Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Azonnali megoldást követel az aszályhelyzet Európában

Létrehozva:

|

Az ELTE szerdai közleményében azt írták, hogy a kutatók legújabb aszálytérképe sokkoló képet nyújt nemcsak az európai mezőgazdasági termelésről, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. A kutatók tanulmányából kiderül, hogy a vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben. Az European Journal of Agronomy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legkomolyabb mértékű csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában történt, míg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség veszteséget. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabbak mezőgazdasági területek elsősorban mediterrán és kelet-európai országokban találhatók. Magyarországot és az Észak-Balkán országait szintén a legszárazabb talajú országok között említik.

“Az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel” – figyelmeztetnek a tanulmányban Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai hozzátéve, hogy az elmúlt években annak örülhettünk, hogy Magyarország jórészt kimaradt ebből a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámból, hiszen az idei évet leszámítva az utóbbi nyolc esztendőből csak 2015-ben fordult elő jelentősebb aszály. A kutatók a tanulmányban felsoroltak olyan hagyományos módszereket is, amelyek alkalmazásával csökkenthető az aszályhelyzet. Ilyen módszer Európa-szerte, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. Dél-Európában és a Balkánon tömeges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, ugyanakkor Észak-Európában, a Német-, a Lengyel-és a Kelet-Európai Síkság északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése.

A kutatók felsorolták azokat az alkalmazkodási technikákat is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. Ilyen például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás. A tanulmány szerint a felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Egy fenntartható földhasználati rendszer kulcselemeként a nagy területen talajba szivárogtatott víz révén a MAR-technológia (Felügyelt Talajvízutánpótlásos Eljárás MAR – Managed Aquifer Recharge) hatékonyan javítja a tájak aszályokkal szembeni ellenállóképességét.

Advertisement

Azt írták, hogy ezt az Európai Unió (EU) is felismerte, ezért az Európai Bizottság június 22-én egy élőhely-restaurációs törvényre vonatkozó javaslatot nyújtott be a Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy jogszabályban rögzítsék az EU Biodiverzitás stratégia legfontosabb céljait. Az intézkedés célja, hogy az EU szárazföldjeinek és tengerpartjainak 20 százaléka és ezen belül 25 000 kilométer folyószakasz és kapcsolódó árterek restaurációja 2030-ig megvalósuljon – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Budapest a barlangok fővárosa: 174 barlang húzódik a főváros alatt

A 2014-ben elindított Barlangoljunk! kezdeményezés eredményeként 30 százalékkal nőtt a barlangok látogatottsága Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Barlangoljunk! – március a barlangok hónapja című kezdeményezés nyitórendezvényén Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg már évi több mint félmillió látogató keresi fel a nemzeti parkok kezelésében lévő barlangokat országszerte – írja az alternativenergia.hu. A kormányzat az igényeknek megfelelően az elmúlt bő évtizedben mintegy másfél milliárd forintot költött ezen élettelen természeti értékek megőrzésére, bemutathatóságuk fejlesztésére – fűzte hozzá. Közölte, hogy a 2014 óta megtartott eseménysorozat célja, hogy a telet követő időszakot már a tavasz legelején programokkal töltsék meg, ennek megfelelően országszerte várják olyan eseményekkel a látogatókat, amelyeket kizárólag ebben az időszakban kínálnak.

Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon több mint 4200 barlangot tartanak nyilván, ezek közül harminc idegenforgalmi hasznosítását végzi az országban működő tíz nemzeti park közül öt. A barlangok egy része akár kerekesszékkel, babakocsival is látogatható, de akad közöttük több olyan, amely kalandturisztikai programokat, egyedülálló élményeket kínál – emelte ki. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországon komolyan óvják, védik, nagy becsben tartják a barlangokat, ennek megfelelően jogszabályok rendelkeznek arról, hogy kizárólagos állami tulajdonban állnak és csakis nemzeti parkok kezelhetik ezen élettelen természeti értékeket. Kitért arra, hogy az ismert barlangok összesen több mint 300 kilométer hosszúságban kanyarognak a mélyben. A Pál-völgyi-barlang rendelkezik hazánk leghosszabb barlangrendszerével, és a Bükkben található Bányász-barlangnak a legmélyebb az ürege 305 méterrel.

Budapest pedig a barlangok fővárosának számít, hiszen a világon egyetlen főváros alatt sem húzódik annyi – 174 barlang összesen mintegy félszáz kilométer hosszúságban -, mint Budapesten. Rácz András megjegyezte, hogy az idei nyitóeseményt azért tartják az Abaligeti-barlangot és a Tettyei mésztufabarlangot is kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának központjában, mert ez a szervezet idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Az államtitkár elmondta, hogy a Barlangoljunk! – március a barlangok hónapja című kezdeményezés programjairól a nemzeti parkok honlapjain találhatók részletek, de nyomtatott kiadványok – így egy barlangokkal kapcsolatos összefoglaló füzet – is rendelkezésre állnak az intézményeknél és partnereiknél.

Advertisement

Az AM korábbi tájékoztatása szerint idén márciusban a kezdeményezés részeként a látogatók extra szakvezetésen fedezhetik fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban a Szemlő-hegyi-barlang különleges képződményeit és a történetét. A Pál-völgyi-barlangban geológus vezeti végig az érdeklődőket, bemutatva a téli denevéreket és a környék élővilágát. Mineralógiai program keretében vetítés és kézbe fogható ásványok, kőzetek segítségével ismerkedhetnek az érdeklődők a barlangok kincseivel. A Duna-Dráva Nemzeti Parkban, az Abaligeti-barlangban fotós túra és a gyerekeknek szóló interaktív Kis barlangász program lesz, ahol a barlangok típusai és élővilága vár felfedezésre.

A Bükki Nemzeti Parkban a Szent István-barlangban hosszú túrák indulnak, az Esztáz-kői barlang látványos cseppköveit is láthatják a résztvevők. Hangtálas relaxáció is lesz a Fekete-teremben, iskolai csoportoknak pedig március 10. és 26. között az Ősember nyomában GEOtúra vezet a Szeleta-barlanghoz. Az Aggteleki Nemzeti Parkban a Baradlamanó túra keretében a résztvevők megismerkedhetnek a barlangok kialakulásával, az emberi szem számára gyakran láthatatlan élőlényekkel. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban kedvezményes látogatás várja az érdeklődőket a Csodabogyós-barlangban, emellett a Lóczy-barlangban barangolva fedezhetők fel a különleges képződmények.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák