Zöldinfó
Azonnali megoldást követel az aszályhelyzet Európában
Az ELTE szerdai közleményében azt írták, hogy a kutatók legújabb aszálytérképe sokkoló képet nyújt nemcsak az európai mezőgazdasági termelésről, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. A kutatók tanulmányából kiderül, hogy a vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben. Az European Journal of Agronomy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legkomolyabb mértékű csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában történt, míg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség veszteséget. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabbak mezőgazdasági területek elsősorban mediterrán és kelet-európai országokban találhatók. Magyarországot és az Észak-Balkán országait szintén a legszárazabb talajú országok között említik.
“Az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel” – figyelmeztetnek a tanulmányban Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai hozzátéve, hogy az elmúlt években annak örülhettünk, hogy Magyarország jórészt kimaradt ebből a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámból, hiszen az idei évet leszámítva az utóbbi nyolc esztendőből csak 2015-ben fordult elő jelentősebb aszály. A kutatók a tanulmányban felsoroltak olyan hagyományos módszereket is, amelyek alkalmazásával csökkenthető az aszályhelyzet. Ilyen módszer Európa-szerte, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. Dél-Európában és a Balkánon tömeges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, ugyanakkor Észak-Európában, a Német-, a Lengyel-és a Kelet-Európai Síkság északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése.
A kutatók felsorolták azokat az alkalmazkodási technikákat is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. Ilyen például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás. A tanulmány szerint a felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Egy fenntartható földhasználati rendszer kulcselemeként a nagy területen talajba szivárogtatott víz révén a MAR-technológia (Felügyelt Talajvízutánpótlásos Eljárás MAR – Managed Aquifer Recharge) hatékonyan javítja a tájak aszályokkal szembeni ellenállóképességét.
Azt írták, hogy ezt az Európai Unió (EU) is felismerte, ezért az Európai Bizottság június 22-én egy élőhely-restaurációs törvényre vonatkozó javaslatot nyújtott be a Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy jogszabályban rögzítsék az EU Biodiverzitás stratégia legfontosabb céljait. Az intézkedés célja, hogy az EU szárazföldjeinek és tengerpartjainak 20 százaléka és ezen belül 25 000 kilométer folyószakasz és kapcsolódó árterek restaurációja 2030-ig megvalósuljon – áll a közleményben.
Zöldinfó
Tiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
A Balaton-parti állami ingatlanok tervezett privatizációja ellen tartottak demonstrációt Balatonalmádiban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balaton-parti állami ingatlanok, köztük a Balatonalmádi Postás Üdülő tervezett privatizációja ellen tartottak demonstrációt vasárnap Balatonalmádiban civil szervezetek – írja az alternativenergia.hu. A “kiállás” célja az volt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. állítsa le a Balatonalmádi Postás Üdülő és egyéb, közösségi célú felhasználásra alkalmas állami tulajdonú ingatlanok értékesítését – hangsúlyozta a helyszínen tartott beszédében a Városunkért Közösen Egyesület elnöke. Benedict András a balatoni egyesületek, civil szervezetek közös állásfoglalásaként megfogalmazott levelet idézve hangsúlyozta: felszólítják a vagyonkezelőt, hogy “széleskörű társadalmi egyeztetés eredményeképp dolgozzon ki olyan gyakorlatot és eljárásrendet valamennyi jelenlegi és a jövőben értékesítésre szánt állami tulajdonú ingatlanra nézve, amely biztosítja az alkotmányos alapelvek érvényesülését.”
Álláspontjuk szerint ugyanis a jelenlegi értékesítési gyakorlat több ponton sérti a közérdek érvényesülését, valamint ellentétes a közvagyon kezelésére, a környezet védelmére és a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételére vonatkozó alkotmányos és törvényi követelményekkel. Hozzátette: az állami tulajdonú ingatlanokat oly módon értékesítik, hogy az nélkülözi a helyi önkormányzattal, a helyben élőkkel való előzetes egyeztetést, az értékesítések sora a szabadstrandok, közhasználatú parti szakaszok, a közfunkciókra alkalmas területek csökkenéséhez vezethet, ezáltal sérti a közérdeket. A Balaton térségére vonatkozóan szükség lenne egy egységes, fenntarthatósági szempontokat elsődlegesen érvényesítő állami stratégiára, amelynek hiányában az egyedi értékesítések rövid távú gazdasági érdekek mentén történnek – fűzte hozzá.
A nagy léptékű fejlesztések jelentős terhelést rónak a helyi infrastruktúrára, közlekedésre és környezetre, miközben a hasznok sok esetben nem a helyi közösségeknél jelentkeznek. A Balaton nem csupán turisztikai térség, hanem Magyarország egyik legfontosabb ökológiai rendszere. A part menti területek beépítése, privatizációja közvetlen hatással van a vízminőségre, a nádasokra, valamint a tó természetes öntisztuló képességére. A visszafordíthatatlan beavatkozások kockázata különösen magas – hangsúlyozta.
Tudomásunk van arról, hogy a Balatonalmádi Postás Üdülő értékesítése folyamatban van, ami április 30-án zárul, ezért kérjük, hogy nyolc napon belül írásban adjanak választ és függesszék fel a folyamatban lévő értékesítéseket, így a postás üdülő értékesítését is – idézte Benedict András a nyílt levelet, melyet elküldtek a Magyar Nemzeti Vagyon kezelő Zrt. és Magyar Posta Zrt. részére. Másolatot kapott a négy új, megválasztott Balaton-parti országgyűlési képviselő, valamint az érintett miniszterjelöltek is. Benedict András elmondta azt is, hogy az üdülő 12 ezer négyzetméteren fekszik, a 4 ezer négyzetméteres épületnek 36 szobája van, és 1,4 milliárd forintról indult az árverés.
László Zsolt, a városfejlesztési bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a jövőben az épület közöségi felhasználása lenne a cél, a tervek között említette egy idősotthon vagy egy gyógyszálloda megvalósítását. Rettich Tamás a Kék Ernyő Egyesületek a Balatonért képviseletében kiemelte, hogy munkahelyteremtés szempontjából is lényeges lenne a postás üdülő közösségi hasznosítása. Bercsényi László, Balatonfüred független polgármestere felszólította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy állítsa le az ingatlan értékesítését, hozzátéve, hogy a Tisza-kormány felül fogja vizsgálni az ingatlanértékesítéseket. Molnár Ibolya a Városunkért Közösen Egyesület képviseletében felszólította a lehetséges befektetőt, hogy álljon el a vételi szándékától, mivel az üzlet létrejötte nem a közösség érdekeit szolgálná.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
