Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

|

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb. 

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni.  „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője. 





Advertisement

Kép: PID / David Bohmann

Advertisement

Zöld Energia

Napelempark és energiatároló épül Kiskunhalason, évi 20 ezer tonnával csökkenhet a CO₂-kibocsátás

Új napelemparkot helyeztek üzembe.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Megkezdte a kereskedelmi üzemet a 25 ezer háztartás áramellátását biztosító kiskunhalasi napelempark – közölte a létesítmény tőkebefektetője az MTI-vel. 84 hektáron több mint 70 ezer napelemmodult helyeztek el – írja az alternativenergia.hu. A létesítmény csatlakozási teljesítménye 2-szer 20 megawatt. Megfelelő körülmények mellett az üzem évente 64,3 gigawattóra villamos energiát termel. A kiskunhalasi projekt a napelempark mellett egy korszerű energiatároló rendszer (BESS) telepítését is magába foglalja. A 20 megawatt csatlakozási teljesítményű, 40 megawattóra tárolási kapacitású BESS építési engedélye 2026. február 3-án jogerőre emelkedett, a kivitelezés várhatóan 2026 nyarán kezdődik meg.

A kiskunhalasi beruházás évente több mint 20 ezer tonnával csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást, befektetői szempontból pedig azért is fontosak az ilyen üzemek, mert kiszámítható hozamot biztosítanak, főképp akkor, ha korszerű energiatároló megoldásokkal egészülnek ki – tették hozzá. Kiemelt, de nem kizárólagos célterülete a megújulóenergia-termelés, az energiatárolás, a kibocsátás-csökkentési és energiahatékonysági projektek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák