Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Április 22. a Föld Napja

Létrehozva:

|

Mióta ünnepeljük április 22-én a Föld Napját és mi a jelentősége? A Föld Napját 1970-ben egy amerikai fiatalember, Denis Hayes hirdette meg. A kaliforniai férfi elkötelezett környezetvédőként döntött úgy, hogy egy zöld mozgalmat szervez. Kezdeményezéséhez 25 millió amerikai csatlakozott.

Húsz évvel az első ünneplés óta Denis Hayes azzal szembesült, hogy a környezet állapotának javulása helyett pont az ellenkezője valósult meg. Ezért 1990-ben elhatározta, hogy a Föld Napja ünnepét nemzetközivé szeretné növelni és így a világ összes országába eljuttatta a felhívását. Illés Zoltán és az alapítvány tagjai akkoriban még nem ismerték egymást, de már akkor is környezetvédő civil szervezeteknél dolgoztak, ezért is jelentkeztek Denis Hayes mozgalmához. A kaliforniai központ visszajelzésének köszönhetően talált egymásra az öt magyar önkéntes, és össze is álltak a közös cél érdekében. Miután sikerült szponzorokat találniuk, pályáztatásokon keresztül vonták be a helyi szervezeteket. Ennek köszönhető, hogy immár 25 éve április 22-én ehhez a globális mozgalomhoz kapcsolódik hazánk is.

Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja arra a szociológiai jelenségre mutatott rá, hogy az idősebb emberek és a nyugdíjasok körében rendkívül népszerű a zöld-szemléletváltás. A korosabb emberek azzal, hogy felismerték a környezetvédelem fontosságát, képesek változtatni a berögzült mintáikon is. A legtöbb esetben az motiválja őket, hogy egy jobb világot, jobb környezetet szeretnének hátrahagyni az utánuk következő generációkra.

A Föld Napja Alapítvány nem csak április 22. tájékán aktív, hiszen különféle mozgalmakkal igyekeznek tenni a környezetvédelemért: ilyen például a húsmentes hétfő. De hogy mi köze van a heti egy húsmentes étkezésnek az ökológiai lábnyom csökkentéséhez? Erről Illés Zoltán mesélt és konkrét számokkal demonstrálta a húsmegvonás hatását. Több, mint 7 milliárd ember él a Földön, és 60 milliárd háziállat. A hús előállításához szükséges erőforrásokból 3200 liter vizet spórolunk, ha heti egy nap nem fogyasztunk húst. Emellett 4 kilogramm szén-dioxid kibocsátást előzünk meg. Illés Zoltán azt hangsúlyozza, hogy ha Magyarországon 5 millió ember vállalná fel azt, hogy egy éven keresztül heti egy nap lemond a húsról, akkor az 5 millió tonna szén-dioxid kibocsátás megelőzését jelentené.

Advertisement

Nézzék meg április 22-én az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén, melyben Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja mesél a globális mozgalom jelentőségéről.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Virágos Magyarország: fókuszban a klímaadaptáció

Indul a Virágos Magyarország verseny helyszíni zsűrizése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több száz település nevezett Magyarország legismertebb környezetszépítő kezdeményezésére, a Virágos Magyarország versenyre, a pályázatok szakmai értékelése és a helyszíni zsűrizés a napokban indul – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a legtöbb pályázat Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest vármegyéből érkezett. A nevezések száma alapján ezúttal az Év főtere és a Virágzó közösség bizonyult a legnépszerűbb kategóriának. Tavalyhoz képest ugyanakkor a Virágos városi séták/faluséták kategória iránt ugrott meg az érdeklődés: ezekre 40 százalékkal több önkormányzat jelentkezett.

Idén minden harmadik település nyújtott be pályázatot tematikus díjakra, így elismerésben részesítik többek között az Év főterét, az Év fasorát, az Év óvodakertjét és az Év zöld innovációját. 2026-ban is kiemelt figyelem kíséri a Virágzó közösség-díjat, amely a helyi összefogással megvalósuló környezettudatos kezdeményezéseket ismeri el. A Virágos Magyarország szervezőbizottsága és a Visit Hungary idén is öt települési kategóriát díjaz, ezek a kisebb és nagyobb falvak, a 30 ezer fő alatti és feletti városok, valamint a budapesti kerületek. A versenyhez határon túli magyar ajkú települések is csatlakozhattak.

A Virágos Magyarország idén kiemelten keresi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek példát mutatnak a klímaadaptív zöldfelület-fenntartásban, a korszerű növényalkalmazásban, a csapadékvíz-hasznosításban és a fenntartható településüzemeltetésben. Idén csaknem 200-an – köztük kertész- és tájépítészmérnökök, zöldfelület-fenntartók és falugazdák – segítik a verseny sikeres lebonyolítását. A díjazott települések a novemberi díjátadó gálán vehetik át az elismeréseket. Közölték: Magyarország 2026-ban is képviselteti magát az 51 éves múltra visszatekintő Európai Virágos Városok és Falvak nemzetközi versenyén. Idén a falvak kategóriájában Etyek, míg a városok között Kecskemét képviseli hazánkat. A nemzetközi zsűri 2026. július 4. és 7. között látogat Magyarországra, hogy a helyszínen mérje fel a két települést.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák