Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Április 22. a Föld Napja

Létrehozva:

|

Mióta ünnepeljük április 22-én a Föld Napját és mi a jelentősége? A Föld Napját 1970-ben egy amerikai fiatalember, Denis Hayes hirdette meg. A kaliforniai férfi elkötelezett környezetvédőként döntött úgy, hogy egy zöld mozgalmat szervez. Kezdeményezéséhez 25 millió amerikai csatlakozott.

Húsz évvel az első ünneplés óta Denis Hayes azzal szembesült, hogy a környezet állapotának javulása helyett pont az ellenkezője valósult meg. Ezért 1990-ben elhatározta, hogy a Föld Napja ünnepét nemzetközivé szeretné növelni és így a világ összes országába eljuttatta a felhívását. Illés Zoltán és az alapítvány tagjai akkoriban még nem ismerték egymást, de már akkor is környezetvédő civil szervezeteknél dolgoztak, ezért is jelentkeztek Denis Hayes mozgalmához. A kaliforniai központ visszajelzésének köszönhetően talált egymásra az öt magyar önkéntes, és össze is álltak a közös cél érdekében. Miután sikerült szponzorokat találniuk, pályáztatásokon keresztül vonták be a helyi szervezeteket. Ennek köszönhető, hogy immár 25 éve április 22-én ehhez a globális mozgalomhoz kapcsolódik hazánk is.

Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja arra a szociológiai jelenségre mutatott rá, hogy az idősebb emberek és a nyugdíjasok körében rendkívül népszerű a zöld-szemléletváltás. A korosabb emberek azzal, hogy felismerték a környezetvédelem fontosságát, képesek változtatni a berögzült mintáikon is. A legtöbb esetben az motiválja őket, hogy egy jobb világot, jobb környezetet szeretnének hátrahagyni az utánuk következő generációkra.

A Föld Napja Alapítvány nem csak április 22. tájékán aktív, hiszen különféle mozgalmakkal igyekeznek tenni a környezetvédelemért: ilyen például a húsmentes hétfő. De hogy mi köze van a heti egy húsmentes étkezésnek az ökológiai lábnyom csökkentéséhez? Erről Illés Zoltán mesélt és konkrét számokkal demonstrálta a húsmegvonás hatását. Több, mint 7 milliárd ember él a Földön, és 60 milliárd háziállat. A hús előállításához szükséges erőforrásokból 3200 liter vizet spórolunk, ha heti egy nap nem fogyasztunk húst. Emellett 4 kilogramm szén-dioxid kibocsátást előzünk meg. Illés Zoltán azt hangsúlyozza, hogy ha Magyarországon 5 millió ember vállalná fel azt, hogy egy éven keresztül heti egy nap lemond a húsról, akkor az 5 millió tonna szén-dioxid kibocsátás megelőzését jelentené.

Advertisement

Nézzék meg április 22-én az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén, melyben Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja mesél a globális mozgalom jelentőségéről.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Már egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program

Zalaegerszeg három épületének tetején csapdákkal fogják be a galambokat a túlszaporodás miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) kifejtette: Zalaegerszeg forgalmas közterületein – tereken, parkokban, belvárosi épületek homlokzatán, lakóházak fedett erkélyein, tetőszerkezetein – nagy mennyiségben jelentek meg házi és parlagi galambok – írja az alternativenergia.hu. A galambállomány növekedésének okaként a szakértők a városias környezetben rendelkezése álló nagy mennyiségű táplálékforrást, vagyis a szemetesedényeket, az ételmaradványokat és a tudatos emberi etetést, továbbá a ragadozók hiányát és a kiváló fészkelési lehetőségeket sorolják fel. Az őszi betakarítási időszakban a város peremterületén működő gabonatároló környezetében, állattartó telepeken a galambok egész évben ezres nagyságrendben jelennek meg. Strandok, szökőkutak, de az emeletes házak lapos tetején megálló víztócsák is itatóhelyet jelentenek számukra.

A galambok jelenléte az emberek által sűrűn látogatott területeken azonban kiemelt közegészségügyi kockázatot jelent, a túlszaporodott állomány komoly kihívás a közterületek, erkélyek, ablakpárkányok folyamatos tisztántartása szempontjából is – mutatott rá. A városvezető kiemelte, hogy az elmúlt időszakban több lakossági és intézményi megkeresés érkezett a polgármesteri hivatalhoz a galambok által okozott kártételek köztisztasági és közegészségügyi kockázatával kapcsolatban. A túlszaporodott állomány okozta probléma megoldása érdekében az önkormányzat “humánus, az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó szabályoknak megfelelő módszert” alkalmaz.

Galambok befogásával és elszállításával foglalkozó galambász szakvállalkozót kerestek meg, akivel közösen elsőként három helyszínt jelöltek ki élve fogó csapdák kihelyezésére. A polgármesteri hivatal tetején, a Tudomány és Technika Háza tetején, valamint az AquaCity tornyán egy hónapra egy-egy élve fogó varsacsapdát helyeznek ki, amibe élelem és itató kerül. A csapdák a halfogó varsák elvén működnek: a madár egy billenő ajtón keresztül be tud menni, ki azonban már nem tud jutni. A csapdákat a vállalkozó folyamatosan ellenőrzi, üríti, a befogott galambokat átválogatják, a gyűrűs postagalambokat a városon kívül szabadon engedik, a többi befogott madarat pedig elszállítják.

Advertisement

Balaicz Zoltán kitért arra, hogy a szakemberek tapasztalatai alapján már egy hónap alatt látványos eredmény érhető el, akár több száz egyed is befogható ezzel a módszerrel, ami a város területén jelentős mértékű állománycsökkenést jelenthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák