Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-05

Szerző:

Hell

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni. „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője.

Kép: PID / David Bohmann

Kapcsolódó tartalom:eső esővíz megújuló energia vízenergia

Zöld Energia

Zöld energiára váltott a különleges parádsasvári üvegmanufaktúra

Közösségi energia fűti az üvegolvasztó kemencét Parádsasváron.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-08-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az üvegművesség egyik utolsó hazai védbástyájának, a parádsasvári Üvegmanufaktúrának termeltek energiát a Közösségi Energia Szolgáltató (KESZ) Nkft. energiaközösségének napelemei – írja az alternativenergia.hu. A KESZ a Magyar Természetvédők Szövetsége által alapított energiaközösségként olyan mintaprojekteket valósított meg, amelyeknél a tiszta energia haszna közvetlenül a helyi közösségbe áramlott vissza. A zöldenergia-beruházást a környezetvédelmi világnap (június 5.) előtt tisztelegve a Bio DumaSasvár minifesztivál során adták át június 6-án.

Humorista a zöld ügyekért: Litkai Gergely hozta tető alá a partnerséget

Parádsasvárra, mint lehetséges energiaközösségi helyszínre a Dumaszínház művészeti vezetője, a zöld megoldások iránt elkötelezett Litkai Gergely hívta fel a természetvédők figyelmét még 2024 februárjában. A Dumaszínház természetközeli telephelye, a Garázssasvár ugyanis a Heves megyei, erdők ölelésében fekvő faluban működött a nyári szezonban – a Dumaszínház azonban nemcsak Parádsasvár kulturális életébe csempészett új színeket, hanem aktívan kereste a bekapcsolódási lehetőséget a település közösségi életébe is – többek között helyi természetvédelmi és fenntarthatósági programok révén.

A kemence feleslege a jövőben a közösségé lett

Itt jött a képbe a Magyar Természetvédők Szövetsége, amelynek energiaközössége, a Közösségi Energia Szolgáltató Nkft. kifejezetten olyan nagyfogyasztó partnereket keresett, ahol a tiszta energia közösségi célokat szolgált, és amelyet később be lehetett vonni a villamosenergia-megosztásra épülő helyi modellbe.

Dr. Rénes Marcellel, a település turisztikai attrakciójának számító Üvegmanufaktúra Kft. vezetőjével – akinek családja ma is aktívan éltette az üvegművesség hagyományát – Litkai Gergely kötötte össze a szakembereket. Az előzetes felmérésből kiderült, hogy a maga nemében páratlan műhely energiaigénye az – országos viszonylatban is óriási – üvegolvasztó kemencének köszönhetően hatalmas volt, folyamatosan készültek itt az egyedi üvegtermékek, és egymást érték a bemutatók is.

Egy tisztaenergia-beruházás ezért komoly előrelépést jelentett a település ökológiai lábnyomának csökkentésében. A fejlesztés 2025 novemberében valósult meg, a napelemrendszer 2026 februárja óta működött, és a megtermelt energia mintegy 85 százalékát helyben hasznosították, míg a fennmaradó 15 százalék többletet akkoriban a manufaktúra kereskedője vette át; a későbbiekben ezt a mennyiséget villamosenergia-megosztásba lehetett bevonni.

Öt év munkájának gyümölcsét aratták a Mátrában

A mostani átadás egy hosszú, kihívásokkal és sikerekkel teli út fontos mérföldköve volt. A Magyar Természetvédők Szövetsége konzorciumi partnereivel még 2020-ban nyert támogatást az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium (ma Gazdasági- és Energiaügyi Minisztérium) mintaprojekt-pályázatán. A 2021 óta tartó megvalósítási szakasz az elmúlt öt évben rengeteg tanulási folyamatot, bürokratikus és technikai kihívást, de mindenekelőtt rengeteg közösségi tapasztalást is hozott. A projekt végéhez közeledve az Üvegmanufaktúra Kft. napelemes rendszerének átadása nemcsak egy beruházás lezárása volt, hanem egy kistelepülési energiaközösségi modell kezdete is egyben.

Tovább olvasom