Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Azonnali megoldást követel az aszályhelyzet Európában

Létrehozva:

|

Az ELTE szerdai közleményében azt írták, hogy a kutatók legújabb aszálytérképe sokkoló képet nyújt nemcsak az európai mezőgazdasági termelésről, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. A kutatók tanulmányából kiderül, hogy a vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben. Az European Journal of Agronomy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legkomolyabb mértékű csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában történt, míg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség veszteséget. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabbak mezőgazdasági területek elsősorban mediterrán és kelet-európai országokban találhatók. Magyarországot és az Észak-Balkán országait szintén a legszárazabb talajú országok között említik.

“Az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel” – figyelmeztetnek a tanulmányban Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai hozzátéve, hogy az elmúlt években annak örülhettünk, hogy Magyarország jórészt kimaradt ebből a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámból, hiszen az idei évet leszámítva az utóbbi nyolc esztendőből csak 2015-ben fordult elő jelentősebb aszály. A kutatók a tanulmányban felsoroltak olyan hagyományos módszereket is, amelyek alkalmazásával csökkenthető az aszályhelyzet. Ilyen módszer Európa-szerte, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. Dél-Európában és a Balkánon tömeges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, ugyanakkor Észak-Európában, a Német-, a Lengyel-és a Kelet-Európai Síkság északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése.

A kutatók felsorolták azokat az alkalmazkodási technikákat is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. Ilyen például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás. A tanulmány szerint a felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Egy fenntartható földhasználati rendszer kulcselemeként a nagy területen talajba szivárogtatott víz révén a MAR-technológia (Felügyelt Talajvízutánpótlásos Eljárás MAR – Managed Aquifer Recharge) hatékonyan javítja a tájak aszályokkal szembeni ellenállóképességét.

Advertisement

Azt írták, hogy ezt az Európai Unió (EU) is felismerte, ezért az Európai Bizottság június 22-én egy élőhely-restaurációs törvényre vonatkozó javaslatot nyújtott be a Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy jogszabályban rögzítsék az EU Biodiverzitás stratégia legfontosabb céljait. Az intézkedés célja, hogy az EU szárazföldjeinek és tengerpartjainak 20 százaléka és ezen belül 25 000 kilométer folyószakasz és kapcsolódó árterek restaurációja 2030-ig megvalósuljon – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

új program támogatja a magyar kkv-k fenntartható működését

Elindult a Magyar Energiamentő Vállalkozások Közössége (MEVA), amelynek célja, hogy a hazai KKV-k is aktív szereplőivé válhassanak az energiakrízis kezelésének.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt két hétben sorra jelentették be a nagyvállalatok, hogy visszafogják a fogyasztásukat – írja az alternativenergia.hu. Kevesebb szó esett azonban a kis- és középvállalkozások vállalásairól, pedig a magyar gazdaság alapját, a foglalkoztatottság kétharmadát és a GDP felét is ők adják. Ezért a MEVA alapítói – Scale Impact, társadalmi hatás ügynökség és a Fusefox energetikai startup – kezdeményezést indítanak a magyar kkv-knak. A csatlakozó vállalkozások szakértői közösség támogatásával tudást és ingyenes mérőeszközt kapnak ahhoz, hogy tudatosan gazdálkodjanak az energiával. A program részletei a legyelteisenergiamento.hu oldalon érhetőek el. Az elmúlt hetek hírei megmutatták, hogy Európában egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak a hőhullámok, az aszályok, az árvizek és más szélsőséges időjárási események. 2026 júliusában a Duna paksi vízállása történelmi mélypontra süllyedt. Emiatt az erőmű a névleges teljesítményének körülbelül 10 százalékán működik ma, ahogy kiderül az országos tájékoztatásból. A kieső termelést importtal, más hazai erőművekkel és a fogyasztás mérséklésével ill. annak átütemezésével kellett ellensúlyozni. A vállalatok és a háztartások
önkéntes változtatásai együttesen mintegy 700 MW-tal csökkentették a terhelést. Ez megmutatta, hogy a fogyasztás nem csupán kiszolgálandó igény, megfelelő helyzetben maga is mozgósítható erőforrás lehet.

Az alapítók úgy látják, hogy a hálózat tehermentesítésére és a fogyasztás átmozgatásához azonban a hazai vállalkozások elengedhetetlenek. Ahhoz, hogy egy vállalkozás tudatosan dönthessen az energiafelhasználásáról, először néhány alapvető kérdésre kell választ adnia: mikor fogyasztja a legtöbb energiát, mely fogyasztások szükségesek az üzletmenethez, melyek csökkenthetők, kapcsolhatók le vagy helyezhetők át más időpontra, és mindez megtehető-e termeléskiesés és üzleti kár nélkül. Ezért a MEVA program keretében 1000 db ingyenes P1 fogyasztásmérő eszközt is kapnak az okosmérőórával rendelkező vállalkozások, amely segítségével valós időben követhetik villamosenergia-fogyasztásukat. Az okosmérővel még nem rendelkező cégek számára a MEVA alapítói vállalják egy új, teljesen díjmentesen használható szolgáltatás kifejlesztését.

A tervezett megoldás célja, hogy okosmérő nélkül is lehetővé tegye a vállalkozások villamosenergia-fogyasztásának nyomon követését és elemzését. A jelenlegi energiakrízis fordulópont lehet abban, ahogyan az energiafogyasztáshoz viszonyulunk. Szeretnénk elérni, hogy ez a változás ne pár hétig tartson, hanem hosszú
távon egy fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb energiafogyasztói kultúrát és energiafogyasztási rendszert hozzon el. A MEVA alapítóiként érdekeltek vagyunk az energiahatékony, rugalmas KKV szektor megteremtésében, és szeretnénk felgyorsítani a már elérhető technológiák hazai elterjedését is.” – mondta Ágoston Dániel, a Fusefox termékfejlesztési vezetője.

Advertisement

A mostani energiaválság és az ezt kiváltó vízhiány tökéletesen mutatja, hogy milyen komplex és folyamatosan gyorsulva változó társadalmi és természeti folyamatok befolyásolhatják egy vállalkozás működését. A környezeti lábnyomunk megismerése és csökkentése valójában a kockázatainkat csökkenti, a társadalmi felelősségvállalás pedig azokat a partneri kapcsolatainkat erősíti, amelyek hozzájárulnak munkatársaink és
ügyfeleink megtartásához. Ehhez naprakész fenntarthatósági ismeretekre és szakmai kapcsolatrendszerre van szükség, ezért csatlakozunk ehhez a kezdeményezéshez – mondta Lévai Gábor, a Scale Impact, az első hazai B Corp alapítója.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák