Zöldinfó
Április 22. a Föld Napja
Mióta ünnepeljük április 22-én a Föld Napját és mi a jelentősége? A Föld Napját 1970-ben egy amerikai fiatalember, Denis Hayes hirdette meg. A kaliforniai férfi elkötelezett környezetvédőként döntött úgy, hogy egy zöld mozgalmat szervez. Kezdeményezéséhez 25 millió amerikai csatlakozott.
Húsz évvel az első ünneplés óta Denis Hayes azzal szembesült, hogy a környezet állapotának javulása helyett pont az ellenkezője valósult meg. Ezért 1990-ben elhatározta, hogy a Föld Napja ünnepét nemzetközivé szeretné növelni és így a világ összes országába eljuttatta a felhívását. Illés Zoltán és az alapítvány tagjai akkoriban még nem ismerték egymást, de már akkor is környezetvédő civil szervezeteknél dolgoztak, ezért is jelentkeztek Denis Hayes mozgalmához. A kaliforniai központ visszajelzésének köszönhetően talált egymásra az öt magyar önkéntes, és össze is álltak a közös cél érdekében. Miután sikerült szponzorokat találniuk, pályáztatásokon keresztül vonták be a helyi szervezeteket. Ennek köszönhető, hogy immár 25 éve április 22-én ehhez a globális mozgalomhoz kapcsolódik hazánk is.
Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja arra a szociológiai jelenségre mutatott rá, hogy az idősebb emberek és a nyugdíjasok körében rendkívül népszerű a zöld-szemléletváltás. A korosabb emberek azzal, hogy felismerték a környezetvédelem fontosságát, képesek változtatni a berögzült mintáikon is. A legtöbb esetben az motiválja őket, hogy egy jobb világot, jobb környezetet szeretnének hátrahagyni az utánuk következő generációkra.
A Föld Napja Alapítvány nem csak április 22. tájékán aktív, hiszen különféle mozgalmakkal igyekeznek tenni a környezetvédelemért: ilyen például a húsmentes hétfő. De hogy mi köze van a heti egy húsmentes étkezésnek az ökológiai lábnyom csökkentéséhez? Erről Illés Zoltán mesélt és konkrét számokkal demonstrálta a húsmegvonás hatását. Több, mint 7 milliárd ember él a Földön, és 60 milliárd háziállat. A hús előállításához szükséges erőforrásokból 3200 liter vizet spórolunk, ha heti egy nap nem fogyasztunk húst. Emellett 4 kilogramm szén-dioxid kibocsátást előzünk meg. Illés Zoltán azt hangsúlyozza, hogy ha Magyarországon 5 millió ember vállalná fel azt, hogy egy éven keresztül heti egy nap lemond a húsról, akkor az 5 millió tonna szén-dioxid kibocsátás megelőzését jelentené.
Nézzék meg április 22-én az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén, melyben Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja mesél a globális mozgalom jelentőségéről.
Zöldinfó
Faültetéssel kompenzálják a papírfelhasználást Budapest környékén
Mintegy 40 ezer fa elültetését támogatja a Szerencsejáték Zrt. Budapest környékén, így kompenzálva éves papírfelhasználását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Guller Zoltán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója a Hűvösvölgyi Nagyréten tartott szimbolikus faültetéssel egybekötött tájékoztatón elmondta, Magyarország egyik legnagyobb vállalataként évente körülbelül 2500 tonna papírt használnak fel, ennek kompenzálása érdekében úgy döntöttek, hogy társadalmi felelősségvállalási programjuk újabb elemeként az ökológiai lábnyom csökkentését célozzák meg. Vállalásuk szerint minden évben kétszer annyi fát fognak ültetni, mint amennyit elhasználnak a sorsjegyekhez, segédszelvényekhez, plakátokhoz, szórólapokhoz és egyéb dokumentumokhoz – közölte az elnök-vezérigazgató, hozzátéve, hogy ez évente 80-90 hektárnyi területet jelent – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Guller Zoltán azt is elmondta, hogy a vállalat anyagilag támogatja a Budakeszi Vadaspark vadmacska-fajmegőrzési programját is.
Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a klímaváltozás az erdőkre is nagy terhet ró, ráadásul a városi erdők nem tudják magukat megújítani, ezért különleges kezelésre van szükségük. A Pilisi Parkerdő Zrt. ezért néhány éve elindította a városi erdőfejlesztési programját, amelyben megoldásokat keresnek az erdőket érő kihívásokra, hogy a jövő generációinak is meg tudják őrizni ezeket – mondta a vezérigazgató. Hozzátette, a Szerencsejáték Zrt.-vel együttműködésben elültetett facsemeték őshonosak, de a klímaváltozásnak fokozottan ellenállók lesznek. Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatója elmondta, hogy hat évvel ezelőtt indították el a vadmacska-fajmegőrzési programot azért, mert ezekről a rejtőzködő életmódot folytató, de az erdők egészségi állapotának fenntartásához alapvető fontosságú kisragadozókról nagyon kevés ismerettel rendelkeznek.
Az együttműködés keretében nemcsak kutatják a fajt, hanem lehetőséget biztosítanak a sérült állatok megmentésére és visszavadítására. Emellett hangsúlyt fektetnek a felvilágosításra is, mivel az erdőben kóborló házi macskák is nagy veszélyt jelentenek erre a fajra: a vadmacskára veszélyes betegségeket terjeszthetnek, közös utódok nemzése során “feloldódhat” a vadmacskákra jellemző genetikai állomány, valamint a házi macska elfoglalhatja a vadmacska természetes élőhelyét is – ismertette Szabó Péter.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés