Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az OHÖ hulladékfilm-pályázata: „Egyedül nem megy!”

Létrehozva:

|

Mozgóképpályázattal hívják fel a figyelmet egy fontos környezetvédelmi kérdésre, mivel a direktben elhelyezett üzenetek nem akarnak működni – mondja Novák Péter színész, műsorvezető.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. második alkalommal hirdette meg filmpályázatát. Az alkotásoknak az „Egyedül nem megy!” szlogent kellett közvetíteniük. Az egyik zsűritag, Novák Péter arról számolt be, hogy a felhívásra az előző évhez képest négyszer annyian jelentkeztek és a kisfilmek minősége is fejlődő tendenciát mutatott. Véleménye szerint minél többet veszünk részt ilyesmiben, annál inkább érintettebbé válunk fenntarthatósági, a környezetvédelemi kérdésekben. Így pedig létrejöhet az a kritikus tömeg, amely valamilyen elmozdulást okozhat.

Két kategóriában várták a pályamunkákat, az egyik a LOL – Sírva nevettess!, a másik pedig az OMG – Ezdedurva! volt. A színész-műsorvezető azt hangsúlyozta, hogy a kategóriák kijelölése tulajdonképpen orientáció volt, de nem várták el a teljes megfelelést. Mint utólag kiderült, joggal, mert a nevezők szabadabban értelmezték a hívószavakat. A zsűri a kategóriák kijelölésével azt igyekezte kikerülni, hogy az alkotók ne fogalmazzanak túlságosan általánosan, amire egyébként hajlamosak vagyunk a hulladékgazdálkodás témakörében.

Az OMG-Ezdedurva! kategória első helyezettje Filkor Gábor lett ötletes animációs filmjével. Bevallása szerint az motiválta, hogy nem igazán találkozott témába vágó kisfilmekkel, ezért kihívásnak érezte, hogy belevágjon a pályázatba. A LOL- Sírva nevettes! kategória legjobbjának a párja, Horváth Tímea munkáját választották.

Advertisement

A szervezők nem profi produkciókat vártak, ez nem is volt szempont. Novák Péter azt mondta, hogy az sem baj, ha valaki azt látja, hogy hopp, ez egy jó lehetőség! Egész egyszerűen a fenntarthatóságnak az alapértékei az összes olyan társadalmi, környezeti és piaci kérdés, ami napjainkban érvényes, az mindenkire érvényes. Tehát nincs már a 21. században egy olyan történet, ami ne vonatkozna mi ránk is. Történjen ez egy fallal elválasztva tőlünk, vagy 3000-10.000 kilométerre a bolygó másik oldalán. És éppen ezért –én azt látom-, hogy minél többet veszünk részt ilyesmiben, annál inkább érintettebbé válunk, és annál inkább jön létre az a kritikus tömeg, amely valamilyen elmozdulást okozhat, hogy ilyen közhelyesen fogalmazzak.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Természetvédelmi mérföldkő: nemzeti park lett a Nagyberek

Nemzeti parki terület lett a dél-balatoni Nagyberek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része lett a dél-balatoni Nagyberek, az erről szóló döntés nemcsak az ottani unikális és csodálatos élővilág védelmére, hanem komplex tájrehabilitációra is lehetőséget ad – mondta a miniszterelnök-helyettes Fonyódon. Semjén Zsolt a Berek Világa Látogatóközpontnál a Nagyberek nemzeti parki területté nyilvánításához kapcsolódó eseményen hangsúlyozta, hogy a berek révén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 6335 hektárral gazdagodott, ehhez hasonló bővülésre “emberöltő óta nem volt példa” a nemzeti parkok történetében. Hasonló nagyságrendű védett területi kijelölés az Őrségi Nemzeti Park 2002-ben történt létrehozását követően csak 2012-ben, a Dél-alföldi Körös-éri Tájvédelmi Körzet létesítésével történt – idézte fel az alternativenergia.hu. Az utóbbi évek természetvédelmi irányvonala inkább az volt, hogy tematikus jelleggel nagy számú, de kis kiterjedésű területek kerültek védelem alá, ezek közé tartoztak a kaptárkövek, vagy a bajai földikutya-rezervátum és egyebek mellett a jáki kardvirágos erdő – tette hozzá.

A politikus a dél-balatoni Nagyberekről szólva kitért rá, a Balaton egykor öblözetekre tagolódott, a Nagyberek a Balaton térsége és a Dráva-völgy közötti öblözet elláposodott maradványa, amely 1850-ig összefüggő vízfelület volt. Ezt száz éve elkezdték lecsapolni, amellyel a természeti értékekben akkora kárt okoztak, amely nem állt arányban azzal a haszonnal, amelyet az így kapott gyenge minőségű földterület jelentett. A lecsapolás 100 évvel ezelőtt, az 1950-es évekig, sőt még tovább is politikai döntés volt. “Ma már másképp csinálnánk, de a mi feladatunk az, hogy mentsük meg, ami megmaradt, és lehetőleg állítsuk vissza azt az ökoszisztémát, azt a vizes élőhelyet, amit a természet létrehozott” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt a Berek Világa Látogatóközpontra utalva rámutatott: a természetet az tudja védeni, aki ismeri és tudja, milyen értékei vannak, ezért kulcsfontosságú a természetiskolák működése. Szólt arról is, hogy Móring József Attilával, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselőjével és a helyi polgármesterrel folytatott egyeztetés eredményeként támogatja a Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő közötti nádas védetté nyilvánítására irányuló javaslatot. Bende Zsolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója közölte, a dél-balatoni berkek fontos növénytársulások, számos védett növény- és állatfaj otthona. A nemzeti park célja, hogy élőhelyüket megóvja, állományukat fenntartsa. Ennek érdekében helyreállítják a vizes élőhelyeket, visszaállítják a természetkímélő területhasználati módokat, visszagyepesítik a szántókat, visszaszorítják az idegenhonos fás- és lágyszárú növényeket – sorolta. Az esemény végén Semjén Zsolt, Móring József Attila, Bende Zsolt és Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, valamint Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a látogatóközpont mellett felállította a nemzeti parki területet jelző táblát.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák