Zöld Energia
Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban
A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.
Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.
A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni. „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője.
Kép: PID / David Bohmann
Zöld Energia
Energiatárolók segítik a szélenergia ingadozásainak kiegyenlítését
Több mint 330 millió forintos támogatással energiatárolókat telepített a Kaptár “B” Energetika Szolgáltató Kft.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Befejeződött a Kaptár “B” Energetika Szolgáltató Kft. energiatároló-fejlesztési beruházása, amelyhez a társaság 336,1 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a társaság két, egyenként 1250 kilowatt teljesítményű villamosenergia-tárolót telepített Lövő és Mezőtúr térségében működő szélerőművekhez kapcsolódva. Az energiatárolók legalább két órán keresztül képesek lesznek a villamos energia ki- vagy betáplálására.
A fejlesztésnek köszönhetően javul a megújuló energiaforrásokból származó termelés hasznosításának hatékonysága, növekszik a villamosenergia-rendszer rugalmassága. Az energiatárolók lehetővé teszik, hogy a szélenergia-termelés ingadozásai és a fogyasztási igények közötti különbségeket kiegyenlítsék, ezáltal pedig javul a hálózat stabilitása is. A beruházás támogatja a MAVIR által irányított rendszerszintű szabályozási feladatok ellátását – írták. A projekt illeszkedik a magyar energiapolitika célkitűzéséhez, amely szerint 2026 végéig összesen 440 megawatt új hálózati kapacitás jön létre Magyarországon. A program célja, a megújuló energiaforrások fokozott integrációja, az energiafüggetlenség erősítése, a karbonkibocsátás mérséklése – mutattak rá a dokumentumban. A Kaptár “B” Energetika Szolgáltató Kft. szerint a beruházás hosszú távon hozzájárul a hazai villamosenergia-rendszer fenntartható működéséhez, valamint a tiszta energiára épülő gazdasági átállás támogatásához.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa
