Zöld Energia
Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban
A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.
Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.
A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni. „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője.
Kép: PID / David Bohmann
Zöld Energia
Szénhidrogén-lelőhelyek feltárását készíti elő az INA Horvátországban
A horvát kormány kutatási és kitermelési engedélyt adott az INA horvát olajipari vállalatnak két új szárazföldi szénhidrogén-kutatási területre.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint az engedélyeket nemzetközi pályázaton nyerte el a társaság, a kormány pedig jóváhagyta az engedélyek kiadását, a szerződéskötést az INA-val. A két területen az első kutatási szakasz három évig tart, amely alatt geológiai és geofizikai vizsgálatokat végeznek az új olaj- és gázlelőhelyek feltárásának igazolására. A program részeként 3D szeizmikus méréseket hajtanak végre, feltáró kutakat fúrnak. A Sava-10/1 kutatási blokk 1848 négyzetkilométeres területen fekszik a Bród-Szávamente, Eszék-Baranya és főként a Vukovar-Szerémség megye területén. A Drava-02/02 blokk 1732 négyzetkilométert foglal magában, és kiterjed a Kapronca-Körös, Belovár-Bilogora és Verőce-Drávamente megye egyes részeire. Josip Bubnic, az INA kutatási és termelési üzletágának operatív igazgatója közölte: a két új engedéllyel, a Drava-03 és a Sava-07 blokkokkal együtt a vállalat rendelkezik a legnagyobb kutatási és kitermelési területtel Horvátországban. Hozzátette: a két blokkban tervezett beruházások értéke több tízmillió euró, ami hozzájárulhat Horvátország energiabiztonságának erősítéséhez.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
