Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

|

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb. 

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni.  „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője. 





Advertisement

Kép: PID / David Bohmann

Advertisement

Zöld Energia

A magyar családok is erősítik a megújulóenergia-átállást korszerű rendszerekkel

A kifizetésekben is kétharmados a Napenergia Plusz Program.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A számukra megítélt 86 milliárd forintból több mint 58 milliárdot már elutaltak a nyerteseknek a Napenergia Plusz Programban. A kivitelezésekben korábban, októberben teljesült a kétharmados arány – írja az alternativenergia.hu. A támogatott 21 ezer modern napelemes rendszerből mostanra közel 15 ezer készült el – összegezte a Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium (EM). Emlékeztettek: a kormány akár 5 millió forinttal támogatja a háztartásokat a napelemes rendszer és energiatároló egyidejű telepítésében. A nyertes családok még hatékonyabban használhatják fel a saját eszközzel megtermelt zöldáramot, érdemben csökkentve rezsijüket. A Napenergia Plusz Program költségeik kétharmadát vállalja át a kedvezményezettektől.

Az állami támogatásnak is köszönhető, hogy idén tavasszal túllépte a 300 ezret a háztartási méretű kiserőművek száma Magyarországon. A pályázat jóvoltából megvalósult rendszerekben eddig 85 MW teljesítményű napelemeket szereltek fel 137 megawattóra kapacitású tárolókkal. Magyarország világelső a naperőművekkel megtermelt villamos energia részarányában. A következő évtized fő feladata a tárolási képességek megerősítése. A kormány összesen 230 milliárd forinttal támogatja a családokat és vállalkozásokat az akkumulátoros energiatárolók létesítésében, közölte az EM.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák