Zöldinfó
Április 22. a Föld Napja
Mióta ünnepeljük április 22-én a Föld Napját és mi a jelentősége? A Föld Napját 1970-ben egy amerikai fiatalember, Denis Hayes hirdette meg. A kaliforniai férfi elkötelezett környezetvédőként döntött úgy, hogy egy zöld mozgalmat szervez. Kezdeményezéséhez 25 millió amerikai csatlakozott.
Húsz évvel az első ünneplés óta Denis Hayes azzal szembesült, hogy a környezet állapotának javulása helyett pont az ellenkezője valósult meg. Ezért 1990-ben elhatározta, hogy a Föld Napja ünnepét nemzetközivé szeretné növelni és így a világ összes országába eljuttatta a felhívását. Illés Zoltán és az alapítvány tagjai akkoriban még nem ismerték egymást, de már akkor is környezetvédő civil szervezeteknél dolgoztak, ezért is jelentkeztek Denis Hayes mozgalmához. A kaliforniai központ visszajelzésének köszönhetően talált egymásra az öt magyar önkéntes, és össze is álltak a közös cél érdekében. Miután sikerült szponzorokat találniuk, pályáztatásokon keresztül vonták be a helyi szervezeteket. Ennek köszönhető, hogy immár 25 éve április 22-én ehhez a globális mozgalomhoz kapcsolódik hazánk is.
Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja arra a szociológiai jelenségre mutatott rá, hogy az idősebb emberek és a nyugdíjasok körében rendkívül népszerű a zöld-szemléletváltás. A korosabb emberek azzal, hogy felismerték a környezetvédelem fontosságát, képesek változtatni a berögzült mintáikon is. A legtöbb esetben az motiválja őket, hogy egy jobb világot, jobb környezetet szeretnének hátrahagyni az utánuk következő generációkra.
A Föld Napja Alapítvány nem csak április 22. tájékán aktív, hiszen különféle mozgalmakkal igyekeznek tenni a környezetvédelemért: ilyen például a húsmentes hétfő. De hogy mi köze van a heti egy húsmentes étkezésnek az ökológiai lábnyom csökkentéséhez? Erről Illés Zoltán mesélt és konkrét számokkal demonstrálta a húsmegvonás hatását. Több, mint 7 milliárd ember él a Földön, és 60 milliárd háziállat. A hús előállításához szükséges erőforrásokból 3200 liter vizet spórolunk, ha heti egy nap nem fogyasztunk húst. Emellett 4 kilogramm szén-dioxid kibocsátást előzünk meg. Illés Zoltán azt hangsúlyozza, hogy ha Magyarországon 5 millió ember vállalná fel azt, hogy egy éven keresztül heti egy nap lemond a húsról, akkor az 5 millió tonna szén-dioxid kibocsátás megelőzését jelentené.
Nézzék meg április 22-én az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén, melyben Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja mesél a globális mozgalom jelentőségéről.
Zöldinfó
Egyre nagyobb a vegetációtüzek kockázata, a megelőzés kulcsfontosságú lehet
Az egyéni odafigyelésnek is van szerepe a vegetációtüzek megelőzésében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vegetációtüzek megelőzése és kezelése összehangolt szakpolitikai, tájgazdálkodási és katasztrófavédelmi feladat, de az egyéni odafigyelésnek és a tűzgyújtási szabályok betartásának is kiemelt jelentősége van – olvasható a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakértőinek tanulmányában, amelyet az mta.hu oldalon tettek közzé. A kutatók kiemelték a természetközeli helyeken élők felelősségét, ők ugyanis a saját környezetük rendbetételével sokat tehetnek környezetük védelmében – írja az alternativenergia.hu. Ajánlásuk szerint a komposztálásra váró száraz növényi maradványokat nem szabad közvetlenül az épületek vagy a kerítések mellett tárolni, de az ereszcsatornában összegyűlt avar és a tetőre lógó száraz ágak eltávolításával is csökkenthető a tűzveszély. A házak környezetéből nem szükséges minden növényzetet eltávolítani, de kellő gondossággal és megfelelő fajválasztással a kertek is segíthetik az élővilág biztonságát – írták.
Az elővigyázatosság jelentőségét azzal indokolták, hogy a belföldi vegetációtüzek csaknem 99 százaléka emberi tevékenységre vezethető vissza. A helyzet nemzetközi szinten is nehéz, hiszen már július végén látszott, hogy 2026 a legsúlyosabb tűzévek egyike lehet Európában. A legtöbb ország tűzvédelme ugyanakkor még mindig az észlelésre és az oltásra összpontosít, a megelőzés jóval kisebb figyelmet kap. Magyarországon ez az év a tartósan magas tűzkockázattal és a természetvédelmi szempontból értékes területek érintettségével emelkedik ki az előzőek sorából, ezért a lakossági tudatosság most különösen fontos, hosszabb távon pedig olyan vidékfejlesztési és tájhasználati döntéseket kell támogatni, amelyek ellenállóbb tájakat és közösségeket hoznak létre – tették hozzá.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés