Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

|

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb. 

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni.  „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője. 





Advertisement

Kép: PID / David Bohmann

Advertisement

Zöld Energia

Jelentősen bővült a megújuló energia befogadására alkalmas villamosenergia-hálózat

Közel 41,5 milliárd forint értékű hálózatfejlesztési beruházást zárt le az OPUS TITÁSZ.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az OPUS TITÁSZ közel 41,5 milliárd értékű villamosenergia-hálózatfejlesztési beruházást valósított meg az EU és a kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) 50 százalékos vissza nem térítendő támogatásával a Széchenyi Terv Plusz keretében – közölte az alternativenergia.hu. A beruházások célja az volt, hogy növeljék a hálózat rugalmasságát, erősítsék az üzembiztonságot, támogassák a növekvő energiaigények kielégítését és az energiahatékonyság javítását. A fejlesztések emellett hozzájárulnak a villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, valamint a hazai klímapolitikai és fenntarthatósági célok eléréséhez is – tájékoztattak.

A beruházással az OPUS TITÁSZ hálózatán 261 MW-tal nőtt a hálózatba fogadható új időjárásfüggő többletkapacitás volumene. A beruházási csomag része volt több alállomási kapacitás bővítése, a nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatok ellátásbiztonságának növelése, valamint digitalizációs fejlesztések végrehajtása is. A társaság közlése szerint a beruházás jelentős mértékben érintette a több mint 52 ezer kilométeres hálózatot, és közel kétezer különálló fejlesztési elemet foglalt magában. A kiemelt projektek között szerepelt több alállomás kapacitásbővítése, valamint a Mavir Buj alállomás hálózatba illesztése, továbbá az ipari és a lakossági felhasználók ellátásbiztonságát javító fejlesztések Nyírbátor és Szolnok térségében.

Felidézték, hogy 2020-2021 között az OPUS TITÁSZ által ellátott közel 400 településből 224 településen valósult meg összesen 876 projekt. A most lezárt beruházás teljes költségvetése 41,489 milliárd forint volt, amelyből 20,744 milliárd forint az RRF forrásaiból valósult meg, a fennmaradó részt a vállalat saját forrásból biztosította. Az OPUS TITÁSZ szerint a fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország villamosenergia-rendszere a jövőben még nagyobb arányban fogadhassa be a napenergia-termelést, miközben az ügyfelek számára is stabilabb és biztonságosabb ellátást garantál.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák