Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az “örök vegyszerek” szintje a csapadékban jóval meghaladja a biztonságos szintet

Létrehozva:

|

Egy új kutatás szerint az esővízben lévő “örök vegyszerek” mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén – olvasható kedden a BBC hírportálján.

A szén-fluor kötést tartalmazó, ezért nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületeket (angol rövidítéssel PFAS) egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használják. Az örök vegyületek néven is ismert anyagok évekig megmaradnak a környezetben. Napjainkra annyira elterjedtek, hogy a tudósok szerint nincs a Földön olyan hely, ahová nem jutottak volna el. Megtalálták az esővízben Tibetben, valamint az Antarktisz eldugott vidékein is. A Stockholmi Egyetem kutatói szerint létfontosságú az ilyen vegyületek felhasználásának a gyors korlátozása. A tudósok attól tartanak, hogy PFAS-vegyületek veszélyesek lehetnek az egészségre, többek között rákkeltők lehetnek, de erre még a kutatás nem talált döntő bizonyítékokat. Egyre inkább aggasztja viszont őket a poli- és perfluor-alkil gyorsuló terjedése az elmúlt években.

Ezeknek a vegyületeknek mintegy 4500 fajtájuk van, és szinte minden lakásban jelen vannak a Földön olyan mindennapos termékekben, mint a csomagolóanyagok, nem tapadó edények, ragasztók, papírok és festékek. Egyre nagyobbak az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy ezek a lassan felbomló anyagok megjelentek az ivóvízben is. Idén a BBC egy korábbi oknyomozó írása szerint PFAS-vegyületeket találtak angliai vízmintákban, és a szintjük meghaladta az európai biztonsági ajánlásokat, de alatta maradtak az angliai és walesi normáknak. Az Environmental Science & Technology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint, amely négy konkrét vegyület jelenlétét vizsgálta, az esővíz PFAS-szintje világszerte gyakran meghaladta az ivóvízzel kapcsolatos amerikai biztosági előírásokat.

Advertisement

A feltárt bizonyítékok szerint arra is lehet következtetni, hogy a talaj is szennyezett szerte a világban. A tanulmány eredményei alapján a kutatók arra jutottak, hogy nincs a Földön olyan hely, amely mentes lenne ezektől az anyagoktól – szögezte le Ian Cousins professzor, a Stockholmi Egyetem tanulmányának vezető szerzője. A tudósok emlékeztetnek, hogy a biztonsági normák sok helyen csak ajánlottak, jogi úton nem betartathatók. Más tudósok szerint azonban a szigorítással várni kell, amíg egyértelműen bebizonyosodik ezen anyagoknak az egészségre gyakorolt káros hatása. Számos kutatást végeztek a PFAS-vegyületek egészségkárosító hatásáról, és a tudósok szerint nagy koncentrációjuknak való kitettség együtt jár egyes daganatos megbetegedések, termékenységi problémák és gyerekek esetén a fejlődésbeli visszamaradás megnövekedett kockázatával. Más kutatások viszont nem találtak összefüggést a PFAS-vegyületek és ezen betegségek között.

Crispin Hallsall, a Lancasteri Egyetem tanára szerint a talajvíz PFAS-szintje máris meghaladja a környezetvédelmi előírásokat. Hallsall professzor nem vett részt a Stockholmi Egyetem kutatásában. A szakember feltételezi, hogy a PFAS-koncentráció magas szintje miatt veszélyes lehet az ivóvíz is. A tanulmány szerint az ivóvíz tisztítása lehetséges, de igen költséges. A tanulmány szerzői szerint ezeknek az anyagoknak nem annyira a mérgező jellege, mint inkább a lassú felbomlása a veszélyes. Bár néhány PFAS-vegyületet két évtizede már nem gyártanak, az apró részecskét továbbra is jelent vannak a vízben, a levegőben és a talajban.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák