Zöld Energia
Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban
A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.
Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.
A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni. „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője.
Kép: PID / David Bohmann
Zöld Energia
Hogyan hat Donald Trump a napelemes piacra?
Donald Trump politikája az amerikai energetikai piacon is felfordulást okozott.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A második Trump-kormány forgószélszerűen vette kezdetét: még csak három hónap telt Donald Trump beiktatása óta, de már számos drasztikus kül- és belpolitikai döntést hozott. Miként hat az elnök politikája az energiaszektorra, különösen a napelemes piacra – ennek a kérdésnek járt utána a PV Magazine. A kormányzat az elmúlt időszakban jelentős szakpolitikai reformokat hajtott végre. Az energetikai politika fő mozgatórugója, hogy az elnök nagyban támogatja a fosszilis energiahordozók kinyerését, miközben ellenzi az elektromos járművek támogatását célzó szabályzatokat. A terület legfontosabb Trump-rendelete az Unleashing American Energy, amely csökkenti az olaj- és ritkaföldfém-kitermelés korlátozásait. A régi-új elnök a megújulókat tekintve egyelőre elsősorban a szélenergia ellen lépett fel, több helyen korlátozásokat vezetett be az új szélfarm-beruházásra vonatkozóan. Ugyan a napenergiát egyelőre nem támadja célzottan, az ágazatot érintő politikai bizonytalanság hatással van a beruházásokra.
A napenergia 2024-ben az Egyesült Államok legjelentősebb, újonnan telepített villamosenergia-forrása volt, és az iparág továbbra is gyorsan növekszik. Az IRA (Inflation Reduction Act) nevű, alapvetően klímavédelmi célú törvénycsomag és más támogatások a különféle hitelek, adókedvezmények és egyéb megoldások révén jelentős felfutást hoztak a szektorban, de a Trump-kormány ezek felfüggesztésével akadályokat gördített az iparág elé. A szövetségi kifizetések befagyasztását most bírósági döntések próbálják megakadályozni, nagy kérdés, hogy milyen jövő vár az IRA-ra és más, az energetikai átállást segítő ösztönzőkre. Egyes szakértők szerint az IRA-alap a vártnál öt évvel korábban, 2027-ben véget érhet.
A napelemes szektor számára további kihívást jelentenek az új, Kínát, Kanadát és Mexikót érintő vámok, amelyek jelentősen megdrágítják a gyártást és az importot. Az iparág számára pozitívum ugyanakkor, hogy a napenergia költségei folyamatosan csökkennek, olyannyira, hogy a BloombergNEF szerint a napelemparkok még támogatások nélkül is egyre versenyképesebbek a gázerőművekkel szemben.
A szakértők úgy látják, összességében a Trump-kormányzat intézkedései rövid távon nehézségeket okozhatnak a megújuló energiaforrások számára, de a piac saját dinamikája miatt a napenergia továbbra is meghatározó tényező maradhat az amerikai energiatermelésben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHíd épülhet a Balaton fölé, kezdődik az építkezés!
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaBetáplálási lehetőség nyílik meg a napelemes háztartásoknak!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaNem erre számítottak a napelemek vizsgálatakor a kutatók!
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kapott, aki napelemet telepítene állami támogatással!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!