Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

|

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb. 

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni.  „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője. 





Advertisement

Kép: PID / David Bohmann

Advertisement

Zöld Energia

Több ezer megawattnyi új zöldenergia-kapacitás épülhet a mediterrán régióban

Az EU 25 milliárd eurót mozgósítana a mediterrán térség zöldenergia-fejlesztéseire 2035-ig.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unió kedden, a Mediterrán Paktum keretében elindította a transzmediterrán megújulóenergia- és tiszta technológiai együttműködés (T-MED) nevű kezdeményezést, amelynek célja, hogy 2035-ig akár 25 milliárd euró értékű beruházást mozgósítson a mediterrán térségben a megújuló energiaforrások, a hidrogéntermelés, a tiszta technológiák gyártása és a villamosenergia-hálózatok korszerűsítése területén. A beruházások ösztönzésére a bizottság több mint ötmilliárd eurónyi garanciakapacitást biztosít az Európai Fenntartható Fejlődési Alapon (EFSD+) keresztül – írja az alternativenergia.hu.

A kezdeményezés célja az energiapiaci együttműködés elmélyítése az EU és a dél-mediterrán partnerországok között. A tervek szerint 2035-ig 15 gigawatt új megújulóenergia-kapacitás létesülhet, miközben több mint százezer új munkahely jöhet létre a tiszta energia ágazatban. A T-MED öt pillérre épül: a beruházások ösztönzésére, a szabályozási együttműködés erősítésére, a munkaerő képzésére, az energetikai infrastruktúra fejlesztésére és a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelem támogatására, valamint a tiszta technológiák ipari együttműködésének előmozdítására.

Az Európai Bizottság közölte, hogy június 15-ig várja a magánbefektetők, augusztus 15-ig pedig a projektgazdák jelentkezését. A T-MED beruházási platform első operatív ülését 2026 októberében tartják, míg az első uniós–mediterrán tisztatechnológiai ipari együttműködések 2027-ben indulhatnak el. A Mediterrán Paktumot 2025 novemberében hozták létre Barcelonában azzal a céllal, hogy megerősítsék az Európai Unió együttműködését a közel-keleti és észak-afrikai országokkal.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák