Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-05

Szerző:

Hell

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni. „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője.

Kép: PID / David Bohmann

Kapcsolódó tartalom:eső esővíz megújuló energia vízenergia

Zöld Energia

Új korszak a hazai energiatárolásban: 150 MW-os rendszer épül

A régió egyik legnagyobb energiatárolóját építik.

Létrehozva:

3 nap telt el a létrehozás óta

2026-10-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország és a régió egyik legnagyobb, 150 megawatt (MW) teljesítményű és 300 megawattóra (MWh) tárolókapacitású akkumulátoros energiatároló eszközparkját (Battery Energy Storage System, BESS) hozza létre a SolServices Kft. és a Huawei Technologies Magyarország, a teljes portfólió kiépítése várhatóan 2027 első negyedévében fejeződik be – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az energiatárolási projekt megvalósításáról szóló megállapodást szerdán írták alá a vállalatok képviselői a Huawei éves megújulóenergia-konferenciáján (Digital Power Summit 2026). Szabó Róbert, a Huawei Technologies Hungary Digital Power üzletágának igazgatója hangsúlyozta: a 2027 elejére tervezett, 150 MW/300 MWh kapacitású energiatároló üzembe helyezésével a legkorszerűbb intelligens technológia válik a magyar energiarendszer szerves részévé. Ez a rendszer olyan rugalmasságot biztosít a hálózat számára, amely elengedhetetlen a megújuló energiaforrások további térnyeréséhez. Hozzátette, hogy a hibridizáció mindkét vállalat számára kiemelt stratégiai irány: a különböző termelési és tárolási technológiák összehangolt működése hatékonyabb hálózathasználatot és nagyobb rendszerszintű rugalmasságot tesz lehetővé.

A projekt megvalósításának teljes költsége nagyjából 50 millió euró, az egész beruházás piaci finanszírozással valósul meg – mondta Juhász-Farkas Gábor, a SolServices Kft. ügyvezető igazgatója az MTI érdeklődésére. A holadelej.hu adataira hivatkozva elmondta: a nyáron, az energiaválság egyik legkritikusabb napján az ország villamosenergia-felhasználásának 85 százaléka a napelemes termelésből származott. Ugyanakkor ez új kihívásokat hozott: jelenleg az a legfontosabb, hogy mikor termelünk, mikor használjuk fel ezeket az energiákat, és a teljes energiarendszert hogyan lehet ellenállóvá és rugalmassá tenni.

Erre a legjobb választ a hibridizáció adja – húzta alá. Elmondása szerint jelenleg a magyar villamosenergia-rendszerben a hálózati kapacitás az egyik legszűkebb erőforrás. Egy napelempark csatlakozási pontja éves átlagban vizsgálva 16 százalékban van kihasználva, 84 százalékban az infrastruktúra kihasználatlan. A hibridizációra példaként említette, hogy a nap-, a szélenergia és az akkumulátoros energiatárolás összekapcsolásával 40 százalékot meghaladó hálózati kihasználtság érhető el. Juhász-Farkas Gábor kifejtette: olyan integrált energiaplatform fejlesztésén dolgoznak együtt, ahol a napenergia, az energiatárolás, a szélenergia és a geotermikus energia nem egymástól elszigetelten üzemel, hanem egymást erősítve, rendszerrel összekapcsolva működik. Közlése szerint a piaci finanszírozású megvalósítás alátámasztja, hogy “a tárolás már nem egy jövőbeli technológia, hanem üzletileg értelmezhető, piaci alapon megépíthető megoldás”.

Elmondta: a megvalósuló együttműködés nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy a teljesen feltöltött energiatároló-berendezés a Paksi Atomerőmű egy teljes blokkjának csúcskapacitáson történő termeléskiesését több mint fél órán keresztül lenne képes ellensúlyozni. Ha ez a tároló a többletkínálatával a piacon megjelent volna, az 40 százalékos ármérséklő hatású lenne – jelezte. A SolServices mintegy 380 MW összteljesítményű naperőművi létesítményt üzemeltet országszerte, amely Magyarország 3. legnagyobb működő ilyen típusú beruházása. A mostani megállapodással a jelenleg meglévő napelemparkjaik mellé építenek energiatárolási kapacitásokat, az első tárólóegységeket Mezőtúron és Mezőberényben már üzembe helyezték, a teljes tároló portfólió kereskedelmi üzem kezdete 2027 első negyedévében várható – mondta.

A SolServices Kft. Magyarország egyik meghatározó megújulóenergia-vállalata. A társaság 2017 óta több mint 1 gigawatt nagyméretű naperőművi kapacitás fejlesztésében vett részt.

Tovább olvasom