Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

|

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb. 

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni.  „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője. 





Advertisement

Kép: PID / David Bohmann

Advertisement

Zöld Energia

A napelemek mellé akkumulátor kell: 2,5 millióra pályázhat

A 2,5 millió forintos energiatároló támogatás alapot teremthet egy jövőálló rendszerhez, ahol a napelem, a házi akkumulátor és az elektromos autó együtt optimalizálja az energiafelhasználást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent az Otthoni Energiatároló Program (OETP) hivatalos felhívása, amely az előzetes várakozásoknak megfelelő feltételekkel kínál akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást a háztartások számára. A program célja, hogy a meglévő vagy jövőben telepítendő napelemes rendszerekhez legalább 10 kilowattórás akkumulátorkapacitás társuljon, érdemben csökkentve a villamosenergia-hálózattól való függőséget. A pályázatok benyújtása február 2-án indul, írja az alternativenergia.huMagyarországon jelenleg mintegy 280–300 ezer háztartásban működik napelemes rendszer, ugyanakkor ezek döntő többsége akkumulátor nélkül üzemel. Ennek oka, hogy a korábbi támogatási konstrukciók nem tették kötelezővé az energiatárolást, az éves szaldóelszámolás pedig önmagában is kedvező feltételeket biztosított. Ez a helyzet azonban gyökeresen megváltozott: az új telepítéseknél megszűnt a szaldó, a meglévőknél pedig fokozatos kivezetés zajlik, így az érdemi megtakarítás ma már szinte elképzelhetetlen akkumulátor nélkül.

A körülbelül 300 ezres napelemes táborból mintegy 250 ezer háztartásnál nincs még energiatároló, számukra különösen vonzó lehet az új támogatás, még akkor is, ha a forrás legfeljebb 40 ezer pályázat finanszírozására elegendő. A jelentkezőknek azonban számolniuk kell azzal, hogy az akkumulátoros bővítés szinte minden esetben invertercserét is igényel. Az inverter a rendszer egyik legdrágább és legfontosabb eleme: ez irányítja az energia áramlását a napelemek, a fogyasztók, az akkumulátor és a hálózat között.

A döntés súlyát növeli, hogy egyre több háztartás számol már most az elektromos autók jövőbeli szerepével. Egy mai villanyautó 60–80 kilowattórás akkumulátora többszöröse a támogatott házi energiatárolók kapacitásának, így adja magát a gondolat: amikor az autó otthon áll, miért ne válhatna a háztartási energiarendszer részévé?

Advertisement

„Az elektromos autók nagy kapacitású akkumulátorát ma még nem egyszerű teljesen átjárható módon integrálni a lakossági rendszerekbe” – magyarázza Kőszegvári Márk, a Wagner Solar Hungária Kft. menedzsere. Ugyanakkor már léteznek olyan inverteres megoldások, amelyek alkalmasak az egyenáram közvetlen kezelésére, így az autó töltésére és akár az onnan történő visszatáplálásra is, felesleges átalakítási veszteségek nélkül.

Az ilyen rendszerek ugyan jellemzően meghaladják a 2,5 millió forintos támogatási keretet, de ez összhangban van azzal a tapasztalattal, hogy az önrész nélküli megoldások inkább csak belépő szintű eszközöknél érhetők el. A cég szerint a jövő az olyan intelligens, többforrású energiamenedzsmenté lehet, ahol a háztartás a napelemből, a saját akkumulátorból, az autóból és a hálózatból is képes energiát vételezni vagy éppen továbbadni – mindig az adott pillanatban legkedvezőbb módon.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák