Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az OHÖ hulladékfilm-pályázata: „Egyedül nem megy!”

Létrehozva:

|

Mozgóképpályázattal hívják fel a figyelmet egy fontos környezetvédelmi kérdésre, mivel a direktben elhelyezett üzenetek nem akarnak működni – mondja Novák Péter színész, műsorvezető.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. második alkalommal hirdette meg filmpályázatát. Az alkotásoknak az „Egyedül nem megy!” szlogent kellett közvetíteniük. Az egyik zsűritag, Novák Péter arról számolt be, hogy a felhívásra az előző évhez képest négyszer annyian jelentkeztek és a kisfilmek minősége is fejlődő tendenciát mutatott. Véleménye szerint minél többet veszünk részt ilyesmiben, annál inkább érintettebbé válunk fenntarthatósági, a környezetvédelemi kérdésekben. Így pedig létrejöhet az a kritikus tömeg, amely valamilyen elmozdulást okozhat.

Két kategóriában várták a pályamunkákat, az egyik a LOL – Sírva nevettess!, a másik pedig az OMG – Ezdedurva! volt. A színész-műsorvezető azt hangsúlyozta, hogy a kategóriák kijelölése tulajdonképpen orientáció volt, de nem várták el a teljes megfelelést. Mint utólag kiderült, joggal, mert a nevezők szabadabban értelmezték a hívószavakat. A zsűri a kategóriák kijelölésével azt igyekezte kikerülni, hogy az alkotók ne fogalmazzanak túlságosan általánosan, amire egyébként hajlamosak vagyunk a hulladékgazdálkodás témakörében.

Az OMG-Ezdedurva! kategória első helyezettje Filkor Gábor lett ötletes animációs filmjével. Bevallása szerint az motiválta, hogy nem igazán találkozott témába vágó kisfilmekkel, ezért kihívásnak érezte, hogy belevágjon a pályázatba. A LOL- Sírva nevettes! kategória legjobbjának a párja, Horváth Tímea munkáját választották.

Advertisement

A szervezők nem profi produkciókat vártak, ez nem is volt szempont. Novák Péter azt mondta, hogy az sem baj, ha valaki azt látja, hogy hopp, ez egy jó lehetőség! Egész egyszerűen a fenntarthatóságnak az alapértékei az összes olyan társadalmi, környezeti és piaci kérdés, ami napjainkban érvényes, az mindenkire érvényes. Tehát nincs már a 21. században egy olyan történet, ami ne vonatkozna mi ránk is. Történjen ez egy fallal elválasztva tőlünk, vagy 3000-10.000 kilométerre a bolygó másik oldalán. És éppen ezért –én azt látom-, hogy minél többet veszünk részt ilyesmiben, annál inkább érintettebbé válunk, és annál inkább jön létre az a kritikus tömeg, amely valamilyen elmozdulást okozhat, hogy ilyen közhelyesen fogalmazzak.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák