Zöldinfó
Április 22-23: Föld napja programok
Mintegy 30 szervezet csaknem 80 programmal készül a Föld Napja és az V. Tudományfesztivál kétnapos rendezvényére, amelyet idén is a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében rendeznek meg április 22-23-án.
A rendezvény célja, hogy interaktív programok segítségével keltse fel az érdeklődést a tudományok, a környezet- és a természetvédelem iránt. Ebben az évben a talaj és a fény nemzetközi évéhez kapcsolódva a fesztiválon is kiemelt hangsúlyt fektetnek ezekre a területekre a szervezők és a résztvevő egyetemek, főiskolák, kutatóközpontok, szakmai szervezetek, nemzeti parkok, cégek, illetve egyesületek – közölték a szervezők az MTI-vel.
A látogatók megnézhetnek egy drónreptetést, beülhetnek sűrített levegővel működő járműbe, de az időjárás-előrejelzés kulisszatitkaiba is bepillanthatnak, hiszen egy légköri szonda felengedése után másodperceken belül kivetítőn lehet majd látni a várható légköri, időjárási eseményeket. Ezáltal a résztvevők maguk is készíthetnek meteorológiai előrejelzést, valamint egy speciális eszköz segítségével megmérhetik, mekkora cseppekből áll az eső.
A Maci Kórházban a gyerekek megismerhetik az orvosi vizsgálat menetét és a gyermekrendelőben előforduló eszközöket, de a rendezvényen készíthetnek napórát, megvizsgálhatják a robotok működését, valamint egy gokartbemutatón is részt vehetnek. Mindezek mellett bárki megfigyelheti, milyen hatással van a fény a mag csírázására, és a látogatók tapintásukat terméstapogatóval, geológiai tudásukat pedig kőzetfelismeréssel tehetik próbára.
A programmal párhuzamosan a TIT Kossuth Klub Egyesület által szervezett szabadegyetemen a Föld napjához kapcsolódó előadásokon a fényszennyezéstől és annak hatásától, a műhold-meteorológia alapjain keresztül a magyarországi barlangok világáig és a különböző gyógynövények gyógyhatásáig számos témakört érintenek majd az előadók. A programokat a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Nemzeti Múzeum, a TIT Kossuth Klub Egyesület és az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság közösen szervezi.
Zöldinfó
Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen
A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.
Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.
Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés