Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-05

Szerző:

Hell

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni. „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője.

Kép: PID / David Bohmann

Kapcsolódó tartalom:eső esővíz megújuló energia vízenergia

Zöld Energia

Új energetikai pályázatok indulnak: a megújuló energia térnyerését támogatják

Megnyíltak az 500 milliárd forint értékű energetikai pályázatok.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megnyíltak a több mint 500 milliárd forint értékű energetikai pályázatok csütörtökön- közölte gazdasági és energetikai miniszter Facebook-oldalán – írja az alternativenergia.hu. Kapitány István úgy fogalmazott, az áramhálózati és okosmérős fejlesztésekkel több megújuló energiát kapcsolnak a rendszerbe, hogy biztonságosabb legyen az ellátás és csökkenjen Magyarország kiszolgáltatottsága. A tárcavezető bejegyzésében rámutatott, magyar családok és vállalkozások fejlesztései a globális élmezőnybe röpítették Magyarországot a napenergia hasznosításában. De nem dőlhetünk hátra, a rendszerszintű hiányosságok, évtizedes mulasztások pótlásán még igenis dolgozni kell. A megújulók hasznosításán nagyot lendítenek a hazahozott uniós forrásokból elinduló áramhálózati és okosmérős fejlesztések, a támogatásokra mától lehet pályázni” – írta.

Közölte, friss piaci jelentés szerint Magyarország az egy főre eső napelemes teljesítményével az első tízbe tartozik a világon, és a SolarPower Europe adatelemzéséből kiderül, hogy tavaly is legalább 1 gigawattos bővülést ért el a naperőművek összes teljesítményében. Kapitány István szerint a megújuló energia további térnyerésének gátat szabnak az elmaradt beruházások miatt kimerült csatlakozási lehetőségek.

“Hatalmas kihagyott ziccer, hogy tíz éve adminisztratív akadályokkal lehetetlenítették el a szélerőművek telepítését, a fejlesztések ezért féloldalasak maradtak. Bármilyen mutatósnak tűnik első blikkre a napelemes előrehaladás, jócskán van még tennivalónk a tiszta és olcsóbb energia elterjesztése érdekében” – fogalmazott.

A miniszter jelezte, kiemelt szerepet szánnak a hazahozott uniós forrásokból az áramhálózati korszerűsítéseknek. Hozzátette, a több mint 500 milliárd forint értékben megnyitott energetikai pályázatokkal elsősorban további megújuló energiák rendszerbe kapcsolását igyekeznek megalapozni, és a támogatási programnak köszönhetően, az elosztókkal és rendszerirányítóval közösen a jelenlegi teljesítmény másfélszeresét lesznek képesek kiépíteni 2030-ig. “A rugalmasabb hálózat adta lehetőségekkel élve kiegyensúlyozottabb, környezetbarát energiamixet alakíthatunk ki. Azért kezdtük ezzel a munkát, mert így tehetünk a legtöbbet a biztonságos ellátásért és a vállalatok költségeinek csökkentéséért” – zárta bejegyzését Kapitány István.

Tovább olvasom