Zöldinfó
AM: több mint 2 millió facsemetét ültetett tavaly a Pilisi Parkerdő Zrt.
A Pilisi Parkerdő Zrt. csak tavaly több mint kétmillió facsemetét ültetett, és több száz hektáron végzett erdőmegújító csemeteültetési és magvetési munkálatokat – közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.
A közlemény szerint a Pilisi Parkerdő Zrt. élen jár a természetes folyamatokat követő, azokat erősítő úgynevezett “örökerdő-gazdálkodás” bevezetésében. Területének már több mint ötödén folytat örökerdő-gazdálkodást, és csaknem felén folyamatos erdőborítást biztosító módon gazdálkodik. A társaság által kezelt erdők majdnem kétharmada védett, ezért az aktív természetvédelem szervesen hozzátartozik a mindennapi munkához, attól nem elválasztható, és anélkül nem értelmezhető.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal való szoros együttműködés és a belső természetvédelmi törekvések eredménye számos kiemelkedő, saját kezdeményezésű, sikeres program lett, az erdei kistavak rekonstrukciójától a gödöllői Rózsakúti Erdőrezervátumon át a Vadmacska Fajmegőrzési Programig – írták. Közölték azt is, hogy a Dunakanyar, Visegrád és Dömös környéke vagy a Budapest környéki hegyek Magyarország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Az erdőgazdaság az ország erdeinek mindössze 3 százalékán gazdálkodik, de ezen a területen évente harmincmillió látogatási alkalmat regisztrálnak, és hárommillió itt lakó számára nyújtanak természetes környezetet – jegyezték meg.
A társaság a természetközeli erdőgazdálkodás úttörőjeként, a városi erdők specialistájaként közel ezer kilométer erdei túraútvonalat tart fenn. Az utóbbi években – a Magyar Természetjáró Szövetséggel együttműködve – teljesen felújította az ezekhez kapcsolódó több száz erdei pihenőhelyet. Ezek a turistaútvonalak olyan népszerű helyeken és helyekre vezetnek, mint az ország egyik legszebb kilátását nyújtó Prédikálószék, vagy az alig tíz éve megnyitott, de gyorsan “kultikussá vált” Spartacus-ösvény – ismertette az AM. A Pilisi Parkerdő Pilis Bike néven 350 kilométernyi kerékpáros úthálózatot működtet, illetve a túralovasok számára létrehozta a Pilis Ride hálózatot.
Ezek mellett tizenegy kilátót – a legutóbbit tavaly adták át a Lajos-forrás fölötti Bölcső-hegyen -, hat erdei szállást, turista- és kulcsosházat épített ki és tart karban az ország leglátogatottabb erdeiben. A Parkerdő egyre népszerűbb terepe a teljesítménytúráknak, terepfutó-versenyeknek és egyéb outdoor tevékenységeknek. A Parkerdő – az országban elsőként – éppen azért alakította ki az Erdőbarát Rendezvény minősítési rendszert, hogy egyértelművé tegye a természetet nem károsító, azzal harmóniában megszervezett túrákra és versenyekre vonatkozó követelményeit – közölte az AM.
A közleményben úgy fogalmaztak, hogy a társaság kulcsfontosságúnak tartja a szemléletformálást és a környezeti nevelést is: a Parkerdő egyik legnépszerűbb bemutatóhelyén, a Budakeszi Vadasparkban, illetve a visegrádi Madas László és a Hármashatár-hegyi Erdészeti Erdei Iskolában évente csaknem 220 ezer látogatót – zömmel gyerekeket vagy gyerekes családokat – fogad. Itt a résztvevők játékos és élményekkel teli ismeretterjesztő foglalkozásokon, terepi bemutatókon ismerhetik meg az erdő összetett világát, és azt, hogy milyen erdei viselkedéssel lehet a legkevésbé zavarni, viszont a legjobban befogadni a Parkerdő számtalan természeti csodáját – írták. Kitértek arra is, hogy elindult az AM Facebook-játéka, amelyben Magyarország legkedveltebb erdei helyét, természeti kincsét keresik. A 22 héten át zajló szavazás résztvevői nyereményjátékban vehetnek részt, amelyen ajándékcsomagokat nyerhetnek.
Zöldinfó
A széncinege volt a sztár a téli madárszámlálásban
Április 1-jén indul az MME Tavaszi természetles nevű akciója.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A jelentős részvétellel és több mint 146 ezer madáregyed megfigyelésével zárult Téli madárles nevű lakossági madárszámlálási akció után április 1-jétől újabb akciót indít a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – ismertette az alternativenergia.hu. Közleményük szerint az egyesület negyedik alkalommal rendezte meg a téli országos lakossági madárszámlálási programot, amely 2025. december 6. és 2026. február 28. között zajlott. Az akció során 790 résztvevő 389 település 915 helyszínéről összesen 5115 félórás megfigyelést küldött be. A beérkezett adatok alapján 101 madárfaj 146 758 egyedét regisztrálták. Mint írták, a program célja az volt, hogy bevonja a lakosságot a környezetükben élő madarak megfigyelésébe, és erősítse a természetvédelemhez kapcsolódó közösségi tudományos kezdeményezéseket. A leggyakrabban megfigyelt madárfajok közül a széncinege bizonyult a leggyakoribbnak 33 848 egyeddel, ezt követte a mezei veréb 28 959 példánnyal és a tengelic 16 692 egyeddel. A negyedik helyen a házi veréb végzett 13 431 egyeddel, míg az ötödik leggyakoribb faj a kék cinege volt 7169 példánnyal.
A tájékoztatás szerint a megfigyelők többsége az MME által fejlesztett Turdus mobilalkalmazáson keresztül rögzítette adatait, de lehetőség volt az egyesület internetes adatbázisában is feltölteni az észleléseket. Az online felület dátum szerint szűrhető statisztikai összesítést és térképes megjelenítést is biztosít a felhasználók számára. A téli időszakot követően az MME újabb programja az április 1. és június 30. között zajló Tavaszi természetles lesz. Emellett a fecskék és gólyák megfigyelésére a Fecskeles és a Gólyales adatgyűjtések is elérhetők lesznek. Az elpusztult madarak adatait a Turdus alkalmazás TOTEM moduljában lehet rögzíteni – hívták fel a figyelmet a közleményben.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
