Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

|

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb. 

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni.  „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője. 





Advertisement

Kép: PID / David Bohmann

Advertisement

Zöld Energia

Zöld fordulat napfényből: hogyan lett Magyarország napelemes nagyhatalom?

A mi felelősségünk az, hogy úgy használjuk bolygónk erőforrásait, hogy a gyerekeink és az unokáink életlehetőségei megmaradjanak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Zöld átmenet, energia, akkumulátortechnológia – Hol állunk, merre tartunk? című előadásában idézte a meteorológiai világszervezet jelentését, amely szerint a hőerőművek egyharmada olyan helyén működik a világnak, ami vízhiányos, tehát nincsen elegendő mennyiségű víz a hőerőmű hűtéséhez – ismertette az alternativenergia.hu. A vízerőművek közül minden tizedik olyan helyen van, ahol már nincs elegendő víz a folyóban és a tározóban ahhoz, hogy a vízerőművet megfelelő kapacitással tudják működtetni – közölte. Áder János elmondta, hogy Magyarországon a megtermelt energia több mint 43 százaléka nukleáris alapú, ezt Pakson állítjuk elő. További több mint egyharmada még mindig fosszilis, ennek a nagy része gáz. Mintegy 21 százalék a megújuló – több mint kétharmadában naperőművekben előállított – energia.

A tervek között szerepel a villamosenergia-kapacitáson belül a napenergia arányának növelése – ismertette. Magyarországon az elmúlt években minden évben megdupláztuk a naperőművi kapacitást, aminek a következtében ma már nyolcezer megawatt beépített naperőművi kapacitás van. A beépített nyolcezer megawatt 25 százaléka ténylegesen alkalmas lesz majd energiatermelésre – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt tizenkétezer megawatt kapacitásra tervezik bővíteni. Az energiatermelésen belül a napenergia arányát tekintve Magyarország az Európai Unió első helyén áll az elmúlt évek fejlesztései révén – emelte ki.

Megemlítette, hogy épül majd egy gázerőmű is. Előadásában a volt köztársasági elnök beszélt arról, hogy az akkumulátorok a mindennapi életünk részévé váltak. Európában negyven helyen gyártanak már akkumulátorokat, emellett tíz üzemet építenek, és másik tízet terveznek. “Európa az akkumulátoripar fejlesztése irányába halad, tetszik vagy nem tetszik nekünk” – fogalmazott. Kiemelte, hogy az akkumulátorok gyártásánál szigorú környezetvédelmi szabályokat kell betartani, és rendszeresen ellenőrzik az ilyen üzemek működését. Hozzátette: kutatások zajlanak az akkumulátortechnológia területén, a minél környezetbarátabb előállítás, újrahasznosítás érdekében. A Planet Budapest 2026 második napján, február 26-án egy erről szóló magyar fejlesztést mutatnak majd be – jelezte Áder János.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák