Zöldinfó
Azonnali megoldást követel az aszályhelyzet Európában
Az ELTE szerdai közleményében azt írták, hogy a kutatók legújabb aszálytérképe sokkoló képet nyújt nemcsak az európai mezőgazdasági termelésről, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. A kutatók tanulmányából kiderül, hogy a vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben. Az European Journal of Agronomy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legkomolyabb mértékű csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában történt, míg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség veszteséget. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabbak mezőgazdasági területek elsősorban mediterrán és kelet-európai országokban találhatók. Magyarországot és az Észak-Balkán országait szintén a legszárazabb talajú országok között említik.
“Az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel” – figyelmeztetnek a tanulmányban Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai hozzátéve, hogy az elmúlt években annak örülhettünk, hogy Magyarország jórészt kimaradt ebből a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámból, hiszen az idei évet leszámítva az utóbbi nyolc esztendőből csak 2015-ben fordult elő jelentősebb aszály. A kutatók a tanulmányban felsoroltak olyan hagyományos módszereket is, amelyek alkalmazásával csökkenthető az aszályhelyzet. Ilyen módszer Európa-szerte, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. Dél-Európában és a Balkánon tömeges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, ugyanakkor Észak-Európában, a Német-, a Lengyel-és a Kelet-Európai Síkság északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése.
A kutatók felsorolták azokat az alkalmazkodási technikákat is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. Ilyen például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás. A tanulmány szerint a felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Egy fenntartható földhasználati rendszer kulcselemeként a nagy területen talajba szivárogtatott víz révén a MAR-technológia (Felügyelt Talajvízutánpótlásos Eljárás MAR – Managed Aquifer Recharge) hatékonyan javítja a tájak aszályokkal szembeni ellenállóképességét.
Azt írták, hogy ezt az Európai Unió (EU) is felismerte, ezért az Európai Bizottság június 22-én egy élőhely-restaurációs törvényre vonatkozó javaslatot nyújtott be a Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy jogszabályban rögzítsék az EU Biodiverzitás stratégia legfontosabb céljait. Az intézkedés célja, hogy az EU szárazföldjeinek és tengerpartjainak 20 százaléka és ezen belül 25 000 kilométer folyószakasz és kapcsolódó árterek restaurációja 2030-ig megvalósuljon – áll a közleményben.
Zöldinfó
Hulladékszállítási fennakadások Szolnokon: a MOHU és az önkormányzat egyeztet
A MOHU tárgyalóasztalnál tisztázná a szolnoki hulladékgazdálkodásról megjelent információkat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A MOHU a tárgyalóasztalnál tisztázná a szolnoki hulladékgazdálkodással kapcsolatban a sajtóban megjelent információkat – írja az alternativenergia.hu. A társaság az MTI-vel közölte: a hatékony és fenntartható hulladékgazdálkodásban érdekelt, és minden tisztességes piaci szereplővel partneri együttműködésre törekszik. Györfi Mihály, Szolnok polgármestere hétfőn arról írt a Facebook-oldalán, hogy MOHU MOL mintegy 44 ezer ember, a lakosság kétharmadának hulladékát nem szállította el. Felszólította a társaságot, hogy a közszolgáltatás biztonsága érdekében vonja vissza a hulladékszállítás Ceglédre történő átirányítását a jól működő kétpói lerakó helyett, a döntés miatt ugyanis napokig vagy akár hetekig állhat a szemét a városban kihelyezett kukákban és azok környékén. A MOHU közleményében felidézte: december óta minden érintett számára ismert, hogy a lomtalanításból származó hulladék a kétpói helyett a ceglédi lerakóba kerül. A döntés egyik legfontosabb oka, hogy a kétpói lerakó 20 százalékkal magasabb lerakási díjat számol fel. A ceglédi lerakó ráadásul mindössze 5 kilométerrel van távolabb Szolnoktól, és az M4-esen jól megközelíthető. A lerakóváltás ezért önmagában nem indokolja a kialakult helyzetet, amelyre a MOHU vezetése is objektív, szakmai magyarázatot vár.
A hulladék gyűjtése, szállítása és átrakása a szolnoki önkormányzat többségi tulajdonában és az irányítása alatt álló NHSZ Zounok Zrt. felelőssége, amely egyben a regionális koordinátori feladatokat is ellátja. Az NHSZ Zounoknak fél éve volt felkészülni az új rendszerre, ez idő alatt azonban semmilyen, a feladatellátást veszélyeztető problémát nem jelzett a MOHU felé. Időközben az önkormányzat többségi tulajdonában lévő vállalatok ügyvezetői a kétpói hulladéklerakót üzemeltető társaságban kisebbségi tulajdonosokká váltak, ami összeférhetetlenségi kérdéseket is felvet. A közlemény idézte Bacsa Györgyöt, a MOHU igazgatóságának elnökét, aki elmondta elfogadhatatlan számukra, hogy tulajdonosi vagy üzleti viták miatt sérüljön a közszolgáltatás. Ezért arra kérnek minden érintettet, hogy az egyéni érdekeiket félretéve működjenek együtt a helyzet rendezésében.
Bacsa György egyúttal a közleményben jelezte, hogy azonnali egyeztetést kezdeményez a történtek kivizsgálása és tisztázása érdekében. Gajdos László a Facebook-oldalán azt írta, számtalan ingerült bejelentés és felháborodott jogos panasz érkezett a minisztériumhoz, hogy a MOHU egy rossz döntése értelmében akadozik a közszolgáltatás ellátása Szolnokon. A miniszter elfogadhatatlannak tartja, hogy a koncessziós rendszerben vállalt feladatok ellátása ilyen módon veszélyeztesse a lakosság számára biztosítandó, folyamatos és megfelelő színvonalú közszolgáltatást.
Minden magyar állampolgár joggal várja el, hogy a hulladék elszállítása kiszámíthatóan, folyamatosan és megfelelő színvonalon történjen. A szolgáltatás színvonalának romlása, az ellátás bizonytalanná válása és a kialakult fennakadások elfogadhatatlanok – mutatott rá közösségi oldalán a miniszter. Gajdos László azt írta: “levélben is felszólítottam a MOHU-t, hogy a kialakult helyzetet haladéktalanul vizsgálják felül, a rossz döntésüket korrigálják és a szükséges intézkedéseket azonnal tegyék meg, amely megnyugtató megoldást teremt Szolnok lakossága számára”. Rost Andrea, a Tisza országgyűlési képviselője kedden arról számolt be, hogy a szolnoki hulladékszállítási problémák miatt felvette a kapcsolatot a MOHU vezetésével, és az illetékes miniszterrel is tárgyalt a rendelkezésére álló lehetőségekről.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon5 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaTöretlenül nő a Geely elektromos és plug-in hibrid modelljeinek piaca
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaHagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék
