Zöldinfó

Átadták az öntözésfejlesztési-oktatási beruházást Szarvason

Átadták kedden a 800 millió forintból megvalósított Öntözésfejlesztési bemutató gazdaság és képzési központot a Békés vármegyei Szarvason.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-20

Szerző:

Vanessza

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora elmondta, amikor a klímaváltozás hatásai egyre inkább kihatnak a mezőgazdasági termelésre, akkor nagy szükség van egy olyan gyakorlati képzőhelyre, amely megismerteti a gazdákat a legmodernebb eszközökkel és öntözési-, vízmegtartási technológiákkal. Emellett a beruházás azt is jelenti, hogy Szarvason megmarad és stabilizálódik az oktatás, a felnőttképzés, a szaktanácsadás – hangsúlyozta. Reményét fejezte ki egyúttal, hogy Békés vármegye így az öntözésfejlesztés hátterének “egy megerősített bázisa” lehet.

Dankó Béla (Fidesz) országgyűlési képviselő örömét fejezte ki, hogy a beruházás révén olyan tudásbázis áll majd rendelkezésre, amellyel a gazdák megszerezhetik a legújabb ismereteket; és hogy Szarvason nemhogy megmarad a felsőfokú képzés, hanem országosan is ritkaságszámba menő kurzusokat hoznak ide. Molnár Etele alpolgármester is azt hangsúlyozta, hogy a városban öt telephelyet érintő fejlesztés megtartja a kutatókat, oktatókat, hallgatókat a városban és a gazdákat is segíti. A MATE két év alatt három projektet valósított meg. Prioritási lista alapján előkészítették a harmadlagos öntözőművek felmérését, lefolytatták a műszaki állapotfelmérést és az eredményeket beépítették egy informatikai rendszerbe. Valamint elkészült a szarvasi bemutatóközpont, ahol gyakorlati és elméleti öntözési programokat, gyakorlati bemutatókat valósítanak meg; itt zajlik továbbá a január végén induló első drónpilóta képzés.

Rekonstruáltak egy kéthektáros árasztásos öntözési mintaterületet, ahol egyfajta bemutató gazdaságot alakítottak ki precíziós öntözésre alkalmas konzolos öntözőrendszerrel és nagy teljesítményű elektromos öntözőszivattyúkkal. A fejlesztés harmadik részeként meliorációs (azaz talajjavító) tervcsomagokat, vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyeket kutattak és dolgoztak fel, országos alapszintű meliorációs katasztert alakítottak ki, továbbá kidolgozták a terepi szintű műszaki állapotfelmérés módszertanát. A beruházássorozat az egyetem Környezettudományi Intézetének szakmérnök képzését is segíti gyakorlati képzőhelyként; a gazdák képzését pedig együttműködésben végzik majd a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az agrárminisztériummal.

Kapcsolódó tartalom:beruházás fejlesztés fenntarthatóság klímavédelem környezet környezetvédelem öntözésfejlesztési-oktatás

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-03

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Tovább olvasom