Zöldinfó

AM: több mint 2 millió facsemetét ültetett tavaly a Pilisi Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő Zrt. csak tavaly több mint kétmillió facsemetét ültetett, és több száz hektáron végzett erdőmegújító csemeteültetési és magvetési munkálatokat – közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-02-17

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint a Pilisi Parkerdő Zrt. élen jár a természetes folyamatokat követő, azokat erősítő úgynevezett “örökerdő-gazdálkodás” bevezetésében. Területének már több mint ötödén folytat örökerdő-gazdálkodást, és csaknem felén folyamatos erdőborítást biztosító módon gazdálkodik. A társaság által kezelt erdők majdnem kétharmada védett, ezért az aktív természetvédelem szervesen hozzátartozik a mindennapi munkához, attól nem elválasztható, és anélkül nem értelmezhető.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal való szoros együttműködés és a belső természetvédelmi törekvések eredménye számos kiemelkedő, saját kezdeményezésű, sikeres program lett, az erdei kistavak rekonstrukciójától a gödöllői Rózsakúti Erdőrezervátumon át a Vadmacska Fajmegőrzési Programig – írták. Közölték azt is, hogy a Dunakanyar, Visegrád és Dömös környéke vagy a Budapest környéki hegyek Magyarország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Az erdőgazdaság az ország erdeinek mindössze 3 százalékán gazdálkodik, de ezen a területen évente harmincmillió látogatási alkalmat regisztrálnak, és hárommillió itt lakó számára nyújtanak természetes környezetet – jegyezték meg.

A társaság a természetközeli erdőgazdálkodás úttörőjeként, a városi erdők specialistájaként közel ezer kilométer erdei túraútvonalat tart fenn. Az utóbbi években – a Magyar Természetjáró Szövetséggel együttműködve – teljesen felújította az ezekhez kapcsolódó több száz erdei pihenőhelyet. Ezek a turistaútvonalak olyan népszerű helyeken és helyekre vezetnek, mint az ország egyik legszebb kilátását nyújtó Prédikálószék, vagy az alig tíz éve megnyitott, de gyorsan “kultikussá vált” Spartacus-ösvény – ismertette az AM. A Pilisi Parkerdő Pilis Bike néven 350 kilométernyi kerékpáros úthálózatot működtet, illetve a túralovasok számára létrehozta a Pilis Ride hálózatot.

Ezek mellett tizenegy kilátót – a legutóbbit tavaly adták át a Lajos-forrás fölötti Bölcső-hegyen -, hat erdei szállást, turista- és kulcsosházat épített ki és tart karban az ország leglátogatottabb erdeiben. A Parkerdő egyre népszerűbb terepe a teljesítménytúráknak, terepfutó-versenyeknek és egyéb outdoor tevékenységeknek. A Parkerdő – az országban elsőként – éppen azért alakította ki az Erdőbarát Rendezvény minősítési rendszert, hogy egyértelművé tegye a természetet nem károsító, azzal harmóniában megszervezett túrákra és versenyekre vonatkozó követelményeit – közölte az AM.

A közleményben úgy fogalmaztak, hogy a társaság kulcsfontosságúnak tartja a szemléletformálást és a környezeti nevelést is: a Parkerdő egyik legnépszerűbb bemutatóhelyén, a Budakeszi Vadasparkban, illetve a visegrádi Madas László és a Hármashatár-hegyi Erdészeti Erdei Iskolában évente csaknem 220 ezer látogatót – zömmel gyerekeket vagy gyerekes családokat – fogad. Itt a résztvevők játékos és élményekkel teli ismeretterjesztő foglalkozásokon, terepi bemutatókon ismerhetik meg az erdő összetett világát, és azt, hogy milyen erdei viselkedéssel lehet a legkevésbé zavarni, viszont a legjobban befogadni a Parkerdő számtalan természeti csodáját – írták. Kitértek arra is, hogy elindult az AM Facebook-játéka, amelyben Magyarország legkedveltebb erdei helyét, természeti kincsét keresik. A 22 héten át zajló szavazás résztvevői nyereményjátékban vehetnek részt, amelyen ajándékcsomagokat nyerhetnek.

