Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

|

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb. 

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni.  „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője. 





Advertisement

Kép: PID / David Bohmann

Advertisement

Zöld Energia

Új pályázati kategóriát javasolnak a meglévő napelemes rendszerekhez

Az Otthoni Energiatároló Program támogatási összegének csökkentését javasolja az MNNSZ.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Többek között alacsonyabb pályázónkénti támogatási összeget javasol meglévő napelemes rendszerek esetében a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) az Otthoni Energiatároló Program módosítását kezdeményező, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek küldött nyílt levelében – írja az alternativenergia.hu. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium hétfőn jelentette be, hogy az Otthoni Energiatároló Program módosításáról döntött: a korábbi 2,5 millió forintos maximális támogatási összeg 1,8 millió forintra csökken, így további 15 ezer család kaphat vissza nem térítendő támogatást energiatárolók beszerzésére. Az MNNSZ által az MTI-hez eljuttatott nyílt levél üdvözli a módosítást, figyelmeztet azonban, hogy a maximális támogatási összeget a jelenlegi piaci árak figyelembevételével tovább lehetne csökkenteni 1,6 millió forintra. Ez a változtatás önmagában is jelentős további forrást szabadíthatna fel, amelyből újabb pályázók kaphatnának támogatást.

Az MNNSZ ezen felül támogatja, hogy az új háztartási méretű kiserőmű (hmke) rendszer és energiatároló együttes telepítésére továbbra is legfeljebb 2,5 millió forintos támogatás legyen igénybe vehető. Azt javasolják azonban, hogy a pályázatok rangsorolásakor továbbra is kapjanak kiemelt figyelmet a 2030-ig a szaldóelszámolásból kikerülő hmke-rendszerek tulajdonosai, valamint azon háztartások, amelyek a korábbi szabályozási környezetben vállalták a napelemes beruházást, de időközben már bruttó elszámolásba kerültek vagy kerülnek.

A szakmai szövetség javaslatot tett egy új, önálló támogatási kategória létrehozására is azon meglévő hmke-rendszerek számára, amelyeknél az energiatárolás miatt invertercserére is szükség van. Ennek támogatási maximumaként 2,1 millió forint meghatározását tanácsolja a nyílt levél. Az MNNSZ álláspontja szerint ezzel a módosítással a program egyszerre szolgálhatná a háztartások energiabiztonságát, a hazai villamosenergia-rendszer rugalmasságát, a megújuló energiaforrások integrációját és a rendelkezésre álló közpénzek hatékony felhasználását – áll a nyílt levélben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák