Zöldinfó
Április 22. a Föld Napja
Mióta ünnepeljük április 22-én a Föld Napját és mi a jelentősége? A Föld Napját 1970-ben egy amerikai fiatalember, Denis Hayes hirdette meg. A kaliforniai férfi elkötelezett környezetvédőként döntött úgy, hogy egy zöld mozgalmat szervez. Kezdeményezéséhez 25 millió amerikai csatlakozott.
Húsz évvel az első ünneplés óta Denis Hayes azzal szembesült, hogy a környezet állapotának javulása helyett pont az ellenkezője valósult meg. Ezért 1990-ben elhatározta, hogy a Föld Napja ünnepét nemzetközivé szeretné növelni és így a világ összes országába eljuttatta a felhívását. Illés Zoltán és az alapítvány tagjai akkoriban még nem ismerték egymást, de már akkor is környezetvédő civil szervezeteknél dolgoztak, ezért is jelentkeztek Denis Hayes mozgalmához. A kaliforniai központ visszajelzésének köszönhetően talált egymásra az öt magyar önkéntes, és össze is álltak a közös cél érdekében. Miután sikerült szponzorokat találniuk, pályáztatásokon keresztül vonták be a helyi szervezeteket. Ennek köszönhető, hogy immár 25 éve április 22-én ehhez a globális mozgalomhoz kapcsolódik hazánk is.
Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja arra a szociológiai jelenségre mutatott rá, hogy az idősebb emberek és a nyugdíjasok körében rendkívül népszerű a zöld-szemléletváltás. A korosabb emberek azzal, hogy felismerték a környezetvédelem fontosságát, képesek változtatni a berögzült mintáikon is. A legtöbb esetben az motiválja őket, hogy egy jobb világot, jobb környezetet szeretnének hátrahagyni az utánuk következő generációkra.
A Föld Napja Alapítvány nem csak április 22. tájékán aktív, hiszen különféle mozgalmakkal igyekeznek tenni a környezetvédelemért: ilyen például a húsmentes hétfő. De hogy mi köze van a heti egy húsmentes étkezésnek az ökológiai lábnyom csökkentéséhez? Erről Illés Zoltán mesélt és konkrét számokkal demonstrálta a húsmegvonás hatását. Több, mint 7 milliárd ember él a Földön, és 60 milliárd háziállat. A hús előállításához szükséges erőforrásokból 3200 liter vizet spórolunk, ha heti egy nap nem fogyasztunk húst. Emellett 4 kilogramm szén-dioxid kibocsátást előzünk meg. Illés Zoltán azt hangsúlyozza, hogy ha Magyarországon 5 millió ember vállalná fel azt, hogy egy éven keresztül heti egy nap lemond a húsról, akkor az 5 millió tonna szén-dioxid kibocsátás megelőzését jelentené.
Nézzék meg április 22-én az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén, melyben Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja mesél a globális mozgalom jelentőségéről.
Zöldinfó
Kétmillió fecske hiányozhat Magyarországról, most még megfordítható a folyamat
A lakosságnak és az önkormányzatoknak is jelentős szerepük van a tavaszi fecskevédelemben.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amelyben a lakosságnak és az önkormányzatoknak is jelentős szerepük van – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint az ezredforduló óta több mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány, vagyis minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása érdekében a tavasz közeledtével még időben megtehetők a szükséges lépések: műfészkek kihelyezése, fecskebarát falfelújítások megtervezése, sárgyűjtőhelyek kialakítása, valamint úgynevezett “fecskepelenkák” felszerelése a fészkek alá. Az MME kisfilmekkel is segíti a felkészülést, bemutatva a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését – írták a sajtóanyagban.
A fecskék és más rovarevő állatok – például a denevérek – fontos szerepet töltenek be a rovarok elleni biológiai védekezésben. Egy fecske a költési időszak alatt legalább egy kilogramm repülő rovart fogyaszt el. Az MME becslése szerint Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat, ami évente mintegy kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar környezetben maradását jelenti. A sárfészket építő fecskék mára teljesen városiasodtak, ezért a védelmük érdekében nélkülözhetetlen a lakosság aktív közreműködése – magyarázták a szakemberek. Hozzátették, hogy a meglévő, aktív fészkek és telepek védelme, a fészekleverések hatósági bejelentése, a március-áprilisban kihelyezett műfészkek, a sárgyűjtőhelyek kialakítása, valamint a parti fecskék esetében a költőfalak felújítása egyaránt hozzájárulhat a fecskeállomány csökkenésének megállításához.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés