Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az “örök vegyszerek” szintje a csapadékban jóval meghaladja a biztonságos szintet

Létrehozva:

|

Egy új kutatás szerint az esővízben lévő “örök vegyszerek” mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén – olvasható kedden a BBC hírportálján.

A szén-fluor kötést tartalmazó, ezért nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületeket (angol rövidítéssel PFAS) egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használják. Az örök vegyületek néven is ismert anyagok évekig megmaradnak a környezetben. Napjainkra annyira elterjedtek, hogy a tudósok szerint nincs a Földön olyan hely, ahová nem jutottak volna el. Megtalálták az esővízben Tibetben, valamint az Antarktisz eldugott vidékein is. A Stockholmi Egyetem kutatói szerint létfontosságú az ilyen vegyületek felhasználásának a gyors korlátozása. A tudósok attól tartanak, hogy PFAS-vegyületek veszélyesek lehetnek az egészségre, többek között rákkeltők lehetnek, de erre még a kutatás nem talált döntő bizonyítékokat. Egyre inkább aggasztja viszont őket a poli- és perfluor-alkil gyorsuló terjedése az elmúlt években.

Ezeknek a vegyületeknek mintegy 4500 fajtájuk van, és szinte minden lakásban jelen vannak a Földön olyan mindennapos termékekben, mint a csomagolóanyagok, nem tapadó edények, ragasztók, papírok és festékek. Egyre nagyobbak az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy ezek a lassan felbomló anyagok megjelentek az ivóvízben is. Idén a BBC egy korábbi oknyomozó írása szerint PFAS-vegyületeket találtak angliai vízmintákban, és a szintjük meghaladta az európai biztonsági ajánlásokat, de alatta maradtak az angliai és walesi normáknak. Az Environmental Science & Technology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint, amely négy konkrét vegyület jelenlétét vizsgálta, az esővíz PFAS-szintje világszerte gyakran meghaladta az ivóvízzel kapcsolatos amerikai biztosági előírásokat.

Advertisement

A feltárt bizonyítékok szerint arra is lehet következtetni, hogy a talaj is szennyezett szerte a világban. A tanulmány eredményei alapján a kutatók arra jutottak, hogy nincs a Földön olyan hely, amely mentes lenne ezektől az anyagoktól – szögezte le Ian Cousins professzor, a Stockholmi Egyetem tanulmányának vezető szerzője. A tudósok emlékeztetnek, hogy a biztonsági normák sok helyen csak ajánlottak, jogi úton nem betartathatók. Más tudósok szerint azonban a szigorítással várni kell, amíg egyértelműen bebizonyosodik ezen anyagoknak az egészségre gyakorolt káros hatása. Számos kutatást végeztek a PFAS-vegyületek egészségkárosító hatásáról, és a tudósok szerint nagy koncentrációjuknak való kitettség együtt jár egyes daganatos megbetegedések, termékenységi problémák és gyerekek esetén a fejlődésbeli visszamaradás megnövekedett kockázatával. Más kutatások viszont nem találtak összefüggést a PFAS-vegyületek és ezen betegségek között.

Crispin Hallsall, a Lancasteri Egyetem tanára szerint a talajvíz PFAS-szintje máris meghaladja a környezetvédelmi előírásokat. Hallsall professzor nem vett részt a Stockholmi Egyetem kutatásában. A szakember feltételezi, hogy a PFAS-koncentráció magas szintje miatt veszélyes lehet az ivóvíz is. A tanulmány szerint az ivóvíz tisztítása lehetséges, de igen költséges. A tanulmány szerzői szerint ezeknek az anyagoknak nem annyira a mérgező jellege, mint inkább a lassú felbomlása a veszélyes. Bár néhány PFAS-vegyületet két évtizede már nem gyártanak, az apró részecskét továbbra is jelent vannak a vízben, a levegőben és a talajban.

Advertisement

Zöld Energia

Akár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban

Lengyelország a Modernizációs Alapból finanszírozott, egymilliárd zlotys programmal segíti a napelemes háztartásokat legalább 10 kWh-s energiatárolók beszerzésében, a helyi függetlenség és a zöldátállás erősítésére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Körülbelül 83,6 milliárd forintnak megfelelő, egymilliárd zlotys keretösszegű programot indít Lengyelország az otthoni energiatárolók lakossági telepítésének támogatására – jelentette be a lengyel klímaügyi minisztérium. A kezdeményezés célja a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználása és az országszerte növekvő energiabiztonság megteremtése. A Ceenergynews beszámolója szerint a program részleteit Paulina Hennig-Kloska klímaügyi miniszter ismertette. A politikus kiemelte, hogy a finanszírozási háttér a Modernizációs Alapból származik, a forrásokat pedig a lengyel környezetvédelmi és vízgazdálkodási alap közvetíti a lakosság felé. A pályázat keretében a napelemmel rendelkező háztartások legfeljebb 19 ezer zloty, azaz megközelítőleg 1,6 millió forint támogatáshoz juthatnak, írja az alternativenergia.hu. A támogatási összeget az alábbi struktúra szerint bonthatják meg az igénylők:
  • Legfeljebb 16 ezer zloty (kb. 1,3 millió forint) jár magára az akkumulátoros energiatárolóra;
  • 1000 zloty (kb. 84 ezer forint) igényelhető hőtárolós rendszerek kiegészítésére;
  • 2000 zloty (kb. 167 ezer forint) extra bónuszt kapnak azok a háztartások, amelyek Európai Unióban gyártott berendezést választanak.
A hazai Otthoni Energiatároló Programhoz hasonlóan Lengyelországban is csak a hálózatra kötött háztartási méretű kiserőművekkel – például meglévő napelemes rendszerrel – rendelkező ingatlanok tulajdonosai pályázhatnak. A műszaki feltételek értelmében a telepítendő akkumulátornak legalább 10 kilowattórás kapacitással és integrált energiamenedzsment-vezérléssel (EMS) kell rendelkeznie. Lengyelország határozott célt tűzött ki: 2027 végére szeretnék elérni a több mint 200 ezer működő otthoni tárolót. Mivel 2026 közepén már mintegy 150 ezer ilyen berendezés üzemelt az országban, a hiányzó 50 ezer egység telepítését pontosan lefedheti a most bejelentett egymilliárd zlotys keret, amely a maximális támogatási összeggel számolva nagyjából 52-53 ezer háztartás számára elegendő.
„A háztartási napelemes rendszerek energiatárolóval való felszerelése az egyik fő prioritásunk” – hangsúlyozta Hennig-Kloska miniszter. Hozzátette: az energiatárolók elterjedése nemcsak a zöldenergia hatékonyabb helyi felhasználását segíti, hanem áramkimaradások esetén az érintett otthonok hálózattól független működését is garantálja. A pályázatok benyújtásának végső határideje 2027. október elseje.
Kép: Fox ESS
Tovább olvasom

Ezeket olvassák