Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

|

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb. 

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni.  „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője. 





Advertisement

Kép: PID / David Bohmann

Advertisement

Zöld Energia

Meglepő lépés a Vatikántól: saját naperőművel válhat energiafüggetlenné

Nagyszabású napelemprojektet indít a Vatikán a városállam teljes áramellátására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

XIV. Leó pápa fel kívánja gyorsítani a Vatikán energiafüggetlenségét szolgáló megújulóenergia-fejlesztéseket, ezért létrehozta a Fratello Sole (Naptestvér) alapítványt, amely a Vatikán teljes villamosenergia-ellátását biztosítani hivatott agrivoltaikus beruházás megvalósításáért és működtetéséért felel majd – közölte a Szentszék az APA osztrák hírügynökség és a Kathpress katolikus hírügynökség beszámolója szerint. A projekt még Ferenc pápa kezdeményezésére indult 2024-ben. Az agrivoltaikus rendszer a Rómától északnyugatra fekvő Santa Maria di Galeria térségében, vatikáni tulajdonú területen épül meg – írja az alternativenergia.hu. Az “agrivoltaika” kifejezés a mezőgazdasági hasznosítást és a napenergia-termelést egyesíti ugyanazon a területen. A beruházás helyszíne 424 hektáros, vagyis jóval nagyobb a Vatikánváros területénél. A területen működnek a Vatikáni Rádió adótornyai is. Az ingatlan 1951 óta a Szentszék exterritoriális birtoka egy Olaszországgal kötött megállapodás alapján.

A június 1-jén alapított Fratello Sole alapítvány feladata lesz az erőmű építése és üzemeltetése, valamint a Vatikán villamosenergia-termelésének, -elosztásának, -értékesítésének és ellátásának felügyelete. Az alapítványt Raffaella Petrini, a Vatikánvárosi Állam kormányzója, valamint Giordano Piccinotti érsek, a vatikáni vagyonkezelés vezetője irányítja. A múlt héten lépett hatályba a Szentszék és az Olasz Köztársaság között létrejött nemzetközi szerződés, amely lehetővé teszi a Ponte Galeria térségében épülő létesítmény működését. A megállapodás értelmében a Vatikán az ott megtermelt villamos energiát betáplálhatja az olasz villamosenergia-hálózatba, miközben szükség esetén díjmentesen vehet át áramot ugyanebből a rendszerből.

A beszámoló szerint amennyiben a Ponte Galeria térségében található teljes vatikáni tulajdonú területet napelemekkel fednék be, az éves villamosenergia-termelés elérhetné a 200 millió kilowattórát, ami több mint tízszerese lenne a világ legkisebb állama jelenlegi energiaigényének. A szerződés szerint a Vatikán saját szükségletét meghaladó mennyiségben termelt energia az olasz állam tulajdonába kerül.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák