Zöldinfó
Az OHÖ hulladékfilm-pályázata: „Egyedül nem megy!”
Mozgóképpályázattal hívják fel a figyelmet egy fontos környezetvédelmi kérdésre, mivel a direktben elhelyezett üzenetek nem akarnak működni – mondja Novák Péter színész, műsorvezető.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. második alkalommal hirdette meg filmpályázatát. Az alkotásoknak az „Egyedül nem megy!” szlogent kellett közvetíteniük. Az egyik zsűritag, Novák Péter arról számolt be, hogy a felhívásra az előző évhez képest négyszer annyian jelentkeztek és a kisfilmek minősége is fejlődő tendenciát mutatott. Véleménye szerint minél többet veszünk részt ilyesmiben, annál inkább érintettebbé válunk fenntarthatósági, a környezetvédelemi kérdésekben. Így pedig létrejöhet az a kritikus tömeg, amely valamilyen elmozdulást okozhat.
Két kategóriában várták a pályamunkákat, az egyik a LOL – Sírva nevettess!, a másik pedig az OMG – Ezdedurva! volt. A színész-műsorvezető azt hangsúlyozta, hogy a kategóriák kijelölése tulajdonképpen orientáció volt, de nem várták el a teljes megfelelést. Mint utólag kiderült, joggal, mert a nevezők szabadabban értelmezték a hívószavakat. A zsűri a kategóriák kijelölésével azt igyekezte kikerülni, hogy az alkotók ne fogalmazzanak túlságosan általánosan, amire egyébként hajlamosak vagyunk a hulladékgazdálkodás témakörében.
Az OMG-Ezdedurva! kategória első helyezettje Filkor Gábor lett ötletes animációs filmjével. Bevallása szerint az motiválta, hogy nem igazán találkozott témába vágó kisfilmekkel, ezért kihívásnak érezte, hogy belevágjon a pályázatba. A LOL- Sírva nevettes! kategória legjobbjának a párja, Horváth Tímea munkáját választották.
A szervezők nem profi produkciókat vártak, ez nem is volt szempont. Novák Péter azt mondta, hogy az sem baj, ha valaki azt látja, hogy hopp, ez egy jó lehetőség! Egész egyszerűen a fenntarthatóságnak az alapértékei az összes olyan társadalmi, környezeti és piaci kérdés, ami napjainkban érvényes, az mindenkire érvényes. Tehát nincs már a 21. században egy olyan történet, ami ne vonatkozna mi ránk is. Történjen ez egy fallal elválasztva tőlünk, vagy 3000-10.000 kilométerre a bolygó másik oldalán. És éppen ezért –én azt látom-, hogy minél többet veszünk részt ilyesmiben, annál inkább érintettebbé válunk, és annál inkább jön létre az a kritikus tömeg, amely valamilyen elmozdulást okozhat, hogy ilyen közhelyesen fogalmazzak.
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó4 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés