Zöld Energia
Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban
A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.
Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.
A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni. „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője.
Kép: PID / David Bohmann
Zöld Energia
Megnyílt az út az új szélerőművi fejlesztések előtt
A MEKH kiírta a szélerőművi kapacitások létesítésére és bővítésére vonatkozó pályázatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kiírta a szélerőművi kapacitások létesítésére és bővítésére vonatkozó pályázatot – írja az alternativenergia.hu. A benyújtási határidő október 30-a. Az MTI-hez eljuttatott közleményükben jelezték: közzétették a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázatot. A kiírást a vonatkozó jogszabályi rendelkezések, valamint az energiapolitikáért felelős miniszter felkérése alapján véglegesítették. A pályázat kiírását jelentős szakmai előkészítés előzte meg. A hivatal országos piaci felmérést végzett, hogy feltárja a szélerőművi fejlesztések várható hálózati csatlakozási igényeit, valamint pontos képet kapjon a tervezett beruházások előkészítettségéről. A pályázati kiírás tervezetét iparági konzultációra bocsátották.
A MEKH közleményében idézték Juhász Editet, a szervezet elnökét, aki kiemelte: a hivatal számára elsődleges szempont volt, hogy az eljárás minden szakasza átlátható és szakmailag megalapozott legyen, a végleges pályázat pedig megfeleljen a vonatkozó jogszabályi kereteknek és a miniszteri felkérésben foglaltaknak. Jelezte, hogy hat járásban kilenc hálózati csomópontra lehet pályázni, amelyeken a betáplálásra rendelkezésre álló, kiosztható összteljesítmény 702 megavoltamper.
A pályázati kiírás meghatározza a hálózati csatlakozás időbeli kereteit is. A legkorábbi csatlakozási időpont 2030. szeptember 30-a, míg az adott hálózati csomóponthoz tartozó tényleges csatlakozási időpontot a csatlakozási tervben, illetve a hálózati csatlakozási szerződésben kell meghatározni, azzal, hogy 2032. szeptember 30-át követő csatlakozási időpont nem jelölhető meg – emelte ki a MEKH.
A pályázatokat szeptember 4-étől fogadja a hivatal. A benyújtási határidő október 30-a. Az eredményeket legkésőbb december 13-áig közzéteszik. A pályázati kiírás és a kapcsolódó dokumentumok a MEKH honlapján érhetőek el, a https://www.mekh.hu/kapacitas-palyazati-eljaras-2026 oldalon – olvasható a közleményben.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