Zöldinfó

Áradások, aszályok, erdőtüzek: új tervvel erősítenék Európa klímavédelmét

Növelné az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét az EU.

Létrehozva:

53 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség javítását célzó uniós keretet mutatott be az Európai Bizottság kedden azzal a céllal, hogy megerősítse az éghajlati kockázatok előrejelzésének, valamint a felkészülés és a kezelés európai rendszereit – írja az alternativenergia.hu. Az uniós szintű intézkedések bejelentésekor Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság klímaügyekért felelős biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte: az elhúzódó hőhullámok és aszályok okozta erdőtüzek, Európa több folyójának alacsony vízszintje, vagy a pusztító áradások rávilágítottak az éghajlatváltozás súlyos következményeire. Szavai szerint az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség kiépítése stratégiai befektetés Európa versenyképességébe, biztonságába, egészségébe és jólétébe. A cselekvés gazdasági indokai meggyőzőek – hangoztatta.

Az uniós biztos kiemelte: az Európai Bizottság rendszerszintű változást javasol: biztosítani kívánja, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás beépüljön minden főbb politikába úgy nemzeti, mint nemzetközi szinten, támogatva a beruházásokat, az innovációt és a hosszú távú növekedést. Támogatást kíván nyújtani továbbá helyi és regionális szinten az alkalmazkodáshoz konkrét kezdeményezések és tanácsadás révén – hangoztatta. A bizottsági javaslat kiemeli a vállalkozások szerepét az európai ellenállóképesség megerősítésében, hangsúlyozva, hogy Európa infrastruktúrájának és gazdaságának alkalmazkodása a jövőbeli éghajlati viszonyokhoz várhatóan évente mintegy 70 milliárd eurós beruházást igényel.

Az alkalmazkodásba történő befektetések becsült megtérülése elérheti a veszteségek és károk értékének több mint tízszeresét. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megoldásainak globális piaca várhatóan megnégyszereződik, elérve a 3,5 billió eurót 2050-re, ami jelentős lehetőséget kínál az európai vállalkozások számára az innovációra, a virágzásra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megoldásainak technológiai vezetőjévé válásra – írták.

A sajtótájékoztatón Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos közölte: a jelenlegi tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a világ 2030-ra 1,5 Celsius-fokkal, 2050-re 2 Celsius-fokkal, 2100-ra pedig 3 Celsius-fokkal melegszik fel az iparosodás előtti szinthez képest. Ez alapján a tagállamok felmérhetik a jövőbeli éghajlati kockázatokat döntéseik meghozatalakor.

Megjegyezte, az uniós éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet javítani hivatott jogszabályok csökkentik a tagállamok adminisztratív terheit. A nemzeti tervezési kötelezettségek egyszerűsödnek egyetlen nemzeti stratégiai terv bevezetésével, a továbbfejlesztett és rendszeresebb éghajlati kockázatértékelések pedig biztosítják az uniós és a nemzeti értékelések közötti következetességet és összehasonlíthatóságot is. A keretrendszer eszközöket biztosít a hatóságok, a vállalkozások és a közösségek számára az éghajlati kockázatok kezeléséhez.

Ribera közölte: az Európai Bizottság haladéktalanul megkezdi a keretrendszer végrehajtását, hogy erősítse Európa képességét az éghajlati szélsőségekre való felkészülésre és reagálásra. Emellett PreparEU néven katasztrófafelkészültségi tanácsadócsoportot hoz létre, valamint egy kezdeményezést Európa éghajlatváltozásnak leginkább kitett száz területének azonosítására. Végezetül közölte, hogy a brüsszeli testület 2028-ban javaslatot tesz egy stratégiai tervre az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról, hogy biztosítsa a korai és határozott fellépést uniós szinten.

Tovább olvasom