Zöldinfó
Átadták az öntözésfejlesztési-oktatási beruházást Szarvason
Átadták kedden a 800 millió forintból megvalósított Öntözésfejlesztési bemutató gazdaság és képzési központot a Békés vármegyei Szarvason.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora elmondta, amikor a klímaváltozás hatásai egyre inkább kihatnak a mezőgazdasági termelésre, akkor nagy szükség van egy olyan gyakorlati képzőhelyre, amely megismerteti a gazdákat a legmodernebb eszközökkel és öntözési-, vízmegtartási technológiákkal. Emellett a beruházás azt is jelenti, hogy Szarvason megmarad és stabilizálódik az oktatás, a felnőttképzés, a szaktanácsadás – hangsúlyozta. Reményét fejezte ki egyúttal, hogy Békés vármegye így az öntözésfejlesztés hátterének “egy megerősített bázisa” lehet.
Dankó Béla (Fidesz) országgyűlési képviselő örömét fejezte ki, hogy a beruházás révén olyan tudásbázis áll majd rendelkezésre, amellyel a gazdák megszerezhetik a legújabb ismereteket; és hogy Szarvason nemhogy megmarad a felsőfokú képzés, hanem országosan is ritkaságszámba menő kurzusokat hoznak ide. Molnár Etele alpolgármester is azt hangsúlyozta, hogy a városban öt telephelyet érintő fejlesztés megtartja a kutatókat, oktatókat, hallgatókat a városban és a gazdákat is segíti. A MATE két év alatt három projektet valósított meg. Prioritási lista alapján előkészítették a harmadlagos öntözőművek felmérését, lefolytatták a műszaki állapotfelmérést és az eredményeket beépítették egy informatikai rendszerbe. Valamint elkészült a szarvasi bemutatóközpont, ahol gyakorlati és elméleti öntözési programokat, gyakorlati bemutatókat valósítanak meg; itt zajlik továbbá a január végén induló első drónpilóta képzés.
Rekonstruáltak egy kéthektáros árasztásos öntözési mintaterületet, ahol egyfajta bemutató gazdaságot alakítottak ki precíziós öntözésre alkalmas konzolos öntözőrendszerrel és nagy teljesítményű elektromos öntözőszivattyúkkal. A fejlesztés harmadik részeként meliorációs (azaz talajjavító) tervcsomagokat, vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyeket kutattak és dolgoztak fel, országos alapszintű meliorációs katasztert alakítottak ki, továbbá kidolgozták a terepi szintű műszaki állapotfelmérés módszertanát. A beruházássorozat az egyetem Környezettudományi Intézetének szakmérnök képzését is segíti gyakorlati képzőhelyként; a gazdák képzését pedig együttműködésben végzik majd a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az agrárminisztériummal.
Zöld Energia
Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.
Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.
A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.
Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás
