Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Azonnali megoldást követel az aszályhelyzet Európában

Létrehozva:

|

Az ELTE szerdai közleményében azt írták, hogy a kutatók legújabb aszálytérképe sokkoló képet nyújt nemcsak az európai mezőgazdasági termelésről, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. A kutatók tanulmányából kiderül, hogy a vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben. Az European Journal of Agronomy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legkomolyabb mértékű csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában történt, míg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség veszteséget. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabbak mezőgazdasági területek elsősorban mediterrán és kelet-európai országokban találhatók. Magyarországot és az Észak-Balkán országait szintén a legszárazabb talajú országok között említik.

“Az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel” – figyelmeztetnek a tanulmányban Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai hozzátéve, hogy az elmúlt években annak örülhettünk, hogy Magyarország jórészt kimaradt ebből a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámból, hiszen az idei évet leszámítva az utóbbi nyolc esztendőből csak 2015-ben fordult elő jelentősebb aszály. A kutatók a tanulmányban felsoroltak olyan hagyományos módszereket is, amelyek alkalmazásával csökkenthető az aszályhelyzet. Ilyen módszer Európa-szerte, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. Dél-Európában és a Balkánon tömeges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, ugyanakkor Észak-Európában, a Német-, a Lengyel-és a Kelet-Európai Síkság északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése.

A kutatók felsorolták azokat az alkalmazkodási technikákat is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. Ilyen például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás. A tanulmány szerint a felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Egy fenntartható földhasználati rendszer kulcselemeként a nagy területen talajba szivárogtatott víz révén a MAR-technológia (Felügyelt Talajvízutánpótlásos Eljárás MAR – Managed Aquifer Recharge) hatékonyan javítja a tájak aszályokkal szembeni ellenállóképességét.

Advertisement

Azt írták, hogy ezt az Európai Unió (EU) is felismerte, ezért az Európai Bizottság június 22-én egy élőhely-restaurációs törvényre vonatkozó javaslatot nyújtott be a Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy jogszabályban rögzítsék az EU Biodiverzitás stratégia legfontosabb céljait. Az intézkedés célja, hogy az EU szárazföldjeinek és tengerpartjainak 20 százaléka és ezen belül 25 000 kilométer folyószakasz és kapcsolódó árterek restaurációja 2030-ig megvalósuljon – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Közösségi energiatermelés a Balatonnál: a jövő önellátó települései épülhetnek

Balatoni energiaközösségek szerveződnek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balatoni energiaközösségek létrehozásában vállalt koordinátori szerepet a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT), amely létrehozott egy országosan egyedülálló energetikai kompetencia adatbázist – nyilatkozta a BFT munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség igazgatója az MTI-nek. Molnár Gábor kiemelte, a cél, hogy az energiaközösségek ne elszigetelt települési kezdeményezésekként, hanem a Balaton regionális energiaönállóságát és klímaalkalmazkodását erősítő együttműködési rendszer részeként jöjjenek létre – írja az alternativenergia.hu. Kitért arra is, hogy Nyugat-Európában már rengeteg ilyen energiaközösség működik, ahol a helyben keletkező energia helyben hasznosul, csökkentve az energiaköltségeket, és segítve a függetlenedést, vagyis az önellátást. A rendszerhasználati díjnak például a 30-60 százaléka megtakarítható ezzel az osztrák tapasztalatok szerint – tette hozzá.

Magyarország el van maradva ezen a téren – mutatott rá. Pár energiaközösség már létrejött, de egyelőre egy sem működik teljes körűen, mert még folyamatban van az energiaközösség és az energiakereskedő közötti adatátadás rendszerének kialakítása – magyarázta. A Balaton egy mintarégió kíván lenni az energiaközösségek szerveződésében, amely munka már két évvel ezelőtt megkezdődött – mondta Molnár Gábor. Hozzátette, hogy a BFT által koordinált folyamatban az élenjáró régiós települések már képesek lennének indulni a célra elnyerhető uniós támogatásért, és másfél éven belül meg is valósítani a projektjüket.

Megjegyezte, a korábbi ígéretek szerint az első negyedévben kellett volna megjelennie egy energiaközösségek létrehozását támogató, 5 milliárd forintos keretösszegű uniós projektnek (DIMOP Plusz-2.2.6), azonban ez eddig nem történt meg, de remélik hamarosan kiírásra kerül. Az igazgató beszámolt arról is, hogy a héten tartottak egyeztetést a szerveződés iránt leginkább érdeklődő balatoni településekkel, szakértőket is meghívva. Az eseményen bemutatták az energiaközösségek kialakítását támogató digitális rendszert is, a bábolnai közösség példáján keresztül. Megemlítette, hogy az egyeztetés során a szakértők közös nevezőre jutottak abban, hogy hiányoznak még bizonyos szabályozók a magyar energiaközösségek működéséhez, amelyek megalkotásához javaslatot fognak készíteni a jogalkotók számára.

Advertisement

Molnár Gábor beszámolt arról is, hogy az egyeztetésen Fecske Károly energetikai szakértő elemezte a résztvevő települések energetikai lehetőségeit, és üzleti modellt is javasolt a BFT által létrehozott térségi adatbázis alapján, mely Magyarországon egyedülállóan tartalmazza a régió településeinek energiafogyasztási, termelési és energiahálózati adatait, kiegészítve a demográfiai, közmű ellátottsági, és közlekedési jellemzőkkel. A BFT munkaszervezetének célja, hogy szakértői közreműködéssel, az energiaközösségek kialakítását támogató források felkutatásával, valamint a települések közötti együttműködés erősítésével támogassa azokat az önkormányzatokat, amelyek elindulnak a közösségi energiafelhasználás és az energiaközösségek létrehozása felé – hangsúlyozta az igazgató.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák