Zöldinfó
Április 22. a Föld Napja
Mióta ünnepeljük április 22-én a Föld Napját és mi a jelentősége? A Föld Napját 1970-ben egy amerikai fiatalember, Denis Hayes hirdette meg. A kaliforniai férfi elkötelezett környezetvédőként döntött úgy, hogy egy zöld mozgalmat szervez. Kezdeményezéséhez 25 millió amerikai csatlakozott.
Húsz évvel az első ünneplés óta Denis Hayes azzal szembesült, hogy a környezet állapotának javulása helyett pont az ellenkezője valósult meg. Ezért 1990-ben elhatározta, hogy a Föld Napja ünnepét nemzetközivé szeretné növelni és így a világ összes országába eljuttatta a felhívását. Illés Zoltán és az alapítvány tagjai akkoriban még nem ismerték egymást, de már akkor is környezetvédő civil szervezeteknél dolgoztak, ezért is jelentkeztek Denis Hayes mozgalmához. A kaliforniai központ visszajelzésének köszönhetően talált egymásra az öt magyar önkéntes, és össze is álltak a közös cél érdekében. Miután sikerült szponzorokat találniuk, pályáztatásokon keresztül vonták be a helyi szervezeteket. Ennek köszönhető, hogy immár 25 éve április 22-én ehhez a globális mozgalomhoz kapcsolódik hazánk is.
Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja arra a szociológiai jelenségre mutatott rá, hogy az idősebb emberek és a nyugdíjasok körében rendkívül népszerű a zöld-szemléletváltás. A korosabb emberek azzal, hogy felismerték a környezetvédelem fontosságát, képesek változtatni a berögzült mintáikon is. A legtöbb esetben az motiválja őket, hogy egy jobb világot, jobb környezetet szeretnének hátrahagyni az utánuk következő generációkra.
A Föld Napja Alapítvány nem csak április 22. tájékán aktív, hiszen különféle mozgalmakkal igyekeznek tenni a környezetvédelemért: ilyen például a húsmentes hétfő. De hogy mi köze van a heti egy húsmentes étkezésnek az ökológiai lábnyom csökkentéséhez? Erről Illés Zoltán mesélt és konkrét számokkal demonstrálta a húsmegvonás hatását. Több, mint 7 milliárd ember él a Földön, és 60 milliárd háziállat. A hús előállításához szükséges erőforrásokból 3200 liter vizet spórolunk, ha heti egy nap nem fogyasztunk húst. Emellett 4 kilogramm szén-dioxid kibocsátást előzünk meg. Illés Zoltán azt hangsúlyozza, hogy ha Magyarországon 5 millió ember vállalná fel azt, hogy egy éven keresztül heti egy nap lemond a húsról, akkor az 5 millió tonna szén-dioxid kibocsátás megelőzését jelentené.
Nézzék meg április 22-én az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén, melyben Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja mesél a globális mozgalom jelentőségéről.
Zöldinfó
Fenntartható erdőgazdálkodás nélkül nincs jövő
A magyar erdők jövője a klímaváltozáson túlmutató társadalmi kérdés.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nemcsak a klímaváltozás negatív hatásai, hanem a társadalmi igények és elvárások miatt is kiemelt kérdés a magyar erdők jövője – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, a Soproni Egyetemen rendezett Erdészeti Tudományos Konferencia megnyitóján az agrártárca közleménye szerint. Zambó Péter kiemelte, az erdő a magyar nemzeti zöldvagyon alapeleme – írja az alternativenergia.hu. Ökológiai rendszer, szénmegkötő infrastruktúra, megújuló erőforrás, emellett turisztikai tér, oktatási és kutatási terep, és nem utolsó sorban összetett társadalmi kérdés. Mindezek megőrzése és összehangolása a fenntartható erdőgazdálkodás alapelvei mentén valósítható meg – írták.
A közlemény szerint az államtitkár hangsúlyozta, a társadalom egyre érzékenyebb a természeti értékekre, főképp az erdőkre. Meg szeretné óvni az erdőt, sokszor azoktól a beavatkozásoktól is félti, amelyek a hosszú távú fennmaradását szolgálják. Mindeközben az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásait a társadalom hasznosítja, az emberek turisztikai-rekreációs célból látogatják az erdőket, fából készült használati tárgyakat vásárolnak, és energetikai célokra, tűzifának tömegesen igénylik az erdőből származó, megújuló nyersanyagot.
Ez a szakmai konferencia lehetőséget teremt arra, hogy az erdészeti tudomány válaszokat fogalmazzon meg, nemcsak a természeti, hanem a társadalmi kihívásokra is – emelte ki Zambó Péter, aki szerint a magyar erdészeti tudomány naprakészen, hitelesen és mély megalapozottsággal reagál a XXI. század kihívásaira. “Meg kell tudnunk mutatni azt, amit az erdészeti ágazat képvisel, ez nemcsak a múlt öröksége, hanem a jövő egyik kulcsa” – tette hozzá Zambó Péter. A zöld kommunikáció, az erdőpedagógia, az élményalapú szemléletformálás mind azt a célt szolgálják, hogy az emberek ne csak használói, hanem részesei és értői is legyenek az erdei rendszereknek – idézte az államtitkárt az AM közleménye.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés