Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: több mint 2 millió facsemetét ültetett tavaly a Pilisi Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő Zrt. csak tavaly több mint kétmillió facsemetét ültetett, és több száz hektáron végzett erdőmegújító csemeteültetési és magvetési munkálatokat – közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint a Pilisi Parkerdő Zrt. élen jár a természetes folyamatokat követő, azokat erősítő úgynevezett “örökerdő-gazdálkodás” bevezetésében. Területének már több mint ötödén folytat örökerdő-gazdálkodást, és csaknem felén folyamatos erdőborítást biztosító módon gazdálkodik. A társaság által kezelt erdők majdnem kétharmada védett, ezért az aktív természetvédelem szervesen hozzátartozik a mindennapi munkához, attól nem elválasztható, és anélkül nem értelmezhető.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal való szoros együttműködés és a belső természetvédelmi törekvések eredménye számos kiemelkedő, saját kezdeményezésű, sikeres program lett, az erdei kistavak rekonstrukciójától a gödöllői Rózsakúti Erdőrezervátumon át a Vadmacska Fajmegőrzési Programig – írták. Közölték azt is, hogy a Dunakanyar, Visegrád és Dömös környéke vagy a Budapest környéki hegyek Magyarország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Az erdőgazdaság az ország erdeinek mindössze 3 százalékán gazdálkodik, de ezen a területen évente harmincmillió látogatási alkalmat regisztrálnak, és hárommillió itt lakó számára nyújtanak természetes környezetet – jegyezték meg.

A társaság a természetközeli erdőgazdálkodás úttörőjeként, a városi erdők specialistájaként közel ezer kilométer erdei túraútvonalat tart fenn. Az utóbbi években – a Magyar Természetjáró Szövetséggel együttműködve – teljesen felújította az ezekhez kapcsolódó több száz erdei pihenőhelyet. Ezek a turistaútvonalak olyan népszerű helyeken és helyekre vezetnek, mint az ország egyik legszebb kilátását nyújtó Prédikálószék, vagy az alig tíz éve megnyitott, de gyorsan “kultikussá vált” Spartacus-ösvény – ismertette az AM. A Pilisi Parkerdő Pilis Bike néven 350 kilométernyi kerékpáros úthálózatot működtet, illetve a túralovasok számára létrehozta a Pilis Ride hálózatot.

Advertisement

Ezek mellett tizenegy kilátót – a legutóbbit tavaly adták át a Lajos-forrás fölötti Bölcső-hegyen -, hat erdei szállást, turista- és kulcsosházat épített ki és tart karban az ország leglátogatottabb erdeiben. A Parkerdő egyre népszerűbb terepe a teljesítménytúráknak, terepfutó-versenyeknek és egyéb outdoor tevékenységeknek.  A Parkerdő – az országban elsőként – éppen azért alakította ki az Erdőbarát Rendezvény minősítési rendszert, hogy egyértelművé tegye a természetet nem károsító, azzal harmóniában megszervezett túrákra és versenyekre vonatkozó követelményeit – közölte az AM.

A közleményben úgy fogalmaztak, hogy a társaság kulcsfontosságúnak tartja a szemléletformálást és a környezeti nevelést is: a Parkerdő egyik legnépszerűbb bemutatóhelyén, a Budakeszi Vadasparkban, illetve a visegrádi Madas László és a Hármashatár-hegyi Erdészeti Erdei Iskolában évente csaknem 220 ezer látogatót – zömmel gyerekeket vagy gyerekes családokat – fogad. Itt a résztvevők játékos és élményekkel teli ismeretterjesztő foglalkozásokon, terepi bemutatókon ismerhetik meg az erdő összetett világát, és azt, hogy milyen erdei viselkedéssel lehet a legkevésbé zavarni, viszont a legjobban befogadni a Parkerdő számtalan természeti csodáját – írták. Kitértek arra is, hogy elindult az AM Facebook-játéka, amelyben Magyarország legkedveltebb erdei helyét, természeti kincsét keresik. A 22 héten át zajló szavazás résztvevői nyereményjátékban vehetnek részt, amelyen ajándékcsomagokat nyerhetnek.

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák