Zöldinfó

Április 22. a Föld Napja

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-04-22

Szerző:

Hell

Mióta ünnepeljük április 22-én a Föld Napját és mi a jelentősége? A Föld Napját 1970-ben egy amerikai fiatalember, Denis Hayes hirdette meg. A kaliforniai férfi elkötelezett környezetvédőként döntött úgy, hogy egy zöld mozgalmat szervez. Kezdeményezéséhez 25 millió amerikai csatlakozott.

Húsz évvel az első ünneplés óta Denis Hayes azzal szembesült, hogy a környezet állapotának javulása helyett pont az ellenkezője valósult meg. Ezért 1990-ben elhatározta, hogy a Föld Napja ünnepét nemzetközivé szeretné növelni és így a világ összes országába eljuttatta a felhívását. Illés Zoltán és az alapítvány tagjai akkoriban még nem ismerték egymást, de már akkor is környezetvédő civil szervezeteknél dolgoztak, ezért is jelentkeztek Denis Hayes mozgalmához. A kaliforniai központ visszajelzésének köszönhetően talált egymásra az öt magyar önkéntes, és össze is álltak a közös cél érdekében. Miután sikerült szponzorokat találniuk, pályáztatásokon keresztül vonták be a helyi szervezeteket. Ennek köszönhető, hogy immár 25 éve április 22-én ehhez a globális mozgalomhoz kapcsolódik hazánk is.

Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja arra a szociológiai jelenségre mutatott rá, hogy az idősebb emberek és a nyugdíjasok körében rendkívül népszerű a zöld-szemléletváltás. A korosabb emberek azzal, hogy felismerték a környezetvédelem fontosságát, képesek változtatni a berögzült mintáikon is. A legtöbb esetben az motiválja őket, hogy egy jobb világot, jobb környezetet szeretnének hátrahagyni az utánuk következő generációkra.

A Föld Napja Alapítvány nem csak április 22. tájékán aktív, hiszen különféle mozgalmakkal igyekeznek tenni a környezetvédelemért: ilyen például a húsmentes hétfő. De hogy mi köze van a heti egy húsmentes étkezésnek az ökológiai lábnyom csökkentéséhez? Erről Illés Zoltán mesélt és konkrét számokkal demonstrálta a húsmegvonás hatását. Több, mint 7 milliárd ember él a Földön, és 60 milliárd háziállat. A hús előállításához szükséges erőforrásokból 3200 liter vizet spórolunk, ha heti egy nap nem fogyasztunk húst. Emellett 4 kilogramm szén-dioxid kibocsátást előzünk meg. Illés Zoltán azt hangsúlyozza, hogy ha Magyarországon 5 millió ember vállalná fel azt, hogy egy éven keresztül heti egy nap lemond a húsról, akkor az 5 millió tonna szén-dioxid kibocsátás megelőzését jelentené.

Nézzék meg április 22-én az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén, melyben Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja mesél a globális mozgalom jelentőségéről.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság föld napja környezetvédelem

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Fontos mérföldkőhöz érkezett a tiszabői ivóvízprojekt

Javul az ivóvíz minősége Tiszabőn, ahol a kedden induló projekt mintegy kétezer-háromszáz ember számára biztosít majd egészséges ivóvizet.

Létrehozva:

21 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A projekt során új korszerű vízkezelő technológiát telepítenek, 520 méter elavult vezetékszakaszt cserélnek, felújítanak 8 tolózáraknát, valamint 16 kilométer vezetékhálózat-szakaszt tisztítanak és fertőtlenítenek a szakemberek – sorolta. Emellett 14 napelemet telepítenek – tudatta az alternativenergia.hu. A fejlesztés eredményeként a mangántartalom várhatóan 81 százalékkal csökken, az energiafelhasználás pedig 11 százalékkal mérséklődik – számolt be. A helyettes államtitkár elmondta: az Ivóvízminőség javítása Tiszabőn elnevezésű projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program második időszakának egy kiemelten fontos fejlesztése. A projekt egy olyan partnerség újabb mérföldköve, amely Svájc és Magyarország között immár hosszú évek óta stabil, szakmailag kiváló és a közösségek számára kézzelfogható eredményeket hoz – tette hozzá.

A kormány célja olyan víziközmű-rendszerek működtetése, amelyek biztonságosak és fenntarthatóak, energiahatékonyak, ahol a hálózati vízveszteség minimális és minden közösség számára ugyanolyan minőségű szolgáltatást biztosítanak, mint bárhol az országban – közölte. A most induló projekt szerves része annak az országos ivóvízminőség-javító programnak amelyet az Energiaügyi Minisztérium és a víziközmű szolgáltatók közösen valósítanak meg – tette hozzá.

Szólt arról, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. nemcsak a térség egyik legnagyobb munkáltatója, hanem ma már az ország egyik meghatározó víziközmű szolgáltatója, több mint 780 ezer felhasználóval és 53 millió köbméter kitermelt ivóvízzel évente. A vállalat 115 éves szakmai örökségre épít. Ez a beruházás is bizonyítja, hogy a TRV Zrt. a vezetők és az ott dolgozó mintegy 1900 munkavállaló munkájának köszönhetően elkötelezett egy korszerű és fenntartható vízellátás megvalósítása mellett – fűzte hozzá.

Tiszabőn a vízminőség javítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem életminőségi, egészségügyi és társadalmi ügy is egyben. “A jó minőségű ivóvíz mindannyiunk alapvető joga” – fogalmazott. Winkler Tamás, a TRV Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság 5 megyében, 259 településen, mintegy 780 ezer embernek biztosítja az egészséges ivóvizet. Ez a projekt Tiszabő és a térség lakói számára hosszú távon fogja biztosítani az egészséges ivóvizet és a környezettudatos üzemeltetést.

Alexander Renggli, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete többek között arról beszélt, hogy a Svájci Alap tevőlegesen hozzájárul a partnerországok, köztük Magyarország fenntartható fejlődéséhez. F. Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő elmondta: Tiszabő hátrányos helyzetű település nagyon sok gyermekkel, fiatallal és elmaradt infrastruktúrával. Erre a beruházásra – és még továbbiakra is – nagy szüksége van a településen élőknek.

Tovább olvasom