Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

|

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb. 

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni.  „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője. 





Advertisement

Kép: PID / David Bohmann

Advertisement

Zöld Energia

Történelmi mélyponton az áramimport: már hat hónapban 15% alá csökkent a behozatal

Októberben is 15 százalék alatt maradt az áramimport.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kiemelték, 2013 és 2024 között egyszer sem fordult elő, ami idén már hat hónapban is, ahogy áprilistól augusztusig, úgy októberben is 15 százalék alatt alakult az importhányad a hazai villamosenergia-forgalomban – írja az alternativenergia.hu. A múlt havi 13,8 százalékos mutató kis híján 10 százalékponttal volt alacsonyabb a tavalyi tizedik havinál. Kifejtették, a megelőző tizenkét évben az is csak tizenhárom hónapban fordult elő, hogy a behozatal részesedése nem érte el a 20 százalékot, 15 százaléknál alacsonyabb havi adatra pedig 2012 óta idén tavaszig nem volt példa. Komoly fegyvertény, hogy az elmúlt hét hónap legmagasabb, és egyetlen 15 százalék feletti importarányát a szeptember hozta 16,9 százalékkal – írták a bejegyzésben.

Hozzátették, 2025 első tíz hónapjában a belföldön felhasznált áram mennyisége mintegy megegyezett a tavaly január-októberivel. Az importszaldó csökkenése tehát nem a fogyasztás változására, hanem a mintegy 10 százalékkal megnövekedett hazai áramtermelésre vezethető vissza. A magyarországi megújuló kapacitás idén őszre meghaladta a 9 gigawattot. A zöldenergia-termelők az áramrendszer beépített teljesítményének közel 60 százalékát adják. A tárolási képességek folyamatos bővítésével tesznek azért, hogy az időjárásfüggő forrásból származó áramot a délutáni-esti fogyasztási csúcsidőszakra félre lehessen tenni, ezzel is költséges importot váltva ki – tájékoztatott az EM.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák