Kapcsolatfelvétel

Design

Áttörés a legdurvább műanyagok újrafeldolgozásában

Létrehozva:

|

Ugye nem örülne annak, ha autójában elolvadnának a műanyag alkatrészek? Pedig a környezet jobban járna vele. Először sikerült olyan kemény és ellenálló műanyagot létrehozni, amely ráadásul újrafeldolgozható is.

Melyik kukába dobjuk az étel- és italcsomagolást, vagy az új háztartási gép kicsomagolása után maradt műanyaghabot, ami a sérülésektől védte a készüléket a szállítás során? Erről a csomagolásra nyomott-préselt betű- és számkódok igazítják el a felhasználót.
Számos olyan bonyolultabb szerkezetű műanyag van, amelyek újrafeldolgozása vagy egyáltalán nem megoldott, vagy sokba kerül. Ilyen a többrétegű élelmiszer-csomagolások anyaga, de számos elektronikai készülék hőálló, kémiailag stabil anyaga is. Például egy elromlott hajszárító esetében a színes műanyagborítás, az elektromos kábel műanyaga és reze, az elektromotor fém alkatrészei újrafeldolgozhatók, a ventilátor viszont nem.

Miért? Mert hőre keményedő műanyagból készült. Ilyen típusú anyagból gyártják a biliárdgolyólkat, a csónakok testét, az edények hőálló fülét, az elektromos elosztópaneleket, evőeszközöket, fékrendszer-alkatrészeket, fogpótlásokat, mikroelektronikai alkatrészeket, műszerfalakat, nyomógombokat, ragasztókat, repülőgép-alkatrészeket, szigetelőgyűrűket, tányérokat. A gördeszkázás és a görkorcsolyázás sem lehetne tömegsport az olcsó, hőre keményedő poliuretán nélkül.

A hőre keményedő műanyagok legfőbb tulajdonsága, hogy hevítés ellenére is kemények, tartósak maradnak, továbbá ellenállók az oldószerekkel szemben. Az első valóban szintetikus műanyag, a Leo Hendrik Baekeland által 1907-ben feltalált bakelit is ilyen anyag. A szilárd, jó elektromos szigetelő bakelitből legelőször textilipari orsót gyártottak, de nagyszüleink a telefonkészülékek alapanyagaként ismerkedtek meg vele.

Tévhit viszont, hogy ebből az anyagból hanglemezek készültek volna, mert a rideg, törékeny bakelit nem alkalmas a préselésre – a normál- és mikrobarázdás lemezeket egy hőre lágyuló műanyagból, poli-vinil-kloridból készítették. A hőre lágyuló műanyag legfőbb előnyét már a neve is jelzi. Az összetört hanglemezt, a kiürült üdítőspalackot, az összegyűrt ételfóliát felmelegítik, beolvasztják, és fröccsöntéssel, préseléssel egy egyéb eljárással új tárgyakat gyártanak belőlük.

Térhálós szerkezet
A műanyagok olyan egyszerű molekulákból, úgynevezett monomerekből épülnek fel, amelyek bizonyos körülmények között nagy számban kapcsolódnak össze – ez a polimerizáció. A hőre lágyuló műanyagok hosszú, fonal alakú molekulaláncokból épülnek fel. A láncokat fizikai erő, és nem kémiai kötés kapcsolja egymáshoz, ezért kevésbé ellenállóak. A hőre keményedő műanyagok viszont térhálós szerkezetűek, vagyis a monomerek szorosan, mindhárom irányban összekapcsolódnak, és kémiai kötés kapcsolja össze őket.

A hőre keményedő műanyagok tulajdonságait folyamatosan javították az elmúlt évszázadban, ezért tudták kiváltani számos felhasználási területen a fémeket. A sikertörténet bizonyos értelemben túl jól alakult: ezeket az anyagokat annyira ellenállóvá tették, hogy sem melegítéssel, sem vegyszeres oldással nem újrafeldolgozhatók. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogyha az ön autóján eltörik egy műanyag karosszériaelem, akkor az egész panelt ki kell cserélni. Ön bosszankodik a javítás költsége miatt, a környezetvédők pedig azon, hogy a megsérült panel hulladékként a szeméttelepen végzi. Az eljárás nem csak környezetszennyező – hiszen ezek a műanyagok biztosan nem bomlanak le természetes úton – hanem pazarlás is.

Mit lehet tenni? Széleskörű kereskedelmi sikerük és mindennapi hasznosságuk ellenére az utóbbi időben nem igazán készültek új típusú hőre lágyuló műanyagok – indokolja Jeanette M. García, az IBM Almaden Kutatóközpontjának (San Jose) munkatársa azt, hogy kollégáival miért vágott bele az újrafeldolgozható kemény műanyagok kutatásába. A tizenhárom fős, amerikai-holland-szaúd-arábiai kutatócsoport a szó szoros értelmében áttörést ért el. A Science-ben megjelent cikkükben olyan műanyagipari reakcióról számolnak be, amellyel olyan hőre keményedő műanyagot lehet gyártani, amely aztán alapelemeire bomlik le.

Tartósabb alkatrészek
A poli-hexahidro-triazin (PHT) nevű új műanyag kiválóan, a várakozásokat felülmúlva bírja a nyomást, a repesztést, kevéssé érinti az anyagfáradás. Nagy előnye, hogy ellenáll a gyenge természetes és mesterséges savaknak, a gyenge és erős lúgoknak, valamint vizes környezetben is használható, tehát mindenütt, ahol kémiailag semleges, tartós és lúgálló anyagra van szükség. Viszont erős, legalább 2-es pH-értékű savban feloldódik és alapelemeire esik szét. Az így visszanyert monomerek aztán újrafeldolgozhatók, más műanyag, vagy ismét PHT állítható elő belőlük. (A kisebb pH érték savasabb közeget, a nagyobb lúgosat jelent; a tömény sósav pH-ja -1 is lehet a H+ ion koncentrációjától függően.)

Már korábban is folytak kísérletek újrafeldolgozható hőre keményedő műanyagokkal. Van például olyan műanyag, ami csak bizonyos hőmérsékletig ellenálló. Ennek az a hátránya, hogy kritikus fontosságú alkatrészek nem gyárthatók olyan műanyagból, amelyek nem bírják a szélsőséges hőmérséklet-változásokat, tehát csak korlátozottan használhatók az autó-, a repülő- vagy az elektronikai iparban. Más kutatók olyan hőre keményedő műanyagot hoztak létre, amelyek zúzással újrafeldolgozhatók, tehát a tartósságot áldozták fel. A García és munkatársai által gyártott műanyag viszont erősebb és a hőnek is inkább ellenáll, mint a korábbi hőre lágyuló műanyagok, és csak erősen savas környezetben nem használhatók – értékelte a kutatás fontosságát a Science egyik szerzője, Timothy E. Long.

Noha a kutatás még a laboratóriumi szakaszban van, és még nem készülnek tömeggyártásban autóalkatrészek PHT-ból, miért jó ez nekünk? Azért, mert az új műanyagból készült termékek, eszközök tartósabbak lehetnek, sőt eleve kevesebb műanyag kell egy adott alkatrész legyártásához. Nanorészecskékkel az anyag tulajdonságai még tovább javíthatók anélkül, hogy az újrafeldolgozhatóságot rontanánk. A további kutatásnak az lehet a feladata, hogy természetesebb, környezetbarátabb monomerekből is lehessen hőre keményedő műanyagot gyártani, és persze igazolni kell, hogy a sokszoros újrafeldolgozás után is ugyanolyan kemény és ellenálló marad az anyag.

forrás: origo.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Design

Innád papírból a kólát?

Létrehozva:

|

Szerző:

Magyarországon teszteli egyik új fejlesztését, az újrahaszosítható papírpalackot a Coca-Cola – jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon Budapesten a cég képviselői.

A The Coca-Cola Company magyarországi ügyvezetője a rendezvényen jelentős csomagolástechnológiai fejlesztésnek nevezte a papírpalackot, amelyet a dán Paper Bottle Company (Paboco) közreműködésével fejlesztettek. Kerekes Péter közölte, hogy a 2 hétig tartó tesztprogram kiskereskedelmi partnere a kifli.hu online élelmiszerbolt lesz, rajtuk keresztül szerdától juttatják el a vásárlókhoz a növényalapú italt tartalmazó palackokat. Szabó Réka, a kifli.hu kereskedelmi igazgatója közölte, hogy nem csupán fogyasztói visszajelzés alapján értékelik, de vissza is gyűjtik a palackokat vizsgálatra. Ebből kiderül, alkalmasak-e a kiskereskedelmi forgalomra, bírják-e az igénybevételt a felhasználásig. A Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója a fejlesztést azzal indokolta, hogy a fogyasztók elvárják a fenntarthatóságot, a környezettudatosságot. Békefi László hozzátette, hogy a vállalat ennek megfelelve számos fejlesztést jelentett be az elmúlt években, és idén csaknem 600 millió forintot fordít arra, hogy a dobozos multipack termékek műanyag csomagolását kartonpapírra cserélje. A bejelentést a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára méltatta a bemutatón.

Nagy Miklós üdvözölte, hogy a cégek fenntarthatósági vállalásai a termékeik csomagolására is kiterjednek. Becslések szerint a csomagolóanyagok világpiaca eléri az évi ezer milliárd dollárt, amiből az élelmiszer- és italcsomagolások részesedése legalább 50 százalék – tette hozzá. A csomagolóipart – mint fogalmazott – sokszor tekintik a környezetszennyezés egyik fő felelősének, de minden termék előállítása jobban terheli a környezetet, mint a csomagolása. Környezeti szempontból ezért az a legjobb, ha a csomagolás védelmében minden áru eljut a fogyasztóhoz, és ezzel betölti a rendeltetését – hangsúlyozta. Az MTI kérdésére közölték, hogy a fejlesztési folyamat nem zárult le, így annak költségét csak a befejezést követően tudják közölni. Terveik szerint hamarosan olyan papírpalack kerülhet a piacra, amely az újrahasznosítható műanyag bélést és kupakot elhagyva teljes mértékben papírként hasznosítható újra.

 

 

Képek: coca-cola.hu

Tovább olvasom

Design

Gomba alapú, lebomló koporsót fejlesztettek holland kutatók

Létrehozva:

|

Szerző:

A különleges koporsó környezetbarát alternatívát kínál: nemcsak a természetes bomlást gyorsítja, de még a szennyezett talaj regenerálódását is segíti.

Bár sokan nem gondolnak bele, a gombák valójában lenyűgöző organizmusok, amelyek nemcsak a táplálkozásban, hanem a gyógyászatban is remekül alkalmazhatóak. Sőt, több szakértő úgy véli, hogy az élőlények még a zöldebb jövő megteremtésében is segíthetnek, hozzájárulhatnak például az olajszivárgások semlegesítéséhez. Egy holland kutató egészen meglepő területen, a temetkezésekben próbálja meg hasznosítani a gombákat – számol be a Treehugger. A Bob Hendrikx startupja, a Loop által készített Living Cocoon (Élő Gubó) a gombák fonalszerű, vegetatív részéből, micéliumból áll. A speciális koporsó felgyorsítja a bomlást, illetve javítja a talaj állapotát, miközben a benne lévő holttest néhány év alatt eggyé válik a természettel. A hagyományos temetési eljárások meglepőek károsak a környezetre. A koporsókból, illetve a kezelt holttestekből káros anyagok kerülhetnek a földbe, a normál temetést követő bomlás pedig kifejezetten lassú. Sőt, a hamvasztás is problémás lehet, hiszen a maradványok égetése során többek között szén-dioxid és higany kerül a levegőbe.

A Living Cocoon ugyanakkor kizárólag természetes, veszélytelen anyagokból épül fel. A micéliumhoz szerves vegyületeket adnak, a keveréket pedig egy formába helyezik: ahogy a micélium növekedik, felfalja a vegyületet, és nagyjából egy hét alatt felveszi az öntőforma, azaz a koporsó alakját. A folyamat további előnye, hogy nem igényel semmiféle külső energiát, fényt vagy hőt. A speciális koporsó úgy lett kifejlesztve, hogy a talajba engedve nemhogy ne ártson, hanem kifejezetten kedvezzen a földnek. Korábbi vizsgálatok már igazolták, hogy a micélium alapú anyagok képesek kivonni a különböző szennyező anyagokat. Hendrikx szerint jelenlegi életmódunk fenntarthatatlan, a Living Cocoon segítségével ugyanakkor segíthetünk a talajon, ahelyett, hogy károsítanánk azt.

A Loop eddig tíz alkalommal tesztelte élesben a koporsóját Delftben és Hágában. A vállalat célja az, hogy további elemzésekkel jobban megértsék, miként befolyásolja a Living Cocoon a föld minőségét. Hendrikx bízik benne, hogy fejlesztésükkel egy nap segíthetik majd a helyi önkormányzatokat a szennyezett területek helyreállításában.

 

 

Képek: loop-of-life.com

Tovább olvasom

Design

Bemutatták az újahasznosított műanyagból készült Lego kockát

Létrehozva:

|

Szerző:

A Lego csoport bemutatta az újrahasznosított műanyagból készült LEGOR kocka prototípusát, amellyel egy újabb lépést tesz a LEGO termékek fenntarthatósága felé – közölte a cég szerdán az MTI-vel.

Az eldobott PET palackokból készült kocka új prototípusa az első, ami újrahasznosított anyagból készült, és amely megfelel a cég szigorú minőségi és biztonsági feltételeinek. Sok időbe telik, mire az újrahasznosított kockák a LEGO dobozokban is megjelenhetnek. A kutatók tovább tesztelik és fejlesztik a PET formulát, azután dönthetnek a próbagyártásról – tették hozzá. Az újrahasznosított kocka prototípusa a Lego csoport legújabb fenntarthatóságot elősegítő fejlesztése. 2020-ban a cég bejelentette, hogy eltörli az egyszer használatos műanyagot a termékek dobozaiból, 2018-ban pedig megkezdte a fenntartható forrásból származó cukornád alapú, polietilénből készült elemek gyártását.

forrás: lego.com

A Lego csoport fenntartható anyagokra irányuló törekvése csak egy a cég számos kezdeményezése közül, amelyekkel pozitív hatást szeretnének gyakorolni. A Lego csoport több mint 400 millió amerikai dollárt (mintegy 117 milliárd forint) fektet be három év alatt (2022-ig), hogy felgyorsítsa a fenntarthatósággal kapcsolatos céljainak megvalósítását. A Lego csoport bevétele 13 százalékkal 43,7 milliárd dán koronára (2154 milliárd forint) nőtt tavaly – közölte pénzügyi eredményeit az MTI-vel a dán építőjáték-gyártó márciusban. A működési eredménye 12,9 milliárd dán koronát tett ki 2020-ban, 19 százalékkal nőtt egy év alatt. A cég közlése szerint minden piacon kétszámjegyű volt az értékesítés növekedése; különösen nagy mértékben erősödtek Kínában, az amerikai kontinensen, Nyugat-Európában, illetve az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák