

Zöld Energia
Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban
A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.
Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.
A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni. „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője.
Kép: PID / David Bohmann

Zöld Energia
Helyi valuta, közösségi fogyasztás – lehet-e ez a jövő energiája?
A Rosières naperőművel a cél az volt, hogy a lehető legkisebb legyen az ökológiai lábnyom.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Egyedi gazdasági modelljével tűnik ki a fotovoltaikus erőművek közül a délközép-franciaországi Haute-Loire megyében található, 300 kWp névleges teljesítményű Rosières naperőmű – számol be a PV Magazine. A létesítmény egy korábbi hulladéklerakó helyén épült, és ötvözi a kollektív sajátfogyasztást és az áram helyi pénznemben történő értékesítését. A termelés körülbelül 10%-át a helyi hulladékgazdálkodási vállalat, a SICTOM Emblavez-Meygal és a Puy-en-Velay városi terület fogyasztja el, az arány más helyi szereplők későbbi csatlakozásával még növekedhet. A legnagyobb újítás a felesleges villamos energia értékesítésében rejlik, az energiát a Haute-Loire térségben forgalomban lévő lien nevű helyi valutában vásárolja meg az Energie d’Ici hatóság és energiaszolgáltató. „Az energia helyi pénznemben történő fizetésével ez a projekt elősegíti a rövid ellátási láncokat, mind gazdasági, mind energetikai szempontból” – mondta Yann Petroff lien-koordinátor. „Ez egy nagy lépés egy rugalmasabb, a helyi közösségekben mélyebben gyökerező rendszer felé” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy ez egy egyedülálló módja az értékmegosztással és a helyi gazdasági előnyökkel kapcsolatos gondolkodásban.
További érdekesség, hogy a 736 fotovoltaikus panel nyers fa szerkezetekre van felszerelve, amelyek fenntarthatóan kezelt helyi erdőkből származnak, elkészítésükért pedig a Mecowood cég felelős. Ez a megoldás, amely nem igényel földmunkát vagy betont, lehetővé teszi a rehabilitált területen történő visszafordítható integrációt.
A projektet az ERE43, egy helyi kollektív érdekű szövetkezet (SCIC) fejlesztette ki, a finanszírozást a Nef, egy szakembereket és magánszemélyeket tömörítő banki szövetkezet hiteleiből oldották meg. „A projektet úgy terveztük, hogy ökológiai lábnyomát minimálisra csökkentsük, miközben a helyi előnyöket maximalizáljuk” – mondta Jacques Villevieille, az ERE42 vezetője. „Az Énergie d’ici részvétele és a lien felhasználása tovább erősíti elkötelezettségünket a szolidaritáson alapuló energiamodell iránt” – emelte ki. A különleges naperőművet május 24-én avatják fel.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Vesztegetési nyomozás következménye: tagsági kizárás a brüsszeli napenergia-szövetségnél
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Áll a bál a Borussia Dortmund napelemes projektje körül
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Ezer új autóbusszal válik még korszerűbbé és versenyképesebbé a Volán-flotta