Zöldinfó

Az Év Madárbarát települése cím elnyerésére hirdet pályázatot az MME

Az Év Madárbarát települése cím elnyerésére hirdet pályázatot önkormányzatok részére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szeptember 15-i határidővel.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-08-07

Szerző:

Vanessza

A mintaprojektre olyan önkormányzatok pályázhatnak, amelyek már tettek lépéseket annak érdekében, hogy az ember és a természet összhangja újból létrejöhessen, és amelyek közterületein, intézményeiben már vannak kihelyezve madárvédelmi eszközök (odúk, odútelepek) – közölte az MME csütörtökön az MTI-vel. A pályázatra olyan magyarországi települések önkormányzatai pályázhatnak, amelyek nem tartoznak az MME Madárbarát település mintaprojekt tíz települése közé, amelyek közterületein, intézményeiben már legalább egy éve kihelyeztek madárvédelmi/természetvédelmi eszközöket (például odúkat, odútelepeket) és amely tudja vállalni, hogy tanösvényt telepít. A pályázatban való részvételnél nem feltétel, de előnyt jelent, ha a település rendelkezik természetvédelmi, és/vagy biodiverzitási stratégiával, illetve rendelkezik bármilyen saját természet- vagy környezetvédelmi rendelettel, vagy ha az önkormányzati alkalmazottak között van természetvédelmi referens vagy olyan személy, aki hasonló feladatkörrel bíztak meg.

A nyertes pályázó többek között egy Madárbarát kert tanösvényt kap. A pályázatot kizárólag elektronikusan lehet benyújtani a pályázati kiírás végén található űrlap beküldésével szeptember 15-ig. A pályázatot az MME szakmai bizottsága fogja elbírálni. A benyújtási határidő lejártát követő tíz napon belül az MME értesíti az eredményről a pályázókat. A pályázatról további információ és a pályázati űrlap az alábbi linken érhető el. Az Év madárbarát települése cím elnyerésére kiírt pályázat létrejöttét a Közösen a természetért elnevezésű Life NGO4GD/Hu/000037 számú projekt támogatja.

Zöld Energia

Ingyenes beállítás menthetné meg a leálló napelemes rendszereket

A szakártő szerint a háztartási napelemek feszültség miatti leállásai a legtöbb inverterben már meglévő, szinte ingyenes meddőteljesítmény-szabályozással jelentősen csökkenthetők lennének, ezért az elosztóknak ösztönözniük kellene az aktiválását, amíg a drága hálózatfejlesztés el nem készül.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-13

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Költséges hálózatfejlesztés nélkül is jelentősen csökkenthetők lennének a háztartási napelemek leállásai Divényi Dániel, a Deep Dive Solutions ügyvezetője szerint– írja az alternativenergia.hu. A megoldás egy már ma is elérhető, a legtöbb inverterben megtalálható funkció, amelyet Magyarországon mégsem használnak. Az augusztusi hőkupola idején látványosan kiderült, mennyit számít a hazai napenergia. A paksi atomerőmű hét turbináját az alacsony vízállás miatt ideiglenesen le kellett állítani, a napközbeni csúcsidőszakban mégis alig volt szükség importra. A Mavir adatai szerint az ipari naperőművek közel 4000 megawattal járultak hozzá az ellátáshoz, a mintegy 3000 megawattnyi háztartási napelem pedig a rendszerterhelés csökkenéseként jelent meg. Július végén az országban összesen 8760 megawatt napelemes kapacitás működött. A kihasználtság azonban egyenetlen. Sok háztartási napelem délelőtt leáll, és csak késő délután indul újra. Az ok, hogy a környék rendszerei egyszerre táplálnak be, ezért megemelkedik a feszültség, 253 volt fölött pedig az inverter a hálózatüzemeltető előírása szerint automatikusan lekapcsol. A termelés így akár a felére is visszaeshet, egy 8–10 kilowattos, szaldóelszámolású rendszernél a villanyszámla pár ezer forintról akár havi ötvenezerre nőhet. A hálózatüzemeltető havi ötezer forintos kötbére ehhez képest csekély kárpótlás. A hibát a felhasználók gyakran a telepítőn kérik számon, aki viszont nem felel a hálózati anomáliákért.

Divényi szerint a gondok a 2010-es évek telepítési hullámára vezethetők vissza, amelyre a hálózat nem volt felkészülve, a fejlesztések pedig a rezsicsökkentés időszakában elmaradtak. A helyzet helyfüggő is: a transzformátortól távol, az utca végén élők járnak a legrosszabbul. Divényi négy megoldást említ: a transzformátorok megcsapolásának állítását, a drágább fokozatváltós transzformátort, az energiatárolást és a feszültségfüggő meddőteljesítmény-szabályozást. Az utóbbi költsége minimális, csak ott lép működésbe, ahol a feszültség valóban magas, és a termelést legfeljebb elenyésző mértékben csökkenti. Bizonyítottan mérsékli a feszültségemelkedést, és kitolja azt a pontot, ahol már nem csatlakoztathatók újabb rendszerek. Németországban kötelező, Ausztriában ajánlott, nálunk viszont nem terjedt el.

Tovább olvasom