Zöldinfó
Az Év Madárbarát települése cím elnyerésére hirdet pályázatot az MME
Az Év Madárbarát települése cím elnyerésére hirdet pályázatot önkormányzatok részére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szeptember 15-i határidővel.
A mintaprojektre olyan önkormányzatok pályázhatnak, amelyek már tettek lépéseket annak érdekében, hogy az ember és a természet összhangja újból létrejöhessen, és amelyek közterületein, intézményeiben már vannak kihelyezve madárvédelmi eszközök (odúk, odútelepek) – közölte az MME csütörtökön az MTI-vel. A pályázatra olyan magyarországi települések önkormányzatai pályázhatnak, amelyek nem tartoznak az MME Madárbarát település mintaprojekt tíz települése közé, amelyek közterületein, intézményeiben már legalább egy éve kihelyeztek madárvédelmi/természetvédelmi eszközöket (például odúkat, odútelepeket) és amely tudja vállalni, hogy tanösvényt telepít. A pályázatban való részvételnél nem feltétel, de előnyt jelent, ha a település rendelkezik természetvédelmi, és/vagy biodiverzitási stratégiával, illetve rendelkezik bármilyen saját természet- vagy környezetvédelmi rendelettel, vagy ha az önkormányzati alkalmazottak között van természetvédelmi referens vagy olyan személy, aki hasonló feladatkörrel bíztak meg.
A nyertes pályázó többek között egy Madárbarát kert tanösvényt kap. A pályázatot kizárólag elektronikusan lehet benyújtani a pályázati kiírás végén található űrlap beküldésével szeptember 15-ig. A pályázatot az MME szakmai bizottsága fogja elbírálni. A benyújtási határidő lejártát követő tíz napon belül az MME értesíti az eredményről a pályázókat. A pályázatról további információ és a pályázati űrlap az alábbi linken érhető el. Az Év madárbarát települése cím elnyerésére kiírt pályázat létrejöttét a Közösen a természetért elnevezésű Life NGO4GD/Hu/000037 számú projekt támogatja.
Zöldinfó
Durván megugrottak az áramköltségek
Jelentős áramdíj-emelkedés terheli a magyar vállalkozásokat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Jelentős költségnövekedéssel szembesültek a magyar vállalkozások az áprilisi áramszámlák megérkezésekor; a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a jelenlegi rendszer súlyosan rontja a magyar termelő és szolgáltató vállalkozások versenyképességét, és országos szinten akár 300 milliárd forintos többletköltséget okozhat az ipari szereplőknek ebben az évben – írja az alternativenergia.hu. A szövetség kiemelte: a kötelező átvételi tarifa (KÁT-díj) a korábbi kilowattóránkénti 2-4 forintról csaknem 15 forintra emelkedett, ami egyes cégeknél 30 százalékos villamosenergia-költségnövekedést okozott. A szervezet különösen aggasztónak tartja, hogy a vállalkozások jelentős része előzetes figyelmeztetés és tervezhetőség nélkül szembesült az extrém mértékű díjnövekedéssel. Vannak olyan logisztikai és ipari szereplők, amelyeknél az emelkedés tartós fenntartása évente további milliárd forintos pluszköltséget is jelenthet – hívták fel a figyelmet.
A szövetség szerint a jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb problémája, hogy a villamosenergia-rendszer műszaki és szabályozási hiányosságainak költségeit közvetlenül a fogyasztókra terhelik. Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a napelemes termelés volumene, miközben a tőzsdei áramárak alacsony szintre estek, és egyre gyakoribbá váltak a negatív áras időszakok. A támogatott energiatermelők számára ugyanakkor továbbra is garantált átvételi ár jár, a piaci ár és a garantált ár közötti különbséget pedig végső soron a vállalkozások fizetik meg a KÁT-díjon keresztül – ismertette az MLSZKSZ. A szervezet a zöldenergia termelésének támogatását önmagában nem vitatja, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendszer működési és kiegyenlítési problémáinak teljes költsége az ipari és logisztikai szereplőknél jelenjen meg – hangsúlyozták.
A hirtelen és kiszámíthatatlan díjemelkedések közvetlenül növelik a szolgáltatási költségeket, amelyek végül a teljes gazdaságban és a lakossági árakban is megjelenhetnek – írta közleményében a szövetség. Az MLSZKSZ szerint a jelenlegi konstrukció már rövid távon is tovább gyengíti Magyarország versenyképességét a régióban. Miközben a vállalkozások egyre nagyobb energiahatékonysági és fenntarthatósági elvárásoknak próbálnak megfelelni, olyan többletköltségekkel szembesülnek, amelyekre sem ráhatásuk, sem érdemi felkészülési lehetőségük nincs. A szövetség ezért szakmai egyeztetést kezdeményez, és a jelenlegi támogatási és kiegyenlítési rendszer gyors felülvizsgálatát sürgeti, hogy a rendszer rövid időn belül fenntarthatóbbá és kiszámíthatóbbá váljon – összegezték.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSzupergyors töltőket és új márkát hoz Magyarországra a BYD
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több elektrifikált Toyota fogy Magyarországon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSokan még mindig biztosítás nélkül használják az elektromos rollereket
