Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Azonnali megoldást követel az aszályhelyzet Európában

Létrehozva:

|

Az ELTE szerdai közleményében azt írták, hogy a kutatók legújabb aszálytérképe sokkoló képet nyújt nemcsak az európai mezőgazdasági termelésről, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. A kutatók tanulmányából kiderül, hogy a vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben. Az European Journal of Agronomy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legkomolyabb mértékű csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában történt, míg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség veszteséget. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabbak mezőgazdasági területek elsősorban mediterrán és kelet-európai országokban találhatók. Magyarországot és az Észak-Balkán országait szintén a legszárazabb talajú országok között említik.

“Az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel” – figyelmeztetnek a tanulmányban Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai hozzátéve, hogy az elmúlt években annak örülhettünk, hogy Magyarország jórészt kimaradt ebből a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámból, hiszen az idei évet leszámítva az utóbbi nyolc esztendőből csak 2015-ben fordult elő jelentősebb aszály. A kutatók a tanulmányban felsoroltak olyan hagyományos módszereket is, amelyek alkalmazásával csökkenthető az aszályhelyzet. Ilyen módszer Európa-szerte, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. Dél-Európában és a Balkánon tömeges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, ugyanakkor Észak-Európában, a Német-, a Lengyel-és a Kelet-Európai Síkság északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése.

A kutatók felsorolták azokat az alkalmazkodási technikákat is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. Ilyen például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás. A tanulmány szerint a felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Egy fenntartható földhasználati rendszer kulcselemeként a nagy területen talajba szivárogtatott víz révén a MAR-technológia (Felügyelt Talajvízutánpótlásos Eljárás MAR – Managed Aquifer Recharge) hatékonyan javítja a tájak aszályokkal szembeni ellenállóképességét.

Advertisement

Azt írták, hogy ezt az Európai Unió (EU) is felismerte, ezért az Európai Bizottság június 22-én egy élőhely-restaurációs törvényre vonatkozó javaslatot nyújtott be a Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy jogszabályban rögzítsék az EU Biodiverzitás stratégia legfontosabb céljait. Az intézkedés célja, hogy az EU szárazföldjeinek és tengerpartjainak 20 százaléka és ezen belül 25 000 kilométer folyószakasz és kapcsolódó árterek restaurációja 2030-ig megvalósuljon – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Tudomány és klímavédelem egy helyen: különleges programok a HungaroMetnél

Az “esőcseppekbe zárt történetek” állnak a HungaroMet Nonprofit Zrt. programjainak fókuszában a Múzeumok éjszakáján.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A társaság Kitaibel Pál utcai főépületében és Pestszentlőrincen, a Marczell György Főobszervatóriumban egyaránt várják a látogatókat június 20-án – írja az alternativenergia.hu. A HungaroMet Nonprofit Zrt. Kitaibel Pál utcai székházában a programok 15 órakor kezdődnek. A szakemberek bemutatják az időjárás-előrejelzés és veszélyjelzés folyamatát, az időjárás-modellezést, és a Múzeumok éjszakája idei központi mottójának (Ízekbe zárt történetek) jegyében mesélnek a bor és a klíma kapcsolatáról. Az érdeklődők megismerhetik a klímamodellezésben rejlő lehetőségeket, és a légszennyező anyagok egészségre gyakorolt negatív hatásait is. Bemutatkozik a magyarországi klímapolitika szakmai háttérbázisaként működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ, és a látogatók mindent megtudhatnak a víz szerepéről a települési és ágazati éghajlati alkalmazkodásban. A Komposztáljunk együtt! standnál a komposztálás előnyeit ismertetik.

Szó lesz arról, milyen hatásai vannak életünkre a zajos környezetnek, a LIFE IP HungAIRy integrált projekt pedig azt mutatja be, hogy mit tehetünk a levegő tisztaságáért a mindennapokban. Az Ökocímke-standnál a környezettudatos vásárlásról lesz szó. A szervezők a gyerekeket is várják, a kísérletekkel tűzdelt előadások 15 órától óránként indulnak. Megnyitják a Meteorológiai Múzeum kapuit, ahol a látogatók megismerhetik a muzeális értékű mérőműszereket, valamint a HungaroMet Nonprofit Zrt. jogelődje, az Országos Meteorológiai Szolgálat több mint 150 éves történetét, továbbá a székház titkait is. Az érdeklődők kipróbálhatják magukat “időjósokként” is a meteorológiai szolgálat stúdiójában.

Délután 5 órától 30-40 perces szakmai előadásokkal várják a látogatókat, itt többek között a 19. századi és mai mérések összehasonlíthatóságának nehézségeiről ejtenek szót, és az is kiderül, milyen 19-20. századi feljegyzések születtek árvíz, aszály, extrém hideg vagy hőség idején. Bemutatják azt is, hogy a jó minőségű megfigyelési adatokon túl még mi minden szükséges az időjárás-előrejelzés elkészítéséhez, beleértve a differenciálegyenleteket is. Szó lesz arról is, hogyan alakították a természetes folyamatok és az emberi tevékenység a légkör összetételét a múltban és napjainkban, mit jelent az üvegházhatás, a beltéri levegőminőség, és miért fontos a nemzetközi együttműködés a légszennyezés csökkentésében. A pestszentlőrinci Marczell György Főobszervatóriumban június 20-án, szombaton 12 órakor kezdődnek a programok. A Gilice téri obszervatórium Ambrózy Pál Meteorológiai Tanösvényén a látogatók megismerkedhetnek a hagyományos műszerkert mérőeszközeivel és egy automata meteorológiai állomással. A szakemberek bemutatják a kalibráló laboratórium tevékenységét, valamint a korszerű távérzékelési eszközöket is, mint például a radart, a villámdetektort, a napsugárzás összetevőinek mérésére szolgáló műszereket és felhők magasságának mérésére szolgáló eszközt. Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a levegőminőség-mérés folyamatába is.

Advertisement

A program részeként a nap során több alkalommal is felbocsátanak majd egy magaslégkört kutató rádiószondát. A léggömbhöz erősített eszköz körülbelül 30 kilométer magasságig képes felemelkedni, és közben méri az olyan légköri állapotjelzőket, mint a hőmérséklet, a nedvesség, a légnyomás vagy a szél. A programokról a HungaroMet honlapján, a www.met.hu oldalon lehet tájékozódni. Egyes programokra előzetes regisztráció szükséges, amely az https://events.met.hu/ oldalon érhető el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák