Zöld Energia
Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban
A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.
Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.
A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni. „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője.
Kép: PID / David Bohmann
Zöld Energia
Kevesebb jut a napelemes korszerűsítésre? Az Alkotmánybíróság dönt a vitatott milliókról
Alkotmánybírósági felülvizsgálatot kezdeményez a Fidesz az Otthoni Energiatároló Program támogatásának utólagos csökkentése miatt, miközben a minisztérium szerint így több család juthat forráshoz.
A pártszövetség felszólította a kormányt, hogy a már megítélt támogatások csökkentése helyett inkább a program teljes keretösszegét növelje, ezzel lehetővé téve, hogy minél több háztartás telepíthessen energiatárolót, és mérsékelhesse a rezsiköltségeit.
Az energiatárolók árcsökkenésével indokolja a módosítást a minisztérium
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium szeptember 28-án közölte, hogy felülvizsgálta a 2026 elején elindított Otthoni Energiatároló Programot, és annak módosításáról döntött. A tárca indoklása szerint a változtatás során figyelembe vették, hogy az energiatárolók ára jelentősen csökkent a program meghirdetése előtt elvégzett piaci felmérés óta. A minisztérium szerint az árcsökkenés lehetőséget teremt arra, hogy a rendelkezésre álló forrásokból több pályázót támogassanak. A módosítások nyomán a várakozások szerint összesen mintegy 57 ezer nyertes részesülhet támogatásban, és a kedvezményezettek akár a korábban tervezettnél jobb minőségű, nagyobb kapacitású energiatároló berendezéseket is beszerezhetnek.
A GEM közleménye felidézte, hogy az Otthoni Energiatároló Programot az előző kormány hirdette meg 2026 elején, összesen 105 milliárd forintos keretösszeggel. A tájékoztatás szerint az eredeti konstrukcióban 42 ezer nyertes értesítését az országgyűlési választás előtti napokra időzítették. A program célja, hogy a háztartások energiatárolók telepítésével hatékonyabban használhassák fel a napelemes rendszereik által megtermelt villamos energiát. Az akkumulátoros tárolás lehetővé teszi, hogy a napközben előállított, de azonnal fel nem használt energiát később, például az esti órákban fogyasszák el.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNem sütött tisztán a nap a napelemes pályázatok felett
