Zöldinfó

Az OHÖ hulladékfilm-pályázata: „Egyedül nem megy!”

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-03-19

Szerző:

Hell

Mozgóképpályázattal hívják fel a figyelmet egy fontos környezetvédelmi kérdésre, mivel a direktben elhelyezett üzenetek nem akarnak működni – mondja Novák Péter színész, műsorvezető.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. második alkalommal hirdette meg filmpályázatát. Az alkotásoknak az „Egyedül nem megy!” szlogent kellett közvetíteniük. Az egyik zsűritag, Novák Péter arról számolt be, hogy a felhívásra az előző évhez képest négyszer annyian jelentkeztek és a kisfilmek minősége is fejlődő tendenciát mutatott. Véleménye szerint minél többet veszünk részt ilyesmiben, annál inkább érintettebbé válunk fenntarthatósági, a környezetvédelemi kérdésekben. Így pedig létrejöhet az a kritikus tömeg, amely valamilyen elmozdulást okozhat.

Két kategóriában várták a pályamunkákat, az egyik a LOL – Sírva nevettess!, a másik pedig az OMG – Ezdedurva! volt. A színész-műsorvezető azt hangsúlyozta, hogy a kategóriák kijelölése tulajdonképpen orientáció volt, de nem várták el a teljes megfelelést. Mint utólag kiderült, joggal, mert a nevezők szabadabban értelmezték a hívószavakat. A zsűri a kategóriák kijelölésével azt igyekezte kikerülni, hogy az alkotók ne fogalmazzanak túlságosan általánosan, amire egyébként hajlamosak vagyunk a hulladékgazdálkodás témakörében.

Az OMG-Ezdedurva! kategória első helyezettje Filkor Gábor lett ötletes animációs filmjével. Bevallása szerint az motiválta, hogy nem igazán találkozott témába vágó kisfilmekkel, ezért kihívásnak érezte, hogy belevágjon a pályázatba. A LOL- Sírva nevettes! kategória legjobbjának a párja, Horváth Tímea munkáját választották.

A szervezők nem profi produkciókat vártak, ez nem is volt szempont. Novák Péter azt mondta, hogy az sem baj, ha valaki azt látja, hogy hopp, ez egy jó lehetőség! Egész egyszerűen a fenntarthatóságnak az alapértékei az összes olyan társadalmi, környezeti és piaci kérdés, ami napjainkban érvényes, az mindenkire érvényes. Tehát nincs már a 21. században egy olyan történet, ami ne vonatkozna mi ránk is. Történjen ez egy fallal elválasztva tőlünk, vagy 3000-10.000 kilométerre a bolygó másik oldalán. És éppen ezért –én azt látom-, hogy minél többet veszünk részt ilyesmiben, annál inkább érintettebbé válunk, és annál inkább jön létre az a kritikus tömeg, amely valamilyen elmozdulást okozhat, hogy ilyen közhelyesen fogalmazzak.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Nem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben

Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A környezetkímélő életmódban és technológiákban rejlő üzleti lehetőségekről is beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök és Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke a Kék bolygó című podcast legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – írja az alternativenergia.hu. Az epizódban a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott: kijelenthető, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson (COP) vállalt másfél foknál nagyobb mértékben melegszik az idő globálisan. A Kárpát-medencében pedig még ennél is erőteljesebben. Áder János szavai szerint már 2015-ben sem volt reális, hogy másfél fok alatt tartsák a felmelegedés mértékét, mostanra pedig ez a célkitűzés teljesen reménytelenné vált. “Távolabb vagyunk a párizsi céloktól, mint akkor voltunk” – jelentette ki, hozzátéve: a fosszilis energiahordozók használata azóta is domináns maradt, miközben minden tized fok emelkedés súlyos változásokat jelent itt a Kárpát-medencében is. Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója elmondta: a koronavírus-járvány idején tapasztalt visszaesés óta ismét növekszik a kibocsátás.

Hangsúlyozta: már rég nem az a kérdés, hogy átlépjük-e a kétfokos emelkedést, hanem hogy mennyivel fogjuk átlépni, és onnan van-e visszaút. “Az már szinte biztos, hogy túllépjük a két fokot”- szögezte le. Egyetértett Áder Jánossal abban, hogy a több tízezres létszámmal – legutóbb az elmúlt év végén – lezajló klímacsúcsok helyett a nagyhatalmak és a világ nagy szennyező államai vezetőinek kellene leülniük és megállapodniuk abban, miként csökkentsék országaik a károsanyag kibocsátást. Rámutatott: az országok egy részénél csökkenő finanszírozó készség, kevesebb ambíció, türelmetlenség és bizalmatlanság figyelhető meg, miközben a kibocsátás és a káros hatások rohamosan emelkednek. A megbeszélések egyre inkább arról szólnak, hogy ki kinek mennyit fizessen – magyarázta Kőrösi Csaba, kiemelve: a klímapolitika terén háromezer milliárd dollár vállalás van érvényben, ha pedig valamennyi, fenntarthatósággal összefüggésbe hozható pénzügyi igényt hozzávesszük, akkor hétezer milliárd dollárt tesznek ki a vállalások. Ennyi pénz nem áll a kormányok rendelkezésére – húzta alá Kőrösi Csaba.

Hozzátette: a donortevékenység minden esetben befektetés kell, hogy legyen. Nem lehet a pénzt egyszerűen odaadni, az intézmények erősítésére, oktatásra van szükség, és olyan projektek kellenek, amelyeknek gazdasági, társadalmi racionalitásuk van – magyarázta. Áder János felvetette: hasznosabb lenne, ha nem pénzt kapnának az országok, hanem technológiát. Energiatároló rendszereket, napelemet vinni talán könnyebb – mondta, jelezve: véleménye szerint ez lehetne a kitörési pont. Kőrösi Csaba kiemelte Kína példáját, ahol kezdetben nem voltak lelkesek a klímavédelem tekintetében, később azonban rájöttek, hogy az átállásból lehet üzletet csinálni, ilyen például az elektromos autók gyártása. A szakember rámutatott: az országok most mind azt keresik, hogyan lehet egyszerre megfelelni a versenyképesség, a biztonság és a fenntarthatóság elvárásainak.

Tovább olvasom