Zöldinfó
Azonnali megoldást követel az aszályhelyzet Európában
Az ELTE szerdai közleményében azt írták, hogy a kutatók legújabb aszálytérképe sokkoló képet nyújt nemcsak az európai mezőgazdasági termelésről, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. A kutatók tanulmányából kiderül, hogy a vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben. Az European Journal of Agronomy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legkomolyabb mértékű csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában történt, míg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség veszteséget. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabbak mezőgazdasági területek elsősorban mediterrán és kelet-európai országokban találhatók. Magyarországot és az Észak-Balkán országait szintén a legszárazabb talajú országok között említik.
“Az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel” – figyelmeztetnek a tanulmányban Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai hozzátéve, hogy az elmúlt években annak örülhettünk, hogy Magyarország jórészt kimaradt ebből a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámból, hiszen az idei évet leszámítva az utóbbi nyolc esztendőből csak 2015-ben fordult elő jelentősebb aszály. A kutatók a tanulmányban felsoroltak olyan hagyományos módszereket is, amelyek alkalmazásával csökkenthető az aszályhelyzet. Ilyen módszer Európa-szerte, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. Dél-Európában és a Balkánon tömeges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, ugyanakkor Észak-Európában, a Német-, a Lengyel-és a Kelet-Európai Síkság északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése.
A kutatók felsorolták azokat az alkalmazkodási technikákat is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. Ilyen például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás. A tanulmány szerint a felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Egy fenntartható földhasználati rendszer kulcselemeként a nagy területen talajba szivárogtatott víz révén a MAR-technológia (Felügyelt Talajvízutánpótlásos Eljárás MAR – Managed Aquifer Recharge) hatékonyan javítja a tájak aszályokkal szembeni ellenállóképességét.
Azt írták, hogy ezt az Európai Unió (EU) is felismerte, ezért az Európai Bizottság június 22-én egy élőhely-restaurációs törvényre vonatkozó javaslatot nyújtott be a Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy jogszabályban rögzítsék az EU Biodiverzitás stratégia legfontosabb céljait. Az intézkedés célja, hogy az EU szárazföldjeinek és tengerpartjainak 20 százaléka és ezen belül 25 000 kilométer folyószakasz és kapcsolódó árterek restaurációja 2030-ig megvalósuljon – áll a közleményben.
Zöldinfó
Kiemelkedő tetőfelújításokat és építőipari szakembereket díjaztak Budapesten
Rekord magas színvonal a hazai legrangosabb tetős pályázaton.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége pályázatán hagyományosan az ács, bádogos, tetőfedő és szigetelő szakkivitelezők, illetve építészek mutathatják be munkáikat az elismert hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri előtt – írja az alternativenergia.hu. Az 1989 óta minden évben meghirdetett AZ ÉMSZ AZ ÉV TETŐJE Nívódíj pályázat a hazai legrangosabb szakmai elismerés. Idén a 93 átlagon felüli színvonalú pályázat közül 53 munkát díjaztak a május 9-i gálán. AZ ÉV TETŐJE 2026 Nívódíj Pályázat ünnepélyes díjátadón 13 Elismerő oklevelet, 24 Különdíjat, 11 Kategóriadíjat, 4 Nívódíjat adtak át. A hagyományokhoz híven idén is odaítélték az Aranyceruza vándordíjat a legjobb tervező csapatnak. Magastető szekcióban az Aranykalapács Vándordíjat egy több mint 100 éves soproni lövérekbeli villa újraépítésének tetőfedése nyerte el. Tóth Géza, a Tetőpont Plusz Kft. tulajdonosa kékesen égetett hódfarkú tetőcseréppel készítette el a Nívódíjas munkát. A szakszerű és szakmát szerető iparos munka, a színek és formák ízléses összhangja az épület eredeti szépségét adják vissza.
Az egykori Corvin áruház tetőfelújításának minden részlete, dokumentáltsága és a kivitelezés szakmaisága is példaértékű. A Corvin Palace lapostető felújításáért a Watertight Kft. és a Gonoszig Kft. vehették át idén a Szigetelés szekció Nívódíját, amely egyben az Aranykefe Vándordíj is. A részletekben is alapos, jól megoldott kivitelezés nem csak a tetőszigetelésről szólt. Az eredetileg kevésbé védett megoldást tovább gondolták a kivitelezők és teljes biztonságos védelemmel látták el, ügyelve a más szakmák által okozott károk enyhítésére is. Idén a Fémlemezfedés szekcióban egy korcolt fedésű békésszentandrási hétvégi ház bizonyult a legjobbnak. Herbert János munkájának korckiosztásai, valamint a belső helyzetű csatorna előtti lefutó és a tetőbe átforduló szögkorcok kapcsolatai kiemelkedő minőségűek. A gondos kivitelezésért és szakmai alaposságért a szekció Nívódíját és egyben az Aranykályha Vándordíjat kapta meg,
A közel 400 éves Győri Loyolai Szent Ignác Bencés templom és rendház tetőszerkezetének 72 000 munkaórás felújításakor 500 m³ faanyagot használtak fel. A jelenlegi Magyarország legnagyobb egyben lévő ilyen típusú barokk tetőszerkezete az eredeti fakötéseket alkalmazva a legnagyobb gondosság mellett készült el. A Lampert Építő Kft. és vezetője, Lampert Zsolt példás lelkiismeretességgel és szakszerűséggel teljesítették ezt a kivételes nagyságú és bonyolultságú feladatot. Így idén őket illette az Ácsszerkezet szekció Nívója, illetve az Aranyszekerce Vándordíj. Horváth Sándor vezető tervező és tervező munkatársai Gyöngyösi Tamás, Papp Sára Anikó a Budapest, 8. kerületi Ortodox Keresztény Dialógus Központ épületszerkezeti tervezési munkáiért vehette át A Legjobb Szaktervezőnek járó díjat, az Aranyceruza Vándordíjat. Az épületegyüttes tetőszinti átalakításával az új tetőszerkezeti részletmegoldások jól átgondolt rétegfelépítései és kimunkált, kiérlelt, kivitelezésre alkalmas részlettervei méltóak a magasszintű építészeti igényhez.
A pályázatról röviden
A 38 éves múltra visszatekintő pályázat célja a közösség létrehozása, a példaértékű tető, homlokzati, illetve szigetelői munkák elismerése és megismertetése hazai és nemzetközi szinten is. A bírálat során a zsűri a kor követelményeinek megfelelő munkákat keres, mind az anyaghasználat és a kivitelezés szempontjából is, természetesen a gazdaságosság és a hosszú élettartam fontossága mellett. Az építőiparban egyre nagyobb szakemberhiány miatt az sem elhanyagolható szempont, hogy a jövő szakemberei számára is követendő példaként szolgáljanak a bemutatott pályázatok.
A zsűrizés menete
A munka megfelelő dokumentálása fotókkal és írásos anyaggal elengedhetetlen a sikeres pályázáshoz. Ugyanakkor nem a beérkezett anyagok alapján döntenek a zsűri tagjai, hanem minden egyes pályamunkát a helyszínen is megtekintenek, így csak a legszakszerűbb kivitelezések részesülhetnek elismerésben. Ezt követően személyes ülés keretében hozzák meg döntésüket. Majd idén is Martin Krick, a Német Tetőfedő Szövetség Mayen-i Tetőfedő Képzési Központjának oktatási igazgatója és a zsűri elnöke szinte valamennyi kategória és nívódíjra esélyes tetőt és homlokzatot meglátogatott a helyszínen. Így született meg az idei végeredmény.
A díjátadóra a tavalyi nívódíjas épületeket bemutató szakmai fórumot követően, ünnepélyes keretek között adta át az ÉMSZ. Számos építőanyag gyártó cégnek köszönhetően valósulhatott meg a díjátadó ünnepség, amelynek hagyományosan a Budapesti Műszaki Egyetem adott otthont május 9-én az Épületszerkezettani Tanszék támogatásával.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
