Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Április 22-23: Föld napja programok

Létrehozva:

|

Mintegy 30 szervezet csaknem 80 programmal készül a Föld Napja és az V. Tudományfesztivál kétnapos rendezvényére, amelyet idén is a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében rendeznek meg április 22-23-án.

A rendezvény célja, hogy interaktív programok segítségével keltse fel az érdeklődést a tudományok, a környezet- és a természetvédelem iránt. Ebben az évben a talaj és a fény nemzetközi évéhez kapcsolódva a fesztiválon is kiemelt hangsúlyt fektetnek ezekre a területekre a szervezők és a résztvevő egyetemek, főiskolák, kutatóközpontok, szakmai szervezetek, nemzeti parkok, cégek, illetve egyesületek – közölték a szervezők az MTI-vel.

A látogatók megnézhetnek egy drónreptetést, beülhetnek sűrített levegővel működő járműbe, de az időjárás-előrejelzés kulisszatitkaiba is bepillanthatnak, hiszen egy légköri szonda felengedése után másodperceken belül kivetítőn lehet majd látni a várható légköri, időjárási eseményeket. Ezáltal a résztvevők maguk is készíthetnek meteorológiai előrejelzést, valamint egy speciális eszköz segítségével megmérhetik, mekkora cseppekből áll az eső.

A Maci Kórházban a gyerekek megismerhetik az orvosi vizsgálat menetét és a gyermekrendelőben előforduló eszközöket, de a rendezvényen készíthetnek napórát, megvizsgálhatják a robotok működését, valamint egy gokartbemutatón is részt vehetnek. Mindezek mellett bárki megfigyelheti, milyen hatással van a fény a mag csírázására, és a látogatók tapintásukat terméstapogatóval, geológiai tudásukat pedig kőzetfelismeréssel tehetik próbára.

Advertisement

A programmal párhuzamosan a TIT Kossuth Klub Egyesület által szervezett szabadegyetemen a Föld napjához kapcsolódó előadásokon a fényszennyezéstől és annak hatásától, a műhold-meteorológia alapjain keresztül a magyarországi barlangok világáig és a különböző gyógynövények gyógyhatásáig számos témakört érintenek majd az előadók. A programokat a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Nemzeti Múzeum, a TIT Kossuth Klub Egyesület és az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság közösen szervezi.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Veszélyben a famatuzsálemek: a legeltetés hiánya fenyegeti a fáslegelőket

A fáslegelő viselheti 2026-ban az év élőhelye címet – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az egy hónapig tartó szakmai szavazáson a szikes tó, a láprét és a fáslegelő versengett a címért – idézték fel a közleményben. Mint írja az alternativenergia.hu, az MME Élőhelyvédelmi Szakosztálya által hagyományteremtő jelleggel meghirdetett Év élőhelye programmal a civil természetvédelmi szervezet évről évre egy-egy élőhelytípust szeretne közelebb hozni az emberekhez, bemutatva szépségüket, jelentőségüket, élővilágukat, megvizsgálni az adott helyek állapotjavításának lehetőségeit, és el is végezni ilyen beavatkozásokat. A fáslegelő olyan őshonos fákkal tarkított gyepterület, ahol a fák egymástól távolabb helyezkednek el, ezáltal koronájuk terebélyes, alattuk pedig a jószág legelése nyomán nincs cserjeszint vagy sűrű újulat. Az elmúlt korok pásztorai nagyra becsülték a nyári kánikulában hűs árnyékot, ősszel vadgyümölcsöt vagy a jószágnak takarmányt adó vén fákat, ezeket tudatosan kímélték, vigyáztak rájuk.

Az ősi tisztelet maradványai még ma is érezhetőek, az öreg fáslegelők famatuzsálemei sokszor félig korhadtan, csúcsszáradtan is a helyükön maradnak. Vannak rokon élőhelyei, ezekre szintén a szórtan álló idős fák jellemzőek, ilyen többek között a fáskaszáló, a kaszálógyümölcsös, a szelídgesztenyeliget. Hazánk területén nem egyforma sűrűségben találunk fáslegelőket. Híresen szépek díszítik az Alföld hajdan vízjárta tájait (Túristvándi, Eperjeske, Tiszabecs, Tiszaigar), a megmaradt dél-alföldi pusztákat (Bélmegyer), Tolnát (Bogyiszló), Baranyát (Csokonyavisonta). Viszonylag gyakoriak a középhegységeinkben, a Zempléntől egészen a Bakonyig. Egyes országrészekben (Szatmár-Bereg, Őrség, Balaton-felvidék) tájképalkotók.

A legeltetéses állattartás visszaszorulásával, szinte teljes megszűntével azonban olyan cserjésedési folyamatok indultak el, melyek már középtávon fenyegetik az idős faóriásokat és ezt a különleges, fajgazdag élőhelytípust – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák