Zöldinfó
Az “örök vegyszerek” szintje a csapadékban jóval meghaladja a biztonságos szintet
Egy új kutatás szerint az esővízben lévő “örök vegyszerek” mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén – olvasható kedden a BBC hírportálján.
A szén-fluor kötést tartalmazó, ezért nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületeket (angol rövidítéssel PFAS) egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használják. Az örök vegyületek néven is ismert anyagok évekig megmaradnak a környezetben. Napjainkra annyira elterjedtek, hogy a tudósok szerint nincs a Földön olyan hely, ahová nem jutottak volna el. Megtalálták az esővízben Tibetben, valamint az Antarktisz eldugott vidékein is. A Stockholmi Egyetem kutatói szerint létfontosságú az ilyen vegyületek felhasználásának a gyors korlátozása. A tudósok attól tartanak, hogy PFAS-vegyületek veszélyesek lehetnek az egészségre, többek között rákkeltők lehetnek, de erre még a kutatás nem talált döntő bizonyítékokat. Egyre inkább aggasztja viszont őket a poli- és perfluor-alkil gyorsuló terjedése az elmúlt években.
Ezeknek a vegyületeknek mintegy 4500 fajtájuk van, és szinte minden lakásban jelen vannak a Földön olyan mindennapos termékekben, mint a csomagolóanyagok, nem tapadó edények, ragasztók, papírok és festékek. Egyre nagyobbak az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy ezek a lassan felbomló anyagok megjelentek az ivóvízben is. Idén a BBC egy korábbi oknyomozó írása szerint PFAS-vegyületeket találtak angliai vízmintákban, és a szintjük meghaladta az európai biztonsági ajánlásokat, de alatta maradtak az angliai és walesi normáknak. Az Environmental Science & Technology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint, amely négy konkrét vegyület jelenlétét vizsgálta, az esővíz PFAS-szintje világszerte gyakran meghaladta az ivóvízzel kapcsolatos amerikai biztosági előírásokat.
A feltárt bizonyítékok szerint arra is lehet következtetni, hogy a talaj is szennyezett szerte a világban. A tanulmány eredményei alapján a kutatók arra jutottak, hogy nincs a Földön olyan hely, amely mentes lenne ezektől az anyagoktól – szögezte le Ian Cousins professzor, a Stockholmi Egyetem tanulmányának vezető szerzője. A tudósok emlékeztetnek, hogy a biztonsági normák sok helyen csak ajánlottak, jogi úton nem betartathatók. Más tudósok szerint azonban a szigorítással várni kell, amíg egyértelműen bebizonyosodik ezen anyagoknak az egészségre gyakorolt káros hatása. Számos kutatást végeztek a PFAS-vegyületek egészségkárosító hatásáról, és a tudósok szerint nagy koncentrációjuknak való kitettség együtt jár egyes daganatos megbetegedések, termékenységi problémák és gyerekek esetén a fejlődésbeli visszamaradás megnövekedett kockázatával. Más kutatások viszont nem találtak összefüggést a PFAS-vegyületek és ezen betegségek között.
Crispin Hallsall, a Lancasteri Egyetem tanára szerint a talajvíz PFAS-szintje máris meghaladja a környezetvédelmi előírásokat. Hallsall professzor nem vett részt a Stockholmi Egyetem kutatásában. A szakember feltételezi, hogy a PFAS-koncentráció magas szintje miatt veszélyes lehet az ivóvíz is. A tanulmány szerint az ivóvíz tisztítása lehetséges, de igen költséges. A tanulmány szerzői szerint ezeknek az anyagoknak nem annyira a mérgező jellege, mint inkább a lassú felbomlása a veszélyes. Bár néhány PFAS-vegyületet két évtizede már nem gyártanak, az apró részecskét továbbra is jelent vannak a vízben, a levegőben és a talajban.
Zöldinfó
Újabb madárinfluenza-esetet azonosítottak Bács-Kiskun vármegyében
Bács-Kiskun vármegyében ismét igazolták a madárinfluenzát.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Bács-Kiskun vármegyében ezúttal egy mulard kacsa állományban azonosította a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét; az érintett állomány felszámolása folyamatban van – olvasható a hivatal oldalán, tájékoztatott az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a betegséget Kiskunfélegyházán egy ötezer egyedet számláló mulard kacsa állományban mutatták ki. A madárinfluenza gyanúja a vízfogyasztás csökkenése miatt merült fel. Ezen felül az állatoknál idegrendszeri tünetek jelentkeztek, és az elhullási arány is enyhén megemelkedett. A hatóság 3 kilométeres sugarú védőkörzetet és a kiterjesztett megfigyelési körzetet jelölt ki a telep körül. Hangsúlyozták, hogy a betegség megjelenésének és továbbterjedésének megelőzése a teljes baromfiágazat szempontjából kulcsfontosságú. Az állattartó telepeken elengedhetetlen a járványvédelmi intézkedések maradéktalan betartása, a vadmadaraktól történő átfertőződés megakadályozása, az állattartók és az állatorvosok ébersége, valamint gyanú esetén a gyors mintaküldés és az ilyenkor szokásos protokollok betartása – hívta fel a figyelmet a Nébih.
A madárinfluenza január elején Csongrád-Csanád vármegyében, Szentesen két hízópulykatartó gazdaságban jelent meg. Később, január végén Békés vármegyében, egy orosházi és egy békésszentandrási telepen, majd pár napra rá Jász-Nagykun Szolnok vármegyében egy tiszaföldvári lúdállományban is kimutatták a vírus jelenlétét. Bács-Kiskun vármegyében először február elején Lakiteleken egy pecsenyekacsa telepen jelent meg a madárinfluenza, majd a hónap végén Csongrád-Csanád vármegyében újra kimutatták a vírus jelenlétét egy zsombói telepen. A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk a Nébih tematikus aloldalán érhetők el.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
