Zöldinfó

Április 22-23: Föld napja programok

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-04-16

Szerző:

Hell

Mintegy 30 szervezet csaknem 80 programmal készül a Föld Napja és az V. Tudományfesztivál kétnapos rendezvényére, amelyet idén is a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében rendeznek meg április 22-23-án.

A rendezvény célja, hogy interaktív programok segítségével keltse fel az érdeklődést a tudományok, a környezet- és a természetvédelem iránt. Ebben az évben a talaj és a fény nemzetközi évéhez kapcsolódva a fesztiválon is kiemelt hangsúlyt fektetnek ezekre a területekre a szervezők és a résztvevő egyetemek, főiskolák, kutatóközpontok, szakmai szervezetek, nemzeti parkok, cégek, illetve egyesületek – közölték a szervezők az MTI-vel.

A látogatók megnézhetnek egy drónreptetést, beülhetnek sűrített levegővel működő járműbe, de az időjárás-előrejelzés kulisszatitkaiba is bepillanthatnak, hiszen egy légköri szonda felengedése után másodperceken belül kivetítőn lehet majd látni a várható légköri, időjárási eseményeket. Ezáltal a résztvevők maguk is készíthetnek meteorológiai előrejelzést, valamint egy speciális eszköz segítségével megmérhetik, mekkora cseppekből áll az eső.

A Maci Kórházban a gyerekek megismerhetik az orvosi vizsgálat menetét és a gyermekrendelőben előforduló eszközöket, de a rendezvényen készíthetnek napórát, megvizsgálhatják a robotok működését, valamint egy gokartbemutatón is részt vehetnek. Mindezek mellett bárki megfigyelheti, milyen hatással van a fény a mag csírázására, és a látogatók tapintásukat terméstapogatóval, geológiai tudásukat pedig kőzetfelismeréssel tehetik próbára.

A programmal párhuzamosan a TIT Kossuth Klub Egyesület által szervezett szabadegyetemen a Föld napjához kapcsolódó előadásokon a fényszennyezéstől és annak hatásától, a műhold-meteorológia alapjain keresztül a magyarországi barlangok világáig és a különböző gyógynövények gyógyhatásáig számos témakört érintenek majd az előadók. A programokat a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Nemzeti Múzeum, a TIT Kossuth Klub Egyesület és az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság közösen szervezi.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Egyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között. Az alternativenergia.hu közleménye szerint az, hogy valójában mennyire érezzük melegnek az időt, a tudomány a humán komfortérzet fogalmával írja le. A kutatás egyik legfontosabb sarokköve a PET-index (fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet) használata volt. A PET nemcsak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet és az embereket érő napsugárzást is. A mérések időpontjában a kutatásba bekapcsolódó 128 ember több mint 82 százaléka a “kicsit melegtől” a “forróig” terjedő skálán helyezte el a hőérzetét. A kellemes, semleges állapot csupán elvétve, a mérések kevesebb mint tizedében volt tapasztalható. Közölték, gyakori tévhit, hogy a klímaváltozás és a környezeti kutatások csak a legfiatalabbakat érdeklik. Bár Szegeden a 20-30 éves korosztály nagyon aktív volt, a legtöbb megfigyelést az 50-60 évesek küldték be, sőt, a 70 év felettiek is kiemelkedő számban képviseltették magukat. Ez különösen fontos, hiszen a tartós hőhullámok, amelyek 2025-öt jellemezték, az idősebb korosztály szervezetét terhelik meg a leginkább – írták.

A kutatás elemezte az objektív mutatók és a szubjektív emberi érzékelés közötti kapcsolatot is. A szakemberek megvizsgálták a becsült hőmérséklet és a ruházat hőszigetelő képessége közötti összefüggést. A kutatás statisztikailag is igazolta azt a mindennapi tapasztalatot, hogy az emberek kiválóan alkalmazkodnak. Vizsgálták a hőmérséklet-változás és a PET-index kapcsolatát is: kiderült, hogy amikor nagyon erős a hőterhelés, az emberek szubjektív hőérzete nem növekszik a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan, ami egyfajta biológiai védekezési mechanizmus a folyamatos stresszel szemben. A felmérés szerint a Legyen ön is klímakutató projekt adatai kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a városi környezet drasztikusan módosítja a mikroklímát. A szegediek válaszai megerősítik a várostervezés előtt álló legnagyobb kihívást: a sokféle visszaverő és sugárzó felület – aszfalt, beton, üveg – helyett növelni kell a zöldfelületek, az árnyékos parkok és a párologtató vízfelületek arányát – áll a közleményben.

Tovább olvasom