Zöldinfó
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
Penészgombamérgeket mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy vizsgálat során veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok (Canis aureus) szervezetében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének kutatói – tudatta az alternativenergia.hu. A kutatás során 19 sakál májmintáját vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is – írták az MTI-hez eljuttatott közleményben. A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztják. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal – fűzték hozzá. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is – figyelmeztettek a kutatók, akik azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban.
Míg a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, addig a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek. Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. “Az aranysakál mint csúcsragadozó kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin- szennyezettségének jellemzésében” – idézi a közlemény Szőke Zsuzsannát, a kutatás vezetőjét. A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére, és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsék a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.
Zöldinfó
Agykutatás, biodiverzitás és zöld kémia is terítéken a HUN-REN új podcastjában
Új tudományos podcastsorozatot indított a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új tudományos podcastsorozatot indított NeurON címmel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, melynek célja, hogy bemutassa, milyen sokféle kérdésre keresnek válaszokat a kutatók többek között az agykutatás, a csillagászat, a zöld kémia, a biodiverzitás, a mesterséges intelligencia, valamint a repülés jövője témákban – írja az alternativenergia.hu. A sorozat néhány epizódja már elérhető, szeptember végéig pedig valamennyi beszélgetés megjelenik a YouTube-on, a Spotify-on, az Apple Podcaston, valamint a HUN-REN honlapján, ahol az összes adás egy helyen megtalálható lesz – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közlemény szerint a hallgatók többek között olyan kérdésekre kaphatnak választ, mint hogy mi történik az agyban alvás közben, hogyan segítheti a kutatás a személyre szabott rákterápiát, mitől lehet valóban zöld a kémia, vagy hogy milyen szerepe lehet az újrahasznosításnak az energiatárolásban.
A podscastsorozatban a kutatók arról is beszélni fognak, hogy hogyan őrizhető meg a biodiverzitás, mit lehet tudni a marsi vízről, hogyan dolgoznak ma a csillagászok a mesterséges intelligencia segítségével, valamint hogy miként tehető még biztonságosabbá, hatékonyabbá a repülés – sorolták. Kiemelték: a beszélgetések közös pontja a kíváncsiság és a kutatói gondolkodás, miközben témák a természettudományok és az élettudományok egészen különböző területeire vezetnek.
Az összegzés idézi Jakab Rolandot, a HUN-REN vezérigazgatóját, aki kiemelte: a sorozat sokszínűsége egyben a HUN-REN kutatóhálózatának sokszínűségét is megmutatja. Jakab Roland kiemelte: a kutatóintézetekben az anyagtudománytól és a környezetkémiától az ökológián, az idegtudományon és az orvosbiológiai kutatásokon át egészen a fizikáig, a csillagászatig és a mérnöki tudományokig számos területen folyik munka.
“Bár a kutatási kérdések első pillantásra távolinak tűnhetnek egymástól, mind ugyanahhoz a törekvéshez kapcsolódnak: jobban megérteni a körülöttünk lévő világot, és a megszerzett tudást a jövő kihívásainak megoldására használni” – tette hozzá a vezérigazgató. A NeurON podcastsorozat közérthetően, mégis a tudomány összetettségét megőrizve mutatja be, milyen kérdések megoldásán és hogyan dolgoznak ma a HUN-REN kutatói. Az első évad 14 adással érkezik – áll az összegzésben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
