem 220 ezer látogatót – zömmel gyerekeket vagy gyerekes családokat – fogad. Itt a résztvevők játékos és élményekkel teli ismeretterjesztő foglalkozásokon, terepi bemutatókon ismerhetik meg az erdő összetett világát, és azt, hogy milyen erdei viselkedéssel lehet a legkevésbé zavarni, viszont a legjobban befogadni a Parkerdő számtalan természeti csodáját – írták. Kitértek arra is, hogy elindult az AM Facebook-játéka, amelyben Magyarország legkedveltebb erdei helyét, természeti kincsét keresik. A 22 héten át zajló szavazás résztvevői nyereményjátékban vehetnek részt, amelyen ajándékcsomagokat nyerhetnek.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 200 nap után visszatértek az űrben nevelt növények

Hazatértek az első magyar űrnövénykísérlet mintái Debrecenbe.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az első magyar űrnövénykísérlet, a VITAPRIC-program mintái, amelyek csaknem 203 napot töltöttek az űrben, és több mint 3200-szor kerülték meg a Földet, visszatértek a nemzetközi űrállomásról a Debreceni Egyetemre (DE) – ismertette az alternativenergia.hu. A közlemény szerint az egyetem mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási karának kutatói Kapu Tibor kutatóűrhajóstól vették át tudományos munkájuk kísérleti anyagait hétfőn a DE Biodrome-ban, a HUNOR-program űrnövénykísérlet és az egyetemi űrpaprika otthonában. Felidézték, hogy a kar kutatói egy évvel ezelőtt, tavaly március 17-én csomagolták össze a kísérletben részt vevő retek-, búza- és paprikamagokat. A VITAPRIC kutatási anyaga a HUNOR Magyar Űrhajós Program tudományos portfóliójában az Axiom-4 küldetés részeként június 25-én indult el Kapu Tibor kutatóűrhajóssal és társaival együtt a floridai Kennedy Űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra.

Az egyetem növénynemesítési, növénytermesztési és biotechnológiai kutatásai sok évvel ezelőtt megalapozták azt a szakmai hátteret, amely lehetővé tette, hogy az egyetem bekapcsolódjon a nemzeti űrprogramba – idézte a közlemény Stündl Lászlót, a kar dékánját, aki reményét fejezte ki, hogy az eredmények hasznosulnak, és újabb kutatási irányokat nyitnak meg a szakemberek előtt. Kapu Tibor a VITAPRIC-programot a HUNOR Magyar Űrhajós Program egyik legérdekesebb kísérletének nevezte, amely megmutatta, milyen kihívásokkal szembesülnek, amikor a világűrben kell végrehajtani egy kísérletet. “Olyan környezetben, ahol a magok gravitáció nélkül nem igazán tudják, hogy merre kell nőniük egy olyan csíráztatóban, ahonnan nagyon könnyen ki tudnak esni. Mégis, mi meg tudtuk oldani” – idézték a kutatóűrhajóst, aki kiemelte: “mi voltunk az elsők a világon, akik abban a környezetben tudtunk növényeket termeszteni, ahol mi magunk, űrhajósok is éltünk, és nem egy elzárt, izolált, kontrollált környezetben”. A közlemény szerint a HUNOR programban részt vevő magok nemesítése és előkezelése 2024-2025 között zajlott a Debreceni Egyetem agrár karának biotechnológiai laboratóriumaiban. Az alkalmazott eljárás felgyorsította a csírázást, növelte a csíranövények vitalitását, valamint javította a fitokémiai összetételt, ezáltal magasabb tápértéket eredményezve.

A nemzetközi űrállomáson kifejlődött növényeket három lépésben “takarították be”, elsőként a retek mikrozöldet, majd a búzafüvet és végül a paprika mikrozöldet. A mintákat mínusz 80 Celsius-fokos mélyhűtőbe helyezték, és ott tárolták január 15-ig, amikor is a betegség miatt félbeszakadt Crew-11 misszió legénységét szállító hordozóval tértek vissza a Földre – írták. Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes, a VITAPRIC-program vezetője szerint a mintákat összehasonlítják a Biodrome-ban hasonló körülmények között – fény, hőmérséklet, szén-dioxid és páratartalom mellett – nevelt kontrollnövényekkel. A vizsgálatok kiterjednek a növények mikrobiom-elemzésére, azaz azt is megvizsgálják, hogy az űrállomáson fejlődött VITAPRIC mikrozöldek emberi fogyasztásra alkalmasak-e, továbbá a növények biokémiai és ásványi anyag összetétele hogyan változott meg, különös tekintettel a magvak szelénnel történt előkezelésének hatására a mikrogravitációs környezetben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák