Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az “örök vegyszerek” szintje a csapadékban jóval meghaladja a biztonságos szintet

Létrehozva:

|

Egy új kutatás szerint az esővízben lévő “örök vegyszerek” mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén – olvasható kedden a BBC hírportálján.

A szén-fluor kötést tartalmazó, ezért nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületeket (angol rövidítéssel PFAS) egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használják. Az örök vegyületek néven is ismert anyagok évekig megmaradnak a környezetben. Napjainkra annyira elterjedtek, hogy a tudósok szerint nincs a Földön olyan hely, ahová nem jutottak volna el. Megtalálták az esővízben Tibetben, valamint az Antarktisz eldugott vidékein is. A Stockholmi Egyetem kutatói szerint létfontosságú az ilyen vegyületek felhasználásának a gyors korlátozása. A tudósok attól tartanak, hogy PFAS-vegyületek veszélyesek lehetnek az egészségre, többek között rákkeltők lehetnek, de erre még a kutatás nem talált döntő bizonyítékokat. Egyre inkább aggasztja viszont őket a poli- és perfluor-alkil gyorsuló terjedése az elmúlt években.

Ezeknek a vegyületeknek mintegy 4500 fajtájuk van, és szinte minden lakásban jelen vannak a Földön olyan mindennapos termékekben, mint a csomagolóanyagok, nem tapadó edények, ragasztók, papírok és festékek. Egyre nagyobbak az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy ezek a lassan felbomló anyagok megjelentek az ivóvízben is. Idén a BBC egy korábbi oknyomozó írása szerint PFAS-vegyületeket találtak angliai vízmintákban, és a szintjük meghaladta az európai biztonsági ajánlásokat, de alatta maradtak az angliai és walesi normáknak. Az Environmental Science & Technology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint, amely négy konkrét vegyület jelenlétét vizsgálta, az esővíz PFAS-szintje világszerte gyakran meghaladta az ivóvízzel kapcsolatos amerikai biztosági előírásokat.

Advertisement

A feltárt bizonyítékok szerint arra is lehet következtetni, hogy a talaj is szennyezett szerte a világban. A tanulmány eredményei alapján a kutatók arra jutottak, hogy nincs a Földön olyan hely, amely mentes lenne ezektől az anyagoktól – szögezte le Ian Cousins professzor, a Stockholmi Egyetem tanulmányának vezető szerzője. A tudósok emlékeztetnek, hogy a biztonsági normák sok helyen csak ajánlottak, jogi úton nem betartathatók. Más tudósok szerint azonban a szigorítással várni kell, amíg egyértelműen bebizonyosodik ezen anyagoknak az egészségre gyakorolt káros hatása. Számos kutatást végeztek a PFAS-vegyületek egészségkárosító hatásáról, és a tudósok szerint nagy koncentrációjuknak való kitettség együtt jár egyes daganatos megbetegedések, termékenységi problémák és gyerekek esetén a fejlődésbeli visszamaradás megnövekedett kockázatával. Más kutatások viszont nem találtak összefüggést a PFAS-vegyületek és ezen betegségek között.

Crispin Hallsall, a Lancasteri Egyetem tanára szerint a talajvíz PFAS-szintje máris meghaladja a környezetvédelmi előírásokat. Hallsall professzor nem vett részt a Stockholmi Egyetem kutatásában. A szakember feltételezi, hogy a PFAS-koncentráció magas szintje miatt veszélyes lehet az ivóvíz is. A tanulmány szerint az ivóvíz tisztítása lehetséges, de igen költséges. A tanulmány szerzői szerint ezeknek az anyagoknak nem annyira a mérgező jellege, mint inkább a lassú felbomlása a veszélyes. Bár néhány PFAS-vegyületet két évtizede már nem gyártanak, az apró részecskét továbbra is jelent vannak a vízben, a levegőben és a talajban.

Advertisement

Zöldinfó

Régiónként nagy különbségek az építőipari árakban

Idén az építőiparban ismét nőtt a szakemberhiány.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Idén ismét nőtt a szakemberhiány az építőiparban: Magyarországon egy kivitelezőre átlagosan 56 napot kell várni, ami három nappal több mint egy évvel korábban – közölte az alternativenergia.hu. A vállalat idei februári felmérésében 1900 építőipari szakembert kérdeztek meg. A közlemény idézte Markovich Bélát, a Mapei Kft. ügyvezetőjét, aki elmondta, hogy bár a várakozási idő három nappal nőtt, az 56 napos átlag még mindig elfogadható. A szakemberhiány azonban jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz. Példaként említették, hogy a Dél-Alföldön átlagosan 65, a Dél-Dunántúlon 60, Észak-Magyarországon pedig átlagosan 47 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A szakmacsoportok közül jelenleg a generálkivitelezőkre, burkolókra, kőművesekre és az épületszigetelőkre kell a legtöbbet várni: 63, 60, 59, illetve 57 napot.

Kitértek arra is, hogy a szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában négyzetméterenként 9596 forint volt, ami éves szinten 1 százalékos növekedés. Markovich Béla a közleményben megjegyezte, a regionális adatok szerint több mint 3500 forintos a különbség az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak.

A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol négyzetméterenként 10 402 forint az átlagos kivitelezési díj. Budapesten és Közép-Magyarországon is az országos átlag felett alakulnak az árak. A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők: Észak-Alföldön 8532 Dél-Alföldön 8824 forint az átlagos munkadíj négyzetméterenként. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kivitelezők 56 százaléka tervez áremelést, amelynek az átlagos tervezett mértéke 10 százalék körül alakul. Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése és az építőanyagok drágulása is szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

Advertisement

Markovich Béla a közleményben rámutatott, a kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe. A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki otthonfelújítási programtól és az energetikai Otthonfelújítási programtól várnak munkát. Ugyanakkor a megkérdezettek 43 százaléka úgy látja, egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben. Markovich Béla az építőipar jelenlegi helyzetéről elmondta, az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. A további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák