Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-05

Szerző:

Hell

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni. „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője.

Kép: PID / David Bohmann

Kapcsolódó tartalom:eső esővíz megújuló energia vízenergia

Zöld Energia

70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt

Négy korszerű szélerőmű épülhet Banán.

Létrehozva:

21 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-06

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megszerezte első jogerős építési engedélyét a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) több önálló projektből álló, összesen közel 500+50 megawatt összteljesítményű szélerőmű-fejlesztési programja, így négy korszerű szélerőmű épülhet a Fejér vármegyei Banán – írja az alternativenergia.hu. A Fejér Vármegyei Kormányhivatal engedélyezte a négy turbinából álló, összesen 28,8 megawatt teljesítményű szélerőműpark megépítését Bana külterületén. Az engedély a GEI 16 települést és három vármegyét érintő országos fejlesztési programjának első építési engedélye – tájékoztatta a beruházó az MTI-t. A GEI közleménye hangsúlyozza, hogy a projekt előkészítése során kiemelt figyelmet fordítottak a természeti értékek megóvására. A beruházás helyszínein több mint egy éven át tartó madár- és denevérvizsgálatok, valamint természetvédelmi felmérések készültek, amelyekre a környezetvédelmi hatástanulmányok és a fejlesztés természetvédelmi intézkedései is épülnek.

A most kiadott építési engedély szigorú természetvédelmi előírásokat tartalmaz: a kivitelezés során biztosítani kell a védett élővilág megóvását, a beruházás üzembe helyezését követően pedig legalább öt éven át folyamatos madár- és denevérmonitoringot kell végezni. A hatósági engedély alapján Bana külterületén négy darab, egyenként 7,2 megawatt névleges teljesítményű szélerőmű építése kezdődhet meg. A szélerőművek rotorjainak (lapátjainak) átmérője 170 méter, a turbinák teljes magassága pedig eléri a 215 métert. Az engedély kizárólag a szélerőművek létesítésére vonatkozik, a hálózati csatlakozás külön engedélyezési eljárás keretében valósul meg. A beruházás kivitelezése a szükséges további hatósági engedélyek és feltételek teljesülését követően kezdődhet meg.

A banai beruházás a GEI által előkészített, több különálló projektből álló, összesen 500+50 megawatt beépített kapacitású szélerőmű-fejlesztési program része, amely 16 települést érint Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas vármegyében. A fejlesztés keretében a tervek szerint összesen 70 korszerű szélturbina létesülhet, amelyek várható éves villamosenergia-termelése eléri az 1200 gigawattórát. A projekt megvalósulásával a jelenlegi magyarországi szélerőművi kapacitás közel háromszorosára növekedhet, miközben a fejlesztés jelentős mértékben hozzájárulhat az ország energiabiztonságának erősítéséhez, importenergia-függősége csökkentéséhez, valamint a klímacélok teljesítéséhez – áll a közleményben.

Tovább olvasom