Zöldinfó
Azonnali megoldást követel az aszályhelyzet Európában
Az ELTE szerdai közleményében azt írták, hogy a kutatók legújabb aszálytérképe sokkoló képet nyújt nemcsak az európai mezőgazdasági termelésről, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. A kutatók tanulmányából kiderül, hogy a vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben. Az European Journal of Agronomy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legkomolyabb mértékű csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában történt, míg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség veszteséget. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabbak mezőgazdasági területek elsősorban mediterrán és kelet-európai országokban találhatók. Magyarországot és az Észak-Balkán országait szintén a legszárazabb talajú országok között említik.
“Az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel” – figyelmeztetnek a tanulmányban Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai hozzátéve, hogy az elmúlt években annak örülhettünk, hogy Magyarország jórészt kimaradt ebből a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámból, hiszen az idei évet leszámítva az utóbbi nyolc esztendőből csak 2015-ben fordult elő jelentősebb aszály. A kutatók a tanulmányban felsoroltak olyan hagyományos módszereket is, amelyek alkalmazásával csökkenthető az aszályhelyzet. Ilyen módszer Európa-szerte, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. Dél-Európában és a Balkánon tömeges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, ugyanakkor Észak-Európában, a Német-, a Lengyel-és a Kelet-Európai Síkság északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése.
A kutatók felsorolták azokat az alkalmazkodási technikákat is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. Ilyen például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás. A tanulmány szerint a felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Egy fenntartható földhasználati rendszer kulcselemeként a nagy területen talajba szivárogtatott víz révén a MAR-technológia (Felügyelt Talajvízutánpótlásos Eljárás MAR – Managed Aquifer Recharge) hatékonyan javítja a tájak aszályokkal szembeni ellenállóképességét.
Azt írták, hogy ezt az Európai Unió (EU) is felismerte, ezért az Európai Bizottság június 22-én egy élőhely-restaurációs törvényre vonatkozó javaslatot nyújtott be a Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy jogszabályban rögzítsék az EU Biodiverzitás stratégia legfontosabb céljait. Az intézkedés célja, hogy az EU szárazföldjeinek és tengerpartjainak 20 százaléka és ezen belül 25 000 kilométer folyószakasz és kapcsolódó árterek restaurációja 2030-ig megvalósuljon – áll a közleményben.
Zöldinfó
A klíma nemcsak hűt, egészségügyi kockázatot is jelenthet
A légkondicionáló berendezések helyes használatára hívja fel a figyelmet a népegészségügyi központ.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A légkondicionáló berendezések helyes használatára és karbantartására hívja fel a figyelmet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ – írja az alternativenergia.hu. A nyári hőség idején a megfelelően használt és karbantartott légkondicionálók segítik a komfortos és egészséges beltéri környezet fenntartását, azonban a berendezések biztonságos működéséhez a helyes beállítás mellett a rendszeres tisztítás és karbantartás is elengedhetetlen – írták a honlapjukon. Kitértek arra, hogy a túlmelegedés megelőzésében fontosak a passzív hővédelmi megoldások is: az árnyékolás, az éjszakai vagy hajnali szellőztetés, valamint a zöldfelületek növelése, amelyek csökkentik az épületek felmelegedését és a hűtési igényt.
Felhívták a figyelmet, hogy a légkondicionálók használatánál kerülni kell a túlzott hűtést, a beltéri és kültéri hőmérséklet különbsége lehetőleg ne haladja meg a 8-10 Celsius-fokot, hőségriasztás idején pedig a 27-28 fokos beltéri hőmérséklet is komfortos lehet. A túl alacsonyra állított hőmérséklet megterhelheti a szervezetet, különösen akkor, ha a hűtött helyiségből kilépünk a melegre. Kitértek arra, hogy a klimatizált helyiségek levegője néha túl száraz, amely légzőszervi panaszokat, illetve a szem, a torok és az orr nyálkahártyájának, valamint bőr kiszáradását okozhatja.
Fontos arra is figyelni, hogy a hideg levegő ne áramoljon közvetlenül a bent tartózkodókra. Ellenkező esetben megfázásos tünetek jelentkezhetnek, megfájdulhatnak ízületeink és gyulladások is kialakulhatnak. A csecsemők, az idősek, valamint a krónikus légzőszervi vagy keringési betegségekben szenvedők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra. A száraz levegő kellemetlen hatásait megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén párásítással, valamint hidratáló készítmények alkalmazásával mérsékelhetjük. Tudatták, a legtöbb split klíma nem biztosít friss levegőt, ezért a rendszeres szellőztetés elengedhetetlen. A megfelelő légcsere hozzájárul a szén-dioxid és egyéb beltéri szennyező anyagok koncentrációjának csökkentéséhez.
A légkondicionáló berendezések rendszeres tisztítása és fertőtlenítése nemcsak a készülék hatékony működése, hanem az egészségvédelem szempontjából is kiemelt jelentőségű – írták. A szűrőkön, a hőcserélők felületén és a kondenzvíz-elvezető rendszerben por, pollen, valamint különböző mikroorganizmusok halmozódhatnak fel, amelyek a beltéri levegőbe kerülve légúti tüneteket, egyes esetekben fertőzéseket okozhatnak, valamint súlyosbíthatják az allergiás és asztmás tüneteket. A szűrőket gyártói előírás szerint rendszeresen tisztítani kell, a teljes berendezés szakszerű tisztítása és ellenőrzése legalább évente egyszer, lehetőleg a nyári szezon előtt ajánlott. Nagyobb porterhelésnek kitett környezetben ennél gyakoribb karbantartás is indokolt lehet. A gépkocsikban is fontos a légkondicionáló rendszeres ellenőrzése és tisztítása. Utazás közben kerüljük a túlzott hűtést, és törekedni kell arra, hogy az utastér hőmérséklete ne térjen el jelentősen a külső hőmérséklettől. Hosszabb utakon időnként friss levegő beengedése is javasolt.
A megfelelően használt és karbantartott légkondicionálók csökkentik a hőség egészségkockázatait, de magas energiaigényük miatt környezeti terhelést is jelentenek, ezért fontos az energiahatékony használat és a megújuló energiaforrások előnyben részesítése. Emellett a városi hőszigethatás mérsékléséhez elengedhetetlen a hőszigetelés, az árnyékolás, a világos tetőfelületek, a zöldtetők és a zöldfelületek bővítése – olvasható a közleményben.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa
