Zöldinfó

Átadták az öntözésfejlesztési-oktatási beruházást Szarvason

Átadták kedden a 800 millió forintból megvalósított Öntözésfejlesztési bemutató gazdaság és képzési központot a Békés vármegyei Szarvason.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-20

Szerző:

Vanessza

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora elmondta, amikor a klímaváltozás hatásai egyre inkább kihatnak a mezőgazdasági termelésre, akkor nagy szükség van egy olyan gyakorlati képzőhelyre, amely megismerteti a gazdákat a legmodernebb eszközökkel és öntözési-, vízmegtartási technológiákkal. Emellett a beruházás azt is jelenti, hogy Szarvason megmarad és stabilizálódik az oktatás, a felnőttképzés, a szaktanácsadás – hangsúlyozta. Reményét fejezte ki egyúttal, hogy Békés vármegye így az öntözésfejlesztés hátterének “egy megerősített bázisa” lehet.

Dankó Béla (Fidesz) országgyűlési képviselő örömét fejezte ki, hogy a beruházás révén olyan tudásbázis áll majd rendelkezésre, amellyel a gazdák megszerezhetik a legújabb ismereteket; és hogy Szarvason nemhogy megmarad a felsőfokú képzés, hanem országosan is ritkaságszámba menő kurzusokat hoznak ide. Molnár Etele alpolgármester is azt hangsúlyozta, hogy a városban öt telephelyet érintő fejlesztés megtartja a kutatókat, oktatókat, hallgatókat a városban és a gazdákat is segíti. A MATE két év alatt három projektet valósított meg. Prioritási lista alapján előkészítették a harmadlagos öntözőművek felmérését, lefolytatták a műszaki állapotfelmérést és az eredményeket beépítették egy informatikai rendszerbe. Valamint elkészült a szarvasi bemutatóközpont, ahol gyakorlati és elméleti öntözési programokat, gyakorlati bemutatókat valósítanak meg; itt zajlik továbbá a január végén induló első drónpilóta képzés.

Rekonstruáltak egy kéthektáros árasztásos öntözési mintaterületet, ahol egyfajta bemutató gazdaságot alakítottak ki precíziós öntözésre alkalmas konzolos öntözőrendszerrel és nagy teljesítményű elektromos öntözőszivattyúkkal. A fejlesztés harmadik részeként meliorációs (azaz talajjavító) tervcsomagokat, vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyeket kutattak és dolgoztak fel, országos alapszintű meliorációs katasztert alakítottak ki, továbbá kidolgozták a terepi szintű műszaki állapotfelmérés módszertanát. A beruházássorozat az egyetem Környezettudományi Intézetének szakmérnök képzését is segíti gyakorlati képzőhelyként; a gazdák képzését pedig együttműködésben végzik majd a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az agrárminisztériummal.

Kapcsolódó tartalom:beruházás fejlesztés fenntarthatóság klímavédelem környezet környezetvédelem öntözésfejlesztési-oktatás

Zöldinfó

Gyorsabban a vártnál: robbanásszerűen nőtt a REpont visszaváltási arány

Az italcsomagolások csaknem 90 százaléka visszakerült körforgásba.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A MOHU REpont visszaváltási rendszerében az emberek tavaly Magyarországon több mint 3 milliárd italcsomagolást (palackot, dobozt és üveget) váltottak vissza, ami a piacra került italcsomagolások csaknem 90 százaléka – írja az alternativenergia.hu. Rámutattak, hogy a MOHU REpont rendszerének bevezetése előtt az italcsomagolásoknak csupán töredéke lett újrahasznosítva, nagy részük a kommunális kukába, rosszabb esetben a patakpartra került. A REpont rendszernek köszönhetően azonban ezek a palackok visszakerülnek a körforgásba, és újra palack lesz belőlük. Tavaly pedig már azokkal a palackokkal is lehetett találkozni, amelyeket a REpont automatákból nyert alapanyagból készítettek. Kiemelték, 2025-re a visszaváltási arány 88,8 százalékra nőtt Magyarországon, ami azt jelzi, hogy sokkal gyorsabb a rendszer felfutása a vártnál, hiszen az EU 2027-re írta elő a 90 százalékot.

A közlemény idézte Bozóki Csabát, a MOHU Intézményi Hulladékmenedzsment igazgatóját, aki szerint ez egy igazi környezetvédelmi siker. Évente több milliárd palack, doboz és üveg hulladékától mentesítik a környezetet. Az értékes alapanyag pedig a REpont rendszernek köszönhetően megszámolva, rendszerezve, készen áll az újrahasznosításra. Az adatok alapján jellemzően a nyári kánikulában vagy nagyobb ünnepekkor fogyasztják az emberek a legtöbb italt, és a legtöbb palackot a nyaralóhelyeken, a fővárosban, illetve a nagyobb városokban viszik vissza. Egy fogyasztó átlagosan egy tranzakcióban 23 darab palackot váltott vissza az automatáknál, amely a 2024-es átlaghoz képest 5 darabbal nőtt. Az egy emberre jutó, éves visszaváltott palackok átlaga 310 darabra emelkedett, ami jelentős növekedés a 2024-es 101 darabhoz képest.

Arra is kitértek, hogy 2025-ben a visszaváltott műanyag palackok száma meghaladta az 1,5 milliárdot, a fém elérte az 1,3 milliárdot, az üveg pedig több mint 200 millió darabot tett ki. A visszaváltási aktivitás a nyáron volt a legerősebb, különösen júliusban és augusztusban, és február bizonyult az év legcsendesebb időszakának. A visszaváltópontok száma csaknem 20 százalékkal bővült, így már mintegy 5200 helyszínen lehet visszaváltani országszerte. A rendszerben 2025 végére 32 700 beregisztrált, visszaváltható termék szerepelt, 934 vállalat kínálatából. A regisztrált termékek 92 százaléka egyutas italcsomagolás, míg 8 százaléka többutas, újratölthető palack – olvasható a MOHU közleményében.

Tovább olvasom