Zöldinfó

Április 22-23: Föld napja programok

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-04-16

Szerző:

Hell

Mintegy 30 szervezet csaknem 80 programmal készül a Föld Napja és az V. Tudományfesztivál kétnapos rendezvényére, amelyet idén is a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében rendeznek meg április 22-23-án.

A rendezvény célja, hogy interaktív programok segítségével keltse fel az érdeklődést a tudományok, a környezet- és a természetvédelem iránt. Ebben az évben a talaj és a fény nemzetközi évéhez kapcsolódva a fesztiválon is kiemelt hangsúlyt fektetnek ezekre a területekre a szervezők és a résztvevő egyetemek, főiskolák, kutatóközpontok, szakmai szervezetek, nemzeti parkok, cégek, illetve egyesületek – közölték a szervezők az MTI-vel.

A látogatók megnézhetnek egy drónreptetést, beülhetnek sűrített levegővel működő járműbe, de az időjárás-előrejelzés kulisszatitkaiba is bepillanthatnak, hiszen egy légköri szonda felengedése után másodperceken belül kivetítőn lehet majd látni a várható légköri, időjárási eseményeket. Ezáltal a résztvevők maguk is készíthetnek meteorológiai előrejelzést, valamint egy speciális eszköz segítségével megmérhetik, mekkora cseppekből áll az eső.

A Maci Kórházban a gyerekek megismerhetik az orvosi vizsgálat menetét és a gyermekrendelőben előforduló eszközöket, de a rendezvényen készíthetnek napórát, megvizsgálhatják a robotok működését, valamint egy gokartbemutatón is részt vehetnek. Mindezek mellett bárki megfigyelheti, milyen hatással van a fény a mag csírázására, és a látogatók tapintásukat terméstapogatóval, geológiai tudásukat pedig kőzetfelismeréssel tehetik próbára.

A programmal párhuzamosan a TIT Kossuth Klub Egyesület által szervezett szabadegyetemen a Föld napjához kapcsolódó előadásokon a fényszennyezéstől és annak hatásától, a műhold-meteorológia alapjain keresztül a magyarországi barlangok világáig és a különböző gyógynövények gyógyhatásáig számos témakört érintenek majd az előadók. A programokat a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Nemzeti Múzeum, a TIT Kossuth Klub Egyesület és az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság közösen szervezi.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom