Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az Év Madárbarát települése cím elnyerésére hirdet pályázatot az MME

Az Év Madárbarát települése cím elnyerésére hirdet pályázatot önkormányzatok részére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szeptember 15-i határidővel.

Létrehozva:

|

A mintaprojektre olyan önkormányzatok pályázhatnak, amelyek már tettek lépéseket annak érdekében, hogy az ember és a természet összhangja újból létrejöhessen, és amelyek közterületein, intézményeiben már vannak kihelyezve madárvédelmi eszközök (odúk, odútelepek) – közölte az MME csütörtökön az MTI-vel. A pályázatra olyan magyarországi települések önkormányzatai pályázhatnak, amelyek nem tartoznak az MME Madárbarát település mintaprojekt tíz települése közé, amelyek közterületein, intézményeiben már legalább egy éve kihelyeztek madárvédelmi/természetvédelmi eszközöket (például odúkat, odútelepeket) és amely tudja vállalni, hogy tanösvényt telepít. A pályázatban való részvételnél nem feltétel, de előnyt jelent, ha a település rendelkezik természetvédelmi, és/vagy biodiverzitási stratégiával, illetve rendelkezik bármilyen saját természet- vagy környezetvédelmi rendelettel, vagy ha az önkormányzati alkalmazottak között van természetvédelmi referens vagy olyan személy, aki hasonló feladatkörrel bíztak meg.

A nyertes pályázó többek között egy Madárbarát kert tanösvényt kap. A pályázatot kizárólag elektronikusan lehet benyújtani a pályázati kiírás végén található űrlap beküldésével szeptember 15-ig. A pályázatot az MME szakmai bizottsága fogja elbírálni. A benyújtási határidő lejártát követő tíz napon belül az MME értesíti az eredményről a pályázókat. A pályázatról további információ és a pályázati űrlap az alábbi linken érhető el. Az Év madárbarát települése cím elnyerésére kiírt pályázat létrejöttét a Közösen a természetért elnevezésű Life NGO4GD/Hu/000037 számú projekt támogatja.

Advertisement

Zöldinfó

Gyorsan terjedő inváziós bogár fenyegeti a hazai kőrisfákat

Veszélyben a hazai kőrisállomány, már fertőzött fákat is azonosítottak a szakemberek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik – írja az alternativenergia.hu. A hazai és európai kőrisállományok, köztük a magyar kőris regionális alfaj védelme érdekében a növényvédelmi hatóság folyamatosan végzi a felderítést és megteszi a szükséges szigorú intézkedéseket. A védekezés sikeréhez kulcsfontosságú a korai felismerés, amiben a lakosság és az erdészeti szakemberek együttműködése is jelentős segítséget nyújthat. A kőrisrontó karcsúdíszbogár kiemelt zárlati károsító, amely az egyik legveszélyesebb inváziós erdészeti kártevő. Rövid idő alatt végzetes károkat okozhat a kőrisállományokban. Lárvái a fák kérge alatt fejlődnek, járataikkal megszakítják a víz- és tápanyagszállítást, így a fertőzött fák fokozatosan legyengülnek, majd elpusztulnak. A fertőzött fák nem menthetők meg, ezért a korai felismerés és a gyors beavatkozás kulcsfontosságú a károsító terjedésének megfékezésében.

A kőrisrontó karcsúdíszbogarat Magyarországon elsőként Beregsurányban azonosították: a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (ERTI) csapdája fogta meg a zárlati károsító két kifejlett példányát. Ezt követően intenzív felderítés indult, mely során a növényvédelmi szakemberek az érintett területen már tüneteket mutató kőrisfákat is találtak. A begyűjtött lárvák és kifejlett bogarak alapján a Nébih laboratóriuma megerősítette, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár több különböző fejlődési alakban is jelen van Magyarországon.

A fakéreg alatt észlelt lárvák jelenléte azt bizonyítja, hogy a károsító az érintett területen már megtelepedett és szaporodik. A jelenlegi tudományos ismeretek alapján a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására az egyetlen igazán hatékony védekezési mód a fertőzött fák és a 100 m-es körzetükben található gazdanövények eltávolítása és megsemmisítése. A szigorú intézkedés a kártevő életciklusának megszakítását és az egészséges állományok védelmét szolgálja. A nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis e nélkül a kőrisrontó karcsúdíszbogár Európa kőrisállományának jelentős pusztulását okozhatja, így hazánk őshonos kőrisfajait, köztük a Kárpát-medencében kiemelt természeti értéket képviselő magyar kőrist, valamint az erdei állományokat, települési fasorokat és parkokat is súlyosan veszélyezteti.

Advertisement

A Nébih és a területileg illetékes növényvédelmi hatóságok folyamatosan ellenőrzik az érintett térségben a kőrisállományokat a fertőzési gócok mielőbbi azonosítása és felszámolása érdekében. Ehhez fontos, hogy a lakosság, az erdőgazdálkodók és a szakemberek a kőrisfákon észlelt gyanús tüneteket, például a korona ritkulását vagy a kéreg leválását haladéktalanul jelezzék a hatóságok felé a tematikus bejelentő űrlap segítségével.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák