Zöldinfó
Az OHÖ hulladékfilm-pályázata: „Egyedül nem megy!”
Mozgóképpályázattal hívják fel a figyelmet egy fontos környezetvédelmi kérdésre, mivel a direktben elhelyezett üzenetek nem akarnak működni – mondja Novák Péter színész, műsorvezető.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. második alkalommal hirdette meg filmpályázatát. Az alkotásoknak az „Egyedül nem megy!” szlogent kellett közvetíteniük. Az egyik zsűritag, Novák Péter arról számolt be, hogy a felhívásra az előző évhez képest négyszer annyian jelentkeztek és a kisfilmek minősége is fejlődő tendenciát mutatott. Véleménye szerint minél többet veszünk részt ilyesmiben, annál inkább érintettebbé válunk fenntarthatósági, a környezetvédelemi kérdésekben. Így pedig létrejöhet az a kritikus tömeg, amely valamilyen elmozdulást okozhat.
Két kategóriában várták a pályamunkákat, az egyik a LOL – Sírva nevettess!, a másik pedig az OMG – Ezdedurva! volt. A színész-műsorvezető azt hangsúlyozta, hogy a kategóriák kijelölése tulajdonképpen orientáció volt, de nem várták el a teljes megfelelést. Mint utólag kiderült, joggal, mert a nevezők szabadabban értelmezték a hívószavakat. A zsűri a kategóriák kijelölésével azt igyekezte kikerülni, hogy az alkotók ne fogalmazzanak túlságosan általánosan, amire egyébként hajlamosak vagyunk a hulladékgazdálkodás témakörében.
Az OMG-Ezdedurva! kategória első helyezettje Filkor Gábor lett ötletes animációs filmjével. Bevallása szerint az motiválta, hogy nem igazán találkozott témába vágó kisfilmekkel, ezért kihívásnak érezte, hogy belevágjon a pályázatba. A LOL- Sírva nevettes! kategória legjobbjának a párja, Horváth Tímea munkáját választották.
A szervezők nem profi produkciókat vártak, ez nem is volt szempont. Novák Péter azt mondta, hogy az sem baj, ha valaki azt látja, hogy hopp, ez egy jó lehetőség! Egész egyszerűen a fenntarthatóságnak az alapértékei az összes olyan társadalmi, környezeti és piaci kérdés, ami napjainkban érvényes, az mindenkire érvényes. Tehát nincs már a 21. században egy olyan történet, ami ne vonatkozna mi ránk is. Történjen ez egy fallal elválasztva tőlünk, vagy 3000-10.000 kilométerre a bolygó másik oldalán. És éppen ezért –én azt látom-, hogy minél többet veszünk részt ilyesmiben, annál inkább érintettebbé válunk, és annál inkább jön létre az a kritikus tömeg, amely valamilyen elmozdulást okozhat, hogy ilyen közhelyesen fogalmazzak.
Zöldinfó
A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon
1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.
Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.
Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.
A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés