Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

|

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb. 

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni.  „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője. 





Advertisement

Kép: PID / David Bohmann

Advertisement

Zöld Energia

Közösségi tulajdon erősítheti a szélerőművek társadalmi elfogadottságát

Több előnnyel is jár, hogy az energiaközösségek tulajdont szerezhetnek szélerőművekben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország üdvözli, hogy az új szélerőmű-kapacitások létesítésére kiírt pályázat lehetőséget biztosít a helyi megújulóenergia-közösségeknek tulajdonrész szerzésére, ami erősítheti a projektek társadalmi elfogadottságát, miközben a beruházások gazdasági hasznából is részesülhetnek – tájékoztatták az MTI-t. Az alternativenergia.hu közleményében Éger Ákos, az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország elnöke, kiemelte, már a pályázati kiírás társadalmi egyeztetése során javasolták ezt a megoldást, mert ezzel a helyi közösségek a szélerőmű beruházások haszonélvezői lehetnek. A szervezet nemzetközi példákra, köztük a dán modellre is hivatkozva hangsúlyozta, hogy a közösségi szélerőmű-tulajdon akkor működhet hatékonyan, ha megfelelő jogi, pénzügyi és szakmai támogatás társul hozzá.

Álláspontjuk szerint a részletszabályok mellett célzott pénzügyi eszközökre is szükség van, mert a tulajdonszerzés jelentős forrásokat igényelhet. A finanszírozás mellett az információkhoz való hozzáférés, és a kisebbségi tulajdonosok jogi védelme is fontos, valamint az is, hogy ne a beruházó érdekköréhez kötődő szervezetek szerezzék meg a tulajdonrészeket. Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország szerint hosszabb távon az energiamegosztás révén a helyben termelt villamos energia előnyeiből közvetlenül részesülhetnek a térség vállalkozói, lakói és önkormányzatai. Jelezték, hogy készek együttműködni a kormánnyal és a szakmai szereplőkkel a részletszabályok, finanszírozási megoldások és mintadokumentumok kidolgozásában.

Az energiaközösségek lényege, hogy a helyben megtermelt energia helyben hasznosuljon, és előnyei is a közösségnél maradjanak. A közösen telepített napelemek, energiatárolók és más megújuló megoldások mellett energiahatékonysági fejlesztéseket és szemléletformáló programokat is ösztönözhetnek. Így a résztvevők csökkenthetik energiaszámláikat és nagyobb kontrollt szerezhetnek saját energiaellátásuk felett – ismerteti honlapján az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák