Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Április 22. a Föld Napja

Létrehozva:

|

Mióta ünnepeljük április 22-én a Föld Napját és mi a jelentősége? A Föld Napját 1970-ben egy amerikai fiatalember, Denis Hayes hirdette meg. A kaliforniai férfi elkötelezett környezetvédőként döntött úgy, hogy egy zöld mozgalmat szervez. Kezdeményezéséhez 25 millió amerikai csatlakozott.

Húsz évvel az első ünneplés óta Denis Hayes azzal szembesült, hogy a környezet állapotának javulása helyett pont az ellenkezője valósult meg. Ezért 1990-ben elhatározta, hogy a Föld Napja ünnepét nemzetközivé szeretné növelni és így a világ összes országába eljuttatta a felhívását. Illés Zoltán és az alapítvány tagjai akkoriban még nem ismerték egymást, de már akkor is környezetvédő civil szervezeteknél dolgoztak, ezért is jelentkeztek Denis Hayes mozgalmához. A kaliforniai központ visszajelzésének köszönhetően talált egymásra az öt magyar önkéntes, és össze is álltak a közös cél érdekében. Miután sikerült szponzorokat találniuk, pályáztatásokon keresztül vonták be a helyi szervezeteket. Ennek köszönhető, hogy immár 25 éve április 22-én ehhez a globális mozgalomhoz kapcsolódik hazánk is.

Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja arra a szociológiai jelenségre mutatott rá, hogy az idősebb emberek és a nyugdíjasok körében rendkívül népszerű a zöld-szemléletváltás. A korosabb emberek azzal, hogy felismerték a környezetvédelem fontosságát, képesek változtatni a berögzült mintáikon is. A legtöbb esetben az motiválja őket, hogy egy jobb világot, jobb környezetet szeretnének hátrahagyni az utánuk következő generációkra.

A Föld Napja Alapítvány nem csak április 22. tájékán aktív, hiszen különféle mozgalmakkal igyekeznek tenni a környezetvédelemért: ilyen például a húsmentes hétfő. De hogy mi köze van a heti egy húsmentes étkezésnek az ökológiai lábnyom csökkentéséhez? Erről Illés Zoltán mesélt és konkrét számokkal demonstrálta a húsmegvonás hatását. Több, mint 7 milliárd ember él a Földön, és 60 milliárd háziállat. A hús előállításához szükséges erőforrásokból 3200 liter vizet spórolunk, ha heti egy nap nem fogyasztunk húst. Emellett 4 kilogramm szén-dioxid kibocsátást előzünk meg. Illés Zoltán azt hangsúlyozza, hogy ha Magyarországon 5 millió ember vállalná fel azt, hogy egy éven keresztül heti egy nap lemond a húsról, akkor az 5 millió tonna szén-dioxid kibocsátás megelőzését jelentené.

Advertisement

Nézzék meg április 22-én az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén, melyben Illés Zoltán, a Föld Napja Alapítvány kuratóriumi tagja mesél a globális mozgalom jelentőségéről.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Pécsi siker: a modellváltás a fenntarthatóság mintaintézményévé tette a PTE-t

Magyarországon az első, a világon a 29. legzöldebb egyetem a PTE.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ismét kimagasló eredményt ért el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett az intézmény – írja az alternativenergia.hu. A PTE hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy az eredmény tovább erősíti az intézmény a fenntarthatóság iránt elkötelezett egyetemek között betöltött vezető szerepét, és alátámasztja az egyetem fenntarthatóság irányába mutató törekvéseit. A közleményben Szili Katalint, a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagját idézve kiemelték, hogy az universitas az elmúlt években olyan stratégiát alakított ki, amelyben a fenntarthatóság az egyetemi működés egészét átszövi. Szili Katalin szerint a modellváltás az oktatás, a kutatás és az intézményi fejlesztések összehangolása révén kézzelfogható minőségi előrelépést hozott, míg a Fenntartható Fejlődés Koordinációs Tanács létrejötte óta az egyes szakterületek között szoros összefogás alakult ki. Ennek köszönhetően több olyan fejlesztés is elindulhatott, amely egyszerre növeli a működés hatékonyságát és a környezeti felelősségvállalást – fogalmazott.

Decsi István, a PTE kancellárja közölte: arra törekednek, hogy a fenntarthatóság terén elért eredményeik túlmutassanak az intézmény határain, a gazdasági szereplők számára is hasznosítható példát jelentsenek, ezért az együttműködésekben elsődleges szempont, hogy azok konkrét, mérhető előrelépést biztosítsanak. Fedeles Tamást, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettesét idézve közölték, hogy “a globális elvárásokra reagáló, rendszerszintű szemlélet ma már a magyar felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele”, a PTE képzési rendszere pedig egyre több területen épít a fenntarthatóságra, legyen szó mérnöki, gazdasági vagy társadalomtudományi programokról. A lista szerint 2025-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet az ír University College Cork, illetve a brit Nottingham Trent University követ. Magyarországról az első száz helyezett közé még a Szegedi Tudományegyetem (41.) és a Soproni Egyetem (99.) jutott be.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák