Zöldinfó
Az “örök vegyszerek” szintje a csapadékban jóval meghaladja a biztonságos szintet
Egy új kutatás szerint az esővízben lévő “örök vegyszerek” mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén – olvasható kedden a BBC hírportálján.
A szén-fluor kötést tartalmazó, ezért nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületeket (angol rövidítéssel PFAS) egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használják. Az örök vegyületek néven is ismert anyagok évekig megmaradnak a környezetben. Napjainkra annyira elterjedtek, hogy a tudósok szerint nincs a Földön olyan hely, ahová nem jutottak volna el. Megtalálták az esővízben Tibetben, valamint az Antarktisz eldugott vidékein is. A Stockholmi Egyetem kutatói szerint létfontosságú az ilyen vegyületek felhasználásának a gyors korlátozása. A tudósok attól tartanak, hogy PFAS-vegyületek veszélyesek lehetnek az egészségre, többek között rákkeltők lehetnek, de erre még a kutatás nem talált döntő bizonyítékokat. Egyre inkább aggasztja viszont őket a poli- és perfluor-alkil gyorsuló terjedése az elmúlt években.
Ezeknek a vegyületeknek mintegy 4500 fajtájuk van, és szinte minden lakásban jelen vannak a Földön olyan mindennapos termékekben, mint a csomagolóanyagok, nem tapadó edények, ragasztók, papírok és festékek. Egyre nagyobbak az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy ezek a lassan felbomló anyagok megjelentek az ivóvízben is. Idén a BBC egy korábbi oknyomozó írása szerint PFAS-vegyületeket találtak angliai vízmintákban, és a szintjük meghaladta az európai biztonsági ajánlásokat, de alatta maradtak az angliai és walesi normáknak. Az Environmental Science & Technology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint, amely négy konkrét vegyület jelenlétét vizsgálta, az esővíz PFAS-szintje világszerte gyakran meghaladta az ivóvízzel kapcsolatos amerikai biztosági előírásokat.
A feltárt bizonyítékok szerint arra is lehet következtetni, hogy a talaj is szennyezett szerte a világban. A tanulmány eredményei alapján a kutatók arra jutottak, hogy nincs a Földön olyan hely, amely mentes lenne ezektől az anyagoktól – szögezte le Ian Cousins professzor, a Stockholmi Egyetem tanulmányának vezető szerzője. A tudósok emlékeztetnek, hogy a biztonsági normák sok helyen csak ajánlottak, jogi úton nem betartathatók. Más tudósok szerint azonban a szigorítással várni kell, amíg egyértelműen bebizonyosodik ezen anyagoknak az egészségre gyakorolt káros hatása. Számos kutatást végeztek a PFAS-vegyületek egészségkárosító hatásáról, és a tudósok szerint nagy koncentrációjuknak való kitettség együtt jár egyes daganatos megbetegedések, termékenységi problémák és gyerekek esetén a fejlődésbeli visszamaradás megnövekedett kockázatával. Más kutatások viszont nem találtak összefüggést a PFAS-vegyületek és ezen betegségek között.
Crispin Hallsall, a Lancasteri Egyetem tanára szerint a talajvíz PFAS-szintje máris meghaladja a környezetvédelmi előírásokat. Hallsall professzor nem vett részt a Stockholmi Egyetem kutatásában. A szakember feltételezi, hogy a PFAS-koncentráció magas szintje miatt veszélyes lehet az ivóvíz is. A tanulmány szerint az ivóvíz tisztítása lehetséges, de igen költséges. A tanulmány szerzői szerint ezeknek az anyagoknak nem annyira a mérgező jellege, mint inkább a lassú felbomlása a veszélyes. Bár néhány PFAS-vegyületet két évtizede már nem gyártanak, az apró részecskét továbbra is jelent vannak a vízben, a levegőben és a talajban.
Zöldinfó
Vízügyi beruházás indul a Nyírségben – 140 helyszínen avatkoznak be
Vízvisszatartási program indul a Nyírségben.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Mintegy 22 milliárd forint értékű vízvisszatartási és vízpótlási projekt indul el a Nyírségben – közölte az élő környezetért felelős miniszter egy szakmai előadáson Nyíregyházán. Gajdos László elmondta: a jelenleg a közbeszerzési fázisnál tartó program keretében 140 helyszínen fognak beavatkozni a szakemberek annak érdekében, hogy elkezdődjön egy vízvisszatartási folyamat a térségben, valamint megvalósuljon a Tisza vizének a tájba történő kivezetése – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető emlékeztetett: elkészült a hatszáz oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv, ami a következő négy évben meghatározza Magyarország vízügyi stratégiáját. A szakmai dokumentum több mint ezermilliárd forint értékű beruházást tartalmaz, amelyet az Európai Unió segítségével szeretne megvalósítani a kormány.
Most egy olyan anyag van a kormány előtt tárgyaláson, amelyben körülbelül 980-1000 beavatkozás és komoly vízügyi építkezés szerepel, ezek a későbbiekben biztosíthatják, stabilizálhatják Magyarország vízgazdálkodását – fogalmazott a miniszter. Gajdos László hangsúlyozta: a gazdáknak másképp kell gazdálkodniuk a területeiken, a vízmegtartás érdekében át kell alakítani a termelési szerkezetet és ebben támogatni fogja a kormány a termelőket. Elmondta: a belvízelvezető csatornarendszereket – eredeti céljától eltérően – a tájba történő vízkivezetés és víztározás eszközeivé kell tenni. A tárca emellett szeretne egy olyan akciót elindítani, amelyben vízgyűjtő edényeket biztosítanak a lakosságnak, és támogatja, ha a gazdák vízmegtartásra átadják földjeiket a vízügyi igazgatóságoknak.
Az ivóvízhálózat fejlesztésével kapcsolatban Gajdos László kitért arra: 3700 milliárd forintot kellene fordítani arra, hogy Magyarország hálózata “normális” helyzetbe kerüljön. A kormány ezt a munkát egy 50 milliárd forint értékű uniós pályázattal már elkezdte, a tárca pedig azon dolgozik, hogy legalább évi 200 milliárdot tudjon biztosítani a víziközmű-szolgáltatóknak az ivóvízhálózatok megújítására és fejlesztésére, ezzel megakadályozva például a vízpazarlást – ismertette a tárcavezető. A miniszter előadásában kitért az erdőgazdálkodás kérdésére: elmondta, szeretnének egy ökológiai típusú erdőgazdálkodást kialakítani Magyarországon, ehhez csökkenteni kell a fakivágásokat.
Meg kell vizsgálni, hogy kell-e évente 600 ezer köbméter fát exportálnia az országnak – hangoztatta, majd megjegyezte: 6-700 ezer köbméter fát használnak el az erőművek, 1,3-1,4 millióra az iparnak és a fafeldolgozóknak van szüksége, további 1,4 milliót pedig a lakosság használ el fűtésre. Nagy dolognak nevezte, hogy idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termeltek ki, mint amit az erdőtervek tartalmaztak. Jó az irány, de jövőre szeretnének egymillió köbméterrel kevesebb fát kitermelni, ebben pedig a huszonegy állami erdőgazdaság átalakításának fontos szerepe lesz azzal, ha nem a profittermelésben, vagyis a fa eladásában lesznek érdekeltek – összegzett a miniszter.
Hozzátette: ha jelentősen csökkentik a költségeiket és európai mintára egy központi erdészetté és néhány kisebb vállalattá alakítják át a jelenlegi erdőgazdálkodási struktúrát, az sokkal hatékonyabbá teszi a működésüket, illetve nem lesznek rákényszerítve arra, hogy “meggondolatlanul” vágják ki és kereskedjenek a fával. A szakmai előadáson Gajdos László arról beszélt: a következő években 40 milliárd forintot fordítanak egy településfásítási program elindítására, létrehozzák a klímával és a környezetvédelemmel foglalkozó hatóságot, több mint kétmilliárd forintot biztosítanak a jövő évi költségvetésben az állatmenhelyek felújítására.
A tárcavezető a minisztériumhoz tartozó társaságok és hatóságok vezetőcseréiről szólva elmondta: most zárult a nemzeti parkok igazgatói pályázata, hamarosan megjelennek az erdőgazdaságok vezetői pályázatai. Hasonló folyamat zajlik az Országos Vízügyi Igazgatóságnál, a Hungarometnél és a hortobágyi génmegőrző társaságnál is – tette hozzá.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
